Válás és vagyonmegosztás

A későbbi bizonyítási nehézségeket pedig azzal tudjátok megelőzni, ha ügyvéd előtt házassági vagyonjogi szerződésben rendezitek ezt.

Köszönöm a segítséget!

A különvagyon továbbra is megmarad a házasságkötés ellenére- és az esetleges válást követően is. Tehát a mindketten megtartják a saját különvagyon lakásukat.

Egymással szembeni esetleges követelés csak az egyik-másik lakásba KÖZÖSEN vásárolt ingóságok stb. megosztásánál fele-fele alapon.

A férjnek követelése lehet a közösen lakott lakás esetleges korszerűsítése, modernizálása során a házastársi pénzből ráfordított érték alapján.

Továbbá ha közös pénzből lett az autó vásárolva.

Monalisa
laikus hozzászóló

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A segítségét kérem. Házasságom előtt kaptam a szüleimtől egy lakást, amibe 9 éve, a házasság megkötése után költöztünk be, azóta is ebben lakunk. Férjemnek van egy saját lakása a nevén. Válás esetén a házasság előtt megszerzett ingatlan megmarad, vagy néhány év után közös lesz? Van-e esélye arra, hogy a felét megkapja? Van egy 8 éves gyermekünk.
Köszönöm szépen!

A megegyezés azért megegyezés, mert nincs olyan, hogy "kell". Ahogy megegyeznek.

Üdvözlök Mindenkit!
Segítséget szeretnék kérni.
A barátnőm válik, a vagyonmegosztást peren kívűl szeretnék lerendezni.
Lakásvásárláskor a lakás értékének kb. 10%-át a barátnőm Ifjúsági Takarékbetétjéből fizették be, amiről az OTP igazolást is adott.
Lakásuk értéke kb. 10 millió Ft.
Eladás esetén két féle képpen lehet számolni.

1. 10 millió - 10% / 2 = 4.500.000 Ft/fő
2. 10 millió / 2 = 5 millió/ fő plusz a férj részéből lejön 1 millió, vagyis 6 és 4 millió Ft az arány.

Kérdésem az, hogy melyik módszerrel kell számolni?
A válaszokat, tanácsokat előre is köszönöm!

„lesz egy jó ügyvéd is aki régen jogász volt ”
:) Sőt, az sem kizárt, hogy ez az ügyvéd, aki régen jogász volt, valamikor még ember is volt.

Nagyon különvagyon-szaga van annak a háznak, mívehogy a férfi házasság előtti idejéből való.

Ahhoz, hogy édesanyádnak legyen valami köze az ingatlanhoz, azt kellene tudni bizonyítani, hogy ők a házasság előtt is már egy pár voltak mint élettársak: együtt éltek és közös pénzből gazdálkodtak - és ekként lett vásárolva a ház. (A tulajdoni arány a ki-ki anyagi hozzájárulásának százaléka alapján.)

Amennyiben a házra felújítás- korszerűsítés stb. címén a házasság alatt lett költve az bizonyára a házastársi közös pénzből lett finanszírozva, na annak a fele édesanyádnak visszajár. (Festés-mázolás nem, de az esetleges többlet szoba és/vagy tetőtéri lakrész kialakítása, netán garázs vagy a közműbekötés költsége stb. mind szóbajöhető dolgok.)

Meg kell nézni az ingatlan tulajdoni lapján mióta van a ház a férfi bírtokában, ezzel szemben legkorábban mikor "bútoztak össze" édesanyáddal mind élettársak. Ez egyértelműen eldönti a különvagyon dolgát...

A jogász = ügyvéd, valamint a közjegyző, a jogtanácsos stb.

Monalisa
laikus hozzászóló

hát köszönöm a tanácsot de épp ez a gond hogy az ő nevén van ahogy megvette rá egy évre házasodtak össze még abban bízok hogy ezt fel lehet valahogy használni azzal a cimszoval hogy ők már akkor együtt voltak mindent elfogok követni hogy megvédjem anyuékat nem fogom feladni az biztos! már valószínű hogy lesz egy jó ügyvéd is aki régen jogász volt hát reménykedem!köszönöm a segítséget üdv mindenkinek!!!!

kisnagyné

Ha a ház amiben laknak a férfi házasság előtti életéből is megvolt már neki akkor elvitathatlanul különvagyona. Azonban ha a ház a házasság alatt épült akkor mint házassági vagyonközösség közös tulajdonuk annak ellenére is, hogy az ingatlanra csak a férfi neve van bejegyezve. (Földhivatali bejegyzésen kívüli tulajdonlás fogalma.)

Tehát ha ezen utóbbi eset áll fent, és ha a szülők a váláskor nem tudnak megegyezni az ingatlanon, akkor édesanyádnak sajnos megállapítási- és majd megosztási pert kell indíttania. (Költséges és elhuzódó.)

Keressen fel egy ügyvédet aki átnézi a papírokat, és ha kell megindítja a pert.

Ettől függetlenül el lehet válni...

Zárójelben de nem mellékesen: ha meg tudnának egyezni az ingatlan megosztásán akkor az írásbeli megállapodásuk benne lenne a válóperben és annak 12 ezer forint illetékében, ellenkező esetben amit fentebb írtam.

Tehát ha a házat közösen építették a házasság alatt, akkor a férfi édesanyádat semmiképp nem teheti ki a házból mert 50%-ban az anyukád tulajdona is.

Monalisa
laikus hozzászóló

Szerintem nem ez a kérdésed.

Üdv.Nekem nagy segítségre lenne szükségem.Édesanyám házassága megromlott vagyis a férj elhagyta egy másik nőért.Most válni szeretne édesanyámtól a baj viszont ott kezdődik hogy amiben lakik édesanyám és az eggyettlen közös gyerekük aki már nagykorú de még iskolába jár az a férj nevén van 20-éve házasok az lenne a kérdésem hogy ennyi évi házasság után Édesanyám és az öcsém mehetnek az utcára ha ő úgy gondolja?köszönöm a segítséget előre is

:)
Ha a fiad nevére veszed, akkor fele se vetődik a kérdés. Az onnan kezdve az ő vagyona.

Egyébként a különvagyonba tartozó dolog helyébe lépett vagy értékén szerzett vagyontárgy is különvagyon - de a bizonyítás adott esetben már nehezebb lehet.

Köszönöm a válaszokat!Lenne még egy utolsó kérdésem az alábbiakhoz kapcsolódóan:ha a házasság alatt ezt a tulajdont értékesítem,és a fiam nevére,vagy a sajátoméra veszek belőle egy közel azonos értékű lakást,ugyanúgy a későbbiekben is külön vagyonnak számít?

Nem sokat. Azt jelenti, hogy ha nem ajándékozod egy részét a házastársadnak, akkor különvagyon marad.

.."amennyiben a fél nem viszi a házasságba"..Ez mit jelent?

Házasság esetén is megmarad a külön tulajdon, amennyiben a fél nem viszi a házasságba.

Válás esetén csak azt kell megosztani, amit a felek a házasság ideje alatt közösen szereztek.

A elhalálozásnál valóban a gyermek elsődlegesen a törvényes örökös, de a házastárs kapja az özvegyi haszonélvezeti jogot arra a külön tulajdonra - végrendelet hiányában.

Tisztelt Fórumozók!Az alábbi kérdéseimre szeretnék választ kérni.Elvált vagyok,egyedül nevelem a gyermekemet.Saját tulajdonú lakásom van.Ha az elkövetkezendőkben férjhez mennék,a tulajdonjogomon ez változtatna-e.Ha elválnék,kellene-e osztozkodnom,vagy megmaradna-e az én tulajdonomban tobábbra is?Halálom esetén,ha férjnél vagyok,teljes mértékben a gyermekem örökölne automatikusan?Férjezettként a lakásom tulajdonjogát megtartanám,azon nem is változtatnék.
Előre is köszönöm a választ!

A Csjt. 72/A. §-ának (1) bekezdése szerint - a szülők megegyezésének hiányában - a gyermeket annál a szülőnél kell elhelyezni, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosítva van; ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekeit veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri.
A gyermek elhelyezésének alapvető szempontja: a gyermek érdeke. Ezért a bíróságnak a gyermek életét érintő minden körülmény feltárásával és együttes mérlegelésével kell határoznia. Egyes kiragadott körülmények túlértékelése, más szempontoknak pedig a figyelmen kívül hagyása akadályozza, hogy a gyermek elhelyezésénél a gyermek érdeke megfelelően érvényesüljön.
A bíróságnak gondosan vizsgálnia kell, hogy a szülőket az egyéniségük, életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik, alkalmassá teszik-e a gyermek nevelésére. Figyelembe kell vennie a gyermekhez való ragaszkodás őszinteségét, a gyermeknek a szülő iránt táplált érzelmeit, a gyermeknek az egyik vagy másik szülőhöz való kötődését, a szülő nevelési képességét, az iskoláztatási lehetőségeket. Vizsgálni kell továbbá a felek anyagi és lakáshelyzetének alakulását, azt, hogy a gyermek tartása, gondozása, egészségügyi ellátottsága melyik szülő környezetében van jobban biztosítva.
Értékes adatokat szolgáltathat a gyermekelhelyezés kérdésében való döntéshez a környezettanulmány, a bölcsőde, óvoda, iskola véleménye, megfelelő esetekben a pszichológiai szakvélemény. Ennek beszerzése különösen akkor indokolt, ha a kellő alapossággal felderített tényállás alapján - az eset sajátos körülményeire (a gyermek egyénisége, érzésvilága, a családban kialakult légkör stb.) is figyelemmel - várható, hogy a pszichológiai szakvélemény elősegíti a gyermek érdekét szolgáló helyes döntést.
A Csjt. 71. §-ának (1) bekezdése értelmében hangsúlyozott kötelessége a szülőknek: biztosítsák az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük részére azt, hogy az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson. Ezt a véleményt - a gyermek korára, érettségére figyelemmel - tekintetbe kell venni. A gyermek akkor tekinthető az ítélőképessége birtokában levőnek, ha koránál és helyzeténél fogva képes önállóan és befolyásmentesen kialakítani véleményét.
A Csjt. 74. §-a részletesen szabályozza a gyermek meghallgatását is a szülői felügyelettel, a gyermek elhelyezésével, valamint az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos perekben. Általános szabály, hogy indokolt esetben - így akkor is, ha azt a gyermek maga kéri - meg kell hallgatni a gyermeket is, amely meghallgatás közvetlenül vagy szakértő útján történhet. A gyermek közvetlen meghallgatásáról való döntése során a bíróságnak a gyermek életkorára, illetve - amennyiben arra a per adataiból következtetni lehet - érettségére figyelemmel kell lenni [12/1995. (VI. 22.) IM r. 3. §-a].
A felnőtt élet küszöbén álló gyermek sajátos helyzetének felismeréséből fakad a Csjt. 74. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a tizennegyedik életévét betöltött gyermek elhelyezésére vonatkozó döntés csak a gyermek beleegyezésével hozható, kivéve, ha a gyermek által választott elhelyezés a fejlődését veszélyezteti, pl. a gyermek az érdekeivel nyilvánvalóan szembenálló befolyás hatására vagy kizárólag azért választja a nevelésre kevésbé alkalmas szülőt, mert az jobb anyagi körülményeket biztosít, vagy eltűri a gyermek szabados életvitelét. Arra is tekintettel kell azonban lenni, hogy a tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülő által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll [Csjt. 77. § (2) bek.]. A bírósági eljárás izgalmaitól, feszültségeitől való távoltartás lehetőségét teremti meg viszont a törvénynek az a rendelkezése, amely szerint a bíróság a gyermeknek az elhelyezésével kapcsolatos álláspontjáról a szülők erre vonatkozó egyező nyilatkozata útján is tájékozódhat.
Ezekben a perekben egyébként a jogszabály kötelező rendelkezése szerint mindkét szülőt meg kell hallgatni, amely alól csak az elháríthatatlan akadály esete jelent kivételt (Csjt. 74. §).
Azok a szempontok, amelyek a gyermek elhelyezésénél általában figyelembe jönnek, megfelelően irányadók akkor is, ha a gyermek elhelyezése érdekében azonnali intézkedésre van szükség, amikor is a bíróság soron kívül, hivatalból ideiglenes intézkedéssel határoz [Csjt. 72/A. § (4) bek., Pp. 287. §].
A gyermek elhelyezésénél irányadó összes körülmény feltárásának és mérlegelésének szükségessége nem mond ellent annak, hogy a gyermek életét érintő egyes körülményeknek egyes konkrét esetekben különösen nagy jelentőségük lehet.

1. A családon belüli munkamegosztás gyakorlata lényegesen megváltozott annak folytán, hogy a nők tekintélyes része kereső foglalkozást folytat. A háztartási teendőknek, a gyermek gondozásával kapcsolatos feladatoknak az egyik házastársra hárítása sérti a házastársi egyenjogúságot. Az a házastárs - akár férfi, akár nő -, aki az említett kötelezettségek teljesítésével bizonyította, hogy alkalmas a gyermek körüli teendők ellátására, a gyermek életkorától és nemétől függetlenül, egyenlő feltételekkel igényelheti a gyermek nála való elhelyezését.

Önmagában a gyermek nemének és életkorának tehát nem lehet döntő szerepe az elhelyezésnél. A gyermek neme és kora csak az ügy valamennyi körülményének egymással összefüggésben történő vizsgálata során értékelhető, különösen azzal kapcsolatban, hogy a gyermek nemére és korára tekintettel melyik házastárs mutatott több és jobb nevelési készséget. A gyermek nevelésében, ellátásában ténylegesen tanúsított magatartás mérlegelésével hozható a gyermek érdekében álló bírósági határozat.

2. A gyermek egészséges személyiségfejlődését az segíti elő, ha megszokott környezetében, őt szeretettel körülvevő személyek gondozásában nevelkedhet. A gyermeknek biztonságérzetet nyújt a megfelelő környezet állandósága, a környezetváltozás, az elhelyezés váltogatása viszont szorongást, félelemérzetet kelthet benne. Ennek a személyiségre károsan ható következményeitől a szülők kötelesek a gyermeket megvédeni. Az állandóság követelményének érvényre juttatásánál a gyermek és a szülő közötti személyes kapcsolatnak és nem a lakóhelynek van elsődleges jelentősége. Az egészséges fejlődést elősegítő környezetben való megmaradás biztosítása olyan fontos szempont, amelyet a gyermekelhelyezésnél figyelembe jövő körülmények között jelentőségének megfelelően kell értékelni, a gyermeket az indokolatlan környezetváltozás izgalmaitól, az ezzel járó megrázkódtatásoktól meg kell kímélni.

Esetenként a gyermek érdekében mégis meg kell változtatni a gyermek környezetét. A bírósági határozat alapján a gyermeket kiadni köteles szülő súlyosan vét a gyermek érdekei ellen, ha - a törvényes rendelkezéseknek közvetve vagy közvetlenül ellenszegülve - a gyermeket magánál visszatartja. Az ilyen - erőszakkal vagy más jogellenes magatartással - teremtett vagy fenntartott helyzet ezért általában még akkor sem adhat alapot az állandóság - mint a gyermek elhelyezésénél figyelembe veendő körülmény - döntő súllyal való értékelésére, ha ez az állapot hosszú ideje áll fenn. A gyermek nevelésére való alkalmatlanságra vonható következtetés abból, ha a szülő a gyermeket el akarja idegeníteni a másik szülőtől, és a befolyásolt gyermek érzelmeire hivatkozással kívánja megakadályozni, hogy a gyermek ahhoz kerüljön, akinél a bíróság elhelyezte. A szülőnek kötelessége felkészíteni a gyermeket arra, hogy a másik szülőhöz kerül, a fogadó szülőnek pedig kötelessége elősegíteni, hogy a gyermek úgy szokja meg új otthonát, hogy a régi környezetében megszokott személyekkel, így különösen a másik szülővel megfelelő kapcsolatot tarthat fenn.
Súlyosan esik a szülő terhére, ha - szembeszegülve a bírósági határozattal - különböző eszközökkel (pl. új perek ismétlődő indításával) akarja megakadályozni a gyermeknek a másik szülőhöz kerülését, abban bízva, hogy - az állandóság szempontjára tekintettel - a gyermek végül is nála marad. A bíróságnak alkalmaznia kell mindazokat a jogi eszközöket, amelyek bármelyik szülőnek az erőszakos, önkényeskedő, a bírósági határozat kijátszására törekvő magatartását meggátolják. Ha valamelyik szülő a gyermeket egyoldalú elhatározással, önkényesen viszi el a gyermeket jogszerűen magánál tartó szülőtől, megfelelő rendelkezéssel (pl. ideiglenes intézkedéssel) olyan helyzetet kell teremteni, hogy a jogszerűen eljáró szülő érvényt szerezhessen jogainak.

3. A család szétesése rendszerint súlyos válságot idéz elő a gyermeknél. Ennek hátrányos következményei fokozottan hatnak rá, ha a testvéreknek is el kell szakadniuk egymástól. A testvérek közössége jelentős kötőerő. A gyermek elhelyezésénél ezért általában arra kell törekedni, hogy a gyermekek a szülők elválása után is együtt maradjanak, és közösen átélve a házasság felbomlásának nehéz idejét, minél kevésbé sérülten kerüljenek ki a szülők közötti ellentétek által létrehozott helyzetből. Mindkét szülőnél egyformán kedvező feltételek megléte esetén is csak indokolt esetben lehet a testvéreket egymástól különválasztva elhelyezni.

A gyermekelhelyezési perekben szerzett tapasztalatok azonban azt is jelzik, hogy nem minden családban egyformán erős a gyermekek egymáshoz kötődése. Lehetnek jelentős korkülönbségek a gyermekek között, adottságaik, érdeklődési körük, igényeik eltérhetnek, ami gyengíti a gyermekek egymáshoz való ragaszkodását. A gyermeket valamelyik szülőhöz olyan mély érzelmi kötődés fűzheti, amely erősebb a testvéri szeretetnél. Az is előfordulhat, hogy egyikük az egyik, másikuk a másik szülőnél hosszabb ideje él, és a házasság felbontásáig a család szétválása gyakorlatilag már megvalósul. Ilyen esetben a szülőknek azt a megállapodását, hogy a gyermekek megosztva kerüljenek elhelyezésre - különösen, ha ez nem jár a gyermekek végleges szétválásával, a gyermekek egymással való rendszeres érintkezése biztosítva van, és a gyermekek érdekét egyébként sem sérti -, a bíróság jóváhagyhatja. A szülők megállapodásának hiányában vagy erre irányuló kérésükre is határozhat a bíróság úgy, hogy a gyermekeket megosztva helyezi el a szülőknél. E döntésnél jelentős tényező lehet a gyermeknek egyik vagy másik szülőhöz való erős kötődése. Különösen a serdülőkorú gyermek kívánsága nem hagyható figyelmen kívül még akkor sem, ha tizennegyedik életévét nem töltötte be.

4. A Csjt. 24. §-a szerint a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak, és egymást támogatni kötelesek. A házastársi hűséget sértő magatartás akkor értékelhető a gyermek elhelyezése körében, ha az a családdal szembeni felelőtlenséget, önzést, közömbösséget juttatja kifejezésre. A családi élet felelőtlen megbontása, a házastárs, a gyermek indokolatlan elhagyása kétségessé teszi, hogy ez a szülő rendelkezik-e a gyermek neveléséhez szükséges személyi, erkölcsi tulajdonságokkal.

Ennek az elvnek a helyes érvényesülése érdekében azonban a bíróságnak törekednie kell annak felderítésére, hogy milyen előzmények vezettek az életközösség megszakadására. Ha ugyanis a visszamaradó házastárs szeretet nélküli, tűrhetetlen magatartásával, netán tettlegességgel vagy esetleg a házastárs számára elviselhetetlen más magatartással (pl. sorozatos megaláztatás, megszégyenítés, kíméletlen önzés) maga idézte elő a házasság megromlását, a másik házastárs távozását, ez éppen ennek a szülőnek a nevelésre való alkalmatlanságára szolgálhat - az összes körülmények körében terhére mérlegelendő - bizonyítékul.

ObudaFan megválaszolt már neked az 1. pontban - ez van.

Javaslom olvassad a gyermekelhelyezéssel stb. kapcsolatos tocikokat, mert mások esetéből - és az azokra írt válaszokból - sokat lehet tanulni, hasznosítani.

Egy 8-10 év körüli gyermeket már meghallgathat a bíróság.

Monalisa
laikus hozzászóló

Köszönöm a gyors választ.

A gyermekelhelyezéssel kapcsolatban: Milyen szempontok alapján dönti el a bíróság, hogy kinél legyen elhelyezve ? Számít-e, hogy eddig szinte kizárólag én vittem iskolába, én tanultam vele, az apa távollétében mindig én voltam vele. Az apja gyakran utazik, hétvégén is, teljesen változó, hogy mikor van itthon.
Hány éves kor felett hallgatják meg a gyereket ?

Rebecca9713

1. Mivel semmilyen fogódzót nem írtál, amiből következtetni lehetne, így nem lehet megmondani, hogy milyen eséllyel. Megjegyzem, éppen a gyermekelhelyezéses ügyekben tulajdonképpen lehetetlen is interneten keresztül tippelni. Ha vita lesz, akkor majd a bíróság kirendel egy pszichológus szakértőt, aki mindenkit meghallgat, és az ítélet nagyrészt azon fog alapulni. Az nyilván hátrány, hogy nincs munkád.
2. A magyar bíróság ki fogja mondani, hogy az üzletrészek fele a tiéd, de hogy ezt miként tudod majd érvényesíteni, arra a román cégjog lesz az irányadó.
3. Kérd a bíróságtól, hogy rendelje el a per feljegyzését az ingatlanokra.

Tisztelt Fórumozók !

Az alábbi kérdéseim lennének:

1. Válás esetén mekkora esélye van annak, hogy a kiskorú gyermeket az apánál helyezzék el ( 11 éves lány )? Ha a váláskor nincs munkahelyem, mert eddig a családi cégnél dolgoztam, ez hátrány-e a gyermekelhelyezés szempontjából ?
2. Egy közös cégünk van, egy amiben csak a férjemnek van üzletrésze, és egy romániai cég, amiben kis részben én is benne vagyok.

Az eddigiek alapján úgy tudom, hogy a cégekben lévő üzletrészt is felezni kell. Milyen módon lehet ezt megtenni ? El tudja-e " tüntetni " ezeket az üzletrészeket a férjem, ha nem tudunk megegyezni ?

3. Több ingatlan is van az ő nevén. Ezeket a válóper benyújtása után még eladhatja, ki tud-e bújni a megosztás alól ?

Köszönettel:
Rebecca9713

Köszi a tanácsot, már túl vagyok ezen is, igazságügyi szakértőt kértem fel-és fizettem ki, aki az első felmérés értékét erősítette meg. Tehát ez sem a férjem által várt eredményt hozta.Ezért továbbra is fent tartja azt az álláspontját, hogy amennyiben nem fogadom el az általa meghatározott összeget, akkor a korábban írásban elismert összeget letagadja, ha peresíteni merem a vagyonmegosztást. Nem vagyok tisztában a jogi ügyekkel, ha ezt megteszi, elég bizonyíték lesz a kezemben?

Sokan tévedésben vannak a lakásuk/házuk értékét illetően, vagyis figyelmen kívül hagyják a jó ideje tartó ingatlanpiaci túlkínálatot, a pangást.

Javasolt lenne egy másik ingatlanossal is elvégeztetni az értékbecslést, aztán ha még akkor is "eltérés" mutatkozik, akkor a salamoni középarányosítás.

Végső esetben a bíróság is elvégeztetheti a felmérést, de ez egy újabb többletkiadás...

Monalisa
laikus hozzászóló