végrendeleti öröklés - köteles rész

topsi1953

A törvényes örökrésze felére. Hogy mennyi lenne a törvényes örökrésze, az attól függ, hány gyermeke volt az örökhagyónak.

muki1213

Igen, jár.

Szép napot!

Párom édesanyja halála után tudtuk meg, hogy van végrendelet, mely tartalmazta, hogy az örökhagyó kisebbik fia kapja az anyai részét a háznak. A további ingatlant és ingóságokat az örökhagyó 3 gyermeke örökli (Párom, Öccse, Bátyja). Már volt egy hagyatéki tárgyalás, melyen személyesen nem tudott részt venni a párom. Ezért a közjegyző levélben lett tájékoztatva, hogy a törvényileg megjáró köteles részre a Párom igényt tart. További tárgyalás még nem volt, de kiküldte a közjegyző a hagyatékátadó végzést, mely tartalma szerint a Páromat kihagyták az ingatlan és ingóság örökléséből. Amit igényelt kötelező részt, arról a hagyatékátadó végzésben szó sincs, meg sincs említve. A hagyatékátadó végzés szerint a Párom csakis a takarékbetétkönyv 1/3 részét, illetve az utolsó havi nyugdíj 1/3 részét örökli.

Azt szeretném megtudni, elég-e a közjegyzőhöz felebezést benyújtani, vagy ebben az esetben bírósághoz kell fordulni.
A közjegyzőnek van-e olyan jogköre, hogy eldöntse a kötelező rész jogos-e, vagy sem?

A közjegyzőtől összesen kettő levelet kaptunk, a második levélben bent volt egy 10.000 Ft-os csekk, melyet kért hogy adjunk fel a kézhezvételtől számított öt napon belül.
Jogos-e a 10.000 Ft-os csekk feladási kérése?
A végzés utolsó sorában az van írva: Az eljárás munkadíja: 63.000 Ft
Ezt az összeget a másik két örökösnek kell megfizetnie, vagy mind a három örökösnek? Mert erről nincs információ levélben.

Előre köszönöm a segítséget.

Üdvözlettel: Manka54

Manka54

A kötelesrész kérdésében vita esetén pert kell indítani.
A fizetendő csekk vélhetően a párodra eső része a költségnek.

Üdvözletem!
Olyan kérdésem volna,hogy nem vér szerinti nagymamánk (nevelőapánk édesanyja)testvéremre kívánja hagyni lakását,rám pedig a haszonélvezeti jogot. Szeretnénk olyan végrendeletet íratni,ami megtámadhatatlan,és a köteles részt is kizárja más hozzátartozók irányában (nevelőapánk első házasságából született gyerekek). Az lenne a kérdésem,létezik-e ilyen végrendelet,és van-e mód ilyet íratni közjegyzővel?
Köszönettel:Ildikó

bonicska

A kötelesrészből csak érvényes kitagadással lehet kizárni.
Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

1. az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
2. az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el;

c)az örökhagyó egyenesági rokonainak házastársának vagy bejegyzett élettársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;

4. az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
5. erkölcstelen életmódot folytat;
6. jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.

Ez némileg bővül március 15-től.

Tisztelt Fórumozók!

Szeretnék információt kérni az alábbiakkal kapcsolatban:

2011. októberében (házastársak között) megkötött öröklési szerződést mennyiben érinthetik az új Ptk. rendelkezései a kötelesrész vonatkozásában?

Jól értelmezem, hogy a jogszabály alábbi szakasza (4) bekezdésében leírtak alapján a szerződés megkötésétől számított két éven túl megnyíló öröklés esetén már nem jár arányos kötelesrész a törvényes (lehetséges)örökösöknek?

7:80. § [A kötelesrész alapja]
(1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke.
(2) Aki számára az ingyenes adománynak a juttatáskori értéken való számításba vétele súlyosan méltánytalan, a bíróságtól kérheti a körülmények figyelembevételével vett más érték megállapítását.
(3) A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem lehet teherként figyelembe venni.
(4) A szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Az átruházott vagyon, a nyújtott tartás és a gondozás értékét, valamint az életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni.

A korábbi öröklési szerződést nem érinti az új Ptk.

Hálásan köszönöm válaszát, további jó munkát és szép napot kívánok.

Kedves Olvasó!
Érdeklődni szeretnék, ki mit mond arról, hogy az elvált férjem szüleitől örökölt vagyona és az új házasságába bevitt vagyona alapján a közös gyermekünk örökösként kizárható-e. Illetve még életében kérheti-e a köteles részt a lányunk.Az apa a kapcsolattartástól elzárkozik, pedig már unoka is van. Kezdeményezhető-e az örökség köteles részének kifzetése?

Én ugyan nem vagyok jogász, de szerintem a még élő "örökhagyó"-val szemben nincs jogszabályi alapja a kötelesrész kikényszerítésének.

A vagyonával mindenki azt tesz az életében, amit csak akar, ha feléli, eladja, elkölti és nem marad semmi a leszármazóknak, akkor köznapi nyelven megfogalmazva "így jártak".

Csak egy költői kérdés?!
Ha Önnel szemben merülne fel ilyen kérdés, jogosnak tartaná a követelést?

Ahogy NKara mondja.

Sziasztok.Nekem olyan kérdésem lenne,hogy hárman vagyunk édestestvérek,akik fejenként 10%-ot örököltünk Apukánk után.Rajtunk kívűl még van két tesónk,meg a mostohánk.Levélben kértük őket a részünk kifizetésére,de semmi választ nem kaptunk.A beleegyezésük nélkül eladható úgymond idegen félnek,a hármunk tulajdonrésze?Előre is köszönöm a választ:Ildikó

Ha az az 1/10 köteles rész, akkor valószínűleg egyáltalán nincs tulajdoni hányadotok az ingatlanban, csak kötelmi jogi igényetek az értékére.

dikótünde

Eladható.

Nem kötelesrészt örököltek, 5-en vannak a fél tulajdoni hányadra.

Akkor viszont miért mondod neki, hogy az ő tulajdonrészüket is eladhatják - pláne a beleegyezésük nélkül - a többiek?

Egyébként meg a 10%, az nem 1/5, hanem annak pont a fele. vagyis nem egy gyerekrész, hanem egy gyerek köteles része.

:)

A hányadokat jól mondtam.

Fél tulajdoni hányadon örököltek 5-en.

De ezt honnan veszed? Még csak nem is utalt rá.

Minden infó ott van.

„hárman vagyunk édestestvérek,akik fejenként 10%-ot örököltünk ”
Ezt a nyelv és a logika szabályai szerint úgy kell értelmezni, hogy a hagyaték 1/10-ét kapták fejenként. A te értelmezésed csak akkor jön ki, ha ezt kiegészíted valami olyannal, ami explicit nincs ott.

Először is köszi az infókat.Ez úgy nézett ki,hogy Édesapánké,és a mostohámé volt ez a ház,fele,fele arányba.Apu első házasságából vagyunk hárman,a második házasságból lett még két tesónk.Amikor Apu meghalt a hagyatékin az Apu részét osztották el 5felé,így lettünk 1/10-be úgymond tulajdonosok.Amint írtam is már mi hárman édestestvérek akarjuk eladni a részünket,mert be se engednek a kapun belülre sem bennünket,a Tesóink,meg a mostohánk.Januárban írtunk nekik levelet,hogy fizessenek ki bennünket,mert már 2003 óta húzzák,de még válaszra sem méltattak bennünket.Most lenne egy "úgymond"idegen vevő.Ezért kérdeztem kell-e az ő beleegyezésük,hogy mi ennek az illetőnek eladjuk,mert ő így is meg venné,de ezek nem fognak beleegyezni.Köszi,hogy végig olvastátok:Ildikó

Tisztelt Fórum!
Szeretném a segítségüket kérni, az alábbi ügyben.
2011-ben elhunyt édesapám után örököltem egy fél családi házat. Ezt a családi házat ez évben eladtuk. Az adás-vétel után 2 héttel kiderült, hogy az édesanyám kezes volt a testvérem lakás hitel szerződésében, és mivel bedőlt a hitele ezért az édesanyám részét azonnal be kellett fizetni a végrehajtónak. Úgy gondoltuk ezzel az ügy le is van zárva.
Sajnos nem így történt, mivel a héten kaptam egy levelet a bíróságról, melyben az áll, hogy az édesapám részét is (melyet én megörököltem és már el is költöttem) be kell fizetni a végrehajtónál, mivel Ő is kezes volt a testvérem szerződésében. Mindezekről még a hagyatéki leltárban sem volt említés, meg tudomásom sem volt róla.
Mit tehetek, valóban örökölhető a kezesség is???
Várom megtisztelő válaszukat!

Tisztelettel: Viktor

vkarolyi

Az örökrészed értékének erejéig felelsz ezért a tartozásért. Ha kifizetted, követelheted a testvéreden.

dikótünde

A beleegyezésük nem kell, de elővásárlási joguk van. Tehát a vételi ajánlatot meg kell nekik küldeni. Ha a jogosult az ajánlati kötöttség ideje alatt nem tesz elfogadó nyilatkozatot, a dolgot az ajánlatot tevő harmadik személy ajánlatának megfelelően vagy annál az számodra kedvezőbb feltételek mellett eladhatod.

Egyébként arra is van megoldás, ha nincs ilyen külső vevő: a közös tulajdon megszüntetése iránti per.

Tisztelt Olvasók!
Segítséget kérnék, az alábbi ügyben: A nagynéném mint örökhagyó az egy élő testvérére szeretné hagyni minden vagyonát (ő az édesapám). Azonban van egy 32 évvel ezelőtt elhunyt testvérüknek a lánya, akit nem szeretne a nagynéni, ha örökölne. Ugyanis 32 éve nincsen semmiféle kapcsolatuk egymással. Az apukám gondozza a nővérét. Hogyan lehet kizárni az örökségből az elhunyt testvér lányát?
Van már egy 2 éve készült végrendelet, amelyben az apukám van megjelölve örökösként. De ezt megtámadhatja a lány. Köteles részt követelhet. Ezt hogyan tudnánk elkerülni?