„Az férjet nem erdekli az ugy, es szerintem kulfoldon nem fognak vegrehajtani olyan jogot, amit a kölföldi állam nem ismer el.”
Ez nem biztos. Egyáltalán milyen országról van szó?
„Persze fentiek ellenére a ferjet is valamilyen pozícióba kell hoznunk ebben a perben, ”
Konkrétan alperesi pozícióba.
Felhívtam néhány gyámhatóságot, eléggé megosztott a hozzáállásuk. Sajnos a lakóhely szerinti gyámhatóság inkább "apa párti", mert ők csak úgy járulnának hozzá a perhez, ha anya megnevezi a biologiai apát. Ez eléggé megnehezíti a helyzetet, de erre találtunk megoldást.
Az férjet nem erdekli az ugy, es szerintem kulfoldon nem fognak vegrehajtani olyan jogot, amit a kölföldi állam nem ismer el.
Megjegyzem, a polgári jogi jogsegélyegyezmémyek - tudomásom és tapasztalatom szerint - SAJNOS deklaratív jellegűek, a konkrét foganatosítás eltarthat a gyermek nagykorúságáig is.
Persze fentiek ellenére a ferjet is valamilyen pozícióba kell hoznunk ebben a perben, anélkül hogy idecitálnánk, de erre is van elméleti megoldás, gyakorlatilag persze kérdéses.
Nagyjából most már összeáltt a kép, de azért nagyon köszönöm a segítő szándékú hozzászólását.
De, a gyámhatóság ehhez bőven hozzájárulhat.
Másrészt az apa érdeke is lehet azért az apaság megdöntése, mert jelen helyzetben magyar bíróság biztosan gyermektartásra kötelezné, és a két ország közti jogsegélyegyezményektől függően egyáltalán nem biztos, hogy ez nem lenne végrehajtható az ő országában.
Tisztelt ObudaFan,
köszönöm szépen az eddigieket.
A hangsúly az apai státuszon lenne, mert szerintem (gyanítom) a gyámhatóság nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy az üres legyen, így az eseti gondnok rendelhetőség - Ön is feltételesen írta - kérdéses.
Van erre valamilyen gyakorlat?
És a bontópert sem ártana már megindítani.
Van megoldás: az anya indítványára a gyámhatóság eseti gondnokot rendelhet a perindításra.
Az alábbi ügyben kérek segítséget, mert elakadtam:
Magyar állampolgárásgú hölgy külföldön külföldivel kötött házasságot 2000-ben, mely házasság jogi értelemben a mai napig fennáll. Magyarországon a házasság jelenleg nincsen anyakönyvezve. 2003-ban a feleség elköltözött a közös otthonból (házassági életközösség ekkor véglegesen megszűnt), de külföldön maradt. A férjjel semmilyen kapcsolata nincs.
2005-ben élettársi kapcsolatot létesített egy másik külföldivel, akitől 2007-ben teherbe esett. Az élettárs amikor ezt megtudta, elhagyta a hölgyet, aki egyedül is vállalta a gyermeket.
A külföldi állam joga bár ismeri az apaság vélelmét, az anya nyilatkozatát elfogadja, miszerint nem a férj a biológiai apa, az anyakönyvben az apa helyét üresen hagyták, gyermek külföldön nem szerzett külföldi állampolgárságot a vérségi szabály miatt.Gyermek szeretne magyar útlevelet.
Konzulátus javaslata:
Ki inditja meg a pert?
Férj nem fogja, mert külföldön ő nem apa, és nem veti alá magát a magyar eljárásnak, nem érdekli az ügy. /Csjt 43. § (1) bek./
Biológiai apa nem akarja elsimerni, anya nem erölteti.
Ügyészség nem akarja, mert nincs vér szerinti apa megjelölve, anya nem akarja.
Anya nem indíthat. (?)
Gyermek cselekvőképtelen, gyámhatóság hivatali álláspontja az lesz, hogy az apai státusz üresen hagyása nem érdeke a gyermeknek, ezért nem fog hozzájárulni. (?)
Hogy lesz ebből per?
Így, ha a gyermek pl. magyar útlevelet szeretne, akkor egy vadidegen kedélyállapotára lesz bízva, s mondjuk megeshet, hogy csak nagykorúsága esetén jöhet Magyarországra magyar állampolgárként.
Férj apaságának vélelmezése szolgálhatja a gyermek érdekét jogelméletileg, de ténylegesen nem, sőt, olyan esetekben, amikor szükséges az apai nyilatkozat, akkor lehetetlen a gyermek jogainak érvényesítése Magyarországon.
Van-e magyar jogi megoldás arra, hogy az apai státusz betöltetlen maradjon a születési anyakönyvi kivonatban is, ha a gyermek fogantatásakor és születésekor az anya bár jogilag még házasságban élt, de a férjjel évekkel korábban megszakadt a házassági életközösség? (Biológiai apa nem lesz, mert anya nem akarja megjelölni, magától pedig nem fogja elismerni a gyermeket.)
És a határidőkre még nem is figyeltem.