Kérhet - e albérleti díjat élettársamtól a volt férj?

Fórum → öröklés és családjog
régebbi elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.29. 15:47

„Ebből az következik, hogy a haszon szedésének joga a tulajdon arányában megilleti a volt férjet. Ha a bennmaradó feleség nem is szed használati díjat a férjet tulajdonosi jogán megilleti az és az élettárstól követelheti.”
Itt a logikai bakugrás. Az élettárs befogadása nem hasznosítás. Azon túl figyelmen kívül hagysz egy lényeges körlményét, amelyet pedig már kétszer hangsúlyoztam: az élettárs befogadása nem csorbítja, nem korlátozza a tulajdonostárs volt férj jogait, semmiféle hasznot nem von el tőle.

Zsuzsanna69 # 2010.08.29. 15:35

Kedves MajorDomus! Itt a gond, hogy a volt férjem mindamellett, hogy harsog a tulajdonjogával járó bevételek követelése mellett, egyetlen forintot nem fizet a rezsit, az ingatlanadót, a kommunális adót és a ház karbantartását illetően. A karbantartást folyamatosan az élettársam végzi (falak hibáinak javítása, festés, kertgondozás, tüzifa vásárlása egész téli időszakra stb.) A volt férjem ha havonta egyszer-kétszer eltölt két-három napot a házban, használja az áramot, vizet, gázt, ugyanakkor legutóbb kértem, hogy legalább egyszer nyírja le a füvet, arra sem volt hajlandó. Nem fizet május óta gyerektartást, pedig két gyerek után az a 30 ezer forint nem egy nagy összeg. Minden alkalommal elvisz olyan tárgyat, amit az ingóság megosztása alapján nekem ítéltek (pl. videókamera az összes kazettával, rajta a gyerekek első felvételeivel). A legutóbb a gyerek Roland szintetizátorát vitte el, előtte a NAD erősítőt. Ezeket olyankor viszi, amikor éppen nem tartózkodom a házban, és mire hazamegyek, már nyoma sincs. Egy ilyen emberrel nem lehet normálisan egyezkedni, tehát igazából arra vagyok kíváncsi, milyen jogi információ lehet a tudatában, ami hajtja irányomban történő követeléseit.

Zsuzsanna69 # 2010.08.29. 15:21

Kedves Dr Attika! Ha így van, Ön szerint mennyit kérhet fürdőszoba, konyha WC használatért? És ha már a volt férjem albérlőnek tekinti élettársamat, és követel tőle albérleti díjat, akkor véleményem szerint nem szabadna a házba bejönnie csak előre egyeztetett időpontban. De írásba adta, hogy nem hajlandó kiadni albérletbe, ezek alapján élettársam nem albérlő, vagyis nem lehet követelni tőle albérleti díjat. Másik kérdés: ha nem adja ki senkinek a házat albérletbe, akkor a benne tartózkodó élettársamat, -aki mint már írtam tartózkodási illetőségel ide be van jelentve- kipaterolhatja?

MajorDomus # 2010.08.29. 15:13

Kameleon
az en házamba az lép be akinek megengedem.
Legyen az a volt felesegem elettarsa vagy barki mas.
ha én köteles vagyok az 50 %-át fizetni az összes fenntartási költségnek akkor az is köteles fizetni aki a (közös) tulajdonomat használja. Ha a kilincset megfogja annak a fele már az enyém. Ugyanakkor a férjnek sincs igaza hogy nem fizeti a tartásdíjat mert annak ehhez semmi köze. Nem az egy szobárol van itt szó hanem a telekr s egyebek használatáról amiért a társtulajdonost pénzbeli kompenzáció illeti meg. Tehát a követelés jogos.

Dr.Attika # 2010.08.29. 14:36

PK 279. szám
A házasság felbontását követően az egyik volt házastárs különvagyonában vagy közös tulajdonában levő ingatlannak (lakásnak) a másik volt házastárs által történő használata
II. A birtoklás, a tényleges használat jogának átadása, a másik fél részére biztosítása - ilyen tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányában nem jelenti a tulajdonjogból eredő egyéb jogosítványok megszűnését. A Ptk. 99. §-a - a dologgal járó terhek és a másra nem hárítható kár viselésének a kötelezettsége mellett - a tulajdonost a dologból folyó hasznok szedésére is feljogosítja. Ez a jogosultság közös tulajdon esetén - a tulajdoni hányada arányában - a társtulajdonost is megilleti, mint ahogy ebben az arányban öt is terhelik a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek és viseli a kárveszélyt (Ptk. 141. §-a).

Ebből az következik, hogy a haszon szedésének joga a tulajdon arányában megilleti a volt férjet. Ha a bennmaradó feleség nem is szed használati díjat a férjet tulajdonosi jogán megilleti az és az élettárstól követelheti.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

kaméleon # 2010.08.29. 12:15

Hellóó, jó régen nem jártam erre, de úgy tűnik, visszafelé fejlődünk. :(
Bocs’ mindenki más, bár jogász még nem lettem, de mivel ilyen ügyet is sikerült a folyton válós környezetemben kifogni, és a pereskedés utáni végeredményt is ismerem, tudom, hogy KBS-nek van igaza.

(Egyébként, ha laikusként jól sejtem, amire többen hivatkoztok, a lakáshasználati jog ellenértéke, itt nem játszik szerepet. A férj nyugodtan használhatja a tulajdonrészét, abban senki nem akadályozza. Hogy nem teszi, az a saját döntése. Többlethasználati díjat meg nyílván nem kérhet, mert az ő részét senki nem használja.)

Zsuzsanna69 # 2010.08.29. 12:11

Először is szeretnék megköszönni minden hozzászólást. Tulajdonképpen mindenki véleményét elolvasva elgondolkodtató információkhoz, magyarázatokhoz jutottam.
Másodszor viszont nem szeretném, ha az én kellemetlen helyzetem miatt összeugranának, hisz az eddig elhangzott gondolatok, vélemények, javaslatok mind hasznosak lehetnek a későbbiekben, legalább tudni fogom, mire számíthatok a volt férjem lépéseit illetően. Feltételezem, ügyvédhez fordul, és mint ahogy eddig is, most is mindent el fog követni ellehetetlenítésemre.
Az ügy pikantériája, hogy eddig két ügyvédnél voltam tanácsadásért, mindkettő azt mondta, jogosan tartózkodik a közös tulajdonú házban, viszont csak az egyik említette, hogy a volt férjem a mosdók és a konyha használatáért (amelyek közös használatban vannak)jelképes 2 ezer forintot kérhet. A két ügyvéd a más tartózkodási hellyel rendelkező volt férjem rezsifizetési kötelezettségét is másképp látja: egyik szerint a gázdíjnak a felét köteles fizetni, a másik szerint csak a negyedét, hisz a két gyerek után járó gyerektartás fedezi a gyerekek rezsi részét.
Ha határozottan kijelentette, hogy albérlőt nem enged a közös házba, akkor most mit csináljak az élettársammal? Állandóan félek, hogy hirtelen beállít, és követelőzni fog. Legutóbb rendőrt kellett hívni, nem akarta beengedni az élettársamat. Még szerencse, hogy be van ide jelentve.

MajorDomus # 2010.08.29. 11:53

Zsuzsanna.
vard meg mig a ferjed pert indit, s kerd mediator kozremukodeset.
vagy fogadj ugyvedet aki lebonyolitja az ugyet, s felhomalyositja a volt ferjet.egyuttal elinditja a vegrehajtast a gyerektartasert,mert azzal szemben semmifele beszamitasnak nincs helye.

MajorDomus # 2010.08.29. 11:48

Kbs
mint tibbszor irtam a forumon a temarol fejtjuk ki s velemenyunket s nem egymasrol.
A moortalansagodbol nem akarok tanulni, madbol meg nincs mit.
dr. Attika is egy velemenyen van velem,gondolod hogy neki is tanulnia kellene mėg?
az ingatlan osztatlan kozos tulajdon, a birosag altal termeszetben megosztott hasznalattal. Ez nem valtoztat azon, hogy az ingatlsnban csak mint tulajdonos haszonelvezo berlo vagy alberlo tartozkodhat,esetleg mint szivessegi hasznalo,de erre csak az egyik tulajdonostol van engedelye. Ez ilyen egyszeru.

Zsuzsanna69 # 2010.08.29. 11:05

Tudtommal albérleti szerződés hiányában nem lehet követelni senkitől albérleti díjat. Ráadásul egy élettárs nem lehet albérlő. A volt férjem tartózkodási hellyel van bejelentve Budán, az általa vásárolt új lakásában. (Csak tudnám, két év alatt miből kereste, de ez már legyen az ő dolga), innen viszont nem jelentkezett ki. Tehát ez az állandó lakcíme. Egy ügyvéd azt mondta, hogy a rezsi felét csak akkor köteles fizetni, ha itt is lakik. Nem tudom, mióta van Budán a tartózkodási helye bejelentve (ugyanis nem hajlandó elárulni), de onnantól kezdve csak a gáz negyedét kell állítólag fizetnie. Jó ötlet a megállapodás, miszerint élettársam havi 10000 forintot igényelne ház karbantartására, és 5000 forintot kér a volt férj a közös használatban lévő helyiségek használatáért. Csakhogy: NEM HAJLANDÓ TÁRGYALNI!!! Már próbáltam, de nem megy.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.29. 11:02

„A volt férjnek igaza van mert a lakás csak kettőjük részére van megosztva oda harmadik személy csak a tulajdonos(a volt férj) bele egyezésével teheti be a lábát.”
Tanulnod kellene, Major, butaságokat írsz, félrevezeted a kérdezőket.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.29. 11:01

„Tehát a volt férj, mint közös tulajdonos a tulajdonosi triász- hasznok szedése- elemeként kérhet az élettárstól használati díjat.”
Nem kérhet. Az élettárs nem a volt férjtől kapta a jogot használatra, hanem a volt feleség osztja meg vele a saját használatra való jogosultságát. Ha ez a használat nem haladja meg azt, amire az asszony magában is jogosult lenne - és nem haladja meg -, akkor nincs mit keresnie.

MajorDomus # 2010.08.29. 10:43

A lakás használati díj igényét csak akkor veszíti el ha önként a visszatérés szándéka nélkül távozik de itt nem erről van szó. Értem én hogy nehéz a jogi bikkfanyelv. Ezért egyszerűbben. Le kell ülni tárgyalni. A volt férjnek igaza van mert a lakás csak kettőjük részére van megosztva oda harmadik személy csak a tulajdonos(a volt férj) bele egyezésével teheti be a lábát.
viszont az is igaz,hogy s tulajdon fenntartasanak koltsegeinek a felet allnia kell akar benne lakik akar nemakar a tarsashaban.
az ellettarsad altal vegzett munkalatokra allapits meg havi 10.000 ft dijat,ennek a fele a volt ferjet terheli,vagy nyirja o a fuvet .
legyen 10000 ft a lakber amit a kozos tulajdonbol hasznal a parod, ennek fele ot illeti,azaz 5000 ft a ketto kiuti egymast .ezzel pont.

Dr.Attika # 2010.08.29. 09:36

Béla! Annyiban vitatom az álláspontodat, hogy a bíróság csak a lakáshasználatot rendezte, de a közös tulajdon polgári jogi szabályát nem írta felül. Tehát a volt férj, mint közös tulajdonos a tulajdonosi triász- hasznok szedése- elemeként kérhet az élettárstól használati díjat. Ezt nyilván nem számíthataja be a gyerektartásba, mert ez egy külön jogviszony közte és az új élettárs között. Viszont a használati díjra jogosult és eredménnyel érvényesítheti is ezen jogát.

Zsuzsanna!
A volt férje álláspontom szerint jogosan követelhet a jelenlegi élettársától lakás használati díjat. Ebbe beleszámítható az élettárs által a ház fentartásával kapcsolatos munkájának ellenértéke. De ezt konkrétan meg kell határoznia a két félnek.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Sz.Márton # 2010.08.29. 09:30

Ezt azért olvassa el figyelmessen, mert csak rokonértelmű szavakkal rizsáznánk helyette, de akkor már forduljon bírósághoz, ha sehogyan sem tudnak megegyezni. Lehet, hogy a másik fél érti a sorokat a törvényben, még ha esetleg segítenek is neki.
A saját részével meg rendelkezzen, de az új élettárssal általában nem köt az ember albérleti szerződést a saját tulajdonában, főleg a volt férj értelmezésében a fizetendő gyermektartásának (...) a nem fizetéseként értelmezve:

"(3) A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel, arányosan megilleti. A távozó házastárs igényelheti az értéknövelő - meg nem térült - ráfordítások költségét is, ha a ráfordítás a használati jog ellenértékében nem fejeződik ki. A jogosultnak járó összeg - különös méltánylást érdemlő esetet kivéve - a használati jog ellenértékének egyharmadánál kevesebb nem lehet, kivéve, ha a bíróság az egyik házastárs különvagyonában levő lakás vagy szolgálati lakás elhagyására kötelezte a másik házastársat, vagy ha a lakásnak a házasságkötést megelőzően önálló bérlője a lakásban maradó házastárs volt.

(4) Ha a lakásban maradó házastárs, az ellenérték megfizetésére nem képes, illetőleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy egyébként, ha kéri, a házastársi közös vagyon rá eső részét az ellenérték összegével csökkenteni kell.
(5) A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes."

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.29. 09:21

Nem voltam elég egyértelmű, vagy csak nem hsizel nekem?

Zsuzsanna69 # 2010.08.29. 09:13

A paragrafusokat egyszerűen nem tudom értelmezni, pedig kétszer is átolvastam figyelmesen. A ház fele az én tulajdonom. Az én szobámban lakik, a volt férjem helyiségébe be sem tesszük a lábunkat. A fürdőszoba és WC közös használatban van, arra legfeljebb egy jelképes összeget kérhet, kb. 2 ezer forintot. Ugyanakkor hallottam már olyat is, hogy a főbérlő a nyári időszakban az albérlő által elvégzett kerti munkákért (fűnyírás, stb.)cserébe kevesebb bérleti díjat kér. Véleményem szerint az élettársam által elvégzett karbantartások a házban fedezik a mosdók használatáért kérhető jelképes összeget. De olyan rossz a viszonyom a volt férjemmel, hogy képtelenség erről vele beszélni. Egy hete írásban követeli, hogy számoljak el irányába az albérleti díj ráeső részével, és különben sem engedi az albérlőnek a jelenlétét a házban. Hogy ne tudja elküldeni a házból az élettársamat, úgy tudtam kikerülni, hogy bejelentettem őt tartózkodási helyként ebbe a házba. Ráadásul nincs albérleti szerződés, tehát nem kérhet. De ez az én véleményem, ezért kértem szaktanácsot. Köszönöm

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.29. 09:03

A tartásdíjjal szemben nem lehet beszámítani, de egyébként sem kérhet a volt férj semmit. Az élettárssal a használatra jogosult osztotta meg a jogát, neki ehhez semmi köze.
Gyerektartásáért végrehajtást kérni, az elmulasztásáért feljelenteni.

Sz.Márton # 2010.08.29. 08:55

Az más, de nem egyoldalúan kijelentve, elmaradt gyermektartás betudásaként!

kadaj01 # 2010.08.29. 08:51

Szerintem kérhet. Külön.

Sz.Márton # 2010.08.29. 08:31

Ez meg egyértelmű:

"Csjt. 69/B. § A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt."

Sz.Márton # 2010.08.29. 08:24

Idézet az 1952. évi IV. törvényből:, (de a bíróságilag megállapított gyerektartás, vagy megállapodás, így nem pótolható, főleg a gyermek hátrányára, visszamenőlegesen egy más jellegű, nem "hivatalos" egyoldalúan kigondolt albérleti díj betudással.)

"3. A házastársak lakáshasználatának rendezése

31/A. § (1) A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak a házasság felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatát, így megállapodhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja. A megállapodást közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

(2) A házasság felbontása esetén a bíróság csak a kiskorú gyermek lakáshasználati jogára figyelemmel rendezheti a lakás használatát a házastársak megállapodásától eltérően.

31/B. § (1) Ha a lakásban a házastársak egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén - kérelemre - a bíróság dönt a lakás használata felől.

(2) A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát - életkörülményeinek megfelelően - általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van.

(3) Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve. Szolgálati lakás esetében azonban a bérlőt a lakás elhagyására nem lehet kötelezni.

(4) A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakásának használatát megosztja, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi. Nem osztható meg a lakás használata, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár.

(5) Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, illetve bérlakás esetében a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi.

(6) A bíróság - a házastársak egyikének kérelmére - a bérlőtársi jogviszonyt akkor is megszüntetheti, ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cserélni, és a lakáscsere folytán mindkét házastárs megfelelő lakáshoz jut. Ilyen esetben a bíróság meghatározza, hogy melyik lakásba, melyik volt házastárs költözzék. Ilyen kérelemnek akkor is helye van, ha a bíróság a lakás használatáról már egyéb módon döntött. A 18. § (3) bekezdését ilyen kérelemre nem kell alkalmazni.

31/C. § (1) A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére jogosult.

3. A házastársak lakáshasználatának rendezése

31/A. § (1) A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak a házasság felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatát, így megállapodhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja. A megállapodást közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

(2) A házasság felbontása esetén a bíróság csak a kiskorú gyermek lakáshasználati jogára figyelemmel rendezheti a lakás használatát a házastársak megállapodásától eltérően.

31/B. § (1) Ha a lakásban a házastársak egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén - kérelemre - a bíróság dönt a lakás használata felől.

(2) A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát - életkörülményeinek megfelelően - általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van.

(3) Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve. Szolgálati lakás esetében azonban a bérlőt a lakás elhagyására nem lehet kötelezni.

(4) A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakásának használatát megosztja, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi. Nem osztható meg a lakás használata, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár.

(5) Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, illetve bérlakás esetében a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi.

(6) A bíróság - a házastársak egyikének kérelmére - a bérlőtársi jogviszonyt akkor is megszüntetheti, ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cserélni, és a lakáscsere folytán mindkét házastárs megfelelő lakáshoz jut. Ilyen esetben a bíróság meghatározza, hogy melyik lakásba, melyik volt házastárs költözzék. Ilyen kérelemnek akkor is helye van, ha a bíróság a lakás használatáról már egyéb módon döntött. A 18. § (3) bekezdését ilyen kérelemre nem kell alkalmazni.

31/C. § (1) A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére jogosult."

Zsuzsanna69 # 2010.08.29. 07:14

Segítséget kérnék! Két éve elváltunk, a ház a volt férjemmel fele-fele arányban közös tulajdonban van. Bírósági döntés értelmében az egyik szoba az enyém, a másik az övé lett, a többi helyiség közös használatban van. Volt férjem Budapestre költözött, de csak a tartózkodási helyét változtatta meg, állandó lakcíme továbbra is a közös házunk. Fél éve hozzám költözött az élettársam. Volt férjem azóta nem fizet gyerektartást, arra hivatkozik, hogy albérleti díjként tudjam be, mert kb. ennyit kellene fizetnie élettársamnak. Nem tudom, jól gondolom-e, de az élettársam abban a szobában lakik, amit a bíróság nekem ítélt, és a közös megosztásban lévő fürdőszobát wc-t nyugodtan használhatja, hisz az az enyém is. Ráadásul volt férjem semmit nem fizet a ház állagának megtartásáért, élettársam azonban rendszeresen füvet nyír, karbantartja kívül-belül a házat. Kérdésem tehát: tarthat-e igényt albérleti díjra a volt férjem?

  • 1
  • 2