lakáshasználati jog ellenértéke

Szuper...:(
Tehát mindenképp fizetnem kell neki. Ha csak meg nem állapodom vele, de ez nem fog menni.
És ha ő elköltözik vagy elhagyja a lakást önként? (mert mint írtam lenne, és lesz is majd hova mennie a picivel)

Csak le akar gatyásítani ha már lehet miért ne alapon ugye...

Ha önként, a visszaköltözés szándéka nélkül elmegy, akkor nem kell fizetni.

Tehát, adná az ég hogy elmenne,de egy ilyen papírt mindenképp célszerű lenne vele aláíratni, ha jól gondolom.

Igen.

Üdvözlöm a fórumozókat.
Szeretném megkérdezni, hogy kell-e fizetni többlethasználati díjat, illetve a kizárólagos használatért akkor, ha a feleség 5 hónapig elköltözött és az első tárgyaláson kijelentette, hogy haza akar költözni?
Történet:feleség és férj is kizárólagos lakáshasználatot kért a beadványban.Tárgyaláson feleség közölte, hogy ő nem azt kér, hanem inkább hazaköltözik.Ez meg is történt 5 hónapos távollét után, 3 hete visszaköltözött, de kb. 4-5 alkalommal aludt a lakásban.
Most a férj nem tudja, hogyan készüljön a második tárgyalásra?

„Most a férj nem tudja, hogyan készüljön a második tárgyalásra?”

Piros nyakkendőt nem javaslok, mert hátha azzal felingerli az asszonyt.

öcsike2,

Jól értem, hogy az a kérdésed, hogy kell-e fizetni többlethasználati díjat, ha kifejezetten nem kéri azt a másik fél?

Nem, ilyenkor általában nem kell.

Egyébként, ha kérné, a gyakorlat az, hogy visszamenőleg csak kivételes esetben ítélik meg, például, ha jogellenesen kizárnak valakit a lakásából. Szóval csekély az esélye. Ha önként költözött el, és most kijelenti, hogy haza akar költözni (ha ezt mondja, az feltehetőleg azért van, mert az ügyvédje kiokosította), de nem engedi a másik fél, akkor onnantól már megalapozott az igénye, és kérheti a thd-t. De ha visszaengedik, akkor azt sem.

Kedves drbjozsef!
Köszönöm a válaszát, de nagyon pongyolán fogalmaztam.A kérdésem az lenne, ha a következő tárgyaláson mindkét fél kizárólagos használatot kér, és a férj kapja meg azt, akkor kell-e ilyen előzmények után fizetnie?Mert igaz,hogy először magától ment el az asszony, de az óta visszaköltözött.Igen gondoltuk, hogy az ügyvédje tanácsára, és azért vonták vissza az első tárgyaláson a kizárólagos használatot, mert a gyermek az apával szeretne maradni és neki nagyobb esélye volt rá, hogy megkapja.

Utólag, visszamenőleg, ilyen körülmények esetén nem nagyon valószínű.

Tisztelt Uram! Köszönöm a válaszát.

Üdvözlöm Önöket!
Szeretném megkérdezni, hogy mi van akkor, a gyermek nem akar az anyjával egy fedél alatt élni, és emiatt elhagyják apjával a közös otthonukat.Jár-e nekik bármilyen címen valamennyi pénz?

HA önként mennek el, akkor nem.

Tisztelt ObudaFan

Mindegy mi az oka az elköltözésnek?A gyerek már akkor remeg mikor meglátja az anyját pedig már nagykorú 18 éves.Érettségi, nyelvvizsga és főiskolai felvételi előtt.Az apa hazaérkezéséig bezárkózik a szobájába és úgy tesz mintha otthon sem lenne.Az anya nem tartja rendben a közös helységeket, olyan bűz és kosz van, hogy az már szinte fertőzés veszélyes.Az apa hiába próbál rendet és tisztaságot tartani, lehetetlen.Otthon már nem étkeznek, csak a nagymamánál testvérnél stb. A gyerek legtöbbször nem is alszik otthon hanem rokonoknál.
Kérdésem. Tanuk hiányában hogyan bizonyítható mindez hiszen senki nem megy már hozzájuk?

Akkor sem lenne elég, ha tudná bizonyítani.

Köszönöm szépen a válaszát!

Tisztelt Fórum Tagok, Ügyvéd Hölgyek / Urak!

Az alábbi kérdésem lenne:
Jelenleg a Párom kizárólagos tulajdonú lakásában lakunk közel 2,5 éves gyermekünkkel. Én gyes-en vagyok, és várom a második gyermekünket. Ő "nem vállalja" a második gyermeket, kérte, hogy vetessem el. Alapvetően már a várandósságom előtt is megromlott a kapcsolatunk (részemrő épp az apai hozzáállása miatt), többszörösen elküldött minket, stb, ill most feltételként állítja az abortuszt, hogy megváltozzon, és támogasson minket. Hosszú lenne, a lényeg, hogy ez így tovább tarthatatlan, már én is feladtam, hogy küzdjek azért, hogy elérjem, hogy családként kezeljen minket.
Szóval a lakás az ővé, mi kb 3,5 éve vagyunk kapcsolatban, 3 éve élünk együtt, neki nagyon magas jövedelme + több lakásból bérleti díjai vannak (több lakása van külföldön, ill itthon, amiből kettőben lakik, kettő ki van adva), nekem jelenleg csak a gyesből van jövedelmem, megtakarításom van, aminek egy része épp be van fizetve egy épülő projektbe, amire viszont egy kb visszavonhatatlan megbízási szerződésem van az eladásra, de amúgy sem lenne arra alkalmas az ingatlan, hogy abban lakjunk 2 gyerekkel. A gyermekek nálam lesznek elhelyezve (ezzel egyetértett, ő max 2 heti láthatást kért - persze csak a megszületett gyermekre, mondván a másikat nem akarja...), de erről még nincs bírósági döntés. A lakását, amiben mi is a közös gyermekünkkel élünk (áll.lakcímünk is), ki akarja adni, mondván pénzre van szüksége (állítólag az ingatlanokra felvett hitelei, lízingelt luxus autója, korábbi házasságból gyerektartás után kb semmije nem marad egy hónapban).
Ebben a helyzetben jogosultak vagyunk lakáshasználati jog ellenértékére, ha el kell hagyjuk a lakást? És milyen dokumentáció kell erre, hogy pl nem önkéntesen jagyjuk el, hanem mert erre felszólított / ki akarja adni, stb, ha esetleg nem jutnánk el addig, hogy leírjunk erről egy megállapodást. És kb mi ennek értékben a nagyságrendje? Tudom, hogy vmilyen lakott és nem tudom milyen érték különbözetéből számolják valahogy, de mégis kb hogy?
Elméletileg arra adott ígéretet, hogy ameddig nem veszek lakást, részben támogatja a lakhatásunkat, de ugye ez ígéret, amit rendszeresen nem tart, tehát csak olyan formában lehet kezdeni valamit, ami jogilag visszavonhatatlan. A két dolog (lakhatási támogatás vs lakáshasználati jog ellenérték üti egymást, vagy egyik, vagy másik, vagy egymás mellett megférnek, nyilván gondolom úgy kalkulálva az összegeket).

Köszönöm előre is a segítséget!

Élettársak vagy házastársak vagytok?

élettársak. Köszönöm

Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a bíróság a volt élettársat - kérelmére - feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján közösen használt lakás további használatára, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt.
A törvény élettársak esetén nem említi a lakáshasználati jog ellenértékét, de a fentiek alapján nem tartom kizártnak, hogy a bíróság megítélné. Elsősorban tanúkkal, másodsorban kép- és hangfelvétellel lehet próbálkozni annak bizonyításával, hogy nem önként mentetek el, utóbbival óvatosan.

Köszönöm a válaszát!

Tisztelt fórumozók!

Egy számomra érthetetlen mondatba futottam bele egy vagyonmegosztási megállapodás kapcsán. Az alaphelyzet...nem bejegyzett élettársi kapcsolat, 6 év együttélés a párom saját tulajdonú életközösség előtt vásárolt lakásában.

A mondat a következő: "A Ptk. 6:516 paragrafus rendelkezései alapján az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, továbbá a bírói gyakorlat alapján a lakáshasználat a bérleti díjjal azonos értékű megtakarítást jelent egy esetleges vagyonmegosztás esetén..."

Ez azt jelenti, hogy az együttélésünk ideje alatt, én gyakorlatilag mint bérlő, és nem mint élettárs (szivességi lakáshasználó) voltam, és egy esetleges vagyonmegosztási per során, még én fizethetek, mert együtt éltünk az ő lakásában?

A segítséget előre is nagyon köszönöm.

Nem hinném. Én nem tudok ilyen értelmű bírói gyakorlatról.

Apu!,

Gondolom ez a másik fél beadványában van... láttam én ennél már cifrábbat is (pl. a kert használata külön felszámolva, mint hogy nyaralásra se kellett költenie), de ne izgulj, ha az élettársi kapcsolatot elfogadja/megállapítja a bíróság, akkor az ilyeneket gyorsan kigyomlálják.

Ha igazán szívatni akarnának, abba mennének bele, hogy a törvényi feltételeknek nem felelt meg az együttélés, és nem volt Ptk. szerinti éllettársi kapcsolat.

Köszönöm szépen a megnyugtató hangvételű hozzászólásokat. Én is hasonlóra gondoltam. Egyenlőre még a megegyezéses, alkudozásos szakasznál tartunk, de a párom ügyvédje úgy gondolta, hogy megpróbál megijeszteni. Én is mosolyogva olvastam a sorait, de azért a kétely ott bujkált bennem.

Pötyiné77

Az első fokon eljárt bíróságon lehet végrehajtást kérni.