Öröklés

Hát ha nem használja senki, akkor minden a tiéd. A rezsi alapdíjak is.
(esetleg az átalányok, de azokat megpróbálhatod leállítani, kérdés, hagyatéki végzés nélkül szóba állnak-e veled a közüzemi szolgáltatók).

Add ki bérbe, ha már az apróságokat is tisztáztátok. Megteheted, te vagy - egyelőre az ingatlannyilvántartáson kívüli - tulajdonos. Rendelkezhetsz vele, eladhatod (elvileg, a gyakorlatban ez ritka érthető okokból, de nem tilos), bérbe adhatod.

Szia drbjozsef, köszönöm, hogy írtál :)
Nem használja senki a lakást, szellőztetünk, takarítunk néha.
Apróságokon vannak vitáink, többek közt a rezsin is, de akkor ezt
tudomásul veszem. Köszönöm! Waller

Waller,

Ami a tulajdonjog alapján jár, azt a tulajdonosnak : az pedig az örököse, akkor is, ha még nincs bejegyezve. Az örökös az örökséget az örökhagyó halálának napján szerzi meg, ezt a hagyatéki végzés hónapokkal később csak deklarálja. A bejegyzés az ingatlannyilvántartásba is visszamenőleges dátumú, a halál napjára.

Ami fogyasztás, azt a használónak kell fizetnie.

A közös költséget a tulajdonosnak, a gáz-áram-víz-internet-satöbbi dolgokat meg a használónak.
(szigorúan nézve a közös költségnek is csak a felújítási alap részét kellene a tulajdonosnak, de ez már hosszú.)

Mi a probléma? Uncsitesód, vagy valaki más lakik az ingatlanban?

Kedves Mindenki!
Nagybátyánknak egy lakása, és egy telke volt. A pici lakást rám hagyta. A telket , nyaralót és minden készpénzét+ utolsó nyugdíját és a
bank számlán található pénzt-uncsitesómra.
Hagyatéki még nem volt. Tanácsot kérek, szerintetek a rezsit kinek-meddig kell fizetni a lakásra.
Köszönöm: Waller

„Az ingatlan megvásárlásakor...”
Milyen ingatlan?

De ha csak az a kérdés, akkor a körülírt munkálatok elvégzése, finanszírozása nem keletkeztet tulajdoni igényt. (Az élettársi vagyonjogi elszámolás pedig egy bonyolult dolog. Sokkal bonyolultabb, mint a házassági.)

Balogh Maria

„Ennek tulajdonhányada meg illett-e engem?”
Téged nem, de a cégedet igen, ha neki nem lett kifizetve eddig a munka. Ha ki lett, akkor azt megilletheti, aki kifizette.

„Kérhetem-e ezek tulajdonhányadát most?”
Természetesen. Kérni nem tilos, bíztatlak is, hogy kérd az örökösöktől.
Ugyanakkor, ha megegyezni nem tudsz az örökössel, akkor neked kell pert indítanod és ott bizonyítanod az igényedet. Minden, amiről a saját nevedre szóló számla van, és igazolhatóan az ingatlanra költötted, annak fele megillethet (mert a másik fele ugye a saját ingatlanrészedre költötted).
Tekintve, hogy az adásvételi szerződésben kikötött 1/2-1/2 arány lényegében vagyonjogi szerződésnek számít, ezért itt nincs keresnivalód, ha többet kerestél, ha többet fizettél bele, akkor sem.

Sajnos az ilyen dolgok nem szoktak könnyen menni, még perben sem, sőt.
Meg kellene egyezned az örökössel valahogy.

Igaz. Megjegyeztük, ági vagyonról van szó a második feleség lakásánál. A különvagyon mást jelent. Köszönjük.

(De az unokahúg csak annak a részének az ági örököse, amelyik szülőnek a rokona. Úgy lehet, a másik ágon is van ági örökös; ha nincs, arra a részre a törvényes öröklés rendje érvényesül.)

Ariadne,

Ez számít :

„Ptk. 7:67.§(1) Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.”

Ha a második feleség öröklés jogcímen szerezte, akkor ági vagyon az ő lakása.

Ariadne,

Nem az a kérdés, hogy különvagyon-e, azt írtad korábban. Hanem az, hogy ági vagyon-e?

Kedves „osztap”! Köszönjük a válaszodat, tanácsaidat és az előzőeket is. Kérdéseidre: a férj lakása nem különvagyon, hanem az első feleségével közös. Arról meg már írtunk korábban, hogy a második feleség lakása bizonyíthatóan különvagyon, a szüleitől örökölte, az ő haszonélvezeti jogukkal „terhelve”.

dbrjozsef és Kovács Béla Sándor Nektek is köszönjük a segítséget!

„Ez azt jelenti, hogy a férj első (?!) házasságából származó lakás feléből illeti meg a második feleséget egy gyermekrész?”
Igen.
„Plusz még a közös megtakarításuk felének a fele?”
Igen.

Nem számít, hogy a férj honnét szerezte a vagyonát. Meg kell állapítani, hogy halálakor mi a vagyona, és azt kell felosztani a két örökös, a gyerek és a második feleség között, egyenlő arányban.
A kivétel az ági vagyon, de nem írtad, hogy a férj felmenőitől ajándékba kapta volna vagy örökölte volna a fél lakását. A második feleséggel közös megtakarítás pedig definíció szerint nem lehet ági vagyon, hiszen azt saját maguk takarították meg.

A másik esetben, amikor a második feleség hal meg előbb, drbjozsef az öröklés főszabályát írta, ahogy én is. Kivétel lehet az ági öröklés.
DE: Sehol nem írtad, hogy a második feleség lakása ági vagyon (nem házastársi különvagyon!) lenne. Ági vagyon-e? Ajándék, örökség volt-e a lakás a második feleség szüleitől, nagyszüleitől? Ha az is lenne, az unokahúg csak akkor örökli, ha hivatkozik rá (és bizonyítja), hogy a lakás ági vagyon, és ő az ági örökös. Az meg csak a feleség halála után tudja megtenni, a hagyatéki eljárásban.

Hihetetlen vagy!

Nem elszakadni tőle, hogy hogyan és mikor szerezte a vagyonát az örökhagyó? Pedig az öröklés szempontjából kb. mindegy.

Már kezd tisztulni a kép, kivéve két dolgot. Osztap ezt írtad: „Ha a férj hal meg előbb: Ptk. 7:58. § A férj vagyona csak az első feleség által lakott lakás fele és a második házasság alatt szerzett megtakarítás fele. (Az autó és a második feleséggel közösen lakott lakás nem, mert azok a második feleség különvagyona, mert azok már a házasság előtt megvoltak neki.) A második feleséget mint házastársat egy gyermekrész illeti. Azaz úgy kell tekinteni, mintha a férjnek nem egy, hanem két gyereke lenne. Mindegyik ugyanannyit örököl. A gyerek örökli a fél lakás felét és a közös megtakarítás felének a felét. A második feleség ugyanannyit..”
Ez azt jelenti, hogy a férj első (?!) házasságából származó lakás feléből illeti meg a második feleséget egy gyermekrész?! Plusz még a közös megtakarításuk felének a fele?! Erre nem gondoltunk.
A másik, amit nem értünk: (ha a feleség hal meg előbb) esetére dbrjozsef idézted a mi mondatunkat:„ A lakást nem, mert az különvagyon, melyet az unokahúgai örökölnének, a férj élete végéig tartó haszonélvezeti jogával együtt.” Majd ezt írtad: Nem, rosszul gondoljátok. Ha elválnak a házastársak, akkor számít, hogy különvagyon.” Viszont az ági öröklést a Ptk. 7:68(1) bekezdésében szabályozza, a mi gondolkodásunkat támasztja alá, ahogy „osztap” is megírta.

Igaz.

„Az unokahúg nem ági örökös. A nagyszülő helyén már nincs helyettesítés, 7:78.§ (2).”

Az unokahúg a testvér leánya, amint Ariadne eredeti hozzászólásában írta. Ő az örökhagyó szüleinek a leszármazója, ahol még van helyettesítés. Ezért ági örökös. 7:68. § (1)

osztap,

„ Ha van ilyen, akkor a feleség halála után az unokahúg hivatkozhat arra, hogy ez ági vagyon, és akkor azt a férj helyett ő örökli.”

Szerintem nem, ezt már írtuk itt asszem. Az unokahúg nem ági örökös. A nagyszülő helyén már nincs helyettesítés, 7:78.§ (2).

„A lakást nem, mert az különvagyon, melyet az unokahúgai örökölnének, a férj élete végéig tartó haszonélvezeti jogával együtt.”
Nem, rosszul gondoljátok. Ha elválnak a házastársak, akkor számít, hogy különvagyon.
Ha meghal a tulajdonos, akkor a törvényes öröklés rendje szerint örökli az örökös : szülők és leszármazók hiányában a házastárs teljes egészében. Aztán az ő halála után igen, az ő leszármazója. Itt már nincs "különvagyon", csak "vagyon" van.
Nem igazságos? Hát végrendelkezzen róla!

Ariadne,

Olvasd el a Ptk. 7:58 és 7:61. §-t. Két rövid paragrafus. Ez a szabály. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Ha a férj hal meg előbb: Ptk. 7:58. §
A férj vagyona csak az első feleség által lakott lakás fele és a második házasság alatt szerzett megtakarítás fele. (Az autó és a második feleséggel közösen lakott lakás nem, mert azok a második feleség különvagyona, mert azok már a házasság előtt megvoltak neki.) A második feleséget mint házastársat egy gyermekrész illeti. Azaz úgy kell tekinteni, mintha a férjnek nem egy, hanem két gyereke lenne. Mindegyik ugyanannyit örököl. A gyerek örökli a fél lakás felét és a közös megtakarítás felének a felét. A második feleség ugyanannyit.
Ha ezután a második feleség is meghal, akkor minden vagyonát az unokahúga örökli. Megint csak függetlenül attól, honnan is származik a vagyon. Ő a legközelebbi élő rokon.

Ha a második feleség hal meg előbb: Ptk. 7:61. §
Minden vagyonát a férje örökli.
Ha ezután a férj is meghal, minden vagyonát a gyereke örökli, akárhonnan is származott az a vagyon. Ő az egyetlen élő leszármazó.
Egy kivétel van: Ha a feleségnek van olyan vagyona, ami a 7:67. § szerinti ági vagyon. Leegyszerűsítve: a szüleitől, nagyszüleitől örökölte vagy kapta ajándékba. Ha van ilyen, akkor a feleség halála után az unokahúg hivatkozhat arra, hogy ez ági vagyon, és akkor azt a férj helyett ő örökli. Hivatkozni kell rá, nem automatikus.

Ha feltesszük, hogy minden vagyontárgy meglesz még akkor... is, mi az,amit rosszul gondoltunk, mi nem stimmel, amikről írtunk? Az idézett törvényrész utolsó két mondata azért nem érthető, mert itt a feleség, aki a példában az örökhagyó, neki nincs utódja. Ezért nem érthető az a mondat sem, hogy "A hagyaték többi részéből az özvegy egy gyerekrészt jussol."

Még mindig nem stimmel, amit írsz. (Először is nem szerencsés konkrét vagyontárgyakat sorolni, mert azok vagy meglesznek a hagyaték megnyíltakor, vagy nem; és szerezhetnek újabbat is. Másrészt a törvényes öröklés rendjét sem értetted meg.)
„mindegy annak a hagyatéki vagyontárgynak, hogy hogyan, honnan szerezte az örökhagyó - az öröklés rendjében (szinte) semmit nem számít.”
„Ha az örökhagyónak nincs leszármazója, és a szülei sem élnek, akkor a törvényes örökös a házastárs. (Ha van ági vagyon, azt az ági örökös örökli - a testvér leszármazója ági örökös.)”
„A törvényes öröklés rendje szerint, ha az örökhagyónak leszármazója és özvegye is van, akkor a leszármazó örökli az utolsó közös lakóhelyül szolgáló ingatlanból (és berendézéséből) az örökhagyó illetőségét, az özvegynek pedig haszonélvzete lesz ezeken. A hagyaték többi részéből az özvegy egy gyerekrészt jussol.”
Ezekből melyik rész nem világos?

Elnézést, kicsit megkéstünk, aztán meg nem akartunk „bekavarni” az előző kérdezővel, "atari"-val folytatott levélváltásba. Próbáltuk barátnőmmel értelmezni, emészteni a barátnőm esetére adott válaszokat. Kérem, ha nem jól gondoltuk, írják meg. Osztap: Azt nem gondolta egyikünk sem, hogy a házasság alatt szerzett megtakarítás ne lenne közös vagyon (az más kérdés, hogy szerintem nem igazságos, legalábbis az ő esetükben). Azt viszont egyikünk sem gondolta, hogy ha nincs végrendelet, és a feleség hal meg előbb, (akinek mondjuk nem lenne különvagyona), akkor a feleség házasság előtt szerzett teljes vagyonát (!) és a teljes közös megtakarítást a férj, majd annak halála után, az első házasságában született gyermeke örökli. Mondjuk elég „fura”.
Egyébként ebben a konkrét esetben, a feleség (barátnőm) nevén levő lakás bizonyíthatóan különvagyon, a berendezéssel együtt.
Jól gondoljuk? Ha a második feleség nem ír végrendeletet, és a férje hal meg előbb, akkor annak az első házasságából származó gyereke örökli az első feleséggel közös lakás felét(apai rész), továbbá az apa második házasságából származó közös megtakarítás felét is. Mivel a feleség lakása különvagyon, az marad a feleségé, berendezéssel együtt. A feleség a házasság előtt vásárolta az autót, az ő nevén van, viszont a válaszaitokból az jött le, hogy ez közös vagyon (mindegy mikor és ki vásárolta). Mivel nem különvagyon, ennek felét is a gyerek örökölné (haszonélvezet, ha autón van ilyen, akkor a feleségé, és a kocsinak 50 %-ban lenne tulajdonosa, így ki kellene fizetnie a gyerek számára a kocsi árának felét? Hát „érdekes” lenne, ha így lenne… tényleg így lenne?
Ha a második feleség nem ír végrendeletet és ő halna meg előbb, akkor minden vagyonát (autót, összes megtakarítást stb.) a férje örökölné, majd amikor meghal, akkor az ő gyermeke. A lakást nem, mert az különvagyon, melyet az unokahúgai örökölnének, a férj élete végéig tartó haszonélvezeti jogával együtt.
Jól gondolkodtunk?! Bár még mindig nem tudjuk, hogy ebben a konkrét élethelyzetben hogyan kell értelmezni azt, amit KBS. írt: „A hagyaték többi részéből az özvegy egy gyerekrészt jussol.”

Rendben, köszönöm a segítséget.

Igen. Ha nem ismeri el, hogy ő közvetve sem örököse anyádnak, akkor perben tudod érvényesíteni ezt az álláspontodat. A közjegyző ugyanis a közhiteles nyilvántartásokból (az anyakönyvből) dolgozik, azok szerint pedig anyád a halálakor házas volt, ezért törvényes örököse melletted az özvegye. (Itt nincs jelentősége annak, hogy utóbb az özvegy is meghalt.) Ennek megfelelően ideiglenes hatállyal neked és az özvegy törvényes örökösének adja át az ingatlant. (Esetleg rá lehet beszélni, hogy tekintse házastársi közös lakásnak az ingatlant, mert azon az özvegy csak holtig tartó haszonélvezetet kap - az pedig a halálával megszűnt, nem száll át az ő örökösére. Bár az ingóságok még akkor is ott vannak - de azok talán magukban nem annyira vonzóak, hogy miattuk perbe szálljon az az unokaöccs. Meg az sem mindegy, hogy kinek kell perelnie.)

A szakmunkát általában célszerű szakemberre bízni; nincs ez másképp a jogban sem. Hisz látod: a helyzetet sem látod át, nem ismered a vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályokat...

Akkor mi a megoldás? Perelnem kell majd az özvegy öccsét, ha nem mond le az öröklési jogáról? Keressek egy öröklési jogban járatos ügyvédet a hagyatéki tárgyalásra, vagy el tudom intézni ezt egyedül is?