Öröklés

Ha átruházta a tulajdonjogot az édesanya még korábban - lényegtelen, hogy mikor -, akkor az nem része az örökségnek, hiszen az elhalálozás pillanatában nem volt az édesanyáé, tehát nem része a hagyatéknak sem.

Tisztelt Fórumozók!

Édesanyám a héten elhalálozott, családom nem értesített róla - nincs vele kapcsolatom már sok-sok éve. (véletlenül tudtam meg)

Ketten vagyunk testvérek.
(Hallomásból) úgy tudom, hogy édesanyám lakását (valamilyen szerződéssel - ajándékozás?, végrendelet?) a testvéremre ruházta át, nagy valószínűséggel az elmúlt években.

Édesanyám elvált.

1)ha ez a lakástulajdonjog átruházás 5 vagy 10 évben belül történt, az az örökség résztét képezi még?
2)ha igen, én itt csak a köteles részt kaphatom meg (ami ha jól tudom az egyhatoda?) vagy a fele engem illet?
3)a testvéremmel nem szeretjük egymást és perrel fenyeget, ha nem mondok le az örökségről.

4. ha jár nekem a köteles rész de a testvérem nem fizet ki és nem járul hozzá a lakás eladásához, mit kell tennem?

Köszönettel

Tisztelt rigoz, Kovács_Béla_Sándor és Grave7 !

Ezúton köszönöm valamennyiüknek a válaszaikat !

Üdvözlettel: Laszlo3660

@laszlo3660:

a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
358. § [A jogerő]
[...]
(2) Az a határozat, amely ellen nincs helye fellebbezésnek, a kihirdetésével emelkedik jogerőre; azok a határidők azonban, amelyeket a határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a határozatnak a féllel történt közlésétől kezdődnek.
[...]

Meg kell tudnod (pl. betekintéssel), hogy a felperessel mikor volt közölve (Pp. 351. §) az ítélet.
Ha a közléstől számított 30 nap eltelt, akkor már rögtön kérheted a perben I. fokon eljárt bíróságtól a végrehajtás elrendelését (a végrehajtási lap formanyomtatványt ki kell tölteni, aláírni, tanúzni, illetéket leróni). (Felszólító levelet udvariasságból küldhetsz, de ne számíts sok eredményre.)

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 18. § (2) bek. c) pontja alapján külön végrehajtási lapot kell kitölteni a meghatározott cselekmény ("ingatlan elhagyása") és a pénzkövetelés végrehajtására.
Ha több alperes van ("örökösök"), akkor ők:
1.) a meghatározott cselekmény végrehajtását egyetemleges végrehajtást kérőként, egy végrehajtási lapon kérhetik (ha az ítéletben úgy szerepel, hogy az ingatlant adja át X, Y, Z alperesknek - gondolom nem szobánként van meghatározva) (ekkor képviselőként célszerű egyiküket megjelölni, neki meghatalmazást adni erre a végrehajtási eljárásra);
2.) a pénzkövetelés végrehajtását akkor kérhetik egy végrehajtási lapon, ha a követelésük egyetemleges = bármelyikük részére teljesít az adós, a tartozás mindegyükkel szemben teljesítettnek minősül; ha az ítéletben a pénzkövetelés nem egyetemleges követelésként szerepel, hanem konkrét alperes részére konkrét összeget kell megfizetni, akkor mindegyik alperesnek külön végrehajtási lapon, csak a saját követelésére kell kérnie a végrehajtás elrendelését.

A bírósági panasznapon szerintem tudnak segíteni, útmutatást adni ezzel kapcsolatban.

(A kihirdetéssel jogerős.)

A másodfokú bíróság ítélete a közléssel - az írásbeli, elsőfokú bíróság általi megküldés - jogerős, ellene fellebbezésnek helye nincs. Ezzel egyidejűleg a - helybenhagyott - elsőfokú ítélet is jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik.

Az ügy érdemi elbírálására kiható ogszabálysértésre hivatkozva, a kézbesítéstől számított 45 napon belül, jogi képviselő útján és ellenjegyzésével azonban a Kúriához címzett, de az elsőfokon eljárt bíróságnál előterjesztendő felülvizsgálati kérelemmel lehet élni a jogerős ítélet ellen.

A felülvizsgálati kérelemben kérhető a végrehajtás felfüggesztése is, melyről a Kúria soron kívül dönt.

Ha a felperes végrehajtás felfüggesztését nem kérte és más akadálya sincsa a végrehajthatóságnak, akkor a bíróság ítéletébe jogosított fél - a végrehajtási kérelem illetékének megfizetése ellenében - kérelmére az elsőfokon eljárt bíróság az ítélet végrehajtására végrehajtrható okiratot, végrehajtási lapot állít ki, egyúttal a végrehajtó kijelölése végett azt megküldi a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Hivatala részére, majd a kijelölés alapján az ügyiratokat a kijelölt végrehajtónak megküldi.

Tisztelt Forúmozok!
Az alábbi ügyben szeretnék tanácsot kérni: Egy hagyatéki hitelezői perben megszületett a II. fokú ítélet, melyet a felperes elveszett. A hagyaték részét képező ingatlant az elmúlt 3 évben jogcím nélkül használta, lecserélte a zárta és kizárta az egyenes ági örökösöket akiknek volt kulcsuk a lakáshoz, a lakhatással kapcsolatos költségeket nem fizette. A II. fokú jogerős ítélet ami ellen fellebbezésnek helye nincs helyben hagyta az I. fokú bíróság ítéletét ami felszólította a felperest, hogy 30 napon belül adja át az ingatlant illetve a többi a hagyaték részét képző ingó vagyont és térítse meg az ez időszak alatt felhalmozott adósságot. Sajnos a járvány okozta bekövetkezett munkahelyi változások miatt már nem tudjuk ügyvéd segítségét igénybe venni, ezért szeretnék itt segítséget kérni.
Mikor emelkedik jogerőre a II. fokú ítélet ?
30 napon belül kell az ítéletben foglaltakat teljesítenie a felperesnek, kell erről nekünk felszólító levelet írni ? Ha nem akarja elhagyni az ingatlant ezek után milyen lehetőségeink vannak. Sokszor hallja az ember a végrehajtást de azt egy egyszerű ember is kezdeményezheti ? Ha igen hogyan milyen módon ? Előre is köszönöm a válaszokat !

chava,

Attól, hogy valaki nincs bejegyezve az ingaltannyilvántartásba (itt : a feleség által vásárolt fél ingatlan főszabályként közös vagyonból történt, annak a fele a férjet illet(het)i), attól még lehet tulajdonos, inatlannyilvántartáson kívüli, ez egyáltalán nem ritka házastársak között.

Váláskor, vagy halálkor hivatkozni kell rá, és lehet igénye ezzel kapcsolatban az exférjnek/jogutódnak.

Ha a feleségé 1/1-ben az ingatlan, és a férj hal meg előbb, akkor a férj leszármazója hogyan örökölhet az ingatlanból?

Nem lemaradt, eltévedt. :) De tényleg nagyon.

„Egy jogásznak nem feladata erkölcsi-etikai kérdésben véleményt alkotni, pláne nem a háttér ismerete nélkül,”
Húúú-ha, komám Te nagyon lemaradtál valahol!
https://www.kuria-birosag.hu/…dezett-kuria

Szerencsére az ügyfelek nem első sorban jogszabály megkerüléséhez kérnek tanácsot, hanem a jogos igények érvényesítéséhez is? Én az utóbbiakkal foglalkozom.

Egy jogásznak nem feladata erkölcsi-etikai kérdésben véleményt alkotni, pláne nem a háttér ismerete nélkül, amihez mellesleg semmi köze. Jogi kérdésre nem egy lelkigondozó tanácsait várja az ember, persze biztos hogy magánügyfélként, óradíjért azt is kap.
Részemről lezártam a polémiát, sajnálom az ügyfeleidet. Már ha vannak ilyen hozzáállással.

(Látom, a célzásokból nem, csaka direkt beszédnből értesz: nem szívesen adnék tanácsot ahhoz, hogyan lehet az első házasságból származó gyereket kitúrni az örökségéből a második feleség gyereke kedvéért.)

Nagyon kedves vagy. Köszönöm a konstruktív javaslatot. Mondjuk én valami jogi megoldásra gondoltam.

Nem gond. A feleségnek kell hamarabb meghalnia.

Elnézést ha nem voltam egyértelmű. Tehát azt szeretném megtudni, ebben az esetben mi a megoldás arra hogy a lakást kizárólag a feleség gyermeke örökölje,és a férj gyereke ne támaszthasson igényt a lakásra semmilyen hányadban és formában. Milyen lépést kell tenni ennek az eléréséhez?
Köszönöm.

A feleség után kizárólag az ő gyereke fog örökölni. (Az előbb nem ezt kérdezted.)

De a feleség végrendelete nem megoldás ha a férj hal meg előbb... az előző kérdés így nem megoldás...

Ha végrendelkezik a feleség hogy kizárólag a gyermeke örökölje a lakást, az megoldás?

Köszönöm a választ. Akkor mi lehet a megoldás hogy kizárólag a feleség gyermeke örököljön?

Kérdező26, igen, ezzel lesz a probléma:„ a másik felét megvásárolja a testvérétől”. Mert ez így főszabályként közös vagyon.

„Nem füllentek.”
Akkor csak a másik lehetőség maradt: hiányosan idézted a végrendeletet, kihagytad, hogy "a hagyatékomból Elemér egy gyerekrészt kapjon".

Az alábbi ügyben kérem a segítséget. 2008-ban történik a házasságkötés. Mindkét félnek immár nagykorú gyermeke van. 2009-ben a feleség megörököl egy fél lakást, a másik felét megvásárolja a testvérétől, így ő lesz a lakás egyedüli tulajdonosa.A férj nevén soha nem volt a lakással kapcsolatban semmi. A 2015 évi Ptk változás miatt a férj közjegyző előtt írásban lemond a feleség halála esetén a ráeső részről, hogy a lakást a feleség gyermeke örökölje majd egyedül.
Kérdésem: Ha a férj hal meg előbb, az ő gyereke támaszthat-e bármilyen igényt a lakással kapcsolatban?
Köszönöm a válaszokat.

Nem füllentek. Így törtènt becsület szavamra. Esetleg valamilyen hiba törtènt vagy mi tudjuk rosszul?