Banki elhalálozási rendelkezés

Kötelesrész akkor járna, ha ingyenesen idegenítené el ezket a vagyontárgyakat.
A munkadíj ezeknek a tételeknek a fele:
"
20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén
1000 Ft

20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft és a 20 000 Ft feletti rész

4%-a

50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft és az 50 000 Ft feletti rész

3%-a

100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft és a 100 000 Ft feletti rész

2%-a

500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész

1%-a

5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft és az 5 000 000 Ft feletti rész

0,5%-a

10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft és a 10 000 000 Ft feletti rész
0,25%-a,

de legfeljebb 200 000 000 Ft ügyérték alapján járó munkadíj számítható fel."

A nagyszüleim (egyikük vér szerinti, a másik nem, de törvényes házasok voltak) külön bankszámlán tartották a pénzüket, 1-1 milliót. Mielőtt a vér szerinti nagyszülőm elhalálozott volna bement a bankba és áttetette a pénzét a nem egyenesági nagyszülőmmel való közös bankszámlánkra (ennek én is társtulajdonosa voltam). Mivel az elhunyt még életében megszüntette a számláját, csak említésként került bele a hagyatékátadó végzésbe. Törvényes öröklés címén fele-fele arányban örököltünk a testvéremmel az ingatlan tekintetében. A testvérem most azzal fenyegetőzik, hogy beperel minket, mert a pénzből is kéri a rá eső részt.

1. Van-e valamiféle joga ehhez a pénzhez, ill. ha igen, akkor mennyi járna neki?
2. Kitől kérheti?
3. Már csak egyedüli számlatulajdonosként a nem vér szerinti nagyszülőnk birtokolja, amelynek én vagyok a halál eseti kedvezményezettje. Ha Ő elhalálozik akkor majd tőlem is kérheti a testvérem?
4. Soha nem gondoskodott a nagyszüleinkről, ellenben én igen. Hogyan lehetne megoldani, hogy a jövőben se férhessen a pénzhez?

Köszönöm

blokkolo

Ha a két nagyszülőd házas volt, akkor azt kell vélelmezni, hogy az a pénz közös vagyon. HA pedig közös vagyon, akkor a fele a hagyatékba tartozott.
Mivel ennek a számlának te is társtulajdonosa voltál, esetleg meg lehet próbálni igazolni, hogy ezt te kaptad valamilyen jogcímen, ha így volt. De ez is bizonyítás kérdése.
Ha ezeket nem igazolod, akkor az örökhagyó vagyonáról ti már nem tudtok rendelkezni.

Tisztelt Fórumozók!
Nagymamám halála után derült ki számomra, hogy a folyószámlájára haláleseti rendelkezést tett temetésének és a hozzá kapcsolódó kiadások fedezhetősége céljából egy örökös részére.
Az értem, hogy a rendelkezés a folyószámlán lévő pénz felhasználását teszi ily módon lehetővé, hagyatéki eljárás nélkül, de számomra nem világos, hogy a számlán lévő összeg (kiadások után megmaradt összeg) egyedül a kedvezményezetté vagy felosztásra kerül az örökösök között.

Tömören:
A számlán szereplő összeg a hagyatéki eljárásnak nem része de a hagyatéknak igen?

Köszönettel:

Egyiknek sem...........

Nem esik a hagyatékba így hagyatéki eljárásba sem öröklés alá sem.

Egyetlen szempontból lehet a hagyaték vonatkozásában jelentősége az összegnek: a kötelesrész alapjához hozzászámít, mint ingyenes juttatás.

Sziasztok,

érdekes ügyben érdekes jogkérdés merült fel, érdekelne a véleményetek.

Ügyfélnek az apukájával és nagymamájával tartotta a kapcsolatot a rokonok közül, anyukája még él, de alkoholista, stb - más családtag nincs a történetben. Tavaly márciusban elhunyt az apuka, augusztusban a nagymama. Az apuka után a lánya (az ügyfél) és a túlélő házastársa örökölt törvényes öröklés szerint, a nagymama után pedig kizárólag az unoka (ügyfél).

A nagymama hagyatéki tárgyalásán kiderült, hogy két bankszámlája volt, mind a kettőnél van haláleseti rendelkezés - ezeket így kihagyta a hagyatékból a közjegyző. Az ügyfélnek rémlett is, hogy "valamit" aláírt egyszer a bankban. Itt jön a csavar: a nagymama korábban a fiát adta meg mind a két számlánál kedvezményezettnek, a fia halála után viszont csak az egyiknél íratta át a kedvezményezettet az ügyfél nevére - ez most derült ki a bankban.

A kérdés: mi lesz a haláleseti rendelkezés sorsa, ha a kedvezményezett nem éli túl a számlatulajdonost?

Szerintem: A bírói gyakorlat szerint az ilyen rendelkezés ajándékozásnak számít, s az ajándékot a halál pillanatában szerzi meg a kedvezményezett. A kedvezményezettnek itt nincs jogképessége (mivel elhunyt), nem tudja megszerezni az ajándékot és nincs is helye jogutódlásnak, mivel a halál pillanatában ez az összeg (váromány) nem tartozott a hagyatékhoz; így a rendelkezés hatálytalan, tehát a bankszámla egyenlege a hagyatékhoz tartozik.

Amennyiben jó az elméletem, akkor hogy lehet ezt eljárásjogilag rendezni? A bank azt sem mondta meg, hogy ki a másik számla kedvezményezettje (az ügyfél kutatta ki a lakásban a papírokat), így elég nehéz igazolni a közjegyzőnél, hogy a kedvezményezett halott. Póthagyatéki működhet? Volt már valakinek ilyen ügye?

Dogmatikailag nem értek egyet az érveléssel, de érdemben igen. Póthagyatéki eljárást kell kérni.

Melyik részével nem értesz egyet Béla? Köszönöm hogy elolvastad.

Azzal, hogy ajándékozás lenne. Szerintem sui generis ügylet. (Hiszen még csak nem is kell szükségszerűen ingyenesnek lennie.)

Én ezt nem értem. Ezek szerint, ha végrendelkezem, de előttem hal meg a végrendeleti örökös, akkor nem "semmis" lesz a végrendelet (hiszen halott akire hagyni akartam a vagyonom), és a törvényes utódaim örökölnek, hanem az elhunyt végrendeleti örökös helyére az ő utódai lépnek, és az ő gyerekei fognak örökölni tőlem?

Nem.

(Illetve csak szűk körben. De ezt inkább ne itt, ez egészen más téma.)

Csak példának hoztam. De akkor mi lesz a póthagyatéki eljárásban? Jól értem, hogy apuka után kell ilyet indítani, aki előbb halt meg, mint az örökhagyó nagymama?

Nem. A nagymama póthagyatéki eljárása. Neki maradt át nem adott hagyatéki vagyontárgya.

Ja, értem, köszönöm, a hagyatékba nem került bele, a rendelkezés miatt. Tehát a rendelkezés lesz "semmis", és az unoka örököl. De akkor nem értem, mi a probléma? Az unoka édesanyja ebből semmiképpen sem részesedik.

(Nem semmis - hiszen érvényes - csak hatálytalan. De ez már dogmatikai finomság.)

Köszönöm.

„ A bírói gyakorlat szerint az ilyen rendelkezés ajándékozásnak számít, s”

Ez biztosan nincs így.
A kedvezményezettet lehet jelölni akarata ellenére is.

Immaculata

Sajnos a bankszámla feletti rendelkezés halál esetére nem egyoldalú nyilatkozat. Tapasztalatból tudom, hogy mindkét fél kell hozzá.

Tisztelt Fórumozók!

Van egy bankbetét, aminek X a haláleseti kedvezmenyezettje. X azonban Bírósagon egy perben tesz egy kijelentést, hogy az elhunyttal volt egy szóbeli megállapodasa, hogy az a pénz valójában a testvérét, Y-t illeti amirevan egy plusz tanú is.
Kérdésem, ha ezek után X mégsem akarja odaadni a pénzt a testvérnek, akkor az jogosan perelhet e, hogy az az Övé, hiszen ott a tanú + maga a kedvezményezett is ezt nyilatkozta?

Köszönöm

Honnan tudhatnánk?

Ha az a kérdés, hogy indíthat-e pert, akkor a válasz igen, hogyne indíthatna.

Ha az, hogy meg is nyerheti-e, arra az a válasz, hogy igen, kb. 50% : vagy igen, vagy nem.

Bíróságon szabad bizonyítás van, nem tudhatjuk mit és milyen súllyal fogad el a bíró.

Ha a haláleseti kedvezményezett ezen bíróság előtt is azt nyilatkozza, hogy Y-é a pénz, akkor megnyeri.

Ha azt, hogy félreértés volt, nem úgy értette, a tanú is téved mert másról volt szó, és ő is hoz egy tanút, hogy igenis őt illeti, akkor okirati bizonyítékok hiányában ez eléggé nem megnyerhetőnek tűnik. Hiszen jogosan hivatkozhat arra, hogy ha az elhunyt másnak akarta volna juttatni a pénzt, akkor azért neki kellett volna lépéseket tennie. Ha nem tette, nyilván oka volt rá.

Egyszóval ha X köti az ebet a karóhoz, és más bizonyíték nincs, akkor jó eséllyel veszítene Y.

De én laikus vagyok, szóval nem tudom.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A haláleseti rendelkezés beletartozik-e a kötelesrész alapjába?
Ezeket találtam ami kapcsolódó de sajnos továbbra sem tiszta, kétségeim vannak .

PTK
7:80. § [A kötelesrész alapja]
(1)
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, ideértve az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is (a továbbiakban: ingyenes adomány).

1989. évi 2. TVE.
10. § Nagykorú betétes a takarékbetét elhelyezésekor úgy rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezett részére kell visszafizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a takarékbetétes hagyatékához, a kedvezményezett a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet.

Üdv.

Igen.