LÁTHATÁS AKADÁLYOZÁSA?


miszter # 2009.06.05. 14:58

Néhány jó tanács: -Pótolni kell mindazokat az elmullasztott láthatásokat, ami igazolhatóan kizárólag az anya (ha nála van elhelyezve a gyerek)hibájából ered, akadájozza a láthatást.
Ez azért ésszel működik!
Apának is vannak kötelmei.: meg kell jelennie minden láthatáson, hiába kapja akár irásba ne tegye, mert beteg a gyerek.
Sőt pártatlan tanu is kell, aki lehet akár a helyi szomszéd, de nem lehet se rokona se barátja- barátnője. Ha senki nem áll kötélnek, bemegy rendőri segitséget kérni, 2 kisérővel máris megoldva ha más nem is a látogatás (megjegyzem engedni kell a látogatást, ha apa igényli).
innentől nem róható fel, akadájozva lett.
ha meg se jelenik, nem is érdeklődött, nem érdekli a beteg gyereke. Vagyis nincs mit pótolni! Mindezt lehet évekig húzni, de behajtatni csak 6 hónapig visszamenőleg, amit a Gyámhivatal hajt végre!
Természetesen papirformának is meg kell felelnie a betegségnek, vagyis kell orvos igazolja, aki fel is vállalja, valóban beteg a gyerek.

_Wasp_ # 2009.06.08. 08:18

azért ebben volt néhány tárgyi tévedés.

pl nem az anya hibája kell a láthatás pótlásának végrehajthatóságához, hanem az, hogy a jogosultnak (a példában az apának) ne legyen felróható annak elmaradása, elfogulatlan tanú bárki lehet - rokon is barát is, stb


_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

miszter # 2009.06.09. 07:20

Úgy veszem észre nem voltam eléggé világos. Van a jó indulat meg a rossz! A szavahihető tanú, aki valóban megjelent, látott, hallott, tud! Meg van a részrehajló hamis tanú! Ők arra hivatottak, mindent tudnak mindent láttak, ahol nem voltak, és amit nem láttak. Természetesen kizárólag az egyik felet képviselik! Még ha az hazugságot állit is! (megjegyzem nincs eléggé büntetve) Ezt elkerülendő, nem elfogadni részrehajló, érdekelt állitását. Ennek kiküszöbölése érdekében vannak bizonyos szervek, pl. a rend őrei, akik hivatottak intézkedésre, ami jegyzőkönyvbe foglalva minden alkalommal rögzitve van! Családtag, részrehajlás nélkül????? Na azt megnézem! A család ugye nem tévedek, arról szól, megvédeni a mi kutyánk kölykét minden áron. Na persze Relativ ideális családban. Az anya családja ideális esetben az anyát, az apáé az apát támogatja.
Persze vannak kirivó esetek, ahol korrekt megitélés szerint ha a felek vitásak, vagy nem szólnak, avatkoznak bele, vagy ésszerűen, korrekten hoznak döntést, itélik meg a dolgot. (ördögi kőr) Természetesen mire az ember bebizonyitja a hazugságot, mert a biróságon azonnal ritkán lehet, hónapok telnek el, majd évek. A gyerek meg csak nőőől, csak nőőőőől! Eszik iszik alszik.

kalamalyka # 2009.06.09. 10:20

........no és arról még nem is esett szó, hogy a 2x2 óra nyugodtan be lehetett volna tartva pl. kórházi vagy betegágyi látogatás során. Ha műtéten esett át a gyermek és az apa ennyire sérelmezi, hogy nem láthatta, az kinek is a hibája????? Hát nem épp ott lett volna minimum 2x2 órácskára a helye a gyermeke mellet???
Sajnos sugallja az egész, hogy apának a "betartás" fontosabb, mint a gyermekkel való kapcsolattartás.........

_Wasp_ # 2009.06.09. 10:32

ha betegség miatt marad el a kapcsolattartás, azt soha nem fogják az anya terhére róni.

be kell pótolni és kész.


_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

västra # 2009.08.08. 10:10

Sziasztok!
Eppen válni készülök és arrol érdeklödnék hogyha a gyerek nem akarja látni az apját, nincs eltiltva de sajnos a gyerek sok rosszat látott. Most akkor mit csináljak apuka fenyeget hogy ez meg az lessz bár lassan 2 Eve nem is gondoskodik semmilyen formaba a gyerekröl csak a neten bombázza levelekkel.Kényszeritsem olyanba a gyereket amit Ö nem akar???valaszokat elöre is köszönöm


Kitartás!!!

ObudaFan # 2009.08.08. 10:53

Hát mindezt elmondhatod a bíróságon, és kérheted, hogy a felügyeleted mellett legyen a kapcsolattartás.

elkeseredett # 2009.08.17. 16:09

Szia!
De arra készülj el, hogy alapból minden hatóság azt nyomja, hogy az Apának láthatásra joga van!
A gyereket mindenki leszarja! és téged is!
Nekem Gyh. által kirendelt pszichológusi szakvéleményem van arról, hogy a gyerek befolyásomtól mentesen saját élményei alapján fél az apjától (verések stb.) és igy lett felügyelet mellettire korlátozva!
(Egyébként csak zárójelben jegyzem meg, hogy a fiam 8 éves és mindig megmondta, hogy nem akar elmenni és senki nem tudta rá kényszeríteni! a rendőr sem alkalmazott a gyereken erőszakot pedig Apuka követelte!)
De nekem a pszichológus megállapította végül és le is írta, ami nagyon ritka!!!! A Gyh. addíg amig ezt nem látta leírva, minősíthetetlenül bánt velem és nem hitték el!!!!
Mindenre készülj fel!!!!!
Üdv

västra # 2009.08.18. 09:58

Szia Elkeseredett!
Köszönöm, igazábol én már ebben az országban semmin nem csodálkozom :) Gyerek nem megy láthatásra pont. Aztán majd pereskedünk ezen is, ha nem akar mert ö is fél akkor nem fogom eröltetni jöhet rendör biröság akárki a gyerekem lelki békéje elöbbre van mindenkinél.


Kitartás!!!

derill # 2009.08.19. 00:17

miszter: "ha meg se jelenik, nem is érdeklődött, nem érdekli a beteg gyereke. Vagyis nincs mit pótolni! Mindezt lehet évekig húzni, de behajtatni csak 6 hónapig visszamenőleg, amit a Gyámhivatal hajt végre!" Ez kissé nem igaz. Az elmaradt kapcsolattartás végrehajtására 30 napos jogvesztő határidő van, a 6 hónap max. a tartásdíj végrehajtásra vonatkozik. A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást kell pótolni. A pótlási szabály elviekben a kapcsolattartást szabályozó döntésben van, tudni kellene, hogy hogyan rögzíti. A gyámhivatali gyakorlat az, hogy ha a következő kapcsolattartással nem érintett hétvégén, akkor akkor, ha nincs rögzítve, akkor nem pótoltat azzal, hogy a bíróság nem rögzítette, a Fővárosi Főügyészség szerint ilyen esetben a feleknek meg kell egyezniük (csak azt nem írták le, hogy mi van, ha nem tudnak), gyakorlatilag ilyenkor tapasztalatom szerint nincs pótlás.

Ha a gyerek nem akar menni, a gondozó szülőt elmarasztalják, mert az ő kötelessége a gyermeket felkészíteni. Ha szakértő leírja, hogy azért nem, mert a gyermeket bántalmazzák, a végrehajtási eljárásban akkor is elmarasztalják a gondozó szülőt, ha nem adja oda, kivéve, ha ki tud harcolni egy ideiglenes döntést arról, hogy ne kelljen a korábbi szerint biztosítani a kapcsolattartást, magyarán szólva, amíg az van érvényben, hogy jár a kapcsolattartás, addig oda kell adni.

A szakértői véleménynél attól függ, hogy ki rendelte el, ha hatóság, bíróság, akkor figyelembhe veszik, ha magánfelkérésre, akkor többnyire a fél magánelőadásának minősítik és figyelmen kívül hagyják és attól is függ, hogy a szakértői vélemény milyen körülmények között készült, tehát vizsgálta-e a szakértő az összes érintettet, vagy csak a gondozó szülőt hallgatta meg és a gyermeket, mert ez esetben a szakvélemény nem lehet teljes.

Az, hogy a gyermeknek tényleg a saját döntése-e az, hogy nem akar menni, sok mindentől függ, egy 14 éven aluli gyermek cselekvőképtelen, azt teszi, amit a szülő mond. Az, hogy a saját döntése, a PAS (szülői elidegenítés) alappillére, az elidegenített gyermekek ezt hangoztatják, hogy ez a saját döntésük, majd sokszor később már maguk is így gondolják, de a PAS-sal foglalkozó szakértők ezen hamar átlátnak.

Ha a gyermeknek tényleg valós indoka van arra, hogy nem akar menni (lásd bántalmazás), akkor nem beszélünk PAS-ról, de ezt ki kell mutatni. Az, hogy egy gyermek "látott dolgokat", nem elegendő, hogy ne akarjon menni, kérdés, hogy mik ezek a dolgok. Javaslom tanulmányozásra a www.ferfinet.hu weboldalon Tomasovszki László PAS-ról (szülői elidegenítési szindróma), DRMMS-ről(rosszindulatú anyaszindróma) és DRMFS-ről (rosszindulatú apaszindróma) írott cikkeit.

Ezeket nehéz bizonyítani, a bíróságok, gyámhivatalok azért állnak így ehhez, mivel sok a vaklárma, amikor valaki alaptalanul hivatkozik arra, hogy a gyermeknek valós indoka van arra, hogy ne akarjon menni. Egy pofon, vagy egy-egy átlagos bántalmazás ezt nem alapozza meg, hiszen a testi fenyítés az országban még mindíg bevett szokás, nők és férfiak részéről egyaránt, ha megalapozná, a fél ország gyermekei nem állnának szóba a szüleikkel (megjegyzem, hogy én az egy pofont is teljesen elítélem, szerintem az is testi sértés).

A kirívó bántalmazás már más eset, de az azért tényleg igen ritka. Megjegyzem továbbá, hogy az ilyen hivatkozás (ha kiderül, hogy alaptalan) járhat azzal is, hogy a gyermeket a különélő szülőnél helyezik el (több ilyen esetet is láttam).

Vastra: nem az a következmény, hogy "majd pereskedünk ezen is", hanem az, hogy a kapcsolattartás akadályozása miatt birságolhat a gyámhivatal Gyer. 33. §, majd büntetőeljárás indulhat kapcsolattartás akadályozása címén kiskorú veszélyeztetése miatt Btk. 195. § (4) bekezdés), majd a bíróság ezen az alapon a gyermeket a másik szülőnél helyezheti el (több BH is van rá), tehát meggondolandó.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Mókusélet # 2009.08.19. 08:05

Kedves derill!

rég jártál köztünk:-) így gyorsan én is kérdeznék.
Láthatásról közös megegyezés született, bíróság jóváhagyta,.Ennek ellenére többször előfordult, hogy nem voltak otthon a megállapodott időpen telefont nem veszi fel a párom exe.A végzésben le van írva, hogy következő héten pótolni kell az elmaradt láthatást, de Anya erre nem hajlandó.
Minden alkalommal írtunk a gyámügynek és kértük a pótlást, de azon kívül, hogy egyszer telefonált egy ügyintéző,hogy megpróbálja anyát utolérni semmilyen hivatalos formában nem kaptunk értesítést.
Mit tudunk még tenni?
Tudom, hogy nem tudunk rajta változtatni, de azért az érdekes, hogy ha apa nem fizet, akkor tiltani lehet,foglalni stb. de annak nincs szankciója, ha anya nem adja a gyereket.
Tudom, hogy bírságolhat stb.a gyámügy de nálunk nincs semmilyen reakció a gyámügy részéről.
Hová fordulhatunk tovább? 2 évig ugye a bírósághoz nem.
Júniusban volt a döntés, most aug. vége van.
Köszönöm.

derill # 2009.08.19. 08:38

Mókusélet: sorban:
Minden alkalommal írtunk a gyámügynek és kértük a pótlást, de azon kívül, hogy egyszer telefonált egy ügyintéző,hogy megpróbálja anyát utolérni semmilyen hivatalos formában nem kaptunk értesítést.

Sajnos a gyámhivatalok egy része rendkívül jogszabálysértően működik, sokszor nem tartják be a határidőt, nem csinálnak semmit. 30 nap az ügyintézési határidő és a kérelemre kötelesek dönteni, tehát ha lejár a 30 nap, hívd fel az ügyintézőt, mondd meg neki, hogy 30 nappal ezelőtt beadtad a kérelmet, tudod, hogy mára kész a végzés, reggel nem érsz rá, de délután bemennél érte. Délután bemész és kéred a döntést. Vagy odaadja (reggel gyorsan megírja), vagy kérsz egy jegyzőkönyvet, hogy nincs döntés, aztán írsz a regionális gyámhivatalnak, hogy kéred a Ket. 20. §-a alapján az intézkedésüket. Ez azt jelenti, hogy ők 5 napot adnak a gyámhivatalnak a döntésre, ha nem hozza meg, akkor elvonják az ügyet és kijelölnek másik gyámhivatalt. Ezt sem szokták ugyan betartani pontosan, de azért általában ez már szokott működni.

Minél többet sürgeted, annál inkább megoldják, mert látják, hogy komolyan veszed és számon is kéred rajtuk. Ez olyan mint az iskola. Ha feladják a leckét és senki nem kéri számon, senki nem is fogja megcsinálni, bár megjegyzem, hogy azért sok gyámhivatal automatikusan megcsinálja, tudja mi a dolga. A pótlást a legtöbb gyámhivatal nem rendeli el, korábban a Pest Megyei Gyámhivatal például elrendelte, a Fővárosi nem, majd amikor a fővárosi vezetősége vette át a regionális gyámhivatal vezetését, azóta hol elrendelik hol nem, a kerületekre szintén ez a jellemző. Amelyik ismeri a jogszabályt az elrendeli, amelyiknek jogértelmezési gondjai vannak nem, meg még nem tudni mi mindentől függ, teljességgel kiszámíthatatlan. 2006-ban még sokszor elrendelték, 2007-2009-ben egyetlen példát sem láttam rá. Kérni kell, ha elutasítják meg kell fellebbezni (vagy végrehajtási kifogást kell benyújtani attól függően, hogy végzést, vagy határozatot hoznak, mivel ezt sem tudják egységesen csinálni. Szerintem a végrehajtási kérelmet elutasító döntésként határozatot kell hozni, a fővárosban végzést hoznak, több vidéki nagyvárosban határozatot. Látszólag mindegy, gyakorlatilag a végzés ellen 8 napon belül végrehajtási kifogásnak, a határozat ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye, a végzés ellen általában nincs helye felülvizsgálatnak, a határozat ellen van, tehát nagyon nem mindegy.)

Mit tudunk még tenni? ” Minden egyes elmaradt kapcsolattartást be kell jelenteni és kérni kell a végrehajtást továbbá a költségek megállapítását (azt akkor érdemes, ha már jogerősen elmarasztalták az anyát).

Tudom, hogy nem tudunk rajta változtatni, de azért az érdekes, hogy ha apa nem fizet, akkor tiltani lehet,foglalni stb. de annak nincs szankciója, ha anya nem adja a gyereket.” Tudtok, így ahogy írom, azért egyébként tartásdíj végrehajtásban sem arany az élete annak, aki nem kapja, mivel a végrehajtási eljárás is macerás és pénzbe kerül.

A végrehajtási eljárás úgy, ahogy leírtam, működni szokott. Nem ártana tudnom, hogy melyik gyámhivatalról van szó.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Mókusélet # 2009.08.19. 10:58

Köszönöm, akkor ezt fogjuk tenni.
Egyébként a Szigetszentmiklósi gyámügyről van szó.