nyári kapcsolattartás alatt külföldre?

Kedves follett, megtaláltam derill véleményét a dologról az elhelyezés/láthatás 2004.06.25. cím alatt:
Ő sok érdekes és hasznos dolgot szokott írni ebben a témában, de mostanában nem nagyon van fent, a már említett dr. Grád ügyvéd úrral dolgozik együtt.

Tehát a hozzászólása:

"Az anyát nem kell tájékoztatni arról, hogy a gyermek hol tartózkodik a kapcsolattartás idején. Amennyben a kapcsolattartás szabályozása ugy történik, hogy az apa az elvitel jogával is élhet, oda viszi gyermekét, ahova akarja, sőt, ha például nem korlátozta a biróság belföldre, külföldre is mehet vele (ez esetben a kapcsolattartás határozat szerinti betartásának egyik feltétele az utlevél átadása, ha ezt az anya nem teszi meg, ezzel a kapcsolattartást akadályozza, tehát szankcionálható), és a kapcsolattartás idején bárkire rá is bizhatja. Ugyanigy, a gyermeket nevelő anyának sem kell az apát tájékoztatni arról, hogy gyermekével mikor hol tartózkodik, és gyermekét épp kire bizza. Ez kölcsönös, és nem lehet diszkriminációt alkalmazni ez ügyben."

Megnéztem Grád tanár úr honlapját, érdekes módon ott is megtalálható az általam megmutatott link szövege. Egy az egyben ugyan az. Keresni fogom a tanár úrat, az lesz a legtisztább, mert számomra ez a mondat egyértelmű:
"Harmadik személy részéről jogellenes a gyermek külföldre vitele és külföldön tartása, ha ehhez a szülői felügyeletet gyakorló szülők nem járultak hozzá, vagy hozzájárulásuk hiányában bírósági döntés ezt nem teszi lehetővé."

az jó, hogy számodra egyértelmű :)

merthogy e szakasz alapján olvasható a rendelkezés úgy is, hogy itt a különélő szülő is hozzájárulhat (hiszen pont ebben a kérdésben a felügyeleti joga nem szünetel, persze engedélyt csak olyan mértékben és olyan jogokra adhat, mint amikkel ő rendelkezett korábban), ami ugye a kérdezett esetben fennáll. na majd írd meg, hogy igazam volt-e András szerint.

ha jól emlékszem, akkor a végzésben úgy szól valahogy a megfogalmazás, hogy át kell adnom a gyermek útlevelét, hogy biztosítsam, hogy az APA külföldre tudjon menni nyári szünetben a gyermekkel. Tehát az APA szó szerintem benne van(de majd este megnézem). Most írtam a tanár úrnak, majd mondom, hogy mit válaszol. Ja igen, a mi végzésünkben az is benne van, hogy az apának kötelessége tájékoztatni arról, hogy külföldön hol tartozkodik a gyermekkel szállást is megnevezve (ezt sem tette meg).

Kedves Verde!

„Az anyát nem kell tájékoztatni arról, hogy a gyermek hol tartózkodik a kapcsolattartás idején."

ez azt jelenti, hogy nem köteles közölni a lakhelyét,ahova a lányomat viszi? Ez azért érdekes, mert az exem albérletben van(na nem kell sajnálni, a Rózsadombon full panorámás tuti lakás)és nem tudom az albérlet címét. Nem mintha meg szeretném látogatni, de hát úgy gondolkoztam, ha nekem kötelességem közölni, hogy hol élek a lányommal, akkor neki is, hogy mi a címe. Komolyan mondom én már néha úgy érzem, hogy nekem kevesebb jogom van(pedig nálam van elhelyezve a gyermek és a szülői felügyeleti jog), mint neki.

Ezt én is így érzem, de a gyerek csak veled él, az apa meg csak a kapcsolattartás alatt látja...
Nyugi!
Tudtál már a lányoddal beszélni????

Én meg,másképpen érzem ...
Sokszor úgy tűnik néhány hozzászólásból - tisztelet a kivételnek - hogy néhányan képtelenk elviselni azt, hogy egy gyereknek két szülője van. Azt meg különösen, hogy esetleg az a másik (kapcsolattartó) szülő is szereti / szeretné a gyerekét, és szeretne vele lenni. Higyjétek el borzasztó nehéz azt egy apnak (is) feldolgozni, ha kikerül a gyerekei mindennapjaiból. Ha a gyereke vele van, akkor bizony ő dönti el, hogy mit, kivel, és hol. Vagy talán a gondozó szülő megkérdezi apukát, hogy elviheti-e a gyereket nyaralni, és hogy éppen hova ? Ugye, nem ? Más kérdés, hogy a minimális kommunikáció azért jó, ha megvan a felek között. De ne akarjon senki több jogot magának a gyerekeivel kapcsolatban (sem), mint amit a másiknak megad ! Azt meg, hogy egy elvált apának több joga lenne ma Mo-n, mint a gondozó anyának, azt ugye senki sem gondolja komolyan ? Ha bárkit megbántottam volna, elnézést érte, nem ez volt a szándékom. Csak, hogy hallgattassék meg a másik fél is.

Kedves Gambler!

Nem egészen erről szólt a párbeszéd, mint amit Te levettél belőle. Arról kezdtünk el beszélgetni, hogy a gyermekem apja a nyári láthatás alatt -melynek időpontát ő kérte tőlem, mivel nem felelt meg neki a bíróság által kijelőlt időpont- szóval ezt időpontot arra használta fel, hogy a 7 éves lányomat nem ő vittel el külföldre nyaralni, hanem ezt a jogát átadta a barátnőjének. Mindezt úgy tette, hogy nem is értesített róla, hanem még itthonról a lánykám felhívott és tőle tudom. Azóta nem tudtam beszélni a lányommal, nem tudok semmit róla és az apa nem mond semmit.
Tehát erről volt szó eredetileg, onnan jutottunk tovább. Én maximális "elviselem"(ahogy Te írtad), hogy a lányomnak van egy apja is. Sőt! Pont az a problémám, hogy a lányunkat miért nem az apa viszi nyaralni külföldre és mennyire ragaszkodik az az apa a gyermekéhez, aki a barátnőnek lepasszolja a lányomat 10 napra és nem vesz részt a nyaraláson. Itt nem nagyiról, vér szerinti rokonról van szó! Jogilag megteheti, elfogadom, nem tudok tenni ellene, de aggódom és hírt szeretnék kapni a lányomról. Hát így kerek a történet, amire válaszoltál.

Kedves follett !

Soraim nem feltétlenül(csak) neked szóltak ! Mint írtam is : tisztelet a kivételnek. :)

follett

Számtalan oka lehet annak, hogy miért nem az apa vitte a kislányt külföldre nyaralni. A barátnő bizonyára kellő felelőségtudattal rendelkezik, tehát az apa nyugodvást hagyta rá a gyermeket. (Különben is hadd szokjanak minél jobban össze...)

Ami a kapcsolattartás hiányát illeti, nos lehet, a kislánynak éppen így nyugodt a nyaralása - az anya naponként telefonon történő "aggódása" nélkül...

Én az egészet így látom.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Kedves Monalisa!

Én örülnék a legjobban, ha ez így lenne.
Nem én szoktam hívni a lányomat, hanem ő engem. Mindig elkéri az apja telefonját és felhív. Mindig megmondja azt is, hogy legközelebb mikor fog hívni(ez így jól működött, pont azért amit leírtál, ha igénye volt rá, hívott). A gondom most már az, hogy az apát sem érem el, nem veszi fel a telefont.
Azt hiszem ennyi elég, hogy miért aggódom....

annak, hogy külföldről nem hívnak olyan gyakran, sok oka lehet. Ezek közül csak egy az, hogy vagyonokba kerül a dolog.

Köszönöm Mosza! Nem tartom helyesnek, hogy 7 éves gyereknek telefonja legyen, de belátom a mostani helyzetből tanulva, hogy ezt kell tennem.
Ez az egész eddig nem okozott problémát, ráadásul apuka anyagi helyzete, hát mit ne mondjak extrán kimagasló, nem a telefonszámlával foglalkozik, sosem szólt érte, bár nem szoktunk sokáig beszélni a lányommal.

Kedves Wasp! Apuka Magyarországon tartózkodik, így megtehetne annyit, hogy ír egy sms-t, hogy jól van a gyermekem. Ráadásul mivel nem veszi fel a telefont, így sms-ben kértem,értesítsen, hogy minden rendben van e.

Köszönöm mindenkinek, hogy próbáltok nyugtatni. Én is próbálok így hozzáállni, hogy nincs baj, csak remélem átmeneti rosszindulat van mögötte, mivel kifogásoltam, hogy nem tetszik a dolog.

párezer forintért valami vacak telefon megteszi, feltöltőkártyával a gyermek nem is tud nagy számlát csinálni.

ma már tipikus, hogy mobilja mindenkinek van. (nemrég láttam mobilt óvodásoknak :) piktogrammokkal)

egyébként lehet, hogy nem rosszindulat, csak elfelejtkeztek rólad, a telefon otthon maradt, nem vitték el a balatonpartra, és a gyermeket is lekötötték a jobb programok.

szóval ne aggódj feleslegesen

Ma lejárt a kapcsolattartása apának, kedd óta nem beszéltem a gyerekekkel, még azt sem tudom, hogy haza indultak-e Horvátországból, és hogy mikor hozza őket apa.
Mondjátok, hogy nyugi!

Tényleg nyugi... Valószínűleg holnap jönnek haza, vagyis a hétvége egyik napját még a tengerparton töltik - logikusan.

Azért egy rövid telefon és/vagy sms értesítés a késés okáról joggal elvárható lenne, de hát te ismered...

A megjövetelik takarits vagy olvass, telik az idő...

"Lisa"
laikus hozzászóló

én is azt mondom, hogy nyugi, de hacsak nem volt valami nagyon indokolt dolog, és nem hozzák ma a gyermeket, ezt jelentsd be a gyámhatóságnál, mert ilyent éppúgy nem lehet csinálni, mint ahogy a gondozó szülő sem adhatja láthatásra oda napokkal később a gyermeket.

szóval egyrészt nyugi, másrészt menjen a fenébe a különélő szülő - ez nem eljárás. Ha nem tudnak időben visszajönni, Alexander Bell óta megoldható lenne a korrekt elintézése a dolognak.

Még mindig nem tudok semmit.
A legjobb az egészben, hogy apa tudja, holnap mi indulunk (volna) nyaralni.
Tavaly is ez volt, csak akkor hétköznapra esett a kapcstartás vége, és a gyámhivatalos felhívta és felszólította a gyerekek hazahozatalára. Ja, és megbüntette kerek 10 ezer forintra. Hát ez nála nem visszahúzó erő.
De egyébként nyugodt vagyok, lassan kezdem ezt megszokni. Ha meg lehet azt szokni, hogy hülyének néznek.
Tényleg remélem, hogy csak erről van szó, nem pedig történt valami...

Az ex-ed sem téged sem a gyámost nem vesz komolyan -vagyis súlytalanok vagytok előtte -, máskülönben meghozta volna ma a gyermekeket.

A ma érkeznek holnap indulnátok dolgát én túl szoros időintervallumnak tartom, pl. egy csomó ruhát kellett volna ma kimosni-, megjavítani- valamint a gyerkőcök egy-két nap hadd fújják ki magukat.

Valahogy nem lehet a dolgokat ennyire kicentizni, mindig közbejöhet valami - ahogy közbe is jött...

Remélve jövőre is lesz mindenkinek módja nyaralni, az "érkezik - indul" dolgot egy kicsit húzzad majd széltebb.

"Lisa"
laikus hozzászóló

verde:

a gyámhivatali eljárás kapcsán jelentsd be, hogy kártérítési igényed van. (gondolom foglaltál szállást, repülőjegyet, mittudomén mit, amit le kell mondanod)

a 10k forint nem visszatartó erő (bár vastagabban fog fogni a toll remélem) főleg, ha azt a gyámhivatalnak kell befizetni, de ha 50-100k-t NEKED kell adnia, azt már megérzi.

ez tűrhetetlen komolyan mondom.

van olyan, hogy valaki nem tud visszaérni, de az a minimum, hogy jelezze, ahogy csak tudja. Egy SMS bárkinek belefér a költségvetésébe.

Isten ments', hogy beledumáljak, de még nem járt le a láthatás. Persze, már elég késő van, de még mindig szombat ... Lehet, hogy közben már haza is vitte a gyereket.

Hazajöttek az éjszaka, épen, egészségesen, a nyakamba ugrottak, és a lényeg, hogy itthon vannak.
Az egész napos várakozás, aggódás miatti "feljelentem dolog" egy pillanatra elszállt, viszont az útlevél átadását ilyen hozzáállással valószínű kétszer meggondolom legközelebb.
Úgy vélem, ha az egyik fél normális, a másik félnek is normálisnak kellene lennie...

Gambler, természetesen a kapcsolattartás lejárata időpontilag van meghatározva, gondolom pontosan azért, hogy ne kelljen a kapuban állva egész nap várnom, mert ugye ez senkitől nem várható.
Tehát pontosan tudja mindkét fél, hogy mikor járt le.
Ugyanúgy, ahogy apa kapcsolattartása sem úgy kezdődik, hogy majd valamikor átadom, hanem pontos idő van meghatározva ott is.
A minimum a telefon, hogy ne izguljam magam halálra... a lábamat nem mertem kitenni itthonról, mert mi van, ha pont akkor jönnek...
Szerinted ez normális?
Szerintem te sem így csinálod.

Wasp, mi nem megyünk külföldre, így hál Istennek, költség nélkül megoldható a pár órával későbbi időpont.
Engem csak az dühít, hogy bizonytalanságban tart, mert nem képes kommunikálni.

Tessék lépni az ellen,hogy ezt ne tehesse meg! Gondolom, ő sem örülne annak, hogy az átadás napján bizonytalanul ácsorogna akár éjszakáig is a a kapu előtt, hogy mikor mennek ki a gyerekek végre.......................

Az ilyen emberrel csak így lehet beszélni, és azt a fajta stílust ő nyerte el magának.

verde !
Először is örülök, hogy minden rendben ! Mondtam én, hogy így lesz ! :)
Most akkor késett egyébként, vagy nem ?

Gambler,ha nem késett volna, nem izgultam volna...gondolhatod.
Reggel helyett éjszaka, de mindegy, már minden rendben, pakolunk, hajnalban mi is indulunk nyaralni!

Mindenkinek további szép és nyugodt nyarat!

Follett, tudsz már valamit a kislányodról?