Elnézést, kicsit megkéstünk, aztán meg nem akartunk „bekavarni” az előző kérdezővel, "atari"-val folytatott levélváltásba. Próbáltuk barátnőmmel értelmezni, emészteni a barátnőm esetére adott válaszokat. Kérem, ha nem jól gondoltuk, írják meg. Osztap: Azt nem gondolta egyikünk sem, hogy a házasság alatt szerzett megtakarítás ne lenne közös vagyon (az más kérdés, hogy szerintem nem igazságos, legalábbis az ő esetükben). Azt viszont egyikünk sem gondolta, hogy ha nincs végrendelet, és a feleség hal meg előbb, (akinek mondjuk nem lenne különvagyona), akkor a feleség házasság előtt szerzett teljes vagyonát (!) és a teljes közös megtakarítást a férj, majd annak halála után, az első házasságában született gyermeke örökli. Mondjuk elég „fura”.
Egyébként ebben a konkrét esetben, a feleség (barátnőm) nevén levő lakás bizonyíthatóan különvagyon, a berendezéssel együtt.
Jól gondoljuk? Ha a második feleség nem ír végrendeletet, és a férje hal meg előbb, akkor annak az első házasságából származó gyereke örökli az első feleséggel közös lakás felét(apai rész), továbbá az apa második házasságából származó közös megtakarítás felét is. Mivel a feleség lakása különvagyon, az marad a feleségé, berendezéssel együtt. A feleség a házasság előtt vásárolta az autót, az ő nevén van, viszont a válaszaitokból az jött le, hogy ez közös vagyon (mindegy mikor és ki vásárolta). Mivel nem különvagyon, ennek felét is a gyerek örökölné (haszonélvezet, ha autón van ilyen, akkor a feleségé, és a kocsinak 50 %-ban lenne tulajdonosa, így ki kellene fizetnie a gyerek számára a kocsi árának felét? Hát „érdekes” lenne, ha így lenne… tényleg így lenne?
Ha a második feleség nem ír végrendeletet és ő halna meg előbb, akkor minden vagyonát (autót, összes megtakarítást stb.) a férje örökölné, majd amikor meghal, akkor az ő gyermeke. A lakást nem, mert az különvagyon, melyet az unokahúgai örökölnének, a férj élete végéig tartó haszonélvezeti jogával együtt.
Jól gondolkodtunk?! Bár még mindig nem tudjuk, hogy ebben a konkrét élethelyzetben hogyan kell értelmezni azt, amit KBS. írt: „A hagyaték többi részéből az özvegy egy gyerekrészt jussol.”
Öröklés
Rendben, köszönöm a segítséget.
Igen. Ha nem ismeri el, hogy ő közvetve sem örököse anyádnak, akkor perben tudod érvényesíteni ezt az álláspontodat. A közjegyző ugyanis a közhiteles nyilvántartásokból (az anyakönyvből) dolgozik, azok szerint pedig anyád a halálakor házas volt, ezért törvényes örököse melletted az özvegye. (Itt nincs jelentősége annak, hogy utóbb az özvegy is meghalt.) Ennek megfelelően ideiglenes hatállyal neked és az özvegy törvényes örökösének adja át az ingatlant. (Esetleg rá lehet beszélni, hogy tekintse házastársi közös lakásnak az ingatlant, mert azon az özvegy csak holtig tartó haszonélvezetet kap - az pedig a halálával megszűnt, nem száll át az ő örökösére. Bár az ingóságok még akkor is ott vannak - de azok talán magukban nem annyira vonzóak, hogy miattuk perbe szálljon az az unokaöccs. Meg az sem mindegy, hogy kinek kell perelnie.)
A szakmunkát általában célszerű szakemberre bízni; nincs ez másképp a jogban sem. Hisz látod: a helyzetet sem látod át, nem ismered a vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályokat...
Akkor mi a megoldás? Perelnem kell majd az özvegy öccsét, ha nem mond le az öröklési jogáról? Keressek egy öröklési jogban járatos ügyvédet a hagyatéki tárgyalásra, vagy el tudom intézni ezt egyedül is?
Akkor a jugutódja.
És értsd már meg: a hagyatéki eljárásban nincs bizonyítás.
Az özvegy az örökhagyó után fél évvel meghalt, az örökhagyás pillanatában hajléktalan volt, tehát nem tudja elismerni a különélés tényét, az én dolgom bizonyítani ezt. Másképp nem tudom, csak egy nyilatkozattal. Igazából ez a rákfenéje az egésznek, hogyan tudom bebizonyítani, hogy az örökhagyás pillanatában nem volt sem élet sem vagyonközösség közöttük. Sőt. 1977 óta nem. És mi van akkor, ha az özvegy öccse ennek ellenkezőjét állítja?
Ha az özvegy maga elismeri, hogy az életközösség a hagyaték megnyíltakor nem állt fenn, akkor a közjegyző őt figyelmen kívül hagyva adja át a hagyatékot. A te ilyen tartalmú nyilatkozatod a hagyatéki eljárásban súlytalan, bizonyítást a közjegyző nem folytat.
drbjozsef: Köszönöm a választ.
Kovács_Béla_Sándor: Igen, jogos, ez "különvagyon".
A hagyatéki tárgyalás során kizárhatom-e a férj öröklési jogát akár egy nyilatkozattal, tanúval alátámasztva (közvetlen szomszéd) a különélés okán.
„Miért idéztek téged, ha nem volt az apád?”
Mert egy eljárásban intézik el a két hagyaték átadását: a kérdező anyjáét, és az özvegy házastársét.
„Miről kellene nekem egyezkednem vele? ”
Ha az a lakás nem közös lakóhely a hagyaték megnyíltakor- és nem az - akkor a törvényes öröklés rendje szerint az özvegy egy gyerekrészt szerzett belőle öröklés jogcímén. (Item az ingóságok.) Tőle meg az ő törvényes örököse.
„ami már a házasság előtt is a magánvagyona volt.”
Különvagyona. És ezerszer elmondtuk már, hogy az az öröklés szempontjából teljesen közömbös.
Nem, nem az Édesapám volt. Igen, megtettem a nyilatkozatot az eljárás során.
"Miért idéztek téged, ha nem volt az apád? Örökbefogadott? Vagy más miatt?"
Nem, semmiféle családi kapcsolat nem volt köztünk, ezért van bennem a félelem, hogy mi miatt idézték be a férj öccsét.
Miről kellene nekem egyezkednem vele? Vagyona nem volt Édesanyámnak, csak ez a lakás, ami már a házasság előtt is a magánvagyona volt.
atari,
Főszabályként a házastárs törvényes örökös, DE :
„Ptk. 7:62.§
(1) Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.
(2) Az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.”
Neked kell hivatkozni erre, gondolom, édesanyád hagyatéki eljárásában ezt megtetted.
(Ha jól értelek ez a hajléktalan férj, mint második férj, nem volt az édesapád)
Mivel meghalt az illető, az örököse, jogutódja, ezek szerint az öccse lesz az, akivel meg kell egyezned. Ha nem tudtok, akkor szerintem, mint jogutódot, őt kell perelned. A tényállásod elég evidens erre az esetre.
„A férj 2023-ban meghalt (mint hajléktalan), nemrég kaptam meg az idézést a hagyatéki tárgyalásra. ”
Miért idéztek téged, ha nem volt az apád? Örökbefogadott? Vagy más miatt?
Szervusztok, az alábbi ügyben szeretném a véleményeteket kérni:
Édesanyám 1972-ben lett tulajdonosa egy Zuglói szövetkezeti lakásnak. 1977-ben ment férjhez másodszor, ez a házasság sem volt felhőtlen, az összeköltözés után három hónappal a férj elköltözött tőlünk, azóta semmit nem tudtunk róla. Nem tudom az okokat, de nem váltak el. Édesanyám 2022-ben maghalt, a hagyatéki tárgyalás halasztódott, mert a férj hajléktalanná vált (nem tudom mikortól), nem találták sehol. (Gondolom a haszonélvezeti jog tisztázása miatt halasztódott a tárgyalás.) Sem élet sem vagyonközösség nem állt fenn 1977 óta, akkor is csak három hónapon át. A férj 2023-ban meghalt (mint hajléktalan), nemrég kaptam meg az idézést a hagyatéki tárgyalásra. Azonban kiderült, hogy a férjnek van egy öccse, és -mint örökös- szerepel az idézésen. Az lenne a kérdésem, hogy számíthatok-e valami komplikációra a lakás öröklésével, kapcsolatban, ill. bármilyen hátrány érhet-e a férj hajléktalansága miatt.( Gondolok itt akár tartozás, vagy büntetés nem fizetése okán.) Köszönöm a választ.
(Szerintem lehetnek itt meglepetések. Pl. a 30 év házasság alatt a feleség jobb fizetéséből felhalmozott, a feleség nevén levő megtakarítás közös vagyon, azaz a fele a férjé. Persze, lehet, hogy ezzel mindenki tisztában van, férj, feleség, gyerek, unokahúg. Akkor semmi gond.)
(Nem vitás is itt, mi a közös és mi a különvagyon. Csak a kérdező valamiért azt gondolta, hogy a különvagyont nem örökölheti a házastárs.)
Ariadne,
Az öröklés szabályait KBS írta.
De az alapkérdés az, hogy mi a feleség vagyona. Az áll a különvagyonából, és a házastársi közös vagyon feléből. Amíg a házastársi vagyonközösség fennáll, a vita lehetősége is fennáll. Pl. a férj korábbi elhunyta esetén érdekellentét van a férj gyereke és az özvegy között (a gyerek érdeke a minél nagyobb közös vagyon, az özvegyé pont fordítva).
Ha a későbbi vitákat el akarják kerülni, a férj és a feleség köthet házassági vagyonjogi szerződést most, megosztva a közös vagyont, és a jövőre nézve vagyonelkülönítési rendszert vezetve be. Utána úgy végrendelkezhetnek, ahogy csak akarnak.
Ha a férj és a feleség nem tudnak életükben megegyezni arról, hogy mi kié, akkor az egyik fél halála után jó eséllyel a bíróság dönti majd el ugyanezt. Csak drágábban.
Ezt is rosszul gondolod.
Próbáld megérteni: mindegy annak a hagyatéki vagyontárgynak, hogy hogyan, honnan szerezte az örökhagyó - az öröklés rendjében (szinte semmit nem számít.)
A törvényes öröklés rendje szerint, ha az örökhagyónak leszármazója és özvegye is van, akkor a leszármazó örökli az utolsó közös lakóhelyül szolgáló ingatlanból (és berendézéséből) az örökhagyó illetőségét, az özvegynek pedig haszonélvzete lesz ezeken. A hagyaték többi részéből az özvegy egy gyerekrészt jussol.
"A közös gyermek nem született" - ez a férj 2.házasságára vonatkozott, az előző mondatokból következik is. A feleség kérdése arra vonatkozott, hogy ha nem készül végrendelet, a törvény szerint ki mit örököl? Mi a helyzet, ha előbb a férj,és mi akkor, ha a feleség hal meg előbb? A/ Ha a férj előbb, akkor bizonyára a gyermeke örökli az első feleséggel közös lakás apára eső részét. ...és még mit? Feleség nem kap semmit? mármint azon kívül, hogy a lakás, kocsi az ő tulajdonában marad. Pl. mi a helyzet az állampapirokkal? B/ Ha a feleség hal meg előbb, akkor az ő összes vagyonát a férje örökölné? (vagy kivéve a lakást, autót, melyek már a házasságkötés előtt megvoltak? ezt örökölnék az unokahugai?) Tisztelt Kovács Béla Sándor! Erre utóbbira értette, hogy csak ági öröklés esetén örökölnének, és nem számít a házasság előtti állapot? ...és mi a helyzet az állampapirokkal?
„Egyébként meg úgy végrendelkezik, ahogy akar. A házastárs köteles részre jogosult.” Köteles rész mi után? Ezt 'hogy kell érteni? A feleség nem akar úgy végrendelkezni, hogy halála után derüljön ki, hogy valamit nem jól írt bele, és vita, pereskedés legyen belőle...Elnézést,de nem vagyunk jogászok, Önöknek, nekik nyilván alapból minden egyértelmű.
Mennyi fölösleges információ!
Ha az örökhagyónak nincs leszármazója, és a szülei sem élnek, akkor a törvényes örökös a házastárs. (Ha van ági vagyon, azt az ági örökös örökli - a testvér leszármazója ági örökös.)
Egyébként meg úgy végrendelkezik, ahogy akar. A házastárs köteles részre jogosult.
Ariadne,
Ez nem teljesen világos :
„ Férjnek ez a 2. házassága, melyben született egy gyermek, majd egy unoka.” vs. „Közös gyermekük nem született. ”
Most igen vagy nem?
Egyébként főszabályként az örökhagyó vagyona öröklődik, ami az övé, az ő tulajdona. Nem számít, mikor, hogyan jutott hozzá (néhány kivétellel), esetleg a nevén van-e (ez legfeljebb vitát generálhat). Az, hogy házasság előtt vagy után szerzett valamit az legfeljebb váláskor, vagyonmegosztáskor számít, öröklésnél nem (kivéve ági vagyon).
A saját vagyonáról bárki rendelkezhet végrendelettel.
A következő örökösödési kérdésben kérjük a tanácsaikat. Férj-feleség 30 éve élnek együtt. Férjnek ez a 2. házassága, melyben született egy gyermek, majd egy unoka. Férjnek és az első feleségnek van egy közös lakásuk, 50-50 % tulajdonban, melyben utóbbi jelenleg is lakik. A (2.) jelenlegi feleségnek ez az első házassága; neki a házasságkötés előtt már volt egy lakása, autója (100 % saját tulajdonában mindkettő), állampapírba fektetett megtakarítása (jól keresett), utóbbi kb. 40 éve kamatozik. Közös gyermekük nem született. A házaspár a feleség lakásában él, mely már a házasságkötéskor teljes mértékben bútorozott volt, teljes felszereltséggel, azóta csak egy kisebb felújítás(festés) történt. Férj a házasságba 2 bőrönddel és 0 Ft-tal érkezett. Házasságkötéskor - a feleségnek (barátnőmnek) általam javasolt - házassági szerződést nem írtak, nagy volt a szerelem, nem tudtam rábeszélni... Takarékosan élnek, a megtakarításuk (a feleség házasság előtti megtakarítása, illetve a közös is) folyamatosan kamatozik. A feleség fizetése, ill. most már a nyugdíja is kb. 3-szorosa a férjéének. Feleség szülei, testvére meghaltak, 2 unokahúga (testvére lányai) él még. Mi a törvényes örökösödési rend, ha nincs végrendelet? Ki, mit örököl? Ha mindegyikük ír végrendeletet, ki miről rendelkezhet? (feleség azt szeretné, ha az unokahúgai örökölnének utána) Előre is köszönöm a barátnőm nevében is (nekem van internetem). Bocs, ha hosszú volt, nem akartunk semmit sem kihagyni, ami fontos lehet.
Köszönöm szépen a válaszát.
zsuzsanna56,
Téves a tájékoztatás, bár téves az indoklás is önmagában.
Öröklés esetén illetéket kell fizetnie az örökösnek - de nem kell illetéket fizetnie az örökhagyó házastársának, egyenes ági rokonának, és testvérének.
(A testvér nem egyenes ági rokon. Te egyenes ági rokona - leszármazója - vagy édesanyádnak, de a testvére nem az édesanyádnak.)
Tehát illetéket nem kell fizetni.
Adót a jövedelem után kell fizetni, az pedig a készpénz esetén nem értelmezhető, ott egészen biztosan nincs adó sem (bankszámla pénz öröklése esetén sem).
Az értékpapír után (ha az nem adómentes lakossági állampapír), elképzelhető, hogy kell adót fizetni, az a papír fajtájától függ - de csakis akkor amikor vagy lejár, vagy eladja édesanyád. De ha kell is, legfeljebb annyit, amennyit az örökhagyó is fizetett volna utána (édesanyád a testvére jogutódja).
Tisztelt Szakértők!
Édesanyám testvére nemrég elhunyt. Rendelkezett állampapírral és készpénzzel. Édesanyám egyedüli örökös.
A postán úgy tájékoztatták édesanyámat, hogy a pénz és az állampapír után -hiába egyenesági rokon - mindenképp kell adót fizetnie. Igaz ez? Köszönöm válaszukat.
Igen.
De hadd haljon meg előbb.
A történetem röviden arról szól, hogy születésemkor Édesapám a nevére vett de ezen kívül nem sok mindenben járult hozzá az életemhez, mikor már nagyobb voltam néhányszor találkoztam vele, de a vele való kapcsolatom nem nevezhető túl szorosnak. Nem házasságban születtem, viszont ahogy említettem hivatalosan a nevére vett. A kapcsolatot jelenleg nem tartom vele, de én vagyok az egyedüli gyereke. A kérdésem Önhöz arra irányulna, hogy a bekövetkezett haláláról engem értesítenének hivatalosan? Úgy tudom a közjegyzőnek nem feladata felkutatni az elhunyt hozzátartozóit, mégis rossz érzéssel töltene el, ha ez bekövetkezne nem tudnék róla. Van bármilyen mód, hogy mégis értesítést kapjak, ha Édesapám elmenne? A másik kérdésem annyi lenne, hogy egyenes úton én öröklöm-e Édesapám után a lakását vagy pedig a hozzá közel álló családtagok testvérek unokatestvérek esetleg kiszoríthatnak-e engem az öröklésből miszerint a kapcsolatom Édesapámmal nem közeli és tőlük nem is várom hogy tájékoztatnának erről vagy hogy bármilyen módon segítenének nekem. Viszont úgy tájékozódtam, hogy az öröklési sorrendben minden esetben a gyermek az első, természetesen amikor nincs végrendelet. Ebben az esetben, mi a teendő?