Öröklés

Tiszteletem.
Anyám testvére elhalálozott, felmenők már nem élnek, házastársa, leszármazottja nincs, nem is volt. Tudtommal ebben az esetben anyám örökölne, de ő kb 10 éve ismeretlen helyen tartózkodik. alatta a sorban a húgom és én vagyunk, de testvérem sok éve külföldön lakik. Hátrahagyott egy lakást, autót, bankszámlát. Kinek kell fizetni a lakás rezsijét, ill. a temetési költségeket, amíg le nem zárul a hagyatéki eljárás, ami várhatóan a fent említett okok miatt nem lesz rövid, vagy ha ez az én nyakamba szakad, érvényesíteni tudom-e, ha anyám előkerül, vagy a testvérem kéri a rá eső részt.

A temetés költségei az örököst terhelik. Ha a temetést nem az örökös fizeti, akkor az, aki kifizette, hagyatéki hitelezőként követelheti a megtérítést.

Férjem édesapja 22 éve meghalt, aki után férjem fél rész családi házat örökölt a házastárs (férjem édesanyja) haszonélvezetével terhelve. Kérdésem: azokat az ingóságokat, amiket az idős szülők házasságuk alatt közösen szereztek, felét megörökölte-e a férjem, illetve joga van-e azokat használni? (Anyósommal együtt lakunk az említett családi házban.) Illetve kinek a feladata a ház állagának megóvásával kapcsolatos költségek viselése? A választ előre is köszönöm!

Igen és nem.

A karbantartás költségei a használót terhelik. A konkrét esetben mindőtöket. A felújításé meg a tulajdonost. Szóval ezt inkább ne feszegesd. Annál inkább ne, mert csak a haszonélvező szívességéből laktok ott - így nem célszerű felingerelni.

Tisztelt Szakértők!
az alábbi esetben kérem tanácsukat:
Szüleim elváltak 29 évvel ezelőtt, mert apámnak volt egy viszonya egy özvegy asszonnyal. Ezután oda is költözött, a hölgy önkormányzati bérlakásába, amit évekkel később megvásároltak, 50-50% tulajdoni arányt szerezve (a néninek haszonélvezeti joga van). A kapcsolatuk folyamatosan romlott, mígnem talán már elviselhetetlenné vált apám alkoholizmusa és kora, mentális leépülése miatt, amiért egy ideje megpróbálták kitenni a lakásból. Időközben apám elhunyt, és az a család megkeresett, hogy mondjak le a rám szálló tulajdonrészről, mert az őket illeti, és apám is ezt akarta… mutattak egy telefonnal felvett videót, ahol egy alkoholista, 82 éves öreg ember (apám) zavaros alig érthető zagyva mondatokban azt mondja, hogy amíg él ő itt szeretne lakni, mert ez az otthona, és nem tart igényt semmire, ha meghal, maradjon a nénié a lakás. Ennek a videónak az létrejötte után apám (saját maga által aláírt igénylés és szerződés mellett) egy öregotthonba költözött, ahol is az utolsó egy évét leélte. Rajtam kívül senki sem látogatta egyszer sem. A hagyatéki tárgyalásra még nem került sor.
Kérdésem az, hogy mi a jogi helyzet? annak a videonyilatkozatnak van e bármilyen súlya az öröklés tekintetében?
köszönöm a válaszokat.

Hát nem sok.

Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.
A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban - vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven - előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.
A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet.

A leírtak szerint a fenti feltételeknek ez a szóbeli végrendelet a törvényi szabályoknak nem felel meg.

köszönöm a válaszokat!

Termőföld örökléssel kapcsolatban szeretnék kérdezni.
Az új földtörvény szerint, végrendelettel nem lehet termőföldet örökölni.( legalábbis családon kívülinek)
A feleség viszont örökölhet végrendelettel, ha jól tudom, mivel család tag. A nevelt gyermeke az örökölhet végrendelettel termőföldet ? Ő is családtag vagy nem?

Most nézem, hogy közeli hozzátartozók között szabadon lehet, adni, venni a földet.
"A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5§ 13. pontja állapítja meg a közeli hozzátartozók körét a következő szerint: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér."

Akkor ezek szerint örökölhetnek is.

Olyan ügyben szeretnék kérdezni, hogy a férjem nagymamája eltartási szerződést kötött a fiával, hogy unokáit ily módon kirekessze az örökségből. A fia azonban még anyja előtt meghalt. Van-e rá mód, hogy megtámadjuk az eltartási szerződést, amit 3 hónappal ezelőtt jegyeztek be. A fiúnak van 2 gyereke, akik nem tartják sem apjukkal, sem a családdal a kapcsolatot. Mit lehet tenni ebben az esetben?

Ebből önmagában még csak az következik, hogy az eltartott kerheti az eltartó orokoseit, hogy a jogelodjuk által megkapott vagyonnak a jogelodjuk szolgáltatásával még nem szolgált resze erejéig maguk is tartsák őt. Ti akkor tamadhatjatok majd a szerzodest, ha meghal az eltartott, ebben az esetben is csak akkor, ha ervenytelen. Jellemzően akkor, ha színlelt. Ezt nektek kell bizonyitani. Ha tudjátok bizonyítani, akkor a kotelesreszert lehet perelni.

Jaj, kifelejtettem, hogy a fiú után az eltartott is elhunyt kb. 3 hét múlva.

Ez sem változtat a válaszon, csak annyiban, hogy természetesen az eltartott is legfeljebb a haláláig kérhette (volna) a tartást az örökösöktől is.

Tisztelt Szakértők!
az alábbi esetben kérem tanácsukat:
A bátyám meghalt hosszú betegség után, végrendeletet nem hagyott maga után. Nem volt házas és gyermeke sem született.
Én és az anyukám maradtunk a családból. Egy autót és a bankszámláján hagyott pénzt hátra. A kérdésem az, hogy mi az alap öröklés ebben az esetben?
Válaszukat megköszönve!

Akkor az édesanyja az örökös.

Ez azt jelenti, hogy apai ágon sem illet meg öröklés?

Szerintem egyértelmű volt a válasz. Anyukád fog örökölni.

Pedig de. Én tévedtem.

7:63. § [Szülő és a szülő leszármazójának öröklése]
(1) Ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben.
(2) Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói.

Ez alapján azt mondanám, hogy fele-fele részben fogsz örökölni édesanyáddal. A Te feled az apai részből adódik.

Nem a tévedés a nagyobb hiba, hanem a tévedés be nem látása. :)

Köszönöm szépen az információkat!

Talán egyedi eset, amiben segítséget kérek! Próbálom röviden és töményen megfogalmazni kérdésem.
Nemrég elveszítettem lakásom (svájci frankos hitelem miatt), így 54 évesen szüleimhez kell költöznöm, ahol egyke gyerekként örökös vagyok. Volt egy munkáltatói kölcsönöm, amit a szüleim házára terheltek, ők megijedtek, hogy a végrehajtó, ráteszi az ők házukra is a kezét (én voltam tulajdonos, ők haszonélvezők), hogy megnyugtassam ügyvéd előtt szerződésbe foglalva, eladtam vagyis a tulajdonjog csak a szüleim nevén maradt.
Jelenleg az ügyem ott tart, hogy lakásomat értékesíteni tudom, minden kintlévőséget tehermentesíteni tudom, beleértve a munkáltatói kölcsönt is, ami a szüleim ingatlanát terheli.
Azonban itt jön a valós aggodalmam, és kérdésem!
Legnagyobb fiam aki pillanatnyilag mennyaszonyával hitelből szándékozik lakást venni, mivel fedezethiány van, a bank a szüleim lakását venné fedezetként. Vagyis megterheli!
Kérdésem az lenne, milyen hátrányok érhetnek ha ne add Isten, szüleim elhaláloznak? Ugyanis azt olvastam egy fórumon, hogy a közjegyző már a hagyatéki végzést sem adja ki, ha netán az ingatlan terhelve van. És uram bocsánat, mi van,ha a fiam jelenlegi menyasszonya időközben meggondolja magát és nem lesz feleség? Tudom, bonyolult..., éppen ezért kérem a jogi segítséget! Előre is köszönöm!

Ha a szüleid csak jelzalogkotelezettkent vesznek részt a szerződésben, akkor az elhalálozás jónak sem lesz a hitelszerződés vonatkozasaban semmi jelentosege. Az a felvetésed, hogy a hitel miatt nem lesz hagyateki, értelmezhetetlen, nem is ertem, mire gondolsz.

Ha pedig a fiatalok felvesznek egy kozos hitelt, vesznek belőle kozos ingatlant, majd mégis szememnek, akkor a szakitas ellenére marad egy kozos ingatlanuk és egy kozos hitelük. Ezt vagy megallapodasban rendezik, lehetőleg a bank bevonásával, vagy perben. A végeredmény célszerűen az, hogy az egyik fél marad a tulajdonos és egyben fizeti a hitelt. Ideális esetben valamilyen potfedezetet nyújt, amit a bank remélhetőleg elfogad és akkor a másik felet a bank kiengedi a kotelembol.

Tisztelt Fórum!

• Egy problémámra keresek megoldást, meghalt édesanyánk, télen, ketten örököltünk egy lakást! Nekem, és feleségemnek ott az állandó lakcímünk, a tárgyaink, bútoraink.a nővérem akadályoz bennünket hogy a bejelentett lakcímünkön lakhassunk,ezért inkább albérletben élünk! Ő viszont, soha nem lakott ott, nincs bejelentve, nincs értéktárgya, mégis nap mint nap bejár a lakásunkba, kikötette az internetet, lehúzatta a közműveket.......mit lehet tenni, zárcserén túl, hova lehet fordulni! Köszönöm!