Tisztelt ObudaFan!
Segítséget szeretnék kérni, pontosabban tanácsot mi tévő legyek. Két kamaszfiam van,az egyik 15 éves, a másik 14-et tölti augusztusban, és mindketten az apjukkal élnek. 12 éve váltunk el a férjemmel, gyermekelhelyezés ügyben akkor teljesen informálatlan, és ezáltal tehetetlen voltam, mivel se saját lakásom, se állásom nem volt a váláskor, és sokáig azután sem. Ügyvédre nem volt pénzem, így a váláskor volt férjem családjában megbízva, rájuk hagytam és elfogadtam mindent. Semmit nem hoztam el, és abba is beleegyeztem, hogy a gyerekek ottmaradjanak a biztos "családi hátteret" nyújtó helyen. Az eltelt évek alatt rendeződött a helyzetem, a volt férjemmel többször is próbáltam szót érteni, hogy a gyerekek is és mi is a párommal azt szeretnénk, ha velünk élnének tovább. A volt férjem elég agresszív típusú ember, többször volt rendőrségi ügye is verekedés miatt (a legutóbbi alig egy hónapja), így lépni nem mertem, mert féltem a fiúkat, félek, hogy őket büntetné ezért. NAgyon tartanak az apjuktól, és bevallom én is tartok tőle. A fiaimmal napi kapcsolatban vagyok, igaz egy ideje sajnos csak telefonon keresztül, mert pár éve elköltöztek tőlünk majdnem 200 km-re. Minden nap megkérdezik tőlem, hogy mikortól jöhetnek már végleg hozzánk, és szünetekben, mindig az az első kérdés, hogy "ugye nem kell már oda visszamenni?". A nagyobbik most megy középiskolába, nagyon jó tanuló, és ide szeretett volna jelentkezni műszaki szakközépiskolába, de az apja összetépte a jelentkezési lapját, és újat iratott vele, miszerint csak oda jelentkezhet sima gimnáziumba, ahol ők laknak. Görcsösen ragaszkodik a gyerekekhez. Amikor én utoljára felvetettem neki a gyerekek költözésének ügyét, azt mondta meg ne próbáljak tenni semmit, mert akkor nem áll jót magáért. NEkik nagy földjük van, és rengeteg állatuk. A jelenlegi felesége nem dolgozik, mivel van egy közös gyerekük is, így a három gyerek miatt ő háztartásbeli. Én rendesen fizetem a tartásdíjat,a kisebbik fiam lisztérzékeny, és emelt családi pótlék jár utána (persze külön nem főznek neki -vagy ha igen, nagyon ritkán, szegény sokszor panaszkodik hogy nincs otthon neki más, csak puffasztott rizs). NEm egyszer előfordult, hogy a gyerekek felhívtak, hogy nincs mit enniük, és se az apjuk, se a felesége nincs otthon. Így mindenki azt gyanítja, hogy csupán a pénz miatt ragaszkodnak hozzájuk, illetve kell a munkájuk a ház körül. NAgyon szeretném magamhoz venni őket, de rettenetesen félek, hogy ha belekezdek egy ilyen perbe, akkor a gyerekeket ha nem is épp tettel, de bántani fogják, azonkívül majd nem engedi hozzám őket, és teljesen ellehetetleníti a kapcsolattartást velük. A fiúk is azt kérik, hogy az apjuk ne tudja, hogy el szeretnének jönni onnan, csak akkor ha már nem kell visszamenniük. De ez nem tudom teljesíthető-e, és nem tudom mit tegyek, hogy álljak neki, hogy szerezzem vissza a fiaimat. Eddig nyugodtak voltunk, mivel úgy tudtuk, hogy 14 évesen a gyerek eldöntheti melyik szülővel szeretne élni, és gondoltuk most már a kisebbik is betölti, nem lesz semmi gond, de most elbizonytalanodtam, mert azt olvasom most, hogy még ebben a korban is csak meghallgatják, de nem dönthet. A srácoknak el se merem mondani, mert nagyon csalódottak lennének. Rendkívül bíznak benne, hogy a tanév végén eljöhetnek onnan, és a nyár végére rendeződik is minden. Szerencsére nagyon jó a kapcsolatom mindkettővel, nem akarom elcseszni, és mivel megígértem nekik, hogy valamit mindenképp kitalálok, muszáj betartanom az ígéretem! Muszáj hogy számukra a lehető legjobb megoldást megtaláljam!!!!
A tanácsokat és az információkat előre is hálásan köszönöm!!!!