ÖRÖKHAGYÓ TARTOZÁSA

ha az örökhagyó adósságot is hagyott maga után az örökösök az örökölt vagyontárgyakkal, illetve örökség erejéig saját vagyonukkal felelnek a tartozásért. Az lenne a kérdésem, hogy a hitelezők honnan tudhatják meg, hogy kik az örökösök? Ha megkeresik a közjegyzőt, aki lefolytatta a hagyatéki eljárást, az köteles tájékoztatást adni erre vonatkozóan, esetleg a hagyatékátadó végzés egy példányát kiadni hitelező részére?

Igen.

Tisztelt Fórumozók!

Hagyatéki tárgyalás során a közjegyzői tájékoztat a következőkről: hagyatéki vagyon egy bankszámla, mely az örökhagyó halálát követően valaki bankkártyás készpénzfelvétellel leemeli a kártyán szereplő teljes összeget. Illetve egy önkéntes nyugdíjpénztárnál nyilvántartott összeg.
A hagyatéki hitelezői igény (sorrendben:közjegyzői díj, temetési költség, ápolási díj) a magánynyugdíj pénztárnál nyilvántartott összeggel megegyezik.
A tárgylás elhalasztására került sor.
A tárgylást követően kiderült, hogy az örökhagyó "tartozása" egy önkormányzati lakás bérleti díja és annak rezsi költségei. A tartozás a halálozás hónapjától halmozódik.
Kérdéseim: Milyen sorrendben kell a tartozásokat kifizetni? Előbb a hitelezői igényeket és utána az önkormányzati lakás bérleti díját illetve a szolgáltatói díjakat? Esetleg fordítva?
Az lakás bérleti díja és a rezsi költség tartozásnak minősül? Örökölhetem?
Abban az esetben, ha nem kívánok örökölni, de van agy kiskorú gyerekem mit tehetek?
Mekkora összegig felelek a tartozásokért? A örökhagyó halálának napján a bankkártyás egyenleg több volt, mint azt követően. Ennek kapcsán már a rendőrségi feljelentést megtettem. A felvett összeg felróható?

Várom mielőbbi válaszokat.
Köszönettel:V.

A bérleti díj és rezsiköltség is hagyatéki tartozás, azokkal egy sorban kell kiegyenlíteni. Az örökös az örökrésze erejéig felel a hagyatéki tartozásokért. Visszautasíthatod az öröklést, a kiskorú gyermek nevében pedig ehhez gyámhatósági hozzájárulás szükséges.

A temetési költség, közjegyzői díj viszont megelőzi a többi hagyatéki tartozást, így a bérleti, rezsidíjat is.

Tisztelt Válaszadó!

Szeretném megköszönni gyors válaszát.

Az üggyel kapcsolatban lenne még egy kérdésem.
A lakossági folyószámla egyenlege az örökhagyó halála napján több volt, mivel azt a halálát követő napon valaki bankautomatából felvette.
Ebben az esetben melyik összeg tekinthető hagyatéknak?
A halála napján kiadott egyenleg vagy az azt követő?
(A feljelentést ez ügyben megtörtént ismeretlen tettes ellen.)
Illetve a magánnyugdíj pénztári megtakarítás az hagyaték?
A közjegyző ugyanis tájékoztatja a megjelenteket arról, hogy a hagyatéki eljárást meg kell szüntetni erre a vagyontárgyra, mivel az nem tartozik a hagyatékba.
Ebben az esetben nem kell a hitelezői követeléseket kifizetni?(hiszen jelen esetben a hagyaték 0 forint?)
Jól értelmezem?

Várom mielőbbi válaszát.
Köszönettel:V.

A halal napja szerinti egyenleg az hagyatek, de ha attol onhibajan kivul elesett az orokos, akkor abbol nem kell a terheket fizetni.

A halal napja szerinti egyenleg az hagyatek, de ha attol onhibajan kivul elesett az orokos, akkor abbol nem kell a terheket fizetni.

Tisztelt Válaszadó!

Köszönöm eddigi segítségét, mert nagyban hozzájárult a döntésem meghozatalához.
A hagyatéki eljárás lezárult. A bankszámlán szereplő összeg erejéig elismertük a temetési költség terheit és az azon szereplő összeget átadtuk.
Az ügy azzal folytatódig, hogy az a hitelező, aki a temetést állta pert indít, mert 60.000 forinttal tartozunk temetési költséggel. Illetve lesz egy másik per (másik hitelezővel) ápolási hitelezői igény címén.
És mintha ez még nem volna elég, az önkormányzat kéri a lakás használatáért az elmaradt lakbér/bérleti díjakat. Összesen 5 havi díjat. Illetve azt sem tudom, hogy ilyen esetben mi a teendő az elmaradt rezsi költségekkel?
Akkor, amikor a hagyatéki eljárás lezárult, akkor kaptunk a lakáshoz kulcsot, addig nem volt hozzá. Nyilván, ha tudatában vagyok azzal, hogy ez minket terhel, akkor minél előbb teszünk arról, hogy rendezzük a lakást és a rezsit.
Az önkormányzatnál a hagyatéki végzést lemásolták, és jelezték felém, hogy a magánynyugdíj megtakarításból ezekre a költségekre telik. Viszont a közjegyző tájékoztat, hogy a megtakarítás nem tartozik a hagyatéki vagyonba. Mi a teendő ebben az esetben/esetekben?

Kinek mit kell még fizetnünk és milyen sorrendben?
Mi a helyes eljárási sorrend? Mi a teendő az önkormányzati és a szolgáltatói követelésekkel?

Köszönöm mielőbbi válaszát.
V.

Szép reggelt kedves Szakértők!

Segítségeteket szeretném kérni abban, hogyan kell összeállítani vagyonmérleget. Hagyatéki hitelezői igényt szeretnék benyújtani. Van egy ingatlan, amit az élettársi kapcsolat alatt vásároltunk, felét igazoltan én fizettem, felét élettársam hitelből, amire még több milliós(nekem nagyon sok) tartozás áll fenn. Ő sajnos elhunyt. Az ingatlanon közösen végeztünk felújítást, mindkettőnk jövedelméből, édesanyám erre a célra nyújtott igazolható készpénz ajándékából, és az igazolható, a kapcsolatunk előtt meglévő külön vagyonomból. Kérdésem az, hogyan kell beállítani a vagyonmérlegbe a hitellel terhelt ingatlant, a közösen fizetett törlesztőrészleteket.

Ezen kívül az élettársam korábban felvett személyi hitelét is én törlesztettem, szintén igazolhatóan a saját bankszámlámról Kerestem ilyen mintát a neten, de sehol nem találtam. Ha valaki feltenne egy ilyet, azt nagyon megköszönném.

Ne mintát keress, hanem egy ügyvédet. Már csak azért is, mert valószínű, hogy már az első lépésnél eltévedtél. Nem hagyatéki hitelezői igény lesz ez.

A kifizetett hitel megtérítése az hagyatéki hitelezői igény lehet azért.

Ha az a tartozás különvagyonba tartozott, vagy ha a közös vagyonba tartozó adósságot törlesztett a különvagyonából. Egyiknek sem látom egyértelmű jelét a vázolt tényállásban.

Ahogyan az ilyen eseteket ismerem, valójában az ingatlan tulajdonjogával lesz probléma, valószínűleg a ténylegestől eltérő arányok vannak bejegyezve a telekkönyvbe, és ezt szeretné a kérdező korrigálni. (Másképp minek emlegetne "vagyonmérleget"?)

Barátnőm férje meghalt, devizahitelét két Kanadában élő lánya örökölte. Mult évben egyösszegben kifizették, ez év juniusában megkapták a devizahiteles elszámolást a banktól. Ebben az áll, hogy személyesen megjelenő meghatalmazott útján történő ügyintézésnél /édesanyjuk a meghatalmazott/ ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyitó erejü magánokiratba foglalt v. közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazást, külföldön kiállitott okirat esetén magyar külképviseletihatóság által felülhitelesitett, v. a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciaiv. konzuli hitelesitésének mellőzéséről szóló, Hágai egyezményben meghatározott Apostille tanusitvánnyal ellátott okiratot fogadnak el.
A Kanadában élő két örökösnek ahhoz hogy a magyar külképviseletre eljussanak 2 napra, szabadságra, utazásra stb van szüksége. Ez jóval több mint az a kb 120 eFt, ami visszajárna. Ettől egyszerübb megoldás van-e, mert már nagyon szeretnének ezt az egészet lezárni.
Köszönöm szépen válaszukat.

Tisztelt Ügyvéd Úr (ObudaFan)!

Szeretném kérni, hogy amennyiben ideje engedi, úgy a 10.30.-án 10:22-kor (Klementina01) megjelenített hozzászólásomat megválaszolni szíveskedjen.

Várom mielőbbi válaszát.
Köszönettel.
V.

Tisztelt Ügyvéd Úr! Ezévben 1/2 arányban örököltem egy ingatlant. Mivel nem vagyok egyenesági örökös, tudomásom szerint lesz 9 % illetékfizetési kötelezettségem. Az ingatlant mielőbb szeretnénk tulajdonostársammal eladni. Érdeklődni szeretnék, hogy ha én a saját részemből (15 MFt) szintén lakóingatlant szeretnék vásárolni 2016 évben, a megvásárolni kívánt ingatlan után kell-e vagyonszerzési illetéket fizetném és ha igen, milyen mértékben.

Köszönöm a segítségét. Üdvözlettel: Katkatus

Klementina01

A magánnyugdíjpénztári megtakarítás szerintem sem az örökség része, ami viszonyt ténylegesen az örökség, annak az erejéig az örökösök felelnek a hagyatéki tartozásokért. A temetéi költséget a többit megelőzően, a többi említett költséget egy sorban kell megfizetni, ha nem elég rá az örökség, akkor mindegyikat arányosan.
Az örökhagyó halála után felmerült rezsit már a saját teljes vagyona terhére fizeti az örökös.

Köszönöm gyors válaszát.

A hagyaték mértéke a temetési költség teljes egészére sem volt elég.
Akkor csak az a kérdésem, hogy a közjegyző arra miért nem hívta fel a figyelmemet, hogy arányosan kell a hitelezői igényeket kifizetni?
Illetve arra sem, - hogy miután én szóltam, hogy felhalmozódott bérleti díj és rezsi költség merült fel és ezeket nem kellene a hagyatéki tárgyalás során jegyzőkönyvezni- célszerűbb az örökség visszautasítása, még akkor is ha van egy kiskorú gyerekem.

Biztos, hogy a felhalmozódott rezsi és bérleti díjakért saját vagyonommal felelek?
Még akkor is, ha a lakáskulcsokat bizonyítottan apám testvére csak a második közjegyzői találkozón adta át? Ezt követően 2 nap alatt ürítettem le a lakást és adtam át az önkormányzatnak?

Várom válaszát.
V.

"Az örökhagyó halála után felmerült rezsit már a saját teljes vagyona terhére fizeti az örökös."

Ha nem te használtad az ingatlant, akkor természetesen a használónak kellene helytállnia a rezsiért. A közjegyzőnek nem feladata az örökös helyett eldönteni, hogy mi a célszerű az örökösnek.

Ha az örökös elfogadja a hagyatékot, a Ptk. 679. §-a értelmében felelősséggel tartozik a hagyatéki tartozásokért, azaz az örökhagyó tartozásaiért is. E felelősség azonban nem korlátlan; a Ptk. 679. § (1) bekezdése szerint az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, úgy az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. E szabály értelmében az örökös felelőssége csak a hagyatéki vagyon mértékéig terjed.

Tisztelt Fórumozók!

Megválaszolná nekem valaki, hogy most akkor az örökös a hagyatéki vagyon mértékéig vagy saját vagyonával felel az örökhagyó halálát követően felhalmozódott lakbér és rezsi tartozásaival?

Köszönöm a válaszokat.

Az orokhagyo halala utan felmerult rezsiert a teljes vagyonaval.

Tisztelt Fórumozók!
Egy folyószámla hitelből származó és a hitelező és jogutódja által évekig elhallgatott,(2 év) örökösöket nem értesített, hagyatéki tartozás pere során a halál napjától fennálló tartozásra ügyleti kamatot számolt fel az ítélet. Mert az elhunyt édesanyánk folyószámla szerződésében ez a 30%-os kamat volt.
A felmondott folyószámla szerződésből maradt töke után mi örökösök is a szerződésben lévő kamatot fizetjük ami 30% plusz a jegybanki alapkamat 1/3-t késedelmi kamatnak, vagy a jegybanki alapkamat+az 1/3 késedelmi kamat?
Ugyan "csak" 2/3 részben vesztettünk pert(nem ítélték meg az egész követelést) de a perköltségek és kamatok immáron 4 évre így jelentős. Két közjegyzői határozatot kapott az OTP az örökösökről és egyszer sem jelezte, hogy van hagyatéki tartozás.
Ide tartozik még, hogy a 2x kért az OTP Faktoring közjegyző általi fizetési meghagyást, ellent mondtuk mert sületlenségek voltak benne pl: folyószámla hitelem van, más városban születtem, a jogviszony miből a a tartozás született 10 éves (édesanyám szerződés adataival akartak pénz behajtani) most ezeknek a hibás behajtásoknak a költségét is ki kell fizetnem? Miért nem 10x küldtek ki valamilyen rossz adatokkal teleírt papírt, felszólítást, hogy azokért is fizethessek?

Igaz ami igaz az első tartozásról küldött Faktoringos értesítőben az volt, hogy én XY meghaltam és OTP LAFO tartozást örököltem és fizessem ki. Mi több a húgom is hasonlót kapott csak ott ővele tudatták, hogy meghalt és saját magától örökölt tartozást.
Ezek mind "véletlen" tévedések.

A per azért húzódott el mert a fenti levelek megkapása után kértük részletesen írják le tételesen mikor keletkezett a tartozás milyen tételekből, kinek lett kifizetve. Na ezt nem tették meg csak általánosságban, víz villany biztosítás. Majd a per során nagy sokára benyújtották a folyószámla kivonatokat. Ebből derült ki, hogy valóban nem kell az egész tőke tartozást kifizetnünk "csak" a 2/3-t, de a 4 év ezt kompenzálja jócskán.

Szóval a segítségüket kérem milyen kamat jár a felperesnek esetleg milyen időszakra nem jár kamat.
Felróható e a felperesnek a késlekedése a tartozás behajtásában.
Kell e és hogyan a tartozás részleteiről tájékoztatni az erről mit sem tudó örökösöket.

Köszönettel, XY aki 2009 óta elhunyt.

Hogy milyen kamat járna, arról éppen lehet véleményünk, de azt írod, itt már télet van. HA jól értem, talán már jogerős is. Ebben az esetben pedig a rendelkező részből kellene kiderülnie, hogy pontosan milyen kamatot kell fizetned a bíróság szerint.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Édesapám halála után fennmaradó tartozások esetén(devizahiteles kezese is voltam, egyéb tartozások is vannak) két lehetőségem van.
Ha visszautasítom a hagyatékot, akkor a saját vagyonommal felelek a hagyatéki összeg erejéig? Magyarán kötelezhetnek a kérők a tartozások kifizetésére akkor is ha nem kérek az örökségből?
Ha nem utasítom vissza, akkor is? Mi a különbség a két döntés között?

Köszönöm válaszát!