Öröklési illeték eltörlése

Az MDF által kezdeményezett, végül a költségvetési bizottság által benyújtott illetéktörvény-módosítás a gyermek, a házastárs és a szülő részére illetékmentessé teszi az öröklött vagyonnak azt a részét, amelynek tiszta (terhekkel csökkentett) értéke nem több 20 millió forintnál. A számításnál a teljes vagyonból előbb a lakás lesz illetékmentes, és ha marad még a 20 millió forintból, akkor az egyéb vagyon is illetékmentes lehet. Ezt a szabályt a jövő év első napján illetékkiszabásra benyújtott ügyekben kell alkalmazni, de megengedi a módosítás azt is, hogy a még jogerősen el nem bírált ügyekben is a kedvezőbb szabályt alkalmazza a hatóság. A költségvetési bizottság által benyújtott illetéktörvény-módosítás a gyermek, a házastárs és a szülő részére illetékmentessé teszi az öröklött vagyonnak azt a részét, amelynek tiszta (terhekkel csökkentett) értéke nem több 20 millió forintnál. Amennyiben az ingatlan értéke meghaladja a húszmillió forintot, csak az afeletti részt terheli illeték, ha viszont kevesebbet ér, akkor a fennmaradó részt kipótolhatja az örökös más vagyonelemekkel. A szabály 2008. első napjától illetékkiszabásra benyújtott ügyekben kerül alkalmazásra. Lehetővé teszi a módosítás, hogy a még jogerősen el nem bírált ügyekben is a kedvezőbb szabályt alkalmazza a hatóság. Amennyiben azonban már megszületett az elsőfokú határozat, és nem történt fellebbezés az ügyben 15 napon belül, úgy a korábbi szabályozás marad érvényben. Az illetéket a fizetési meghagyás átvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni. A részletfizetési kérelmeket az adóhatóság egyedi módon bírálja el. Az adóhatóság mérlegel az adózó vagyoni helyzete alapján, s az örökösnek lehetősége van kamatmentes részletfizetésre is. A legtöbb esetben viszont nem ez a jellemző. Az örökségből megszerzett vagyon illetékkötelezettség alá esik, személyi jövedelemadót ezután viszont nem kell fizetni. Ha valaki az örökségéről ingyenesen mond le, akkor az illeték szempontjából ez úgy kezelendő, mintha a vagyon közvetlenül az örökhagyóról szállt volna az illetőre. Ha viszont ellenérték fejében történik a lemondás, akkor mindkét félnek meg kell fizetnie a saját része utáni öröklési illetéket. S az, aki ellenérték fejében megváltja a másik féltől az örökrészét, visszterhes vagyonátruházási illetéket fizet. --------------------------------------------

• Ha a közjegyzői hagyatékátadó végzés 2008 Mikulás napjáig jogerős, kell-e illetéket fizetni 2009-ben?

----------------------------------------------

Attól függ.

Egy halálesetet követően a helyi önkormányzat jegyzője hagyatéki leltárt készít, vagyis felméri az örökhagyó által az örökösökre hagyott vagyon értékét. A jegyző meghozza a hagyatékátadó végzést. A jogerős hagyatékátadó végzést elküldik a földhivatalnak és az APEH-nek.

Az adóhivatal ezt harminc napon belül elbírálja, és hoz egy illetékfizetési kötelezettséget előíró döntést. Ezt kiküldi az örökösnek.
Ha az örökös az örökösödési illeték tárgyában született döntés kézhez vételétől számított 15 napon belül nem fellebbez a határozat ellen, akkor az jogerőssé válik.
Amíg ez be nem következik – amíg tehát akár másfél hónap is eltelhet –, addig folyamatban lévő ügyről van szó, tehát ezekre az ügyekre érvényes lesz a törvénymódosítás.

Ha az első fokon eljáró illetékhivatal döntése ellen fellebbezünk, – mondjuk olyan indokkal, hogy a megállapított öröklési illetéket nem tartja méltányosnak, vagy szeretne halasztást kérni az illetékfizetésre –, akkor elkezdődik a másodfokú eljárás. A másodfokon eljáró hatóság döntése ellen szintén fellebbezhet az örökös, és kérheti a közigazgatási bíróságot, hogy vizsgálja felül az Illetékhivatal által hozott döntést. Vagyis ügyünk mindaddig folyamatban lévőnek minősül, amíg nem születik jogerős határozat akár első-, vagy másodfokon, vagy később a közigazgatási bíróságon.

Stimmel. De akkor minek krédezted?

Bocsánat. Mégsem stimmel. A jogerős fizetési meghagyás (mert az illeték főosztáyl azt bocsát ki) bíróság előti megtámadása nem fellebbezés, hanem kereset. Annak elbírálása már nem közigazgatási eljárás, hanem per.

„aki megállapította az örökösödési illetéket”

A közjegyző? Csak nem tett olyat...

Ha a mai végszavazáson az Országgyűlés egyáltalán elfogadja a jogszabályt, akkor neked már egészen biztosan nem kell öröklési illetéket fizetned.

Tisztelt fórumozók!

A következő ügyben kérném a segítségüket:
november 27-én megkaptuk (és sajnos át is vettük) az APEH-tól az örökösödési illetékről a fizetési meghagyást. A testvéremé (ő másik háztartásban él) még a postán van, az értesítőt ö is megkapta, de még nem vette át a levelet.
Tudomásom szerint, ha el tudom húzni a jogerőre emelkedést 2009. január 1-ig, akkor már a módosított törvény hatálya alá kerülök, és nem lesz illetékfizetési kötelezettségem.
Kérem, hogy aki pontosabb, bővebb ismeretekkel rendelkezik arról, hogyan lehet megoldani e két esetben a jogerő 2009-re kitolását és így a fizetés elkerülését, legyen kedves megosztani az információit.

Előre is köszönöm!

egyenesági rokonok ingatlan vagyonának örölése
20 millió Ft-ig illetékmentes

az erről szóló törvény még nincsen kihirdetve,
még nem hatályos

SZERINTEM
csak akkor alkalmazható e törvény
(hatályba lépés után),
ha a törvény hatályba lépését követően halt meg az örökhagyó, nyílt meg az öröklés

Az alabbi link szerint:

http://www.origo.hu/…s-szdsz.html

"Az öröklés "árának" szabályozása a módosítókban elfogadottnál is kedvezőbb lesz, mivel a fideszes Répássy Róbert zárószavazás előtt benyújtott módosító indítványában azt javasolta, hogy az örökösödési illetékre vonatkozó kedvezőbb szabályokat ne január elsejétől, hanem előbb, már a kihirdetés napjától alkalmazzák a folyamatban lévő, jogerősen még el nem bírált ügyekben, mert ez a jogbiztonság szempontjából helyesebb lenne.

Így jövő január 1-je helyett már az idén illetékmentessé válhat közvetlen családtagok esetében 20 millió forintig az öröklés. A Fidesz frakcióvezető-helyettese az MTI-nek azt mondta: ezzel megelőzhető, hogy egyes ügyek "elfektetésével" már a kedvezőbb szabályok alapján szabják ki az illetéket, míg más esetekben - a normál ügymenetben - még a régi, kedvezőtlenebb szabályok alapján állapítsák meg jogerősen az illeték mértékét. A fideszes politikus javaslatát az alkotmányügyi bizottság és a kormány is támogatta."

Ez talán azt jelenti, hogy a jogszabály nem 2009 január 1-től, hanem idén december 1-től érvényes.

A kérdés holszab számára azt hiszem az, hogy a fizetési meghagyás átvételekor már jogerős a határozat vagy csak 14 nap múlva válik majd azzá (amennyiben nem fellebezné meg) ?

Tud ebben egy hozzáértő segiteni?

Az APEH vonatkozó linkje

http://www.apeh.hu/…008/i20.html

Valamiert nem jol jelentek meg a linkek, megprobalom megegyszer:

origo:

http://www.origo.hu/…s-szdsz.html

apeh:

http://www.apeh.hu/…008/i20.html

OFF
Jó volt az elsőre is. :) Csak a megjelenített szöveget rövidíti le a motor, de a link ott van mögötte. Ha ráviszed az egérmutatót, ez ki is derül.
ON

No, azért a kihirdetés napja nem december 1-je lesz. Szerintem.

Az örökösödési illeték fizetési meghagyása ellen fellebbezéssel kívánok élni. Kérdésem: Min.5000 Ft az illeték összege? Illetékbélyeg formájában kell befizetni?

A fizetési meghagyás a kézhezvételtől számított 15. napot követően lesz jogerős, ha nincs fellebbezés.

Az más kérdés, hogy fellebbezés hiányában az a döntés lesz jogerős (és végrehajtható), ami most megjött, és számomra kétséges, hogy pl. felügyeleti intézkedéssel a felettes szerv azt megsemmisíti-e.

Köszi a választ. Az igazat megvallva nem teljesen világos, sajnos. A fizetési meghagyás még nem emelkedett jogerőre ha jól értem, ennélfogva ez egy folyamatban levő ügynek tekinthető, igy az illetéket nem kell megfizetni.
Ezen egy felügyeleti szerv változtathat? Kell egyáltalán fellebezni?

Az előzőekhez annyiban szólnék hozzá, hogy jogerőre a döntés akkor emelkedik, ha nem fellebbeztek és a fellebbezési határidő (15 nap) letelt. A 15 napot a közléstől kell számítani. Ha valaki a postán nem veszi át a hivatalos levelet, akkor az irat a hatósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, és az iratot - az ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, tehát akkor emelkedik jogerőre. Azaz attól, hogy valaki nem megy el a postára, az még jogerős lesz a határidő letelte után. A másik megjegyzésem, hogy ha valaki fellebbbez, akkor csak a másodfokú döntés közlése után beszélhetünk jogerős döntésről, de a bírósági felülvizsgálat már nem tartozik ide, hiszen azt csak jogerős döntéssel szemben lehet igénybe venni. Az én kérdésem az lenne, hogy a parlament.hu-n hol találom a vonatkozó törvényjavaslatot? Köszönöm.

global: ki kell fizetni, mert lezárult a hagyatéki eljárás. A budai kolléga csak szőr mentén fogalmazott.

Dr. Mohos Gábor: az ember egyre inkább összezavarodik :)

és egyre kevésbbé tudja mit is gondoljon.

Pl.

http://index.hu/…/oril081125/

szerint

"Olyan rövid idő van vissza az új, öröklést érintő adójogszabály hatályba lépéséig, hogy nem kell szándékosan húznunk folyamatban lévő öröklési ügyeinket. Ha viszont már megkaptuk az elsőfokú illetékhivatali határozatot, és nem fellebbeztünk 15 napon belül, akkor a határozat jogerőssé vált, és már nem beszélhetünk folyamatban lévő ügyről."

Ez azt sugallja, hogy nem a hagyatéki eljárás lezárásával hanem az illetékhivatali határozattal zárulna le a dolog. Mintha Répássy úr módositó javaslata is erre utalna. Kérdezhetnénk az APEH-ot is ugye, de eddigi 2 évtizedes tapasztalataim szerint abból nem sok hasznos dolog szokott kijönni :(.

A közjegyző szerint a hagyatéki eljárás lezárása után az ingatlan értékét-igy az illeték mértékét is - az APEH még felülbirálhatja.

Vajon kinek a véleménye mérvadó ? Van ilyen szerv/személy/stb. egyáltalán???

Önnek van igaza. De január 01.-ig több, mint 15 nap van hátra.

Igaz, hogy január 1-ig több mint 15 nap van hátra, de:

1. Répássy úr utolsó pillanatban beadott módositó javaslata szerint a törvény a kihirdetéstől számitva lép hatályba, nem január 1 -től (persze mi a kihirdetés napja, azt nem tudom)
2. Egy esetleges fellebezéssel - tekintettel az ünnepekre - január 1 könnyen elérhető lenne (bár Répássy úr javaslata pont ezt a fajta ügyeskedést akarta kiküszöbölni, gondolom.

Szerintem várjuk meg, hogy a Közlönyben megjelenjen. Ha abból indulunk ki, ami a sajtóban megjelent, akkor az elsőfokú fiz. megh. elleni fellebbezés esetén nem kell majd fizetni, mert a másodfok megváltoztatja. Arra várni viszont hiba szerintem, hogy a kézbesített fiz. megh. najd csak jan. 1. után emelkedjen jogerőre, mert igaz, hogy ebben az esetben az egy folyamatban levő ügy lesz, de kérdés, hogy a felettes hatóság ilyenkor a jogerős döntést a jogerő után meg fogja-e változtatni.

[Bólogat]

Két kérdésem lenne:
Hogyan kell érteni a "közléstől számított 15 napot"? A kézhezvételtől vagy a levél keltezésétől?
Ha nem veszem át a levelet másodszor sem, akkor a levél jogerőssé válik és nem lehet már fellebbezni ellene? Ez igaz?