Nagyon köszönöm a választ. Szerintem ez az alapeset van nálunk. Nem mintha nem akarnánk segíteni rajta, elvégre is az édesanyánk, csak folyamatosan jönnek az igények különböző költségek elosztására. Így most már tisztán látunk és tudjuk rangsorolni az igényeit!
Nagyon köszönöm még egyszer!
Üdvözlettel és Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok!
Amennyiben édesanyátoknak a ti részeteken haszonélvezete van (ez az alapeset, tehát hacsak le nem mondott róla, van neki), akkor semmilyen részt nem kell a jog szerint vállalnotok a fenntartásból.
Tisztelt ügyvéd úr!
Édesapánk halála után testvéremmel egynegyed, egynegyed részben örököltünk ingatlanrészeket. Mivel édesanyánk még él, de mi már külön lakunk tőle mindketten kérdeznénk, hogy a megörökölt ingatlanrészek fenntartásában arányosan részt kell vállaljunk-e? Köszönjük a válaszát előre is!
A bank felé mindkét esetben egyetemlegesen az adós(társ)sal együtt a teljes összegért felel az örökös, de legfeljebb az örökrésze erejéig. Egymás között pedig egyenlő arányban, de az örökös itt is csak örökrésze erejéig.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, amire még nem találtam meg a választ.
Két eset, a kérdés mindkettőnél ugyanaz lenne: az egyedüli örökösnek milyen fizetési kötelezettsége származik? Takarékszövetkezetnél vezetett folyószámlára felvett személyi kölcsönről van szó.
Segítségét és válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Kiss Norbert
Nem lehet egy kalap alá venni.
Goodwich !
Nagyon szépen köszönöm a kifejtést, egy kicsit megnyugodtam. Remélem a hagyatéki után - bár nem tudom mi a folyamata a hagyatéki tárgyalásnak - a bank nem fog édesanyámmal kekeckedni. Amint a kezemben lesz halotti anyakönyvi kivonat jelentem a halálesetet a banknak is.
Amit még nem kérdeztem az az, de ezt gondolom jól tudom, volt még egy jelzálog alapu kölcsönük is, de ott édesanyám aláírt, mint kezes és a nevén lévő ház a fedezet, ezt tudom hogy továbbra is fizetnie kell.
Remélem abból nem lesz gond, hogy a személyi kölcsönök és a jelzálog kölcsön is ugyanannál a banknál van. Remélem nem veszik egy kalap alá az ügyet és nem terhelik a személyi kölcsönöket is édesanyámra, mondván, hogy a jelzálog kölcsönnél ugy is aláírt. A személyi kölcsönöknél semmit nem írt aláb és azok a férje nevén futottak.
:) köszi, így már én is értem
wers, meszimo
eszmefuttatásunk egy ideje már nem a meszimo problémája körül folyt. Arra ott tettünk pontot, amikor Obudafan azt írta, hogy „Ha közös vagyon nincs, akkor nincs felelősség.”
Lefordítom: ha édesanyádnak és a férjének nem volt közös vagyona, (olyan ingóságai, pénze, amit a házasság alatt szereztek, és nem számít az édesanyád különvagyonának), akkor a hitelező édesanyádon sem mint házastárson, sem mint örökösön nem követelheti a kölcsön visszafizetését. Ha esetleg van ilyen vagyon, akkor is csak ezen vagyon erejéig (értékéig) kellene fizetnie, vagy tűrnie a végrehajtást.
(mert ugye az örökös is csak a hagyaték tárgyaival és hasznaival felel, ha az nincs a birtokában annak erejéig felel a hagyatéki hitelezőknek)
Goodwitch
Kedves Goodwich, ObudaFan, Kovács Béla Sándor!
Végig olvastam válaszaitokat én is, és mint meszimo számára sem, nekem sem derült ki, ami Goodwich számára már világos. Leírná valaki mi is a végeredmény (csak egyszerűen, magyarul)? Ha gondoljátok, és egyszer nagy leszek, én is meghálálhatom :)
Kedves Goodwich, ObudaFan
Akkor most végül ki kell fizetnie édesanyámnak a személyi kölcsönöket?
Ha te gondozod, ápolod akkor célszerű lenne tartási szerződést kötni. Ez simább ügy, ráadásul a tulajdoni hányad akár már most a nevedre kerülhet. A nagymama haszonélvező maradhat. A kötelesrész - kitagadás hiányában - megilleti az örököst. Tehát a nagymamád a végrendeletében csak a kötelesrész fölötti hányadot hagyhatná rád. A saját kézzel írt végrendelet - amennyiben megfelel a törvényi előírásoknak - érvényes végrendelet.
„Ha nagy leszek, meghálálom :-)!”
Nana!
Tisztelt Tanácsadó!
Én azt szeretném megtudni, hogy melyik végrendelet lenne a jobb? Apai nagymamám rám szertné hagyni a fél házat, ami az ő tulajdonában van, mert én ápolom őt minden nap, de erről nincs semmi hivatalos irat. Van két fia akiké a ház másik fele papám után. Édesapám (L) biztos nem támadná meg, de a másik fiából (B) ezt kinézem. Leginkább az érdekelne, hogyha perre vinné (B) a bíróság elfogadja teljes mértékben a sajátkezű végrendeletet is? Persze ebben leírná szépen, hogy (B) le se ..., évente egyszer ha hazamegy hozzá, vagy még annyiszor sem.
Válaszát előre isköszönöm!
Obudafan, kbs
Köszönöm, összeállt a kép! Ha nagy leszek, meghálálom :-)!
Goodwitch
„Azt mondod, hogy ilyenkor csak annyi történik, hogy a bíróság megállapítja, hogy az adott tartozás teljesítésére a felek egymás közt egyenlő arányban kötelezettek? De a hitelező továbbra is mindkét féllel szemben követelhet?”
Pont ezért nem jó ötlet banki hitellel terhelt ingatlan esetén a bank kihagyásával egyezséget kötni a vagyonmegosztás során. Itt, a fórumon átlag havi két megdöbbent érdeklődő szokott megjelenni, hogy az egyezség ellenére nem fizeti a volt házastársa a kölcsönt, a bank meg tőle követel.
Ha közjegyzői okirat van a tartozásról, de csak az egyik házastárs részéről, a hitelező pert indíthat a másik házastársnak a közös vagyon erejéig történő felelőssége megállapítása iránt. Ha ez volt a kérdés.
ÁÁÁÁÁ, értem. (vagy érteni vélem) ha megosztották a vagyont, de az negatív, és a hitelező mégis nekimegy a korlátozottan felelős házastársnak, akkor a feleség a korlátozott felelősségére hivatkozhat a perben, ha meg vh záradékolható okirat is van a tartozásról, akkor az vagy csak a szerződő fél ellen teszi lehetővé a végrehajtást, vagy a másik fél is aláírta a tartozáselismerőt, és akkor meg nincs korlátja a felelősségének.
Ez így jó? mármint a gondolatmenet?
Goodwitch
Egymás között megoszthatják a tartozásokat (ahogyan a pozitív vagyont is). De ez csak a belső viszonyukban érvényes, a hitelezőkkel szemben nem.
A felelősség azért nem korlátlan a másik fél által vállalt tartozásokra: a közös vagyonból rá eső rész erejéig felel a házastárs. Tehát a különvagyonával nem, értelemszerűen azzal sem, amit a vagyonközösség megszűnése után szerzett.
Kbs
Azt mondod, hogy ilyenkor csak annyi történik, hogy a bíróság megállapítja, hogy az adott tartozás teljesítésére a felek egymás közt egyenlő arányban kötelezettek? De a hitelező továbbra is mindkét féllel szemben követelhet? És akár az egészet? És hogy érvényesül ilyenkor a házastárs korlátozott felelőssége a nem általa megkötött ügyletért (mert ugye a vagyonmegosztásig csak a közös vagyon ráeső erejéig felelt)?
Segítsetek, valami nem tiszta, de már kapizsgálom, hogy mit mondtok.
Goodwitch
„Olyan mint a válás, akkor is megosztod a közös vagyont, és ha az egyik tartozás az egyik házastárshoz kerül, akkor azt már csak attól követelheti a hitelező, az elvált házastárshoz nem fordulhat. ”
Ez tévedés. Sem a felek nem köthetnek olyan egyezséget, sem bíróság nem hozhat olyan ítéletet, amely a perben nem részes harmadik személyre ilyen következményekkel járna.
Obufdafan, értem amit írsz, meg tudom is, de nem változik meg alapjaiban a helyzet, ha a vagyonközösség megszűnik? Mert amit említesz, az arra vonatkozik, hogy a vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonnal hogyan rendelkezhetnek a felek. De a halállal ez megszűnik, ilyenkor beáll a vagyon és ketté osztódik. Vagy nem? Olyan mint a válás, akkor is megosztod a közös vagyont, és ha az egyik tartozás az egyik házastárshoz kerül, akkor azt már csak attól követelheti a hitelező, az elvált házastárshoz nem fordulhat. (nyilván a vagyonmegosztásban mindenki ugyanannyit kap, tehát kap hozzá fedezetet is)
Szerintem nem történik ez máshogy akkor sem, ha a vagyonközösség megszűnése az egyik házastárs halálával szűnik meg.
Vagy mit hagyok ki?
Most vonatkoztassunk el az itteni esettől, ha igaz lenne amit mondasz, és lenne közös vagyon, összességében pozitív, de benne lennének az említett tartozások is, akkor a közös vagyonnak nyilván az egyik fele helyből a túlélő házastársé lesz. A másik fele meg a hagyaték. Ezek szerint a bank követelheti a teljes összeget az örököstől és a házastárstól is?
Goodwitch
Ha közös vagyon nincs, akkor nincs felelősség.
„Ebben az esetben a vagyonmérleg negatív, és a fennálló közös tartozások, mint vagyonelemek 1/2 - 1/2 arányban osztódnak?”
Egymás között igen. De külső harmadik személyek felé azért egyetemleges a felelősség.
Csjt. 30. § (2) Bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, az előbbi rendelkezés alá tartozó visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, kivéve, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá. Ha azonban a házastárs az ügyletet a mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében kötötte, a másik házastárs csak akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha az ügylet megkötése ellen az ügyletkötő harmadik személynél előzőleg kifejezetten tiltakozott.
(3) Az előbbi rendelkezések alapján a másik házastárs felelőssége a házastársa által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben a közös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn.
meszimo, obudafan nem pontosan ezt írta. Azt írta, hogy a közös vagyon rá eső részével felel. De az, mint írtad 0.
Goodwitch