ÖRÖKHAGYÓ TARTOZÁSA

Pontosítani kéne: édesapjának kezese volt? Mert annak a tartozásnak ön lett az adósa. Akár örököl, akár nem.
Ha nem, és a tartozás magasabb összegű, mint az örökség értéke, akkor visszautasítja és kész. Mások nem követelhetnek önön semmit, hanem azon, aki majd elfogadja az örökséget. De csak a hagyaték értékéig.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az lenne a kérdésem: Édesanyámnak halála után az én tulajdonomban lévő ingatlanon lakáshitele van.Én vagyok a tulajdonos, ő volt a haszonélvező.Eladhatom- e a lakást a hagyatéki eljárás előtt, vagy csak utána? Én vagyok az egyetlen örökös.

Tisztelettel
szp23

Nincs rajta elidegenítési és terhelési tilalom? Ha van, csak a bank engedélyével.
Ha nincs, akkor nyugodtan. A halotti anyakönyvi kivonattal tudod igazolni, h a haszonélvezet törölhető.

Köszönöm.
Van rajta tilalom. Remélem a bank hozzájárul.

lewho-köszönöm.
Van rajta tilalom, bízom a bank pozitív hozzáállásában.

Köszönöm a választ!

Igen, kezese is voltam. A hitelen elbukott ingatlanon mindenféle rezsi és egyéb tartozás is fennáll. Az örökség visszautasítása esetén, ezek a tartozások követelhetők rajtam úgy, hogy kezes voltam?

Azok nem.
De egyébként is elsősorban magával az örökrészeddel felelsz azokért a tartozásokért, ahol nem vagy kezes.

Tisztelt Jogi Fórum!
Hagyatéki hitelezői igény kielégítésével kapcsolatban volna kérdésem. Egy kiskorú az édesapja után örökölt néhány kisebb értékű ingatlant, egy gépjárművet, az örökhagyó betéti társasági tagságából származó igényt és egy minimális készpénzt összesen 4.794.000,-Ft. értékben. A haláleset 2013-ban történt, ezért a régi Ptk. alapján került átadásra a hagyaték.
Hagyatéki teherként 622.530,-Ft. temetési költséget, 55.901,-Ft közjegyzői díjat és 33.000,-Ft ingatlan bejegyzési díjat.
Hagyatéki hitelezőként jelentkezett egy vállalkozó, aki a Bt. számára dolgozott, és mivel az elhunyt beltag volt a Bt-ben, ezért a mögöttes anyagi felelőssége miatt bejelentette igényét. Ennek értéke 677.500,-Ft tőke és ennek késedelmi kamatai, egyéb járulékai.
Ugyanezen oknál fogva jelentett be igényt egy építész tervező is. Ennek értéke 900.000,-Ft. tőke és ennek késedelmi kamatai, egyéb járulékai.
Egy bank is bejelentette igényét 169.001,19 CHF banki tartozás vonatkozásában, mivel a hitelnél az örökhagyó, mint adóstárs szerepel. Ez a tartozás forintra átszámolva 48 milliót meghaladó tétel.

A hagyatéki teher tehát jóval meghaladja az örökséget. A megörökölt ingatlanokból kettőt sikerülne eladni összesen 730.000,-Ft értékben, amiből a temetési költség, a közjegyzői díj és az ingatlan bejegyzési díj kerülne kiegyenlítésre (711.431,-Ft.) A fennmaradó különbözetet azonban a harmadik helyen álló hitelezői igények értékarányos kielégítésére kellene fordítani.
A kérdés:

• milyen árfolyamon kell számolni a svájci frankban megadott hitelt?
• a vállalkozó és az építész tervező igénye vonatkozásában mikortól és mennyi késedelmi kamatot kell számítani és mit jelentenek az „egyéb járulékok”?

Ha ezt a két kérdést nem sikerül egyértelműen tisztázni, és szabályosan kifizetni – értékarányosan – a hagyatéki hitelezőket, az örökös elveszti azt a jogát, hogy csak az örökség erejéig feleljen a tartozásokért. Ennek tisztázásához kérem szíves segítségüket.

„milyen árfolyamon kell számolni a svájci frankban megadott hitelt?”
A szerződés szerint.

„a vállalkozó és az építész tervező igénye vonatkozásában mikortól és mennyi késedelmi kamatot kell számítani és mit jelentenek az „egyéb járulékok”?”
Azt is a szerződés szerint. De előbb talán a bt.-nek kellene helytállnia. Ha nem képes rá, akkor hogyan örökölhetett az örökös bármilyen igényt az örökhagyó bt.-tagsága alapján?

Tisztelt Ügyvéd úr!

A következő a helyzet: édesanyám 2016.11.26-án elhunyt, mi bejelentettük a szolgáltatóknak, természetesen a hagyatéki tárgyalás jegyzőkönyve nélkül nem akarták átírni az órákat, mivel addig nem vagyunk tulajok (én és a testvérem). 2017 januárjában elfagyott a vízóra, kicserélték sok víz elfolyt, de tájékoztattak szóban, hogy ehhez nincs közünk, mivel még nem vagyunk tulajok. 201704.11-én megtörtént a hagyatéki tárgyalás és ezzel a dátummal később megkaptuk a tulajdoni lapot, hogy tulajdonosok vagyunk. Ezt továbbküldtem a szolgáltatóknak és a héten kézhez kaptam a vízmű szerződést, amiben egy jelentős összeget számláztak ki a vízelfolyásból adódóan és a szerződésben 2017 februári dátumot szerepeltetnek, hogy onnantól legyek szerződő fél. Nyilván ezt a dátumot azért írták, hogy fizessem a vízfolyást, de miért kellene fizetnem azért az esetért, amikor már édesanyám nem élt én pedig még nem voltam tulajdonos?

Köszönettel:
GI1976

GI1976,

ha úgy tájékoztattak, hogy nem vagytok tulajdonosok, akkor félretájékoztattak.

Az örökösök a hagyaték tulajdonjogát az örökség megnyiltának napján megszerzik. Ez pedig az örökhagyó halálának napja. A hagyatéki eljárás lefolytatása, és a jogerős végzés megszületése közötti időszakban úgynevezett ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonosai vagytok az ingatlannak.

Ha jól megnézitek a tulajdoni lapot, akkor ott nem a hagyatéki tárgyalás időpontja van beírva szerzési időpontnak, hanem édesanyátok elhunytának napja kell szerepelnie. Ezt így szokták, utólag jegyzik be a tulajdonjogot, visszamenőleg a halál napjára.

Ha pedig birtokosai is voltatok az ingatlannak - ha nem laktatok ott, de volt kulcsotok, nem lakott ott senki -, akkor amúgy is a Ti érdeketek lett volna, hogy ott minden rendben legyen, például a vízóra téliesítése, ha nem használják egész télen.

Tartok tőle, hogy a tartozás kifizetéséig nem is igen fognak veletek új szerződést kötni. Egy méltányossági kérelemmel próbálkozhattok, közepes eséllyel.

Tisztelt Ügyvéd úr!

Köszönöm a választ.

Megnéztem ismét a tulajdoni lapot, de ott az én tulajdonom azzal a dátummal kezdődik, ami a hagyatéki jegyzőkönyv jogerős dátuma 2017.04.11.és édesanyám tulajdonjoga is azzal a dátummal van törölve. A vízóra kár 2017.01. hónapban keletkezett, édesanyám pedig ahogy említettem 2016.11. hónapban hunyt el. A hagyatéki tárgyalás kitűzött napja 2017.04.11. és mivel mindenben egyetértettünk ezért aznappal jogerőre emelkedett, tehát nem korábbi dátummal indult és húzódott hónapokig.

Én egy egyszerű mérnökember vagyok és nem értettem, hogy ha nem áll velem szóba egyik szolgáltató sem amíg nem kerül tulajdonomba az ingatlan és nincs jogerős hagyatéki, akkor miért kell fizetnem ezen intervallum alatt történt károkért.

Köszönettel GI1976

Azért, mert tulajdonosok voltatok, függetlenül attól, mit mond a tulajdoni lap.

GI,

egyébként is mind1, mert ha feltennénk, hogy nem Te vagy a tulajdonos januárban, akkor édesanyád az (a tulajdoni lap szerint), márpedig neki Te vagy a jogutódja, és a tartozásait is öröklöd, és neked kell fizetned. Tehát ugyanott vagy.

Tisztelt Ügyvéd úr!

Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy öröklés után ha az ingatlanon tartozás van de az nem szerepel a végrendeletben ugyan úgy behajtható az örökösön?

Rossz a kérdés.

"... És Vivien kisunokámra hagyom 23 millió forintos banki tartozásomat."

Zenina

Nem ugyanúgy...

CSAK
az örökölt vagyon vihető el,
az örökölt tartozás fejében

Azaz, ha a tartozás(ok) miatt
a teljes örökölt vagyon negatív,
akkor

• az örökös nullára fut
• a hitelező pedig mínuszra

igazából pontosan ugyanúgy, mintha benne lenne a végrendeletben.

Bocsánat már látom nem a végrendeletben hanem a hagyatékban

Zenina,

igen, ha nem szerepelt a hagyatékban, akkor is helyt kell álljon érte az örökös(ök), de CSAKIS a hagyaték értékének erejéig (elsősorban annak tárgyaival és értékeivel, ha már nincsenek meg, akkor az értékével a saját vagyonodból is). Egyszóval kár nem érhet, akármennyi tartozás kerül elő később, a saját vagyonoddal nem felelsz az örökség tartozásaiért - legfeljebb bukod az egész hagyatékot (ha több a tartozás).

Köszönöm szépen!

Tisztelt Szakértők!

Édesapám elhunyt, testvéremmel törvényes örökösként 740.000 Ft-ot örököltünk (50-50%), mást nem. A temetést és a hagyatéki eljárás költségét én fizettem, nevemre szól minden számla és a hagyatéki végzés is tartalmazza ezt az összeget (összesen 300.000 Ft), mint számlával igazolt hagyatéki teher. (Mikor a hagyatékot megkaptuk, testvérem kifizette nekem mindennek a felét.) A hagyatéki végzést követően pár hónappal végzést kaptunk, miszerint apukánknak tartozása volt, erről nem tudtunk, így a végrehajtást kérő a 740.000 Ft-ot kéri tőlünk. Fellebbeztem, miszerint a temetési költség és a hagyatéki eljárás költsége az új Ptk szerint megelőzi a kielégítési sortrendben édesapám tartozását, így csak a 440.000 Ft követelhető tőlünk (fejenként 220-220 ezer).
Most bírósági meghallgatásra kaptunk idézést, miszerint szeretnék látni, hogy a közjegyzői hagyatéki végzésben számlával igazoltként feltüntetett temetési költség ténylegesen megfizetésre került-e.
Szeretném megerősítésüket kérni, hogy ugye jól gondolom: attól, hogy én törvényes örökös/leszármazó és így temetési kötelezett vagyok, a temetési költség és a hagyatéki eljárás költsége, még ha én fizettem is, akkor is csökkenti a hagyatékot? Tehát a 740.000 Ft-ból ez lejön és testvéremmel csak a 440.000 Ft, fejenként 220-220 ezer forinttal vagyunk kötelezettek helyt állni apukánk tartozásáért?

Segítő válaszukat előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
FN Eszter

Tisztelt Fórumozók!

Húgom 2008-ban elhalálozott. Hagyatéka egy 2.000.000. forintot érő ingatlanrész volt és egy hitellel terhelt gépkocsi ( értéke nem volt meghatározva, későbbiekben 900.000. forint fennálló kölcsöntartozást rendeztem )

Édesapám és én voltunk egyenlő részben örökösök, de édesapám a hagyatéki tárgyaláson a részét nekem ajándékozta, amelyet én elfogadtam.

Kérdésem az lenne, hogy húgom tartozásaiért milyen összegig vagyok köteles helytállni? Teljes örökség erejéig vagy csak annak feléig?

Köszönöm.

"édesapám a hagyatéki tárgyaláson a részét nekem ajándékozta, amelyet én elfogadtam."
Szerintem ha ajándékozás volt akkor felét, ha osztályos egyezség akkor az egészet.