Öröklés

„Nagypapám hagyatéki tárgyalásán ez a papír elég volt bizonyító erőként, hogy Elemér nagyapám fia, így nagyapám után örökölte nagyapám részének 1/3-át.”
Füllentesz, vagy hiányosan idézed a végrendeletet.

Örökség
A problémám történetét szeretném ismertetni Önnel és választ kapni rá. Kicsit bonyolult, de megpróbálom egyszerűen leírni a helyzetet.
Nagypapámnak 2 fiú gyermeke született az első házasságából: édesapám és testvére János. A nagymamám 1973-ban meghalt. Az özvegyen maradt nagypapám a gyászév letelte után újra megnősült. A második felesége elvált asszony volt két fiú gyerekkel, akiket a válás után a szülők “elosztottak”. Az idősebb fiú az apjánál maradt, a fiatalabb fiú, Elemér az anyjával élt tovább. Nagyapám második felesége a házasságkötéssel magával hozta Elemért a családba, így édesapámmal és a testvérével együtt öten éltek tovább. Elemér ekkor nyolc éves volt. Nagypapám nem vette a nevére, nem vette gyámság alá és semmi hivatalos papír nem jött létre arról, hogy ő lenne a vérszerinti apja. Nagyapám nem élt együtt korábban a második feleségével, csak az első felesége halála után házasodtak össze. Elemér családneve mind a mai napig az édesanyja első férjének a családneve.
Nagypapám és nagymamám számára utaltak ki egy tanácsi két szobás lakást, ami utóbb a második feleségnek is otthona lett. Ezt a lakást később a nagypapám és a második felesége megvásárolta és közös névre íratta.
Nagypapám 2015. novemberében agytumorban elhunyt. 2015 szeptember végén készült egy “végakaratom” témájú írás, amiben nagypapám a hamvasztás utáni szűk családi körű temetést kér és kijelenti, hogy Elemérnek törvényes apja. A”végakaratomat” kézzel írja, dátum, anyja neve, lakcíme szerepel rajta, de egyéb nem, például tanúk aláírása vagy ügyvédi hitelesítés.
Nagypapám hagyatéki tárgyalásán ez a papír elég volt bizonyító erőként, hogy Elemér nagyapám fia, így nagyapám után örökölte nagyapám részének 1/3-át.
Sajnos 2018-ban édesapám öccse, János is örökre eltávozott közülünk. Felesége, gyerekei nem lévén minden vagyonát és adósságát édesapám örökölte. A hagyatéki tárgyaláson Elemér is megjelent, de ott a közjegyző közölte vele, hogy nem tekinthető örökösnek, mivel a születése idején az édesanyja nem élt együtt sem házasságban, sem élettársi közösségben a nagypapámmal és nem is volt a nagypapám a törvényes gyámja.
Most egy újabb hagyatéki tárgyalás előtt állunk, mert sajnos ez év márciusában édesapánk is meghalt. Édesanyám és a testvéreim szeretnénk tisztán látni édesapánknak a nagypapánk utáni öröksége ügyében.

1. Jogosan örökölt-e a nagypapánk után Elemér?
2. Megtámadható-e így utólag a nagyapám utáni örökösödési végzés?

   Válaszát és az idejét, hogy elolvasta a levelem nagyon szépen köszönöm.

Tisztelettel

Erzsi07

„Otthon tárolta a megtakarított pénzét,ami szintén eltünt”

Ami „otthon” van, az gyakorlatilag nem a hagyaték része - nehéz lesz az ellenkezőjét bizonyítani - mert aki kapja marja alapon osztódik szét azok között, akik hozzáférnek.

Ha közvégrendelet tett, arról nem fogod bebizonyítani, hogy olyan állapotban tette, amikor gondnokság alá helyezés nélkül is teljesen hiányzott az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége.
Azt se fogod bizonyítani, hogy tényleg volt pénze, azt meg végképp nem, hogy hova lett.

OFF
Ne rám haragudj azért, mert nem tudod, mi a különbség egy jegyző és egy közjegyző között, és azért se, ha nem tetszik a válasz.
ON

Kovács_Béla_Sándor ahogy kiemelte,végrendelkezett ami közjegyző elött tud. Felesleges hozzászólás volt,mert a kérdéseimre nem kaptam választ eddig.

Ne légy oly szigorú. Nyilván közjegyzőre gondolt.

„,jegyző előtt végrendelkezett”
Ne viccelj már!

Tisztelt Ügyvéd úr!

Nagymamám meghalt májusban,örökösei:apukám(fia) és unokája(meghalt fia után). 3éve az unoka jelenlétében,jegyző előtt végrendelkezett. 2-2,5éve otthonba került,mert nem volt beszámítható(papír van róla). Az a végrendelet érvényes-e így? Már akkor nem volt beszámítható teljesen(hangfelvételen is hallható),amit kb.1évre rá doki is végre kiállította a papírt. Ha bizonyitani kell a beszámíthatóságát azt az unokának kellene?
Otthon tárolta a megtakarított pénzét,ami szintén eltünt.(hangfelvétel van róla,hogy 2017-ben mekkora összeg volt éppen).A hálószóbájában ahova csak a két örökös járt be ápolni. Halála után kb. egy hónapra megkért apukàm pakoljam össze a holmiját(ruhát,selejtezzük ki a felesleges papírokat...stb.;azért én csináltam mert apukámnak életmentő műtétje volt február végén és még nem épült fel). A pénztárcájábam se volt semmi pénz,mikor ápolni kellett az unoka adta át apukámnak a számlákra a pénzt a mamám nyugdíjából,amit valószínű ö vett fel(ágyban fekvő,pelenkázni kellett).Ezzel kapcsolatban az a kérdésem hogyan követelhetnénk ezt az összeget a másik örököstől? (Hangfelvételen a nagymamám mondja,hogy mennyi a spórolt pénze.)

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Érdemtelen-e öröklésre az a gyermek, aki a szülő életére tört több alkalommal, második alkalommal az édesapa meghalt. Viszont a tettét úgy követte el, hogy elmebetegség miatt képtelen volt belátni tette következményét? Érdemes-e hagyatéki pert indítani a másik testvérnek érdemtelenségre való hivatkozással, vagy ez esetben nem zárható ki az öröklésből? Nagyon megosztóak a vélemények.

Köszönettel,

Tisztelt drbjozsef!
Köszönöm szépen a tájékoztatást. Remélem édesanyám megértette, ami rá vonatkozik.

illtim,

Házastársak esetén az életközösség alatt szerzett jövedelmek a közös vagyonba számítanak. Mindegy ki mennyit keres, mindegy miből költenek erre vagy arra, mindkettejüket fele-fele arányban illeti meg a vagyon (pl. egy esetleges válás esetén).

Ugyanez van öröklésnél : a házastársi közös vagyon felét öröklik az örökösök. Tök mindegy, ki mennyit rakott bele. Mindegy kinek a nevén van a bankszámla, az ingatlan, az autó. Legfeljebb hivatkozni kell rá, mert főszabályként ezt nem veszik hivatalból figyelembe.

A bank lezárja a számlát, rá mehet pénz, felvenni nem lehet róla, amíg nincs egy jogerős hagyatéki végzés. Azzal felvehetik az örökösök illetve a házastárs, ha a fele őt illeti, ezt a hagyatéki tárgyaláson kell tisztáznia a feleknek, vita esetén bíróság dönt.

Ha meghal valaki, a legközelebbi hozzátartozóinak egy csomó minden fele kell intézni majd. A közüzemi számlák átírását például, vagy lakásbiztosítást, vagy a nyufignál a nyugdíj lemondását bejelenteni. És nekik a kötelességük a helyi önkormányzat hagyatéki ügyintézőjénél bejelenteni a hagyatékot, mi maradt az elhunyt után. A nyilvántartott vagyontárgyaknak (ingatlan, autó) utánanéznek az adatbázisokban.

Természetesen a banknak is be kell jelenteni a halálesetet. Ha későn jelentik be, és a halál napja után még vesz le valaki pénzt a számláról, az jogszerűtlennek számít, bírósági ügy lehet belőle. Meg minden olyan hivatalnak, pénzintézetnek be kell jelenteni, akinél érdekeltsége volt az elhunytnak. Már amiket ismernek a hozzátartozók. Amiről nem tudnak, az vagy elveszik, vagy majd idővel egyszer előkerül (levelet küld a brókercég, vagy ilyesmi), akkor póthagyatéki eljárást kell majd indítani.

Ha apád nem tesz haláleseti rendelkezést, akkor a számlát zárolják, bekerül a hagyatékba, és az örökösöket illeti meg végrendelet vagy a törvényes rend szerint - kivéve, ahogy fent írtam azt a részét, amire a házastárs hivatkozik, hogy közös vagyonként őt illeti. Ez főszabályként a fele (ha az elhunyt különvagyona is volt rajta, akkor nem biztos). Ha vita van, mehetnek bíróságra a felek.

Tisztelt drbjozsef!
Még eszembe jutott egy kérdés.
Ha apám nem tesz haláleseti rendelkezést, akkor mi lesz a bankban lévő pénzzel?

Tisztelt drbjozsef!
Köszönöm a gyors válaszát.
Még az volna a kérdésem, hogy az a pénz, ami a bankban van, meg ami a széfben is közös, a nyugdÍjukból rakja be apám néhány havi rendszerességgel a bankba, meg még mivel jó erőben van, dolgozgat kisebb munkákat mint pl. virágboltosoknak koszorú kereteket készÍt, ilyesmi, de ezekben a munkákban anyám is részt vesz és amÍg apám a bankba viszi a nyugdÍja nagy részét, a rezsit és a háztartási ktg-eket anyám nyugdÍjából fedezik. Azt gondolom, egyértelmű, hogy ez igazságtalan és apám végtelen önzésére és anyám végtelen gyengeségére utal.
Az érdekelne, hogy a bank hogyan zárolja a pénzt? Anyámnak kell értesÍteni a bankot, ha előbb elhalálozik mint anyám? Vagy milyen módon szerez a bank erről tudomást?
Köszönöm előre is az információt.

illtim,

Igen, a gyakorlat az, hogy az örökhagyó nevén lévő bankszámlát a hagyatéki eljárás végéig zárolják. Nem fog hozzáférni anyukád.

(Ha közös számlatulajdonosok lennének a szüleid, az egyenleg felét zárolnák)

A normális megoldás az lenne, ha apád természetesen a széf kódját is megmondaná a házastársának, a számla is közös lenne, de legalább azt megbeszélni vele, hogy haláleseti rendelkezést tegyen a számlára édesanyád javára.
(bár ez utóbbi azt jelentené, hogy azt ti testvérek nem örökölnétek, mert kikerülne a hagyatékból).

Kedves Fórumozók!
Egy kérdésem lenne. A szüleimnek - az én meglátásom szerint, pontosan sohasem tudtam, mert nem kérdeztem - nagyon sok pénzük van. Apám rettentően zsugori természetű, a pénz nagy része bankban van, apám nevén, amit otthon tartanak, az is be van zárva egy lekódolt széfbe, amihez anyám nem fér hozzá. Borzasztó helyzet ez, de mindig is ez volt. Szóval az a kérdésem, hogy ha mondjuk apám előbb elmenne, mint anyám, akkor a bankban lévő pénzhez anyám hozzáfér, vagy zárolják azt a hagyatéki tárgyalásig, mert valakitől ilyet is hallottam. Vagy hogy működik az öröklés? Egy testvérem még van, de igazából nem az érdekel, hogy mi mit kaphatunk, hanem ha úgy lesz, anyám hozzá juthat-e az előle elzárt pénzhez és ha igen, milyen módon?
Köszönöm!

Az örökös az örökhagyó tartozásaiért az örökségével illetve annak erejéig felel.

Kedves Fórumozók!

Örökléssel kapcsolatban kérnék tanácsot.Kicsit hosszú és bonyolult ügy.
Nagybátyám chf hitelt vette fel,melyhez nagyapám kezességet vállalt.Nem tudta fizetni a hitelt így felmondták a szerződést.Ingatlanaira végrehajtást rendeltek el.Nagyapám nyugdíjából letiltást foganatosítottak.2013-ban meghalt nagybátyám,2 gyermeke van.2014.08 meghalt nagyapám.Egy
erdő-legelő részt örököltem utána.Hagyatéki tárgyaláson nem tudtam ott lenni,közjegyzőtől csak az eljárási díj megfizetésére kaptam levelet..2014 10.hó földhivatalból jött egy levél amin fel van tüntetve egy végrehajtási jog,kölcsöntartozás jogcímen,2013.07.09.-én került bejegyzésre.
2020.06 hó,levél egy követeléskezelőtől hogy fizessük meg a tartozást.Sima levélként érkezett,mindenféle hivatkozás nélkül,egyedül abból derült ki hogy ez az ügy lehet az hogy 2010-ben engedményezték.
Követelhetnek tőlem bármit is?Mit lehet,érdemes ebben az ügyben lépni?
Köszönettel:Zsu

Jó lenne tudni, volt-e lemondás az öröklésről. De ha nem volt, akkor is alkalmazni kell a Ptk. 7:83. §-t, mely szerint: „A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenes adományként kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani. Ha a kötelesrészre jogosult leszármazó az öröklésből kiesett, leszármazójának kötelesrészébe be kell tudni mindannak az ingyenes adománynak az értékét, amelyet ő és a kiesett felmenő kapott.”

Persze, azt, hogy van mit betudni, kérheted igazolni.

Üdv, Fórumozók

Édesapám idén márciusban elhunyt, majd ezt követően nagypapám is májusban. Nagyapám decemberi végrendelete szerint mindent egy harmadik személy örököl, és a végrendeletben szerepel egy olyan mondat hogy a kötelesrész értékét (apukámnak!) ő már az életében megváltotta.

Ebben az esetben én jogosult vagyok a 30%-os örökösrészre, ugye? Elvégre ebben a helyzetben én lennék az örökös ha nem lenne a végrendelet és nekem nem váltott meg semmit az életében.

üdv, CN

BagAti,

Az osztatlan közös tulajdon tipikusan a közös lónak túros hátú esete, pláne ha kevéssé ismert, és kevéssé együttműködőek a tulajdonostársak.

„ A tulajdonosok mindegyike jogosult tulajdona használatára, azonban ezt a jogot egyikőjük sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a tulajdonukhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.”

Ha van kerítés, és van lakat, akkor van birtokosa is. Ha kívánod használni a tulajdonodat, őt kell megkeresned, és jelezned az igényedet. Ha nem teszi lehetővé, akkor követelhetsz használati díjat.

Valamint, ha megszüntetnéd ezt az állapotot, felajánlhatod megvételre a tulajdonostársaknak. Ha nincs rá akarat, akkor bíróságon közös tulajdon megszüntetése iránti pert indíthatsz.

Rendben, köszönöm a segítséget, bár kicsit átvágva érzem magam, de ahogy olvasom nem tudok mit tenni..

Egy utolsó gyors kérdés. A helyrajziszám alapján ha megkeresem az ingatlant, ott én milyen joggal rendelkezem? Nem tudom mi van az ingatlanon (ház nincs annyit tudok), de ha odamegyek pl. és van kerités meg lakat, akkor mit csináljak, mit csinálhatok?

bandi33,

Igen, ha édesanyád nem élt életközösségben már édesapáddal, akkor ő nem örökös. Akkor a testvéred lesz az egyedüli örökös.

BagAti,

Ha megegyezték volna, vagy visszautasítottad volna azt az 1/12-et, akkor most nem kellene díjat fizetned.

BagAti,

„akkor az általam írt jogszabály ide nem vonatkozik?”

Nem. A hagyatéki törvény számít, annak is a 72. és 73.§-a.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Az örökösök viselik a közjegyzői díjat, mint hagyatéki teher.

Nem valószínű az elengedés. Legfeljebb kérhetsz részletfizetést a közjegyzőtől.

drbjozsef
Azt nem mondtam,hogy elváltak a szüleim ez csak édesapám lakása,itt csak a testvérem és én vagyunk örökösök senki más! Szóval ha tegyük fel visszautasítom gondolom a testvérem örököl de ha mind a ketten ezt tennénk akkor ez a törvény szerint,hogyan zajlana tovább? Olyankor kinek adná át az örökséget a törvény? Ha a szüleim elváltak és mi a testvérem és én ugyan úgy visszautasítanánk és nekünk nincs még gyerekünk. Akkor ki kapná? Vagy ezt a jegyző elmondja majd vagy hol lehet ezt meg tudni,úgy látom muszáj lesz egy ügyvéd ha szeretném ha nem mert én mint laikus teljesen elveszek a sok törvény között! De köszönöm az útbaigazítást! Minden jót!