ChuckN,
Nyilván se többet, se kevesebbet, mintha egyáltalán nem is szerepelne ez a mondat.
Igényled a végrendeleti örököstől a - szerinted - téged megillető kötelesrészt írásban, igazolhatóan, és ha ezt ugyanezen formában hivatalosan is elutasítja, akkor pert indíthatsz ellene a bíróságon.
Nem nagyon van más út.
Ennyi információ áll rendelkezésre.
A közjegyző által hitelesített végrendeletbe belekerült az a sor, hogy "XY kijelentem, hogy a kötelesrészre jogosult hozzátartozóm a fiam, YX, akit még életemben a kötelesrészét elérő juttatásban részesítettem"
Ennyi. Szerintem ez az állítás nem valós, igényt tartanék a kötelesrészre. Mit lehet tenni ebben az esetben?
Ennyiből hogy?
Tisztelt Fórumozók!
A kérdésem az alábbi:
Felmenőm végrendelkezett közjegyző által. A végrendeletben szerepel, hogy a kötelesrészt korábban kiegyenlítette felém. A végrendeleti örökös nem hajlandó egyezkedni, a kérdésem az, hogy ebben az esetben érdemes-e perre vinni az ügyet ha a kötelesrész nem történt kiegyenlítésre az én véleményem szerint.
üdv,
CN
Főszabályként az ajándékozáskori értékkel kell növelni a köteles rész alapját. Ez az érték azonban nem feltétlenül az, amit az ajándékozó és a megajándékozott a szerződésben és a B400-as nyomtatványon meghatároztak. Vita esetén szakértő állapítja meg.
Kivételesen a bíróság a hagyaték megnyíltakor fennálló forgalmi értékét veszi figyelembe, ha juttatáskori értékkel számolás valamelyik félre - itt nyilván a jogosultra - nézve méltánytalan lenne.
Tisztelt Szakértők !
2014-ben ajándékba kaptam egy földet a szerződésen 1 millió Ft van az akkori ára. A föld el lett adva 2019-ben 4 millió Ft-ért. Az ajándékozó elhunyt ilyenkor melyik érték után kérhetik a köteles részt? Olvastam máshol hogy a köteles rész alapja az ajándék "tiszta értéke" csak nekem nem tiszta hogy mi az a tiszta érték. Köszönöm
A 2015-ben adott ajándék beleszámít a köteles rész alapjába. A köteles rész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult örökölt, és be kell tudni bele azt, amit az örökhagyótól annak életében ingyenesen kapott.
Tisztelt Fórumozók!
Egy olyan kérdésem lenne hogy szüleim vettek nekem és a bátyámnak egy ingatlant még 91-ben de különböző jogi herce-hurca miatt a bátyám nevére lett iratva egy adás-vételi szerződéssel (az ingatlan eredeti tulaja és a bátyám közt). 2015 -ben édesanyám elhunyt és én azzal az ötlettel álltam elő hogy mivel ezt úgy is kettőnknek vették, felértékeltetem az ingatlant (10 millió Ft. volt akkor) és annak az értéknek a feléért megveszem a bátyámtól. Bele is ment de hogy ne kelljen illetéket fizetni két ajándékozási szerződést irattunk: 1 hogy a bátyám oda ajándékozza édesapámnak
2 édesapám meg nekem.
Én a rám eső 5 millió forint tartozást szintén 2 ilyen ajándékozási szerződéssel akartam törleszteni de a bátyám kijelentette hogy neki most nincs szüksége a pénzre maradjon az csak édesapám számláján. Így csak egy ajándékozási szerződés lett írva köztem és édesapám között.
2020-ban édesapám elhunyt és az öröklés fele-fele arányban történt így az az 5 millió forint is feleződött. A bátyám azzal állt elő hogy ez a lakás amit nekem ajándékozott most már sokkal többet ér fizessek különbözetet. Én azt mondtam hogy csak azt vagyok hajlandó kifizetni amivel a megbeszéltek alapján tartozom. A kérdésem az lenne hogy mivel ez az ingatlan kb. 10 másodpercig az édesapám tulajdonában volt, így bele számítja e majd a bíróság az örökségbe, és ezáltal köteles részt kell fizetnem a bátyám fele?? Ha igen mennyit? Illetve beszámítja e a köteles rész csökkentésébe a bíróság azt az 5 millió forintot amit én ajándékozással eljuttattam édesapám számlájára??
A hagyatéki eljárás lezárult de nem került bele a hagyatéki alapba az elajándékozott ingatlan mert nem is tudtam róla hogy bele kell számítani. A hagyaték részét képezte egy 40 millió ft. értékű ingatlan és körülbelül 31 millió forint amiben benne van az általam ajándékozott 5 millió is
A válaszokat előre is köszönöm.
syl1,
A magyar öröklési jog szerint törvényes öröklésnél az élettárs nem örökös.
A kötelesrész fejenként nézve, ha ketten vagytok testvérek - tehát ti örököltetek volna végrendelet hiányában -, a teljes hagyaték felének a harmada. (beleértve az örökhagyó másnak juttatott ingyenes juttatásait is a halálát megelőző 10 évben).
Koszonom a valaszokat!
Ha meg egy kerdesem lehet: ketten vagyunk testverek, apank vegrendeleteben csak az egyikunk szerepel minimalis rendelt orokresszel, a tobbseget az elettars kapja.
Koteles resz ilyenkor testverenkent a hagyatek ertekenek fele es annak harmada vagy az elettars is beszamit es testverenkent a hagyatek ertekenek harmada es annak harmadara szamithatunk?
„inkabb a koteles reszt szeretne megkapni”
Azt nem lehet. A köteles részre kiegészítést lehet kérni.
Ha visszautasítja a hagyatékot, akkor köteles részre sem tarthat igényt.
Üdv!
Mi történik, ha nincs végrendelet, de haláleset történik és az elhunyt személynek van egy eltitkolt gyermeke?
Ha a gyermeknek nincs semmilyen írásos bizonyítéka a rokonságra vonatkozóan, akkor nem is követelhet semmit? Amennyiben van írásos bizonyítéka, de róla senki sem tud (sem a többi rokon, sem a hagyatéki dolgokat felvevő) akkor a gyermek hogyan kerülhet a hagyatéki eljárásba?
Hogyan tudja elérni, hogy ő is az örökösök között legyen?
Köszönettel!
syl1,
A köteles rész maga a törvényesen jár örökrész harmada.
Ha a rendelt örökrészed eléri ezt (vagyis a törvényes részed harmadát megkapod), akkor további nem jár.
Ha nem éri el, akkor kérheted, hogy a (többi) örökös fizesse ki a különbözetet (vagyishogy a kapott örökrészed és amit fizetnek együtt elérje a törvény szerint járó kötelesrészt).
Elnezest,lehet nem fogalmaztam egyertelmuen. A rendelt orokresz nem eri el a koteles resz merteket. Ha a vegrendeletben szereplo orokos ezert inkabb a koteles reszt szeretne megkapni,arra van-e lehetosege? Vagy ebben az esetben "ugy jar",mintha nem szerepelne a vegrendeletben es csak a koteles resz harmadat kaphatja meg?
A végrendelet nem szorul az örökösök elfogadására.
Ha csak annál kisebb a rendelt örökrész, mint ami "törvény szerint járna", de a köteles részt eléri, akkor ehelyett miért csak a köteles rész harmadát akarja az örökös? Biztos, hogy rendelkezik az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel?
Tisztelt Forum,
kerdesem az lenne,hogy ha az orokhagyo vegrendeleteben torvenyes orokosere (gyerekere) kevesebbet hagy,mint ami a torveny szerint jarna van-e lehetoseg a vegrendeletet nem elfogadni es a koteles reszt kerni? Illetve ha igen, ebben az esetben a koteles resz harmadara tarthat-e igenyt?
zsokka
A hagyatéki eljárásban mindenképp érdemes bejelenteni és ha az örökös nem ad biztosítékot, 30 napon belül pert indítani, hogy a közjegyző ne adja át teljes hatállyal a hagyatékot és biztosítva maradjon az igény.
Polgári perben érvényesíthető az igény, ha az örökös vitatja.
Köszönöm a választ!
A köteles rész iránt igényt mikor, hol, kinek és milyen formában kell jeleznem?
Illetve mi a teendő, amennyiben a másik örökös (aki az ingatlant ajándékba kapta) nem fogadja el a köteles rész iránti igényt? Ilyen egyáltalán előfordulhat?
Nagyon köszönöm!
Ez a betudást és az osztályra bocsátást zárja ki, nem a köteles részi igényt.
Kedves Fórum!
Azt szeretném megkérdezni, hogy az Önök véleménye szerint kizárja-e a törvényes örököst egy, az örökhagyó által elajándékozott ingatlan után járó köteles részből az ajándékozási szerződésben szereplő alábbi mondat?
"... az Ajándékozó nem kívánja, hogy további örökösei felé az ajándék tárgya bármilyen módon és értékben beszámításra kerüljön."
Vagy továbbra is jogos az örökös köteles rész iránti igénye?
Előre is köszönöm!
Zsanett87
Pernyertesség esetén követelhetitek a másik féltől.
Látatlanban nem lehet megmondani, hogy elveszíthetitek-e a pert. Csak hogy egy példát mondjak: senki nem fogja látatlanban tudni azt, hogy van-e a másik félnek pl. olyan követelése, amit az igényetekbe beszámíthat.
Kötelesrészről bővebben: https://biroigyakorlat.blog.hu/…kapcsolatban
Sziasztok
A következő kérdéssel kapcsolatban fordulok segítségért.
A férjem édesapja 2018 áprilisban elajandekozta a lakását a másik gyerekének, az év szeptemberben meg is halt. Na most ugyebár jár a férjemnek a köteles rész. A hagyatéki eljárás során a testvére ezt nem ismerte el igy nyújtottunk be az idéglenes hagyatekatadastol számítva 30 napon belül a bíróságra egy keresetet. Ez egy kézzel irott keresetlevel volt, illetéket sem vettem rá mivel nem tudtuk mennyit kell fizetni. Most jött egy levél h formanyomtatvanyon nyújtsuk e a keresetet valamint illetéket kellene fizetnünk. 6 % ami a mi esetünkben 54.000 Ft. Ezt tudjuk majd követelni a testvértől? Mert ugye bár nem a mi hibánk h nem fizette ki a közjegyző keresere. Van e valami olyan ok ami miatt nem járhat a köteles rész esetleg. Tehát az erdekel hogy esetleg elvesztjük a pert es nekünk kell fizetni perköltséget is. (a testvér arra hivatkozott hogy azért nem fizet köteles részt mert az edesapjuk eleteben nagyon sokat segített a férjemnek, ő fizette ki a temetést is stb stb.)
Köszönöm a segítséget
arazsman,
Szerintem a közjegyzőnek van igaza. Eddig is 100%-ban örökös voltál, a hagyaték téged illet. A köteles részt a Ptk. kötelmi jellegű igénynek tekinti, ami végeredményben pénzkövetelés. Akár nem örökös, csak 10 éven belül megajándékozottakkal szemben is.
Értem, mire gondolsz, hogy a köteles rész is egyfajta "hagyatéki teher", és akkor az passzívaként beleszámított, most meg majd nem.
De szerintem nincs igazad. A köteles rész is csak bíróságon érvényesíthető megállapodás hiányában, nem része a hagyaték átadásának. Így annak semmissége miatt is neked kell pert indítanod. A hagyaték marad, csak a pénzkövetelés mégsem jár. Vagyis ha önként nem fizeti vissza, amit megtehetne, a per marad csak.
Édesanyám végrendeletében egyedül engem nevezett meg örökösének.A közjegyző a testvéremet köteles részre jogosultnak említette, aki elhallgatta, hogy még édesanyánk életében előzetesen, beszámítási kötelezettséggel már megkapta örökrészét. Az iratok később előkerültek, kértem a hagyatéki eljárás megismétlését, de a közjegyző elutasított azzal, hogy csak polgári perben érvényesíthetem igényemet.A hagyatéki eljárás megismétlésére csak akkor kerülhetne sor, ha e tény elbírálása során változna a hagyatékban való részesedésem aránya.
A Ptk. szerint a hagyatékot, mint egészet kell átadni, tehát nemcsak az aktívumok, hanem a passzívumok is a hagyaték részét képezik. Nemde? Ha mégsem jogosult az öcskös köteles részre, akkor 100% a hagyatékban való részesedésem aránya. Én így gondolom.
arazsman,
A köteles rész nem része a hagyatéknak. Már ha úgy értem, ahogy gondolom, hogy te érted.
Nem tudnád kicsit konkrétabban?
A hagyatékból való részarányod nem változik. Úgy érted, hogy neked köteles részt kell fizetned, de valamelyik örököstársadnak nem? Miért?
Szerintem a köteles rész a teljes hagyatékot "terheli", hirtelen nem látok olyan esetet, ami ilyet okozna.