Öröklés


drbjozsef # 2020.11.01. 08:18

Natti,

Értem. Tehát eddig annyira nem volt rossz a helyzet, csak most, hogy kiderült, nem örököl az unoka. Hát, előfordul az ilyen.

Az ingatlannyilvántartásba csak úgy jegyzik be az új tulajdonost, ha ügyvéd ellenjegyezte a szerződést. Ezt megdönteni úgy, hogy az aláíró már nem is él, finoman szólva se túlságosan esélyes.

Ha adásvétel volt, akkor még köteles részi igénye sem lehet.

Az ingóságok pedig mindig is így voltak : aki hozzájut, azé. Az unokának nem csak azt kellene bizonyítania, hogy azokat az értékeket a nagybátyja vitte el, hanem egyáltalán a létezésüket is. Ha külföldön élt, akkor ennek az esélye alulról súrolja a nullát.

Engedje el. Így járt.

trefter # 2020.11.01. 18:09

Tisztelt Szakértő!

Édesapám élettársával házasságkötést fontolgat. A leendő feleség egy ház tulajdonosa 1/1-ben. Szeretné a halála esetén 4 gyermek számára hagyni a tulajdonát, erről irt is végrendeletet. Ha össze házasodnak a feleség halála, vagy a férj halála esetén mennyiben változhat a házasság előtt írt végrendelet, ha semmilyen új nyilatkozat nem készül? Köszönöm a segítséget.

drbjozsef # 2020.11.02. 06:59

trefter,

Ez a bizonyos ház lenne a házastársak közös életvitelszerű lakóhelye?

trefter # 2020.11.02. 15:45

Drbjozsef : Igen, már most is életvitel szerűen ebben az ingatlanban laknak együtt évek óta

drbjozsef # 2020.11.02. 17:25

trefter,

A férj halála nyilván nem változtat semmin, legalábbis a kérdezett ingatlannal kapcsolatosan - amúgy a feleség egy gyerekrészt örököl a vagyonából.

A feleség halála esetén a végrendelet szerint történik az öröklés, vagyis a férj nem örököl az ingatlanból - de abból amúgy sem örökölne, az utolsó közösen lakott lakás és annak berendezési, felszerelési tárgyain a férj haszonélvezetet örököl a törvényes öröklés esetén is. És szerintem itt is.

Vagyis a feleség örökösei szempontjából az változik, hogy haszonélvezettel terhelten öröklik az ingatlant.

Legalábbis szerintem, de nem vagyok benne 100% biztos. Majd az ügyvédurak kijavítanak, ha tévedek.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.11.02. 21:32

Az özvegy köteles részre is jogosult.

(Miért végrendelkezik valaki arról, hogy a hagyatékában a törvényes öröklés rendje érvényesüljön.)

NémethVirág # 2020.11.03. 11:31

Tisztelt Szakértők, Fórumozók!

A következő, közjegyző által „befogadott” hagyatéki hitelezői igény kapcsán merült fel kérdésem:

Lehet-e hagyatéki hitelezői igény egy életjáradéki szerződés alapján az, hogy az örökhagyó (jogosult) által 14 éve átruházott ingatlan értéke nem éri el az évek alatt juttatott havi járadékok összértékét? (Az életjáradéki szerződés kötelezettje most a törvényes örökösökkel szemben akarja ez alapján a két szolgáltatás különbözetét - 2 millió forintnyi „túltartást” érvényesíteni)

Véleményem szerint alaptalan az igény, hiszen az életjáradéki szerződés egy ún. szerencseszerződés, a szerződő fél a szerződés megkötésekor vállalta az aránytalanság kockázatát. Nem lehet gondunk abból, ha nyilatkozunk az igény vitatása tárgyában?

Előre is köszönöm a segítséget!

drbjozsef # 2020.11.03. 11:47

NémethVirág,

A közjegyző nem vizsgálja a hitelezői igény megalapozottságát. Befogadja, közli veletek, és ti döntötök. Ha vitatjátok, neki kell pert indítania, erre a közjegyző fel fogja hívni határidővel.

Bizonytalankodó # 2020.11.03. 15:57

Szeretném megkérdezni, hogy kizáró gondnokság alatt álló személy (gondnokai a szülők) örökölhet-e a szülők halála esetén? (ingatlant, bankbetétet, stb.)
Jelenleg nincs semmilyen vagyona.

Köszönöm előre is.


Kizáró gondnokság alatt álló személy (gondnokai a szül?k) a szül?k halála esetén örökölhet-e? (ingatlan, bankbetét, stb.)
Köszönöm el?re is

rigoz # 2020.11.03. 16:02

A gondnokság a jognyilatkozatok érvényes megtételének gondnokhoz "delegelásán" túl nem hat ki az érintett jogaira.

Magyarul: igen, örökölhet

NémethVirág # 2020.11.03. 16:04

Kedves drbjozsef!

Köszönöm szépen a felvilágosítást, nem voltam tisztában a közjegyző jogkörével a kérdésben.

A kérdésem másik felében meg tudna erősíteni, hogy egyébként alaptalan az igényük?

Köszönöm szépen előre is!

drbjozsef # 2020.11.03. 17:45

NémethVirág,

Nem vagyok ügyvéd, de véleményem szerint magalapozatlan. Az életjáradéki szerződés értékaránytalanság miatt nem támadható meg.

Egyébként meg 14+ év alatti életjáradék "csak" 2 millióval tér el, az még nem is számít feltűnően értékaránytalannak.

Én, a magam részéről, elutasítanám az igényét, az biztos.

Mondjuk azt érdemes tudni, hogy ez feltehetőleg azzal fog járni, hogy a közjegyző - mivel a kérdésben nem dönthet - ideiglenes jelleggel fogja átadni az örökös(ök)nek a hagyatékot. Ami azt jelenti, hogy megszerzik azok tulajdonjogát, de nem terhelhetik meg és nem idegeníthetik el amíg nem zárul le a vita.
A közjegyző felszólítja a hagyatéki hitelezőt, hogy 15 napon belül indítson pert, és ezt a beadást követő 8 napon belül igazolja neki. Ha ez nem történik meg, akkor véglegesen átadja a hagyatékot. Ha megtörténik, akkor lesz ideiglenesen átadva, a fenti korlátozásokkal, és a per befejezése után, az ítélet szerint lesz végleges a hagytékátadás.

Ez akár évekig is tarthat. Hat havonta egy tárgyalás, egy betegség itt, egy vírushelyzet ott, és el is röppent 3 év...

NémethVirág # 2020.11.03. 18:33

Kedves drbjozsef!
Köszönöm szépen a segítséget!

Bizonytalankodó # 2020.11.03. 19:59

Kedves rigoz, köszönöm a választ!


Kizáró gondnokság alatt álló személy (gondnokai a szül?k) a szül?k halála esetén örökölhet-e? (ingatlan, bankbetét, stb.)
Köszönöm el?re is

gáspárzsuzsa # 2020.11.04. 12:21

Szép napot ! Az alábbiakban kérnék segítséget: Fiamnak egyetemi tanulmányai alatt vettünk egy lakást, melyben ő 1/2, én és a férjem 1/4-1/4 arányban vagyunk tulajdonosok. Idén fiam megnősült. Ha esetleg elhalálozik ( súlyos szívbeteg ) ekkor az ő 1/2 részét az ingatlanból az özvegye örökli? Ha igen, mit lehet tenni, hogy ne jusson a hölgy így egy olyan lakás-részhez, amibe egy fillért nem tett? Köszönöm a válaszokat.

drbjozsef # 2020.11.04. 12:41

gáspárzsuzsa,

A törvényes öröklés rendje szerint a házastárs leszármazó hiányában, de az örökhagyó szülei mellett a házastárs örökli a közösen lakott lakást és annak berendezési tárgyait, valamint a többi hagyaték felét. A másik felét örökli a két szülő egyenlő arányban.

Ha születne gyermekük, akkor a gyermek örökölné a közösen lakott lakást és berendezési tárgyait, a házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot kapna ezeken, a többi hagyatékból pedig egy "gyerekrészt". A szülők ez esetben nem örökölnek.

Mit lehet tenni? A gyermeketek akarata ellenére semmit. Vele és a házastársával lehet megbeszélni, ki mit szeretne, hogyan gondolja, miben lehet megállapodni.

De végeredményben ő dönt. Ha jó ez neki így, hogy a felesége örökli az 1/2 részét, akkor ez ellen nem tudtok tenni semmit.

Ha azt akarja, hogy ne a feleség örökölje, akkor vagy végrendelkezik, vagy visszaajándékozza nektek a részét - de mindkét esetben a házastárs jogosult köteles részre. (Kivéve, ha 10+ évet élne még az ajándékozás után.)

Ha megveszitek a részét (akár "papíron"), akkor azzal a köteles részt is ki lehet zárni. (Bár ha nem fizetitek ki, akkor az meg jogvitára adhat okot a későbbiekben).

Cidri # 2020.11.09. 13:54

Kedves Szakértők!
Édesapám 2013-ban elhunyt, 2014-ben megtörtént a hagyatéki tárgyalás, amely során mi, az örökösök lemondtunk a hagyatékról a tartozások miatt, az örökös a Magyar Állam. Nemrég kiderült, hogy édesapámnak valahol van egy osztatlan közös földtulajdon része, ami valami oknál fogva nem került bele a hagyatéki leltárba és amit a többi tulajdonos szeretne megvásárolni, vagy legalábbis valahogy hozzájutni. Azt az információt kaptuk, hogy ilyenkor póthagyatéki eljárást kell indítani. A kérdésem az lenne, hogy mi, (nem) örökösök kötelesek vagyunk-e elindítani az eljárást? Esetleg a többi tulajdonos intézkedhet, akik érdekeltek ebben? Mi pénzt nem remélünk belőle, azt sem tudtuk, hogy létezik ez a földterület és egyikünk sem szeretne ezzel foglalkozni. A többi tulajdonos valami más módon hozzájuthat ehhez a földhöz? Nekünk van ezzel bármi teendőnk? Ha nem foglalkozunk vele, mi lesz a földterület sorsa? Előre is köszönöm a segítséget!

Kovács_Béla_Sándor # 2020.11.09. 15:02

Sok közötök nincs hozzá.

Wazuka # 2020.11.09. 16:22

Jó napot!

Most lehet, hogy nagyon hülye kérdésem lesz. Édesanyám elvált apámtól 2013-ban nem tartjuk a kapcsolatot vele, mert alkesz. Új családja van, de halmozza a hiteleket, meg a behajtási papírokat. Úgy tudom, hogy lemondhatok előre minden örökségről, de nem szívesen mennék oda. Utólag, a hagyatéki eljárás során szeretnék lemondani. A kérdésem, ha az ország másik felén lakik, honnan tudja a közjegyző, hogy az új családján kívül én is a gyermeke vagyok? Félek, hogy nem kapok papírt, nem tudok lemondani, de a végén valami behajtó mégis megtalál, szeretném tisztán intézni a dolgokat.

Köszönöm a válaszokat!

Vivien

rigoz # 2020.11.09. 17:22

Kedves Vivien!

Van teljes hatályú apai elismerő nyilatkozata apukának az Ön tekintetében vagy apaságot megállapító jogerős bírósági ítélet?

Ha igen, semmi gond...

Egyébként a hagyatéki leltárkor a szükséges adatok begyűjtéséről - az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti - települési önkormányzat jegyzője gondoskodik az erre vonatkozó adatok beszerzéséről...

Wazuka # 2020.11.09. 17:36

Kedves rigoz,

Igen, ő van az anyakönyvemben is, 23 évig éltünk együtt, mint család.

Köszönöm a válaszát.

Üdv,
Vivien

rigoz # 2020.11.09. 18:02

Akkor szerintem nincs mitől tartania, kedves Vivien! :)

Kovács_Béla_Sándor # 2020.11.09. 18:06

Az öröklésről lemondani az örökhagyóval még életében kötött szerződésben lehet. Az örökhagyó halála után az örökség visszautasítására van mód. Aki az örökségét visszautasítja, az az öröklésből kiesik, a leszármazója lép a helyébe. Persze, a leszármazó is visszautasíthatja az örökséget; de ha cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, akkor a nyilatkozata érvényességéhez kell a gyámhatóság hozzájárulása, amit nemigen adbnak meg. Azért nem adják meg, mert az örökös az örökhagyó tartozásaiért csak az örökrésze erejéig felel. Ha tehát nem utasítja vissza az örökséget, akkor elvileg nem érheti kár; ha viszont visszautasítja, akkor esetleg igen - ha kiderül, hogy a hagyaték mégsem volt negatív.
Summa summárum, többnyire az egész herce-hurca felesleges.

Jo.ker # 2020.11.10. 09:01

Jó napot kívánok!
Az alábbi kérdés foglalkoztat:

testvérem meghalt, gyermekek nélkül, a szülők már nem élnek. A két megmradt testvér lenne az örökös, de van végrendelet. Igényt tartanék köteles részre, ha jár, vagy érvényre jutattható. Sajnos pont erre nem találtam bejegyzést.

Van erre bármi lehetőség?

Köszönettel várom a választ!

Bea

drbjozsef # 2020.11.10. 10:12

Jo.ker,

Nektek nem jár köteles rész.
Köteles rész a leszármazókat, a házastársat vagy a szülőket illeti meg.

Testvér nem jogosult köteles részre.