Öröklés

Meg, de az özvegyet kötelesrész címén ebben az esetben is megilletheti használati jog.

"Meg, de az özvegyet kötelesrész címén ebben az esetben is megilletheti használati jog."

Tisztelt Obuda Fan!

1.: Jól gondolom, ebben az esetben a világon semmi értelme nincs a végrendeletnek? Hiába hagyom a Kölykeimre a vagyonom, ha nem élhetnek vele? Szép dolog, mondhatom!

2.: Megilleti, vagy megilletHETI a használati jog?

3.: Van e bármilyen mód, hogy halálom esetén az özvegyem csak minimális mértékben, vagy egyáltalán ne részesedjen a vagyonomból? (Annyival menjen, amennyivel jött!) Vagyis tényleg nem kaphatják meg a Gyerekek a lakásom, csak akkor, ha az özvegy is meghal?

Talán egy lemondás a haszonélvezetről analógiásan az öröklésről lemondással...

Az lemaradt az én hozzászólásomtól, hogy keresztanyám nagymamám egyik gyereke. Lehetséges, hogy csak ő örököljön?

Végrendelettel.

fabcsi

1. Most ajándékozd a gyerekeidnek a te haszonélvezeteddel
2. Ne házasodj meg, éljetek élettársi kapcsolatban, hisz közös gyereketek nem valószínű, hogy lesz. A lakás a te különvagyonod.

Tisztelettel érdeklődöm a fórum oldalán keresztül, hogy öröklés jogcímén kérhető-e póthagyatéki eljárás lefolytatása abban az esetben, ha az örökhagyónak három vér szerinti gyermeke közül csak kettő örökölt minden ingó és ingatlant? A harmadik gyermek, jelen esetben én vagyok, és sajnos Édesapám születésem után szüleim válásakor lemondott jogi úton rólam Édesanyám jelenlegi férje javára, aki ekkor a nevére vett. Gyermektartást Édesapám soha nem fizetett, szüleim ezt nem kérték tőle.
Nos, most is kihagyott a végrendeletéből, halála után is mindent a második házasságából született két gyermeke örökölt. Ilyenkor van-e egyáltalán jogi lehetőségem, vagy csak ismét a lemondás ténye maradt számomra?
Tisztelettel megköszönném ha valaki tanácsot adna.

Az örökbefogadott gyermek jogállása azonos a vér szerintiével. Az örökségből végrendelettel kizárt gyermek köteles részre jogosult. Ez az igény kötelmi jellegű, öt év alatt elévül.
(A póthagyatéki eljárás más célra szolgál, annak itt nincs helye.)

Köszönöm szépen a gyors választ. Tehát én vér szerinti gyermeke vagyok az elhunytnak, sajnos sem a hagyatéki tárgyalásra nem kaptam idézést, sem a végrendeletet nem ismertették velem. Tehát úgy értelmezem, hogy a kötelesrészre jogosult vagyok akkor is, ha engem a végrendeletből kihagytak, még akkor is ha ez az előzőekben említett vér szerinti apa, 1969-ben jogilag lemondott rólam. Ön úgy ítéli meg, hogy érdemes ez ügyben a legalább köteles részt jogi úton kérelmeznem?
Tisztelettel.

Igen, a titkos örökbefogadás esetét leszámítva az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után. Polgári perben lehet követelni a kötelesrészt. Ha mégsem volt végrendelet, akkor a hagyatékátadó végzéstől egy éven belül a hagyatéki eljárás megismétlése kérhető, azon túl perben lehet érvényesíteni az öröklési igényt.

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

A következő kérdésemet szeretnék magukhoz intézni:
Van egy régi parasztház aminek 50%-a dédmamámé és a mások 50% a testvérének a három lányáé, mert ők örökölték meg ezt a részt. A dédmamám az ő 50%-át nekem adja ajándékba és a másik 3 három lányt pedig kifizeti és ezt a rész is nekem adja ajándékba.

Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy az ügyvédi költség mekkora összeget ölelhet fel és ebben az esetben kell-e valami illetéket vagy valami mást fizetni, hogy az én nevemre kerüljön a ház?

Tehát összességében mekkora összeget ölelhet fel az egész eljárás?

Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. Illetéket ebben az esetben csak a dédmamának kell fizetnie a megvett 50% után.

Az ajándékozás lehetősége felvetődött már korábban... De 45 éves vagyok és nem tudom, hogy a jövőben (valamikor)eladom e az ingatlant.

Mindenkinek köszönöm a válaszokat. Még egy kérdés:
Arra van lehetőség, hogy a párom valamilyen hivatalos szerződés formájában lemondjon a haszonélvezeti jogáról és a köteles részről? Vagyis ha meghalok, a gyerekek előtt nincs akadály... :-)

(Nem túl vidám a helyzet - félreértés ne essék... De valami szöget ütött a fejembe)

Arra van.

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!
94-ban elhunyt nagypapám ,akkor az ingatlanjukat állítólag az öcsém és az én nevemre íratták,hogy ne kelljen majd valamikor újabb illetéket fizetni öröklés esetén.Mivel én akkor még kiskorú voltam így édesanyánk írta alá állítólag helyettünk a papírokat. A házban lakott továbbra is nagymamám és nagynéném (édesapám nővére) nekik haszonélvezeti joguk lett a házon,ezt is csak hallomásból tudom. Most 2011-ben elhunyt nagymamám is,így már csak nagynéném él a házban egyedül. Ő és apám voltak közjegyzőnél és intéztek mindent a házzal kapcsolatban. Kaptam egy levelet a földhivataltól,hogy X ingatlanból a nagymamám örökhagyó tulajdonát képező 4/8-ad illetőségre a tulajdonjogot az egész házhoz viszonyított 2/8-ad ,2/8-ad részben öröklés jogcímen édesapám és nagynéném javára bejegyezték. Illetve a nagymamám javára bejegyzett özvegyi jogot törölték. Igazán nem vagyok képben jogi ügyekben így nem igazán értem,hogy ha az ingatlan valóban az öcsém és az én nevemre lett iratva évekkel ezelőtt,akkor ez most hogyan lehetséges. Mint írtam,apámék intéztek mindent,semmiről nem tudtunk semmit. Utólag amikor rákérdeztem,hogy most akkor mi van a házzal,azt a választ kaptam tőlük,hogy azért csinálták így,hogy nekünk ne kelljen illetéket fizetni érte. Pl azt sem tudom mit jelenthet ez esetben a 8-ad rész,miért 8-ad? Tényleg illetéket kellett volna fizetnünk nekem és az öcsémnek,ha a mi nevünkre kerül az ingatlan? Ami megint csak nem logikus,hogy akkor miért mondták eddig azt,hogy 94-ban már ránk lett iratva. Intézhették ők ezt így ketten a mi tudtunk nélkül ha valóban bármilyen részünk van az ingatlanban? Szüleim elváltak és apámnak új felesége van,attól félünk hogy esetleg ő beszélhette rá őket erre a lépésre. De tényleg nem értek hozzá,így nem szeretnék találgatni előre. Válaszát előre is köszönöm!!!

Menj be a földhivatalba, nézz bele a tulajdoni lapba, és megtudod.

Tisztelt Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni a következő ügyben. Párom édesapja eltartási szerződést kötött a nagymamával (édesanyjával), de sajnos ő korábban elhunyt. Ezután a nagymama a lányával kötött öröklési szerződést - mely végrendeletnek is minősült -, először csak a házra, majd 2 nap múlva történt egy módosítás, melyben a mama összes ingatlanát beleírták. Majd 1 év múlva ismét egy módosítás során az örökös a lakóház öröklési jogáról lemondott,így "az eredeti szerződés erre az ingatlanra vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezik." A nagymama 2004-ben meghalt, hagyatéki eljárás nem lett lefolytatva, mivel "úgysincs semmije". A lánya szeretné az egyik ingatlant eladni, de kiderült, hogy nem tudja, mert kell a hagyatéki tárgyalás, ezért ez jövő héten lesz. A párom és a húga viszont nem szeretnének ezen részt venni (nem jó a kapcsolatuk), mert ezek alapján úgysem örökölnek semmit. Vagy jobban teszik, ha elmennek? Esetleg kiderülhet még ott valami? Azt a házat viszont, amiről a lánya lemondott, azóta már eladta. Ha lemondott az örökléséről, hogy adhatta el? A földet akkor most miért nem tudja eladni? Miért nem örökölte meg a házat akkor a párom és a húga? Mit lehet tenni ezzel a már eladott házzal? Bíróságon lehet perelni?
Válaszukat előre is köszönöm!

A hagyatéki tárgyaláson meg lehet tekinteni az öröklési szerződést, és így kiderülhet, hogy az egyáltalán érvényes-e. Ebből adódóan ha bármi igényük lenne, érdemes elmenni.

Köszönöm a választ! A szerződést már megkaptuk, átnéztem, szerintem az érvényességével sincs semmi probléma. Akkor jól gondolom, hogy a páromék jogosan léphetnek fel öröklési igényükkel a házzal kapcsolatosan? Vagy mivel a szerződésben kizárólagosan a mama lánya az örökös és ő lemondott, akkor - mivel a párom+húga kizárt - pl.államé/önkormányzaté lett?
Tisztelettel

Obuda Fan, köszönöm!

F.

jua73

Ettől még nem lesz az állam az örökös, de ez a része a leírásnak teljesen homályos.

Hagyatékkal és örökléssel (adósság is) kapcsolatban lenne szükségem szakértői segítségre. Édesanyám nemrég hunyt el. Egy ingatlan volt az ő tulajdona (1/1-ben) öröklés útján, özvegyi jogon haszonélvezeti joga van rajta nagypapámnak.

• Ilyen esetben mi történik a nagypapánk haszonélvezeti jogával? illetve 3-an vagyunk testvérek és szüleink házasságban éltek(bár nem jó kapcsolatban), ilyenkor hogyan van az öröklés? Haszonélvezeti joga vagy tulajdon joga lesz az ingatlan felett apukánknak?
• Édesanyámnak volt egyéb vagyona, egyéb nagyobb értékű használati tárgya. Ilyenkor ezek mind apánkat illeti meg, mivel együtt éltek, vagy sem?- Van joga a hagyatéki tárgyalás előtt ezeket értékesíteni? Ha nincs, mit tudok tenni ez ellen? (hagyatéki leltárba nem vetette fel, csak az ingatlant!)
• Feltehetően a bankszámlájához van élő biztosítása, apánk azon a kedvezményezett. Ha jár hozzá kifizetés arra ő teljes egészében igényt tart. Ami nem lenne nekünk probléma, de sajnos nagyon sok tartozást halmozott/halmoztak fel anyukánkkal (hitel, közüzemi tartozások stb., van ami már végrehajtás alatt van). Ha tényleg megkapja anyu után a pénzt, akkor kértük, ezeket egyenlítse ki, de erre ő nem hajlandó! A szavaival élve ő a hasznot, mi meg a tartozást örököljük. Mit tudnánk tenni, azért hogy ez az összeg a tartozások kiegyenlítésére kerüljön?Pl.: a biztosító ne apánknak utalja, hanem a szolgáltatókhoz akinél tartozás áll fenn, vagy a közjegyzőhöz letétbe, stb.? Mivel a tartozások miatt végrehajtás alá vonhatják a házat! Ilyenkor mindegyikünk részére ráterhelik, vagy összességében? A saját vagyonunkra is ráterhelhetik, vagy csak az örököltre?
• A mai napig ő él a házban (bár nővéremmel) és a haláleset óta sem fizet semmi közüzemi díjat, csak tovább halmozza a tartozásokat. Ha a hagyatéki tárgyalás után sem hajlandó fizetni, akkor a tartozása valóban ránk terhelődik?? Nem kisemmizni szeretnénk apánkat, de úgy gondoljuk, hogy ha javarészt ő halmozta fel ezeket, és édesanyánk halála után egy-két használati tárgyát a tudtunk nélkül továbbadott, akkor legalább most lenne lehetősége kifizetni legalább a tartozásokat!

Egyikünk sem tudja felvállalni, akár 3 fele osztva sem, hogy az ő tartozása ránk legyen terhelve!
Már azon is gondolkodtam, hogy jobb lenne lemondani róla, vagy kérhetem a részem kifizetését? Bár mindkét testvérem tulajdona jelzáloghitellel terhelt, és anyagilag sem állnak vmi jól. Lenne így értelme?
Bízom segítségükben, mert ebben a reménytelen helyzetben már nem látok sajnos kiutat!
Válaszokat előre is köszönöm!

„ Ilyen esetben mi történik a nagypapánk haszonélvezeti jogával? ”

Fennmarad és megelőzi édesapád özvegyi jogát.

„illetve 3-an vagyunk testvérek és szüleink házasságban éltek(bár nem jó kapcsolatban), ilyenkor hogyan van az öröklés?”

Ha nincs végrendelet, hárman egyenlő arányban örököltök.

„ Haszonélvezeti joga vagy tulajdon joga lesz az ingatlan felett apukánknak?”

Haszonélvezeti joga. Persze ennek a megváltását lehet kérni, és akkor egy gyerekrésznyi tulajdonjoga. És természetesen ha az ingatlan részben vagy egészben közös vagyonba tartozik, akkor egyébként is kérheti a tulajdoni aránya megállapítását.

„ Édesanyámnak volt egyéb vagyona, egyéb nagyobb értékű használati tárgya. Ilyenkor ezek mind apánkat illeti meg, mivel együtt éltek, vagy sem?-”

Nem őt illeti meg, de itt végképp valószínű, hogy volt közös vagyon, annak a ráeső része pedig természetesen az övé marad.

„ Van joga a hagyatéki tárgyalás előtt ezeket értékesíteni?”

Az örökösnek van joga. Ő azt értékesítheti, ami az övé, a közös vagyon ráeső részét.

„ Ha nincs, mit tudok tenni ez ellen? (hagyatéki leltárba nem vetette fel, csak az ingatlant!)”

Polgári perben lehet kártérítést kérni.

„Mit tudnánk tenni, azért hogy ez az összeg a tartozások kiegyenlítésére kerüljön?Pl.: a biztosító ne apánknak utalja, hanem a szolgáltatókhoz akinél tartozás áll fenn, vagy a közjegyzőhöz letétbe, stb.? ”

Az nem fog menni, ő a kedvezményezett. Ha a házastársi együttélésük alatt keletkeztek a tartozások, akkor egyetemlegesen feleltek a hitelezők felé, de egymás közt egyenlő arányban. Így tehát a fele fogja a hagyatékot terhelni, a fele őt. Ha a hagyatékból a felénél a hitelezők többet hajtanak végre, a többlet megfizetését polgári perben követelhetitek tőle.

„Ilyenkor mindegyikünk részére ráterhelik, vagy összességében? A saját vagyonunkra is ráterhelhetik, vagy csak az örököltre?”

A hagyaték tárgyaira.

„ A mai napig ő él a házban (bár nővéremmel) és a haláleset óta sem fizet semmi közüzemi díjat, csak tovább halmozza a tartozásokat. Ha a hagyatéki tárgyalás után sem hajlandó fizetni, akkor a tartozása valóban ránk terhelődik?? Nem kisemmizni szeretnénk apánkat, de úgy gondoljuk, hogy ha javarészt ő halmozta fel ezeket, és édesanyánk halála után egy-két használati tárgyát a tudtunk nélkül továbbadott, akkor legalább most lenne lehetősége kifizetni legalább a tartozásokat!”

Nem, az az ő tartozása.

Nagyon szépen köszönöm a gyors és segítőkész válaszát!!!!

Nincs mit.