Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!
94-ban elhunyt nagypapám ,akkor az ingatlanjukat állítólag az öcsém és az én nevemre íratták,hogy ne kelljen majd valamikor újabb illetéket fizetni öröklés esetén.Mivel én akkor még kiskorú voltam így édesanyánk írta alá állítólag helyettünk a papírokat. A házban lakott továbbra is nagymamám és nagynéném (édesapám nővére) nekik haszonélvezeti joguk lett a házon,ezt is csak hallomásból tudom. Most 2011-ben elhunyt nagymamám is,így már csak nagynéném él a házban egyedül. Ő és apám voltak közjegyzőnél és intéztek mindent a házzal kapcsolatban. Kaptam egy levelet a földhivataltól,hogy X ingatlanból a nagymamám örökhagyó tulajdonát képező 4/8-ad illetőségre a tulajdonjogot az egész házhoz viszonyított 2/8-ad ,2/8-ad részben öröklés jogcímen édesapám és nagynéném javára bejegyezték. Illetve a nagymamám javára bejegyzett özvegyi jogot törölték. Igazán nem vagyok képben jogi ügyekben így nem igazán értem,hogy ha az ingatlan valóban az öcsém és az én nevemre lett iratva évekkel ezelőtt,akkor ez most hogyan lehetséges. Mint írtam,apámék intéztek mindent,semmiről nem tudtunk semmit. Utólag amikor rákérdeztem,hogy most akkor mi van a házzal,azt a választ kaptam tőlük,hogy azért csinálták így,hogy nekünk ne kelljen illetéket fizetni érte. Pl azt sem tudom mit jelenthet ez esetben a 8-ad rész,miért 8-ad? Tényleg illetéket kellett volna fizetnünk nekem és az öcsémnek,ha a mi nevünkre kerül az ingatlan? Ami megint csak nem logikus,hogy akkor miért mondták eddig azt,hogy 94-ban már ránk lett iratva. Intézhették ők ezt így ketten a mi tudtunk nélkül ha valóban bármilyen részünk van az ingatlanban? Szüleim elváltak és apámnak új felesége van,attól félünk hogy esetleg ő beszélhette rá őket erre a lépésre. De tényleg nem értek hozzá,így nem szeretnék találgatni előre. Válaszát előre is köszönöm!!!
Öröklés
Arra van.
Az ajándékozás lehetősége felvetődött már korábban... De 45 éves vagyok és nem tudom, hogy a jövőben (valamikor)eladom e az ingatlant.
Mindenkinek köszönöm a válaszokat. Még egy kérdés:
Arra van lehetőség, hogy a párom valamilyen hivatalos szerződés formájában lemondjon a haszonélvezeti jogáról és a köteles részről? Vagyis ha meghalok, a gyerekek előtt nincs akadály... :-)
(Nem túl vidám a helyzet - félreértés ne essék... De valami szöget ütött a fejembe)
Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. Illetéket ebben az esetben csak a dédmamának kell fizetnie a megvett 50% után.
Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!
A következő kérdésemet szeretnék magukhoz intézni:
Van egy régi parasztház aminek 50%-a dédmamámé és a mások 50% a testvérének a három lányáé, mert ők örökölték meg ezt a részt. A dédmamám az ő 50%-át nekem adja ajándékba és a másik 3 három lányt pedig kifizeti és ezt a rész is nekem adja ajándékba.
Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy az ügyvédi költség mekkora összeget ölelhet fel és ebben az esetben kell-e valami illetéket vagy valami mást fizetni, hogy az én nevemre kerüljön a ház?
Tehát összességében mekkora összeget ölelhet fel az egész eljárás?
Igen, a titkos örökbefogadás esetét leszámítva az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után. Polgári perben lehet követelni a kötelesrészt. Ha mégsem volt végrendelet, akkor a hagyatékátadó végzéstől egy éven belül a hagyatéki eljárás megismétlése kérhető, azon túl perben lehet érvényesíteni az öröklési igényt.
Köszönöm szépen a gyors választ. Tehát én vér szerinti gyermeke vagyok az elhunytnak, sajnos sem a hagyatéki tárgyalásra nem kaptam idézést, sem a végrendeletet nem ismertették velem. Tehát úgy értelmezem, hogy a kötelesrészre jogosult vagyok akkor is, ha engem a végrendeletből kihagytak, még akkor is ha ez az előzőekben említett vér szerinti apa, 1969-ben jogilag lemondott rólam. Ön úgy ítéli meg, hogy érdemes ez ügyben a legalább köteles részt jogi úton kérelmeznem?
Tisztelettel.
Az örökbefogadott gyermek jogállása azonos a vér szerintiével. Az örökségből végrendelettel kizárt gyermek köteles részre jogosult. Ez az igény kötelmi jellegű, öt év alatt elévül.
(A póthagyatéki eljárás más célra szolgál, annak itt nincs helye.)
Tisztelettel érdeklődöm a fórum oldalán keresztül, hogy öröklés jogcímén kérhető-e póthagyatéki eljárás lefolytatása abban az esetben, ha az örökhagyónak három vér szerinti gyermeke közül csak kettő örökölt minden ingó és ingatlant? A harmadik gyermek, jelen esetben én vagyok, és sajnos Édesapám születésem után szüleim válásakor lemondott jogi úton rólam Édesanyám jelenlegi férje javára, aki ekkor a nevére vett. Gyermektartást Édesapám soha nem fizetett, szüleim ezt nem kérték tőle.
Nos, most is kihagyott a végrendeletéből, halála után is mindent a második házasságából született két gyermeke örökölt. Ilyenkor van-e egyáltalán jogi lehetőségem, vagy csak ismét a lemondás ténye maradt számomra?
Tisztelettel megköszönném ha valaki tanácsot adna.
fabcsi
- Most ajándékozd a gyerekeidnek a te haszonélvezeteddel
- Ne házasodj meg, éljetek élettársi kapcsolatban, hisz közös gyereketek nem valószínű, hogy lesz. A lakás a te különvagyonod.
Végrendelettel.
Az lemaradt az én hozzászólásomtól, hogy keresztanyám nagymamám egyik gyereke. Lehetséges, hogy csak ő örököljön?
Talán egy lemondás a haszonélvezetről analógiásan az öröklésről lemondással...
"Meg, de az özvegyet kötelesrész címén ebben az esetben is megilletheti használati jog."
Tisztelt Obuda Fan!
1.: Jól gondolom, ebben az esetben a világon semmi értelme nincs a végrendeletnek? Hiába hagyom a Kölykeimre a vagyonom, ha nem élhetnek vele? Szép dolog, mondhatom!
2.: Megilleti, vagy megilletHETI a használati jog?
3.: Van e bármilyen mód, hogy halálom esetén az özvegyem csak minimális mértékben, vagy egyáltalán ne részesedjen a vagyonomból? (Annyival menjen, amennyivel jött!) Vagyis tényleg nem kaphatják meg a Gyerekek a lakásom, csak akkor, ha az özvegy is meghal?
Meg, de az özvegyet kötelesrész címén ebben az esetben is megilletheti használati jog.
(ide is beteszem, hátha...)
Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!
Elvált férfi vagyok, két csodálatos Gyermekkel, akik az édesanyjukkal élnek. Saját, tehermentes lakásom van és hamarosan házasságot kötök egy hölggyel, akinek nincsen semmilyen ingósága.
Több hozzáértő honlapot átbogarászva úgy értelmezem a dolgokat, hogy halálom esetén a Gyermekeim nem kaphatják meg az örökségüket, ugyanis a törvény értelmében az özvegyet (aki a világon semmit nem hoz a házasságba) holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.
Eszem ágában sincs 45 évesen meghalni, de sosem lehet tudni... De abban az esetben a Gyermekeim nem juthatnak az örökséghez, ugye? És ha még 30-40 évig él az özvegy, a Srácoknak addig kell,várni a jogos jussukra?
Szeretném megtudni, hogy halálom esetén milyen úton-módon kaphatják meg a Gyermekeim a lakást, mégpedig az özvegy nélkül! Lehet, hogy gonosz módon hangzik, de én Róluk gondoskodnék elsősorban...
Pl.: Végrendeletben meghatározhatom, hogy ki milyen módon, milyen arányban részesedhet a vagyonomból?
Köszönöm a segítséget.
F.
Szép estét!
Tegnapihoz kapcsolódva szeretném még azt megkérdezni, hogy lehetséges-e olyan dolog, hogy a vagyonát egyetlen ember örökölje? Mint írtam, nincsenek gyermekei nagymamám testvérének, de minden testvérüknek vannak gyermekei. Lehetséges olyan dolog, hogy csak a keresztanyám örököljön?
A közjegyző küld idézést a hagyatéki tárgyalásra; de azért nem extrém esetekben az örökös nem abból értesül az örökhagyó haláláról.
A hagyatéki tárgyalást olyan két-három hónapon belül megtartják általában, de ez változó.
És a halálozást követően mennyi idő múlva kell értesítenie az örökösöket a jegyzőnek?
Attól tartok, kissé félreértetted a kérdését. Szerintem azt akarja tudni, hogy az, akinek a végrendelet a birtokában van, kinek köteles megmutatni azt. Erre pedig nem jó válasz, hogy annak, aki törvényes örökös lenne.
A közjegyzőnek vagy a hagyatéki ügyintézőnek kell átadnia. Az érdekeltekkel majd a közjegyző fogja ismertetni. (Abban a nem ritka esetben pedig, ha a végrendelet birtokosa egyben a végrendeleti örökös is, akár nem is mutassa meg senkinek - nem lesz, aki számon kérje rajta, hogy miért a törvényes öröklés rendje érvényesül.)
Aki törvényes örökös lenne, az mindenképpen. De a leírtakból csak valószínűsíthető, hogy nagymamád pl. az lenne.
Szép estét!
Nagymamám testvére a napokban meghalt, nincsenek gyermekei, de nagy értékű vagyona van. A kérdésem az lenne, hogy ki nézheti meg a végrendeletet?
Válaszát előre is köszönöm!
Hozzátenném, hogy ha (Isten ne adja) 15 éven belül meghal az édesanyja, akkor megteremtődik a jogi érdek ahhoz, hogy betekinthessen az okirattárba, a szerződésbe is.
Nem kell, csak elővásárlási joguk van.
Köszönöm előző válaszát! Most pedig azt szeretném megtudni,hogy én a negyed részemet eladhatom-e,vagy kell valamelyikük beleegyezése?
