Banki elhalálozási rendelkezés

Sziasztok, segítséget kérnék.

Mamám nevén van egy takarékkönyv, a bankban elhalálozási rendelkezést írt alá a javamra. Ha valaki kötelesrészre jogosult a családunkból, megtámadhatja-e a mamám banki elhalálozási rendelkezését?

Előre is köszi válaszotokat!

Szerfialadár

A kérdés nem ez, hanem, hogy a betét kötelesrész alapja-e, és gondolom miért ne lenne az.

Nahát ez nagyon furcsa, akkor fölösleges lenne mindenkinek időskorában elhalálozási rendelkezési papírokat írogatni a bankokban, ha kötelesrész alapja a betét. A bankban pedig azt mondták, csak az nyúlhat a pénzhez, aki kedvezményezettként van megnevezve, de a kötelesrészről nem tudnak semmit. Az egyik banki kolléga szerint itt nem érvényesül a kötelesrész. Higgyek neki? Itt valami nem stimmel. Biztos a felvetésetek, hogy a betét kötelesrész alapja is lehet? Melyik paragfarusra hivatkozik ez?

Szerfialadár

Már ne haragudj, de mi köze a két dolognak egymáshoz? Az, hogy ki nyúlhat a pénzhez, és hogy mia köteles rész alapja, az hogy jön egymáshoz? Ha monjuk valaki a halála előtt két évvel elajándékozza az ingatlanját, az is köteles rész alapja lesz, ettől még a megajándékozott lesz az ingatlan tulajdonosa, csak épp a köteles résre jogosultakat neki ki kell elégyteni, az már az ő dolga hogyan.

A készpénz, bankbetét, stb köteles rész alapját képezi:

666. § (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.
(2) Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg.
(3) A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni.
667. § (1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához

1. az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke;
2. az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott;
3. a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke;
4. a házastárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke;
5. az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.

(2) A kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat házasságból származó, illetőleg a házastársak által örökbefogadott gyermek esetében a házasságkötés, egyébként pedig a gyermek fogamzása. Ha az örökhagyó több házasságot kötött, a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat az első házasságkötés.
(3) A házastársat haszonélvezet alakjában megillető kötelesrész alapjául csak a hagyatékban meglevő vagyontárgyak szolgálnak.
(4) Azt az adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.

A banki kollegák nem hinném, hogy autentikus jogforrásnak minősülnek. A haláleseti rendelkezés csak azt szolgálja, hogy a számla összege ne fagyjon be a hagyatéki végzésig, aki azonban rendelkezhet fölötte, tisztában kell legyen azzal, hogy az még nem az övé, a hagyatéki tárgyaláson derül ki, kié lesz, és hogy kell-e neki köteles részt szolgáltatni.

Köszönöm, hogy írtál!

Nem haragszom és nem vitatkoznék veled, de érdekes felvetésed van. Azt írtad, hogy tisztában legyen az, hogy még nem az övé a pénz, a hagyatéki tárgyaláson derül ki majd, hogy kié lesz.

A hagyatéki tárgyaláson szóba sem kerülhet ez a betét, mert azt tudtam meg, hogy arra a takarékbetétre nem kell hagyatéki eljárást folytatni, ha a betétnek kedvezményezettje van. A kötelesrészre jogosultak soha nem fogják megtudni, mert az önkormányzatnak, a közjegyzőnek, aki hagyatéki leltárt készít, ezt sem teszi bele. Akkor hogy is van ez, the big cat? Megzavarodtam!

Ebben a témában vagyok én is érdekelt.
Édesanyám bankszámlájára teljeskörü meghatalmazásom volt, tehát a pénzhez bármikor hozzáférhettem volna, akár életében, akár halála után.
A bankban azonban arról tájékoztatták az édesanyámat és engem is, hogy "Haláleseti rendelkezés"-ben meghatározhatja, hogy kire milyen mértékben kivánja hagyni a pénzét. Mivel hosszu ideig én ápoltam és gondoztam Édesanyámat ő ugy gondolta, hogy a pénzét rámhagyja, a testvéremnek nem juttat belőle. A haláleeti rendelkezésben 100 %-os örökösnek jelölt meg.
A bank ugy nyilatkozott, hogy ez felülírja a teljeskörü meghatalmazást. Ettől függetlenül, azért érvényben volt a meghatálmazás is. Halálakor, a bank kiadta a pénzt.
A testvérem a hagyatéki tárgyaláson bemondta a közjegyzőnek, hogy volt betét is, és arra igényt tart.
A közjegyző sem foglalkozott ezzel az igénnyel.
A testvérem most beperelt. Ha ez igaz, hogy ennek is van köteles része, akkor ez a haláleseti rendelkezés az ügyfelek sulyos megtévesztése. Anyukám a leghatározottabban nem akart a testvéremnek pénzt hagyatékozni, mivel ő már korábban kapott, betegségében pedig én ápoltam. Nem is beszélve arról, hogy egyszerübb lett volna kivenni a pénzt és a nevemre iratni, ha nem hittünk volna abban, hogy ez a dokumentum egyfajta végintézkedés!!!
Nem is beszélve arról, hogy biztositásoknál is ilyen a kedvezményezettség? És számtalán más banki biztositási módozatban használt fogalom a kedvezményezettség!
Szerintem a pénzhez való hozzáférést nem a kedvezményezettség hivatott szolgálni, hanem a banki meghatalmazás!! Ha jól értettem itt a magyarázatot, akkor a meghatalmazással enyém lett volna az a pénz amit nekem szánt édesanyám, a kedvezményettségemmel pedig most osztozkodnom kell?
Nincs itt valami joghézag?

Pont az lenne a joghézag, ha ez nem lenne a kötelesrész alapja. Nektek tanácsosabb lett volna egy tartási szerződést kötni. Mindenesetre arra még hivatkozhatsz, hogy az örökhagyó gondozásának az ellenértékét le lehet vonni a kötelesrész alapjából.

Kedves ObudaFan!

Miért van az, hogy mindenki csak félig felkészült?
Az alábbiakat ajánlom figyelmedbe, melyet pont a Jogi fórum oldalain találtam az éjjel!
Értelmezésem szerint a takarékbetét nem hagyaték, az értékpapirszámlák viszont igen, azok után van köteles rész. Kiváncsi volnék a véleményedre!

A bankszámlánál lehetséges haláleseti kedvezményezett jelölés értékpapírszámlánál való
alkalmazhatóságával kapcsolatos jogértelmező felügyeleti állásfoglalás

A felügyeleti állásfoglalás kiadása iránti megkeresésben feltett kérdés szerint, analógia útján, kizáró
szabály hiányában értékpapírszámla esetében is alkalmazható-e az, amit a jogszabályi előírások a
bankszámlán elhelyezett összeg tekintetében lehetővé tesznek, nevezetesen, hogy a számlatulajdonos
haláleseti kedvezményezetti rendelkezést tegyen, így halálakor az a pénzösszeg nem kerül a hagyatékba,
hanem azzal a kedvezményezett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet.

A kérdésfeltevéssel összefüggésben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
(továbbiakban: Ptk.) 535. §-a (1) bekezdése értelmében irányadó (a takarékbetét-szerződés
részletszabályait tartalmazó külön jogszabály), a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet
10. §-a szerint a nagykorú betétes a takarékbetét elhelyezésekor úgy rendelkezhet, hogy elhalálozása
esetén a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezett részére kell visszafizetni. Az így elhelyezett
takarékbetét nem tartozik a takarékbetétes hagyatékához, a kedvezményezett a takarékbetét felett a
hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet. Miután a Ptk. 535. §-a (2) bekezdése alapján a
magánszemélyek által bankszámlaszerződés keretében elhelyezett pénzeszközökre a takarékbetét
szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ezért a halál esetére szóló kedvezményezett jelölés a
magánszemély bankszámla-tulajdonos és a hitelintézet egymás közötti jogviszonyában a hitelintézetnek
adott megbízásként értelmezendő, melyet a hitelintézet a számlatulajdonos halála esetén köteles
teljesíteni, ha a kedvezményezett a számlatulajdonost túléli.

A jogszabályi előírások tehát a halál esetére szóló kedvezményezett jelölés jogintézményét kizárólag
bankszámlán/takarékbetét-számlán elhelyezett pénzösszeg vonatkozásában teremtik meg és
szabályozzák, csak magánszemély bankszámla-tulajdonos/nagykorú takarékbetétes számára teszik
lehetővé azt, hogy egyoldalú nyilatkozattal erre irányuló megbízást adjon a számlavezető
hitelintézetnek. Az a tény, hogy ezt a lehetőséget a kérdéses - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX.
törvény (Tpt.) 5. §-a (1) bekezdésének 46. pontjában meghatározott és a XIII. fejezetben, illetve a
dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint
az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének
szabályairól szóló 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendeletben szabályozott - értékpapírszámla tekintetében
e speciális ágazati jogszabályok nem ismerik, az ágazati jogszabályok (lex specialis) és a polgári jog
(lex generalis) egymáshoz való viszonyából fakadóan a Felügyelet álláspontja szerint nem jelenti azt,
hogy az ismertetett - a polgári jog öröklésre vonatkozó (Ptk. Ötödik rész) rendelkezéseinek
alkalmazhatósága alóli kivételt jelentő - különleges szabályozás analógia útján alkalmazható lenne az
értékpapírszámlára is. Az értékpapírszámla egyenlege a számlatulajdonos halála esetén az öröklési jog
szabályai szerint az örökhagyó hagyatékához tartozó vagyon, melyre - azt lehetővé tévő külön törvényi
rendelkezés hiányában - érvényesen nem tehető haláleseti kedvezményezetti rendelkezés, azaz az
értékpapírszámlán nyilvántartott értékpapírok a számlatulajdonos ilyen megbízása alapján jogszerűen
nem vonhatók ki a hagyatékból.

Ez nem vitás, csak ennek nem sok köze van a kötelesrészhez. Az örökhagyó életében tett bármilyen ingyenes elidegenítés (a Ptk-ban írt szűk kivételektől eltekintve) a kötelesrész alapja. Akkor is, ha nem a hagyaték része.

A magam részéről pedig utoljára válaszoltam neked ezek után.

Köszönöm a válaszodat. Sajnálom, hogy megbántottalak.
Még most sem győztél meg, a kérdés nincs egyértelmüen szabályozva.

Tisztelt Fórumozók !

Adott két leendő örökös és egy bankbetét. Az egyiknek van meghatalmazása a bank felé. Megakadályozható-e hogy az örökhagyó halála után az egészet kivegye és így kivonja azt az örökség alól ?

A közjegyzőtől lehet kérni biztosítási intézkedés elrendelését.

Üdvözletem. Az olvasottak alapján megerősítést szeretnék kérni, hogy jól értelmezem-e a jogszabályt?
Amennyiben lakossági folyószámlára annak tulajdonosa halál esetére szóló rendelkezést tesz - és nem a törvényes örököst jelöli meg kedvezményezettként - utóbbi kötelesrészének számítási alapjába beszámít a bankszámlán az örökös halálakor lévő összeg?
Ehhez kapcsolódóan kérdésem az, hogy a kötelesrészen (a teljes összeg felén) az örökhagyó özvegyének (aki adott esetben a haláleseti rendelkezés kedvezményezettje) keletkezik haszonélvezeti joga?
Köszönettel Filamér

A köteles részt tehermentesen kell kiadni - de egyébként egy kicsit félreérted, hogyan is működik. Egyszer se biztos, hogy pont a bankszámlaegyenleg fele lesz a köteles rész.

Köszönöm a választ, egy alaphelyzetre próbáltam variációkat felállítani, de most már az alaphelyzetbe is belebonyolódtam :-)
Ismerősöm édesanyja törvényes örököseként örökölte annak bankszámlán lévő megtakarításait - mostohaapja haszonélevezetet kapott ugyanerre. Így most egyikük sem tud a pénzhez nyúlni a másik hozzájárulása nélkül (a kamatok nyilván a haszonélvező mostohaapát illetik)
Ezt gondoltam végig úgy, hogy ha az édesanya haláleseti záradékot tett volna a számlára a férje javára, a köteles rész akkor is megilletné a fiát - itt voltak kétségeim (mert nem olvastam el körültekintően), hogy a kötelesrészt tehermentesen kell kiadni.
Újfent köszönöm a választ!

Ha nincs más vagyontárgy a hagyatékban, akkor kérni kellett volna az özvegyi jog megváltását, így csak a bank jár jól.
Persze, egymás között még most is megegyezhetnének: fifti-fifti, ohne haszonélvezet.

Ha a bankszámlára teljes körű meghatalmazás van, akkor ki örökli? A meghatalmazott és majd az ő törvényes örökösei, vagy aki a meghatalmazást adta, (a bankszámla tulajdonosa) annak a törvényes örökösei, és a meghatalmazott nem kap semmit? Mi a helyzet ilyenkor a köteles résszel?

Szerinted?

Igazán kimerítő válasz! Köszönöm.

lajesz: a meghatalmazás nem végintézkedés. A számla egyenlege a számlatulajdonos hagyatékának része (feltéve, hogy az ő vagyona a pénz a számlán, de tegyük fel, hogy ez a helyzet).

Köszönöm pazs!
Akkor ha jól értelmezem, meghatalmazásnál a számlatulajdonos törvényes örökösei örökölnek. Banki elhalálozási rendelkezés esetén pedig a kedvezményezett, aki lehet teljesen idegen is, a törvényes örökösöké csak a köteles rész!

Még az se.

A korábbi hozzászólások alapján nem az jött le, hogy "még az se"! Kár hogy egyértelmű választ nem lehet itt kapni, csak még jobban össze zavarják a hozzá nem értő embert. Nem mindenki jogász. De ezek szerint a hozzáértők sem tudnak érthető és egyértelmű választ adni.

Ezt írtad:

„a törvényes örökösöké csak a köteles rész!”

Ezt a választ kaptad:

„Még az se.”

Aztán ezt írtad:

„De ezek szerint a hozzáértők sem tudnak érthető és egyértelmű választ adni.”

Nekem - és lehet, másnak is - a válasz egyértelmű.

Vissza nézve a korábbi hozzászólásokat nem vagyok biztos benne hogy mindenkinek olyan egyértelmű, mint ahogy írtad.
Hiszen azt kérdeztem, hogy banki elhalálozási rendelkezés esetén a törvényes örökösöké csak a köteles rész. Válasz még az se! A korábbi hozzászólásokban azt írtátok pl: ObudaFan 2012.03.12 (15:50) válasza! Most meg azt írjátok hogy még az se!
Szerintem ezt már más sem érti!