„Egyébként nagy vonalakban megint azt írtad le, mint én.”
Tudj’ Isten, én úgy látom, hogy az általam helyesbített állításaid nem igazak, így a helyreigazításom nem lehet egyenlő a javított mondatokkal. (Azonban, ha azonosnak hiszed, az már az egyéni véleményed, és gondolom, az megnyugtató kell, hogy legyen számodra. Hiszen, ezt a logikát követve, akkor nem lehet baj az sem, ha az olvasók kétszer látják ugyanazt.)
„A tanár úr” nevében ne kérj ki semmit sem. A könyve nem jelent még meg, összefoglalást olvastam róla, ahol konkrétan az általam is leírt szavakat használták.”
A tanár úr nem most írta azokat a könyveket, amelyek most jelennek meg, mindegyiket kiadták már régebben. Terve volt az újraszerkesztett változatokat kiegészíteni, de azt már nem tudta megírni, mert közben sajnos elhunyt. Attól, hogy valaki az ő műveiben saját vágyainak, állításainak alátámasztását látja, még nem jogosítja fel arra (olyan kifejezéseket használva, amilyenekre az író soha nem vetemedett volna), hogy a nevével próbálja igazolni magát. Akkor sem, ha talál olyan ismertetőt, aki szintén félreértelmez. (Csak tippeltem, hogy „A meghitt erőszak” c. könyvre utalsz, ez 2006-os első kiadású volt, de lehet, hogy tévedtem, mert ez is ott van már a polcokon az új kiadásban. Egyébként, ne ajánlgassunk olyat kategorikus kijelentésekkel, amit magunk még nem is olvastunk.)
„akkor miért van az, hogy tudomásom szerint pár gyámhivatalba konkrétan nem engednek be? Sőt, mintha szerény személyedet kirúgták volna az egyikből...”? ?
Most gondolkodhatnék napestig, ki a csuda lehetek én? :)) Még szerencse, hogy nem kell, mert hülyeség. :)
A kérdező egy nagyon is létező problémát írt le, egy nagyon is kifogásolható joggyakorlású országban. Ő a saját bőrén érzete azt meg, hogy a gyermekvédelmünk általánosságban gyakorlatilag a semmivel egyenlő, a gyámhivatalunk döcögve működik, a gyermekjóléti szolgálat pedig egyszerűen összeomlott a 21 sz. kihívásokat tekintve.
Amit írsz:
„ A gyermekjóléti szolgálat és a családsegítő az esetek nagy többségében előre egyeztetett időpontban megy családlátogatásra, ami számos esetben a szokványos munkaidőn kívülre esik, hiszen az ott dolgozók munkaideje éppen ezért rugalmas. Egyeztetés nélkül akkor megy, ha az adott családnál fontos, hogy ne tudjanak előre felkészülni, és a valóságtól vélhetően eltérő képet mutatni.”
Ez úgy nem igaz, ahogy van. Remélem az általad leírtakat senki sem hiszi el, sem neked sem másnak!
Ja…a kérdező mintha éppen az ellenkezőjét írta volna le,,, biztos hazudott!
Egyébként nagy vonalakban megint azt írtad le, mint én.
Megint csak nem értelek, de sebaj, te sem érted magadat.
A tanár úr” nevében ne kérj ki semmit sem. A könyve nem jelent még meg, összefoglalást olvastam róla, ahol konkrétan az általam is leírt szavakat használták.
A kiigazításaid / okoskodásaid/ unalmasak.
A fő probléma az, hogy a fejedbe vetted hogy velem kell harcolnod. Kérlek, írj privát, és próbáljunk kommunikálni, lehet hogy fatális félreértés van kettőnk között.
A mondandódhoz álatlánosságban:
A stílusod arra enged következtetni, hogy jártas vagy némely dologban, ilyenkor viszont elgondolkodok azon, hogy ha ilyen jól ismered, szinte kívülről fújod csjt, ptk, helyi rendeletek, stb. minden sorát, akkor miért van az, hogy tudomásom szerint pár gyámhivatalba konkrétan nem engednek be? Sőt, mintha szerény személyedet kirúgták volna az egyikből...
Erről szeretnék olvasni, megtisztelnél ha akár privát leírnád hogy ez pontosan hogy is van.
Ha csak pletyka, akkor is szeretnék tisztán látni személyedet illetően.
Hogy későbbi oldallátogatók ne tévedjenek, fontos kiigazítani a tévedéseket:
„A kérdezőnek: a gyermekjóléti szolgálatok működését helyi rendeletek szabályozzák. Jogkörük nincs”
Helyesen:
A gyermekjóléti szolgálat működését elsősorban a gyermekek védelméről és a
gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. határozza meg. A működésük során pedig több törvény és rendelet előírásainak meg kell felelniük. Aki bővebben utána kíván nézni, az intézményektől, de a legtöbb estben honlapjukról is, tájékozódhat. Nem sorolom fel őket, mert jelentős a számuk. Bár a szolgálat nem hatóság, tévedés, hogy “jogkörük nincs”. A gyermekjóléti szolgáltatás – mint alapellátás – a települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladata, de nem a helyi önkörmányzat találja ki, hogyan működik, mit tehet, stb.
„Kivételek vannak, én egy olyan intézményről tudok, ahol munkaidőn túl mennek családot látogatni, és másnap rugalmasan lecsúsztatják az időt.
Mert azért nem kis kombinációs képesség kell ahhoz, hogy de. 8 és du. 4 között az emberek, gyerekek, nincsenek otthon, tehát hiába megyek.”
Helyesen:
A gyermekjóléti szolgálat és a családsegítő az esetek nagy többségében előre egyeztetett időpontban megy családlátogatásra, ami számos esetben a szokványos munkaidőn kívülre esik, hiszen az ott dolgozók munkaideje éppen ezért rugalmas. Egyeztetés nélkül akkor megy, ha az adott családnál fontos, hogy ne tudjanak előre felkészülni, és a valóságtól vélhetően eltérő képet mutatni.
„Ha te írásban kérted amiket leírsz, és ők nem hajtották végre, feltéve az alapos okot, / itt el is szállt a számonkérhetőség!/, akkor fordulhatsz a jegyzői gyámhivatalhoz.
Túl sokat ne várj tőlük sem.
A legjobban akkor jársz, ha fondorlattal és ésszel dolgozol.”
Helyesen:
Van városi gyámhivatal, és van jegyzői gyámhatóság. Ha már a jogkörökről szó esett, más-más a feladatuk és a jogkörük. Nem úgy működnek, hogy ha az egyik nem tetszik, megyek a másikhoz. A gyermekvédelem ellátórendszerének és az egyes feladatköröket ellátó szerveknek a felépítése, feladatai megtalálhatóak és ellenőrizhetőek az Interneten is.
„Ajánlom mindenkinek olvasásra Ranschburg Jenő új könyvét, amiben a válások és a mögöttes női aljasságok kerülnek igen részletes taglalásra.”
Biztos, hogy a könyvet író, rendkívül okos és minden felet egyaránt megértő, képviselő tanár úr nem egyik vagy másik nem elleni támadás céljával és "háborús" felhasználásra írta könyveit. Pontosan a tisztánlátás és az egyensúly megteremtésére törekedett, mikor arról szólt, hogy helytelen az a társadalmunkban általános nézet, hogy családon belüli erőszak áldozatai a nők és a gyermekek, mert ugyanúgy lehetnek áldozatok a férfiak, és agresszorok a nők. Egyik nem, egyik faj sem több, vagy kevesebb a másiknál, ennél többet nem mondott, és nyilván nem arra vágyott, hogy bármelyik oldalon elvakultan hadakozó társaság a zászlajára tűzze.
A „női aljasságok” kifejezés összekapcsolását a nevével vagy műveivel, nyilván visszautasítaná, ha tehetné.
na majd most...
http://index.hu/…mi_torvenyt/
Megértem a kérdezőt.
Azt a problémár írja le amit tudunk mindnyájan.
A családjog, és annak végrehajtása, kezdve a bíróktól a gyermekjólétig, elnőisedett szakma.
A gyerek-nő vonal a nők 99% nál egy és ugyanaz. Az összetartás rendkívüli.
Ajánlom mindenkinek olvasásra Ranschburg Jenő új könyvét, amiben a válások és a mögöttes női aljasságok kerülnek igen részletes taglalásra.
A kérdezőnek: a gyermekjóléti szolgálatok működését helyi rendeletek szabályozzák. Jogkörük nincs. Gyakorlati életben a működésükre jelen formájukban semmi szükség.
Példa: apa bejelentést tesz, hogy anya „idegességében” véletlen, háztartási balesetként csonkolta a felügyeletére bízott gyerek ujját. Vizsgálódnak munkaidőben, és mivel egyetlen alkalommal találnak csak otthon egy más családtagot, ellenőrzik a szekrényben lévő ruhákat, amik szépen kivasalva állnak ott. Apa rendszeres érdeklődésére, miután feljelentéssel fenyegetőzik, és sérelmezi az információ megtagadást, hónapok múlva adnak csak felvilágosítást, amiben nem leríva, mert ilyen tájékoztatást nincs joga! Kapni az apának elmondják hogy minden rendben, a gyerek ujja vége igaz hogy hiányzik, de a ruhák ki vannak vasalva. Tehát nincs veszélyben a gyerek.
Mindez megtörtént eset, és jól tükrözi azt az igen mély szakmaiságot, ami jelen van egy-egy intézménynél.
Kivételek vannak, én egy olyan intézményről tudok, ahol munkaidőn túl mennek családot látogatni, és másnap rugalmasan lecsúsztatják az időt.
Mert azért nem kis kombinációs képesség kell ahhoz, hogy de. 8 és du. 4 között az emberek, gyerekek, nincsenek otthon, tehát hiába megyek.
Ha te írásban kérted amiket leírsz, és ők nem hajtották végre, feltéve az alapos okot, / itt el is szállt a számonkérhetőség!/, akkor fordulhatsz a jegyzői gyámhivatalhoz.
Túl sokat ne várj tőlük sem.
A legjobban akkor jársz, ha fondorlattal és ésszel dolgozol.
A vesztes jogállásodat azonban ne kend rájuk. Tőlük csak módjával szuktunk segítséget kérni, és ha az első időben nem hajlanak a szimpátiára, akkor ezt észre kell venni.
Ha eljutsz egy idő után abba természetes /sajnos/ állapotba, hogy a fél világgal összevesztél, azzal többet ártasz mint használsz az ügyednek.
De talán segíthet benne. Ha még lehet rajta segíteni.
„A gyermekjóléti szolgálatnak van felügyeleti szerve,”
Csak ez a bíróság döntésén nem sokat fog változtatni.
azt az ügyvéd sem változtatja meg, :-))
„Lenne tippem. Nagyon úgy tűnik, hogy saját maga rontott el egy megnyert pert azzal, hogy túlspilázta.”
Könnyen lehet. Jobb lett volna előbb ügyvédhez fordulni.
„A gyermekjóléti szolgálatnak van felügyeleti szerve,”
Csak ez a bíróság döntésén nem sokat fog változtatni.
bocs, az endibendi-nek lemaradt
http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…
A gyermekjóléti szolgálatnak van felügyeleti szerve,
ott is kérhetsz segítséget.
Ha ügyvédhez fordulsz kalkuláld be a gyermekeid a
per " tárgyává" válnak...
„És azt sem, hogy mi volt a másodfokú bíróság ítéletének az indoklása.”
Lenne tippem. Nagyon úgy tűnik, hogy saját maga rontott el egy megnyert pert azzal, hogy túlspilázta.
Sajnos a leírtakból egyáltalán nem derül ki, mi a probléma. Azt sem írtad le, hogy pontosan milyen kérelmeket, bejelentéseket tettél, és azt sem, hogy milyen indokkal utasították el. És azt sem, hogy mi volt a másodfokú bíróság ítéletének az indoklása. Leginkább ügyvédhez kellene fordulnod.
Tisztelt Fórumozók!
2 kisgyerekes apuka vagyok.
3 évi pereskedés után, első fokon megnyertem,másodfokon elvesztettem a gyermekelhelyezési pert.
Ezt köszönhetem annak, hogy a gyermekjóléti szolgálat gondozásában vannak a gyermekeim,a problémás szülői kapcsolatunk miatt. A gyermekjóléti központok az eddigi tapasztalataim alapján anyaközpontúak,( persze ezt tagadják) de minden eszközzel megakadályozzák az apát abban , hogy ha az apuka valóban! a gyermekei érdekében teszi is feljelentéseit, és kéri segítségüket, ezt ne tehesse és még akkor is akadályozzák,ha a felsőbb szerveknél ( gyámügy) teszi panaszát. Teszi ezt olyan formában , hogy gyermekek veszélyeztetése címén távol tartási indítványt kezdeményez, mert a sok bejelentés a gyermekekre nézve ( ami pont az érdekükben történik ) veszélyes!
minél több a panasz , annál nagyobb az ellenállás részükről. többször kértem segítséget a tekintetben , hogy végezzenek gyakoribb, valósághű és objektívebb környezettanulmányt, (mivel a bíróság és a gyámügy csak ezt tekinti hivatalosnak ) ezekben mindig megfelelő a gyerekek ellátása , még ha részemről több tanú és fényképes bizonyíték is bizonyítja az ellenkezőjét.
Mit tehetnék ez ellen?? Hova forduljak segítségért??,