Válás és vagyon megosztás

Nincs semmi szerepe a házassági vagyon megosztásánál, hogy a házasság miért kerül felbontásra. A házassági vagyonközösség a házasfelek külön élésével, illetve ha ez nem következett be akkor a jogerős felbontó ítélettel veszi kezdetét.Innentől kérhetik a felek a vagyon megosztását.

Üdv,
azt szeretném megkérdezni, hogy a vagyonmegosztási perben döntő szerepet játszik-e, hogy miért lett vége a házasságnak?
arra gondolok, hogy például elhidegülés, vagy megcsalás - bármi más ok miatt.
az összeköltözés napjától kell számolni a közös vagyont?

a válóper közös megegyezéssel lett beadva, de csak szeptemberben kerül a bíróság elé. köszönöm!

A vagyonról lényegesen olcsóbb bíróságon kívül megegyezni, mint akár még bírói egyezségbe is foglalni, tehát ha ebben nincs vita, akkor csak egy ügyvédet kell felkeresni.

akkor legyen két hét itt - két hét ott

ha tudnád, hogy mennyi esetben működik, akkor lehet más lenne a véleményed.

1 hét itt 1 hét ott... Aki ezt javasolja egy gyereknek, kívánom, hogy ő éljen így 2 hónapig. A gyerek esetében ez éveket jelent.
Más útja is van a gyámügyre járkálás elkerülésének.

Erika1955: próbáljátok meg váltott elhelyezéssel. egy hét itt - egy hét ott. ezzel talán kevesebb az esélye, hogy a következő éveket a gyámügyön töltsétek, ha vita van közöttetek. persze csak akkor működhet, ha azonos vagy közeli településen éltek.

KÉT KÜLÖN ÜGY ám

• a válás (ez per köteles, "állami" eljárás)

és

• a vagyon megosztása (ez viszont nem perköteles, alapban)

Azaz, ha a vagyonról megtudtok egyezni, akkor

• egyezzetek meg
• írjatok róla RÉSZLETES egyezséget
• írjátok alá
• két tanú is tanúsítsa

Ennyi.

A vagyon miatt csak akkor kell pereskedni,
ha nem tudtok közösen dönteni róla...

- -

Megjegyzem: érdemes a vagyoni egyezséget
MIELŐBB leírni és aláírni, MÉG a válóper előtt!

Mert a válás során így már nem lehet az anyagiakkal revolverezni a másikat, utólag kitalált okból sem.

Tisztelt , ügyvéd úr

Férjemmel eldöntöttünk, hogy elválunk, megromlott házzasságunk miatt.KÖZÖS MEGEGYEZÉSSEL Van 3 gyermekünk. Közös felügyelet mellett döntöttünk, de a férjem szeretné a gyermekeket. Vagyonilag megegyeztünk. Kifizeti a vagyonunk felét. Ebben nincs vita köztünk.A gyermekeket nem szeretném ha ő nevelné . Lehetséges-e hogy közösmegegyezéssel adjuk be a válókereset, de a gyermekelhelyezés miatt pereskednünk kell.a VAGYONÉRT PEDIG NEM.

VÁROM VÁLASZÁT

Felhasználhatják...

Szabad bizonyítás van (azaz bármi lehet bizonyíték!)
és
a bíró pedig a belátása szerint értékeli a bizonyíték bizonyító erejét.

Köszönöm a válaszokat. Egyébként konkrétumot nem kaptam, vagy a kérd3st tettem fel rosszul. Remélem elkerülhető a pereskedés - pont ezért kérdeztem meg, hogy milyen jogaim lehetnek a lenti 3 problémánál. Illetve, ha már úgyis itt vagyok akkor megkérdezem, hogy egy pereskedés során a számítógépről lementett személyes beszélgetésemet felhasználhatják-e (függetlenül attól,hogy kié a laptop). Köszönöm.

Jó Napot!

Válással kapcsolatban lenne kérdésem. 2012 ben kötöttem házasságot Magyarországon magyar állampolgárral, és 2011 óta Németországban élünk, de nem vagyunk állampolgárok. Szeretném elindítani a válás folyamatát, és ehhez most a magyar konzulátushoz kell fordulnom vagy német jogászt keressek fel ezzel kapcsolatban?

Választ előre is köszönöm

Az 1. pontra a kizárás részre kaptál választ...

"(70% övé - 30% enyém)"

Attól, hogy ez van a tulajdoni lapon még nem biztos
hogy
nem fele-fele ám az valójában, a házasság okán!

A 2. pont talán a lopás esete, ha nem házastársi közös tulajdon az a kutya.
Alapban az! hiába van te neveden.

A 3. pontra
Értelem szerűen "el kell számolni vele", ha nem jutsz hozzá.

- -

ALAPBAN egy házasságban minden FELESBEN KÖZÖS!!!
A tartozások is...
A jövedelmektől függetlenül.

Kivéve, ha

1.
Vagyonjogi szerződés másként rendelkezik.

2.
Valamelyik fél KÜLÖN vagyoni része éppen.

Külön vagyon

• a személyes cuccok (ruha, saját emléktárgyak, stb,)
• amit MÁR a házasság előtt az övé volt
• amit Ő örökölt
• amit KIFEJEZETTEN CSAK Ő kapott ajándékba és nem közösen kapták

HA a házasság előtt MÁR együtt éltetek!!!,
akkor
a házasságkötés napja helyett
az együttélés kezdő napja lesz
a fele-fele játék kezdete is...

- -

A fentiek alapján érdemes végig gondolni vagyon leltárt és listázni, hogy

• mi a férj különvagyona
• mi a feleség külön vagyona
• mi a felesben közös vagyon

Aztán lehet alkudozni...

A jegyzőtől kérhetsz birtokvédelmet. Minél hamarabb kéne.

Üdv mindenkinek.
Nem szeretnék senkit untatni a részletekkel és bármilyen kínos is, leírom azt amiben segítséget szeretnék kérni.
1.A közös lakásunkból (70% övé - 30% enyém) pénteki napon kizárt, kulcsomat elvette, személyes holmijaimat elzárta és egy részét csak mai napon adta vissza. A többit "majd valamikor" ideadja. Rendőrséggel kimehetek a lakáshoz?
2. A kutyámat (gazdája hivatalosan én vagyok) elvitte ismerősökhöz és nincs szándékában visszaadni, illetve annyit mond hogy "majd valamikor". Mit tehetek?
3. A lakás tulajdonrészemet megvenné még a válási papírok beadása előtt. Ha lekerül a nevemről a lakás 30% része, akkor a benne lévő ingóságok sorsa hogyan alakulhat?

Kérem ha valaki tud tanácsot adni, akkor tegye meg minél hamarabb. Szeretném elkerülni a pereskedést, feljelentést és a hatóságot - maximum "megfenyegetni" a lehetőségeimmel ha nem normalizálódik a helyzet. Pont azért kérdezem, hogy képben legyek. Köszönöm szépen!

Hogyan tudok elválni 2018-ban?
Válás 2018

Szerző: Dr. Jean Kornél

A 2018. január 1. napján hatályba lépett polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) jelentős változásokat hozott a házassági bontóperek vonatkozásában is. Legfontosabb változásként említhető, hogy a vagyonjogi kereset leválasztásra került a házassági perről.

A törvény 455. §-a taxatív módon felsorolja azon kérdéseket, melyek összekapcsolhatóak a házasság felbontása iránti keresettel, ezen kérdések egy eljáráson belül tárgyalhatók, újdonság azonban, hogy a felsorolás nem tartalmazza a házassági vagyonjogi keresetet.

A törvényhez fűzött indoklás egyrészt az osztott perszerkezettel indokolja a szétválasztást, hiszen ha a bíróság együtt tárgyalja a két keresetet, akkor mindkettőre le kell folytatni a perfelvételt, ami a per elhúzódását eredményezheti és így a perhatékonyság elvét sértheti, másrészt a családjogi kérdéseket átható alapelvet, a gyermek érdekének kiemelt védelmét szolgálja az új szabályozás azzal, hogy a gyermekkel kapcsolatos jogvita minél rövidebb időn belül lezárható legyen.

Az új szabály egybevág a hatályos anyagi jogi szabályokkal is, hiszen a válni kívánó feleknek a vagyonjogi kérdésekben nem kell megállapodniuk ahhoz, hogy a bíróság a házasságukat felbontsa.

A vagyonjogi és a köteléki per elválasztása megszünteti a bontóperekben gyakran alkalmazott azon „perstratégiát”, hogy valamely házastárs csupán azért terjeszt elő kizárólagos szülői felügyelet iránti kérelmet, hogy a vagyon megosztását késleltesse, így az új szabályozás csökkenti a vagyon megosztásával való nyomásgyakorlás lehetőségét.

Továbbra is tárgyalható a bontóperben a házastársi tartás és a házastársi közös lakás használatának rendezése iránti kereset, annak ellenére, hogy tág értelemben ezen kérdések a házassági vagyonjog körébe sorolhatók.

A házasság felbontása kizárólag bíróság jogerős ítélete alapján lehetséges, a házassági vagyonközösség megosztásához azonban nem kötelező peres eljárás megindítása, a vagyonjogi kérdéseket a házastársak peren kívüli megállapodás keretében is rendezhetik, így közös életük lezárása egy bírósági eljárás keretében is történhet.

Abban az eseten azonban, ha a felek nem tudnak teljeskörűen, minden vagyontárgyra kiterjedően egymással elszámolni, akkor a felperes félnek két keresetet kell az illetékes bíróságra benyújtania. A perrendtartásról szóló törvény nem határoz meg sorrendet a két eljárás megindítása tekintetében, illetve a két per párhuzamos lefolytatásának sincs jogi akadálya.

vélhetően még nem döbbent rá, hogy

Elvélni csak perben lehet

DE

A vagyont elosztani lehet per nélkül is.
KÖZÖS megegyezéssel... (ingyen).
HA a felek megtudnak egyezni egymással.

Csak aztán CÉLSZERŰ, hogy
szülessen az egyezségről egy részletes írás is!
Lehetőleg két tanúval ellátva.
(vagy ügyvédnél, közjegyzőnél pénzért, de minek)

Az esetleges későbbi "nem arról volt szó" ügyek ellen.

Vagyon per akkor kell, ha nem tudnak megegyezni önként egymással :-(

- -

Mellesleg a vagyonközösség már a válás előtt is megszüntethető, akár és elosztható a vagyon
békésen, közösen.

Elég drága lenne a vagyonmegosztásról is perbéli egyezséget kötni. Mi a gond a peren kívülivel?

Azt a KÖZÖS megegyezést le is írtátok és ti plusz két tanú alá is írta?

HA még nem ...
Akkor (célszerűen) tedd meg AMÍG békesség van és egyetértés.

Ki tudja mivé változik esetleg a helyzet a válás során-után.

Szeretnék tanácsot kérni. Közös megegyezéssel válunk, az ingatlanok megosztásában is megegyeztünk. Ebben az esetben első lépésként beadhatom egyedül is a keresetlevelet a közös megegyezéses válásról, azt tudom, de a vagyonmegosztáshoz egy újabb keresetlevél kell majd? Vagy majd a tárgyaláson lehet azt is kérni, hogy hagyják jóvá?
Már beadtam egyszer, de most visszadobták a keresetlevelet, mert egy keresetben kértem a bontást és a vagyonmegosztás jóváhagyását is. Úgy értelmezem, hogy csak a bontást lehetett volna elsőnek kérni. De a vagyonmegosztásra milyen módon kerül sor?
Köszönöm szépen.

„Ebben az esetben a családi ház elosztása fele-fele alapon megy, vagy esetleg az anya javára 2/3-1/3 az elosztás aránya?”
Esetleg hivatkozhatnál arra is, hogy Te három gyermeket szültél a férj pedig egyet-se ezért a Te részed 3/3-ad.

A tulajdonjogra gondolsz? Miért kellene azt megosztani? Most nem közös?

Tisztelt Hölgyem-Uram!
Válás és vagyonmegosztás esetén számít e a vagyon megosztásában, hogy melyik félnél hány kiskorú gyermek lett elhelyezve?
A mi esetünkbe az apai oldalon egy nagykorú, míg az anyai oldalon 2 kiskorú gyermek lett elhelyezve. Ebben az esetben a családi ház elosztása fele-fele alapon megy, vagy esetleg az anya javára 2/3-1/3 az elosztás aránya?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:

Kedves Kovács Béla Sándor!

Köszönöm a válaszát!

L.Anett

Elég lesz szerintem nyilatkozni, hogy az utolsó közös lakóhelyül szolgáló ingatlan bérlemény volt, a bérlet már megszűnt, a felek egyike sem lakik az ingatlanban. Az utolsó közös lakóhelyül szolgáló ingatlan használatáról így a feleknek megegyezniük, a bíróságnak rendelkeznie nem kell.