Öröklési illeték eltörlése

Nem tekinthető folyamatban lévő ügynek.

Köszönöm válaszodat, kértem a kamat- és késedelmipótlékmentes részletfizetési kedvezveményt.
Ha rám nem fog vonatkozni a " folyamatban lévő ügy " kategória, akkor mindenképpen visszaküldöm a vagyonnnyilatkozati adatlapot, mert ha ezt nem teszem saját hatáskörükben megszüntetik az eljárást. Ezt pedig nem szeretném. Még mindig várnám a választ az előbbi ( 2009.06.21. 10:19 )hozzászólásomhoz.
Üdv. "aveni"

Nézd, az egy dolog, hogy örököltél valamit és arra kivetették az öröklési illetéket, a másik dolog az, hogy a méltányossági kérelmet alá is kell valamivel támasztani - ezért a vagyonnyílatkozat. Ha nem küldöd vissza a nyílatkozatot nem fognak méltányosságot alkalmazni, sőt előfordulhat, hogy vizsgálódni kezdenek a vagyoni helyzeted felől...

Amikor majd válaszolsz, mert valamiképp mindenképp válaszolnod kell, kérd, hogy a kirótt illeték végső elbírálásáig adjanak kamatmentességet - mert hát az már ketyed 2008.10.02-től.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Kedves Fórumozók, segítséget kérnék!
2008.okt.2-án. megkaptam az örökösödési illeték megfizetéséről (280eFt) a fizetési meghagyást. A kirótt összeget egyösszegben nem tudtam befizetni, így méltányossági kérelmet nyújtottam be részletfizetési lehetőségre, vagyis nem fellebbeztem.
2008.nov.25-én kaptam egy határozatot, mely szerint a benyújtott kérelmem illetékköteles és ezért az első fokú államigazgatási eljárásért 2.200.- Ft eljárási illetéket kell befizetnem, mely összeget be is fizettem. Azóta most május 15-én kaptam egy hiánypótló levelet, melyben a részletfizetés elbíráláshoz szükséges vagyonnyilatkozati adatlapot küldték meg. Kérdésem az lenne, hogy ez a méltányossági kérelmem benyújtása tekinthető-e folyamatban lévő ügynek – az örökösödési illeték eltörlése szempontjából -, hiszen a mai napig nincs újabb jogerős határozatom arról, hogy fizethetem-e részletekben vagy csak egyösszegben leszek köteles megfizetni a 280 eFt-os illetéket. Köszönöm!

1. Fizetni kell.
2. Leginkább érdeklődj ügyszámra hivatkozással.

Sziasztok!

Két kéréssel kapcsolatban szeretnék választ kérni valaki hozzáértőtől - csak önkéntes okosok akadnak a környezetemben..

a)
2007 májusában meghalt a nagymamám. Édesapám örökölt volna utána, aki (különböző okok miatt) lemondott az örökségéről a javamra. Vagyis laikus agyammal 'az elsőfokú örökös (fiú) lemondott a másodfokú (unoka) javára, így a másodfokú lépett az elsőfokú helyére'. És innentől fogva nem tudok mit kezdeni a dologgal: én lettem az elsőfokú (mivel édesapám lemondott az örökségéről) és rám is vonatkozik a törvénymódosítás, vagy ugyanúgy másodfokú vagyok és fizetnem kell?

b)
2008. novemberében kaptam egy végzést/meghagyást/értesítést, hogy fizessek x összeget, vagy fellebbezzek 15 napon belül. Az összeg kiszabásakor arra hivatkoztak, hogy a közjegyzőnél nem mutattam jelét annak, hogy nem értenék egyet az általuk megnevezett becsült értékkel. (Közjegyzői papírom van arról, hogy egyértelműen, érveket felsorakoztatva tiltakoztam és nevetségesnek találtam az összeget.) Ezért felhívtam a közjegyzőt és az illetéki ügyintézőmet: állítólag nem kaptak a közjegyzőtől semmi levelet, ezért kérnék, hogy a közjegyzői papír másolatát és egy levelet sürgősen juttassak el hozzájuk, azt kérve, hogy bírálják felül a döntésüket, mivel kihagyták a számításból a fent nevezett papírt. Rákérdeztem, hogy kinek írjam a fellebbezést, mire ügyintézőm mondta, hogy nem kell fellebbezésnek lennie, mert nem a határozat ellen akarok felszólalni, hanem egy általuk kihagyott részletre hívom fel a figyelmet. Ezt a levelet+másolatokat másnap ajánlottan postáztam, azóta néma csend. Idén áprilisban beszéltem az ügyintézővel (lakásbérbeadás-kérdéssel kapcsolatban), megemlítettem, hogy még nem jött semmi reakció novemberi levelemre, mire megnyugtatott, hogy semmi gond, intézik, saját tempóban majd eljutnak hozzám.
Hosszú mondandóm után rövid kérdésem: aggódjak a csend miatt?

Nagyon köszönöm előre is, ha valaki tud segíteni.

Nem a hagyatékátadó végzés számít, hanem az illetéket kiszabó adóhatósági határozat, ami ebben az esetben valószínűleg még elsőfokon sem születhetett meg jan 1-ig, így nem.

Köszönöm a gyors válaszodat ObudaFan.

Megpróbálom kicsit bővebben kifejteni a problémámat.
Édesanyámnak egyetlen fia és örököse vagyok.
A közjegyzői találka után, 2008. júliusában kaptam meg az Illetékhivatal határozatát. Ez egy teljesen szokványos formájú és tatalmú határozat volt. (sajnos már láttam ilyet)
Éltem a fellebbezési lehetőséggel. Legfontosabb okként a magas forgalmi értéket kifogásoltam és azt, hogy az értékbecslő csak telefonon kért információkat (személyesen nem tekintette meg a lakást). Persze még leírtam mindent, amit esetleg figyelembe vehetnek.
Kértem tőlük a forgalmi érték újbóli megállapítását, az illeték csökkentését vagy méltányos eltörlését. (múlt nyáron már lehetett hallani, hogy valami történni fog ezzel a törvénnyel)
Aztán szeptember körül megjelent az értékbecslőjük. Az volt még érdekes találkozás. Tőlem kérdezte, hogy akkor mekkora összeget írjon be. (legszívesebben elszaladtam volna, mert szerintem valamire utalni akart, na de mindegy…)
Utána nagy csend következett a múlt hétig. (2009. 04. 29.) Kaptam egy újabb határozatot, amiben indokoltnak tartják a forgalmi érték csökkentését és újra is számolták (röhejes értékcsökkentéssel). Ez a határozat szintén nem jogerős és adtak 15 napos fellebbezési időt.
Itt kezdtem el én gondolkodni. Fellebbeztem 2008. 08. 01-én. Utána semmi levél vagy bármilyen értekezés. Közben törvénymódosítás. Új határozat most 2009-ben.
Mit tegyek?

Előre is köszönöm a válaszokat.

Először is kicsit pontosabban írd le, hogy most milyen határozatot is kaptál.

Sziasztok!

Olvastam aszinak a szépen kifejtett hozzászólását az örökösödési illeték eltörlésével kapcsolatban.
Az én ügyem is nagyon hasonló az ott említetthez.
Én 2008. július 21-én kaptam meg az 1. fokú határozatot, amit 15 napon belül megfellebbeztem. Erre a múlt héten kaptam választ, illetve új határozatot.
(Olvasgattam, böngészgettem, értelmeztem...) Arra jutottam, hogy az én illetékemet is el kellett volna törölniük, mert a határozatom nem emelkedett jogerőre a fellebbezés miatt, folyamatban levő ügy maradt, amire csak most 2009. májusában reagált az Illetékhivatal.
Segítsetek, mi a véleményetek, fellebbezek újra?

Ja, u.i.: a ügyintézőmmel beszéltem telefonon, lényegében hivatkoztam a paragrafusokra és eléggé zavarba hoztam. Személyes találkozásba nem ment bele. Azt mondta írjam le neki a kifogásaimat.
Most akkor kifogásoljak vagy fellebbezek, a végén elmegy a 15 napom. (vagy eleve ők a törvénysértők?)

Te nagyszülőtől örököltél és nem szülőtől, így rád a kedvezmény nem vonatkozik.

Az apám 1994-ben meghalt.Az ö anyukája(a nagyanyám)2008 januárban halt és én örököltem a házat amit elvileg apám örököl ha életben van.Most kaptam egy 480000-es csekket az apektol ami az örökösödési illetéket képezi.Tud valaki nekem segiteni abban hogy fizetnem kell ezt az illetéket vagy fellebezek mivel én az apám részét örököltem?

Lehet.

Sziasztok!

Egy illeték-jog-tudor állásfoglalására lenne szükségem.
Öröklési illeték (visszterhes vagyonátruházási) kiszabási határozatában foglalt illetékalap MEGEMELÉSÉRE lehet-e fellebzést benyújtani? Ugyanis az illetékalap nem a hagyaték forgalmi értéke, hanem a "lakott" ár. (Amúgy én laktam benne, tehát nekem nem lakott, de ez nem is lényeges) A "lakott" ár tetemes összeggel alacsonyabb az ingatlan valós értékétől, és miután az örökölt ingatlanomat értékesítettem ugyanazon évben, óóóriási összegkülönbözet adódik az ingatlan eladásból származó jövedelem, és a szerzéskori illetékalapból. Remélem érthetően fogalmaztam. Tehát, van-e jogalapom fellebezni továbbértékesítés miatt az illetékalap megemeltetésére? Persze nem titok, adófizetési kötelezettséget szeretnék így csökkenteni, inkább fizetnék 6% illetéket, mint 25% adót... A fellebzési időben még benne vagyok.

Bocsáss meg Global, nem szoktam senkit félbehagyni, egyszerűen lemerült az egerem. Nem tudtam az elemet kicserélni.

Valóban, ha lehetőséged volt a fellebbezésre és fellebbeztél, akkor nyugodt lehetsz, nem kell illetéket fizetned, mentesülsz a tv.módosítás alapján.

A telefonos információra nem szabad hagyatkozni.

Egyszer volt egy személyes banki tapasztalatom, ahol kézbesítőt ültették be a telefonos információba, aki megfelelő habitussal ugyan rendelkezett, de semmi mással nem.

aszinak:

Nem terjengős voltál, hanem fantasztikusan segitőkész és tájékozott!

Biztos vagyok benne, hogy másoknak is sokat segitettél a szakszerű hozzászólással.

Magam is valahogy igy gondoltam a dolog lényegét nagyjából. Sajnos az APEH-el szemben még eddig semilyen pozitiv tapasztalatom nem volt, ennélfogva némi szkepticizmussal tekintek a további fejlemények elé...Minden logika és törvény ellenére arra számitok, hogy be akarják majd fizettetni velem az illetéket a késedelmi pótlékkal együtt, azon egyszerű oknál fogva, hogy pénzre van szükségük. Asszem a következő lépésben megkérdezem öket, miért nem tetszettek válaszolni a fellebezésemre (mielőtt mondjuk 16 hónapnyi késedelemi pótlékot terveznek majd felszámolni...)

nandy egy perccel megelőzött:)

Pontosítás a válaszomban: Az Itv. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt jelenti.

Válasz global részére.

1. A törvényi rendelkezés alkalmazása

Ez a legfontosabb, mert az egész ügy ezen áll vagy bukik.

Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 67. § (1) bekezdése szerint:
Az Itv. 16. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[(1) Mentes az öröklési illeték alól:]

3. a 12. § szerinti táblázat I. csoportjába tartozó örökös által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint;

A 2008. évi LXXXI. törvény 204. § utolsó fordulata alapján az Itv. 2008. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 16. (1) bekezdését az állami adóhatóság által e törvény kihirdetésének napján jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.

A 2008. évi LXXXI. törvény a Magyar Közlöny 2008. évi 174. számában jelent meg 2008. december 9-én, tehát ez a kihirdetés napja.

Ha a 2008. novemberében kézbesített fizetési meghagyás 2008. december 9. napján még nem emelkedett jogerőre, akkor az illetékügyedben a törvénymódosítást alkalmazni kell.

Hogy jogerős-e a fizetési meghagyás vagy sem, azt úgy tudod megállapítani, hogy a fizetési meghagyás kézbesítése napjára rászámolod a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló 15 napot, és a 16. napon áll be a jogerő.

Ha a fizetési meghagyás ellen a 15 napos határidőn belül fellebbezést nyújtottál be, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésére az általános szabályok alapján nem kerülhet sor, hanem csakis a jogorvoslati szakaszt követően. Márpedig a jogorvoslati szakasz 2008. december 9. napjáig nem fejeződött, be mivel választ a fellebbezésedre nem kaptál. Egyébként ez utóbbit 30 napon belül kell elintézni. Esetleg határidő hosszabbítás lehetséges, bár arról is értesítést kell küldeni.

Ha a törvénymódosítás kihirdetése a kézbesítést követő 15 napos határidőn belülre esett – és a bejegyzésedből erre következtetek – akkor a törvény kihirdetésekor az illetékügyed – mivel a fizetési meghagyás nem emelkedett jogerőre – nem volt még jogerősen elbírálva.

2. Az illetékmentesség

Az Itv. 4. § (1) bekezdése szerint: Az illeték tárgyára vonatkozó mentesség (tárgyi illetékmentesség) esetén nem kell illetéket fizetni.
Az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége (személyes illetékmentesség) esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni.

Ha az illetékügyedben alkalmazni kell a törvénymódosítást, akkor az illeték tárgyára az illetékmentesség vonatkozik, tehát nem kell illetéket fizetni. (Követelni persze követelhetik. Én is követelhetek tízszeres béremelést.)

3. Az illeték esedékessége

Az Itv. 78. § (3) bekezdése szerint: A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendő illeték a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel, a határozat jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé. A megállapított illeték - ha e törvény alapján a fizetési meghagyás hosszabb határidőt nem állapít meg - a fizetési meghagyás (határozat) jogerőre emelkedésének napját követő 15 napon belül késedelmi pótlékmentesen fizethető meg.

Ha a fizetési meghagyás nem emelkedett jogerőre, akkor a fizetendő illeték sem lehet esedékes, mivel az szorosan a jogerőhöz kötődik.

(Az esedékesség azt az utolsó napot jelenti, amikor még jogkövetkezmény – késedelmi pótlék fizetése – nélkül be lehet fizetni az illetéket, tehát az esedékesség napján még nem vagy késedelemben.)

4. Az illetékelőleg

Az Itv. 77/A. § (1) bekezdése szerint: Ingatlan tulajdonjogának, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése után a fizetésre kötelezett a bejelentett érték alapulvételével illetékelőleget köteles fizetni. Ha a törvény külön szabályt nem állapít meg, az illetékelőlegre a vagyonszerzési illetékekre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az illetékelőleg fizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a vételár teljes kiegyenlítéséig az eladó a tulajdonjogát fenntartja.
(2) Az illetékelőleg összegét (ideértve a mulasztási bírságot is) az állami adóhatóság a fizetési meghagyásban közli. A fizetési meghagyás az illetékelőleg összege erejéig fellebbezésre való tekintet nélkül, végrehajtható okiratnak minősül.

Az Itv. 78. § (4) bekezdése szerint: A fizetési meghagyásban megállapított illetékből az illetékelőleg - ha a törvény alapján a fizetési meghagyás hosszabb határidőt nem állapít meg - a határozat kézbesítésétől számított 15. napon válik esedékessé. Az esedékesség napját követő 15 napon belül az illetékelőleg késedelmi pótlék mentesen fizethető meg.

Csak az illetékelőleg esetén áll elő, hogy az – a benyújtott fellebbezéstől függetlenül – a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése előtt esedékessé válik, azonban a fent idézett Itv. 77/A. § alapján az öröklési illeték esetén az adóhatóság illetékelőleget nem szabhat ki, így arra az illetékelőleg szabályai a te esetedben nem alkalmazhatóak.

5. Késedelmi pótlék

Az Itv. 87. § (1) bekezdése szerint: A fizetési meghagyásban (határozatban), az illetékkülönbözetről kibocsátott, valamint a bíróság határozata alapján az állami adóhatóság által kiadott fizetési felhívásban megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kell késedelmi pótlékot fizetni.

Ha az illeték nem esedékes, akkor az után késedelmi pótlékot nem lehet felszámítani.

6. Summa summárum

Ha a 2008. novemberében kézbesített fizetési meghagyásod 2008. december 9. napján még nem emelkedett jogerőre, akkor az illetékügyedben a törvénymódosítást alkalmazni kell.

Ha az illetékügyedben alkalmazni kell a törvénymódosítást, akkor az illeték tárgyára az illetékmentesség vonatkozik, tehát nem kell illetéket fizetni.

Ha a fizetési meghagyás nem emelkedett jogerőre, akkor a fizetendő illeték sem lehet esedékes.

Ha az illeték nem esedékes, akkor az után késedelmi pótlékot nem lehet felszámítani.

7. Tanács

Az ilyen esetekben jó lenne megkérdezni, hogy az ügyintéző milyen jogszabályi rendelkezésre alapozza az állítását, és esetleg mutassa is meg. Ja, és a jogszabályi rendelkezés alatt a teljes mélységben megjelölt jogszabályt értem, úgymint jogszabály száma, jogszabály elnevezése, paragrafusszám, bekezdésszám, esetleg alpont, francia bekezdés és természetesen a szó szerinti szöveg. Bár biztos azt hinné, hogy kötekedsz:)

8. Egyéb

Remélem fenti levelemmel eleget tettem az ügyintéző tájékoztatási kötelezettségének is:)

Bocs, ha kicsit terjengős voltam.

„A 15-napos határidő letelte előtt megszünt az illetékfizetési kötelezettség a december 9-i törvény miatt. ”

Mivel dec. 9-én még nem volt jogerős a határozat, így az folyamatban lévő ügynek számít... vonatkozik rá az új szabály, miszerint illetékmentes 20 MFt-ig (...)

Szerintem várd meg amíg nandy válaszol, ő itt a Fórumon az adó- illetékek dolgában az egyik hozzáértő.

Sőt ha jobbnak látod tedd át (= röviden írd át) a kérdést a jelzett rovatba - hátha előbb felfigyel rá.

Én neked szurkolok...

Én még az APEH-től semmilyen más határozatot nem kaptam, csak a fizetési meghagyást, benne a fellebezés lehetőségével.

Ha jól értem, legjobb esetben az várhat rám, hogy nem kell befizetnem az örökösödési illetéket, csak a késedelmi pótlékát egy, a hirtelen jogszabálymódositás miatt megszűnt illetékfizetési kötelezettségnek...

Ezen logika alapján az APEH tetszőlegesen hozhat határozatokat, az azokban szereplő összegeket azonnal befizetteti, aztán a polgár majd visszakapja valamikor (vagy nem), fizeti az illetéket közben..

Ez tényleg igy megy???

Fizetési meghagyást már akkor bocsájtanak ki ha az illető egy jogerős határozatnak előzőekről nem tett eleget.

Én még nem láttam ilyesmi adóhatározatot, így az esetedről laikusként érdemben többet nem tudok mondani.

Külön írom: valamelyik topicban itt a Fórumon előzőekről elégé kivesézett már az adóhivatal által kivetett összeg "azonnalisága" és a csökkenétés iránti kérelem okán jelentkező késedelmi kamat témája.

Volt aki azt írta: mindaddig nem kell (be)fizetni amíg a csökkentés iránti kérelmet el nem bírálták - ez lehet akár 6-8 hónap is -, másvalaki a fentiek szerinti eljárást tartotta helyesnek.

Valahogy az ügyfélszolgálatos hölgy is ezt mondotta volt...

monalisa1:

Mikor emelekedik jogerőre egy határozat? Én csak a fizetési meghagyást láttam az APEH-től, benne a fellebezés lehetőségével.

Az APEH-nál úgy van, hogy MINDENKÉPPEN be kell fizetni a kiszabott összeget, a fellebbezést majd kivizsgálják és ha eredménnyel jár a csökkentés különbözetét visszautalják. (Úgy is lehet, hogy egy nagyobb összeget fizet be az illető, ezzel is csökkenti a késedelmi kamatterhet.)