Kötelesrész ajándékozás esetén

Még ki lehet javítani. Amíg élnek a felek.

Jobb lett volna, sőt. Szerintem itt ez nem direkt - céllal - volt. (Bár meglepő, ha az okiratszerkesztő ügyvéd nem jelezte ezt nekik).

Az ellen a tényleges szerződés, a tartási beismerése miért ne lett volna jó?

(ha jól értem, az ingatlant nem vonták be a kisebb, mobilos tartozásokba, és talán azt is kifizette a kérdező. Vagyis kifejezetten a jövőbeli problémák elkerülésére készült. Meg hát inkább a lakásmaffia ellen.)

A végrehajtással szemben is pont a visszterhes szerződés védhet, az ajéndékozásra vélelmezik a fedezetelvonó jelleget. (Kezeli hozzátartozó felek esetén a visszterhesre is.)

Amúgy pedig nyilván nem a kötelesrész járt a fejükben, nem ez volt a cél, nyilván a megkörnyékezők meg a végrehajtó elől kellett elvinni az ingatlant, erre pedig az ajándékozás tűnt célszerűnek.

Sőt : ha tartamában nézzük, akkor ez nem is ajándékozás, hiszen ellenszolgáltatást vállalt a juttatásért. Ez visszterhes.
Bár az azt megkötő nehezebben hivatkozhat erre.......

Miért álcázza valaki a tartási szerződést ajándékozásnak; amikor a valódi szerződéssel elidegenített ingatlan nem számítana bele a köteles rész alapjába, a színlelt szerződéssel átruházott pedig igen?

Ptk. 4:194.§ - 4:212.§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Missy02,

Lehetne nekik is tartási kötelezettségük, de sajnos ez nemigen érvényesíthető, köszönhetően a testvéred életvitelének. Olvasd el a Ptk. rokontartásra vonatkozó szabályait. Az rögvest úgy kezdődik, hogy "önhibáján kívül", meg "érdemtelen a tartásra...".
Az alkoholista életmód az sajnos pont ez.
Persze, másrészről így neked sincs tartási kötelezettséged, csak annyiban, amennyiben szerződésben ezt vállaltad.

(Ha az ajándékozás után 10 éven belül meghal a testvéred, akkor a gyermeke még kötelesrészt is követelhet tőled. A felesége nem, ha igazolhatóan nem volt életvitelszerűen házastársi életközösségük.)

Bátyám házas volt, van egy fia, 39 éves. A bátyám alkoholista, szó szerint, most 67 éves. Anyukánk 2018-ban meghalt, így a volt felesége lehetőséget látott arra, hogy megszabaduljon tőle, így a közös lakásból kifizették, abból pedig bátyám tőlem meg tudta venni anyu lakását, és beköltözött. Ez 2019-ben volt. Onnantól a volt neje,fia nem tartották vele a kapcsolatot egyáltalán. Az életmódjának köszönhetően kihasználták bizonyos személyek, ingyen dolgoztatták, mobilt, otthon előfizetéseket vetettek saját névre vele, neki pedig jöttek a számlák. Tesóm már évek óta nem dolgozott, 50 ezer Ft-ot kapott 60 éves kora óta, mint munkanélküli. Ennek a felét, 25 ezer Ft-ot vitt el minden hónapban a végrehajtó a mobilok miatt. 25 ezer Ft volt a bevétele, így nem fizette a 30 ezres rezsit, villanyt, stb. Én látogattam, ételt vittem neki. Combnyaktöréssel kórházba került, ott is csak én látogattam, és akkor derült ki, hogy nem fizet! 180 ezer Ft elmarradása volt már akkor a rezsiben, ráaádsul azok az egyének, akik a mobilszámlát csinálták, illetve elhordták ingyen dolgozni, megkörnyékezték a lakással kapcsolatban. Kiszolgáltatott helyzetben volt, ezért a fia, felesége szóbeli beleegyezésével ajándékozásit kötöttünk. Tudni kell, hogy ők közölték, nem tudnak anyagilag segíteni neki, orvosokhoz cipelni, ügyeket intézni sem fognak, ahogy addig sem tették. Az ajándékozási szerződés tartalmazza az élete végéig tartó haszonélvezetet, illetve hogy én attól a naptól fizetem a rezsit, villanyt, aminek eleget teszek,valamint kifizettem a tartozást, ami tovább halmozódott volna, ha nem lépek. Ez 2021-ben volt.. Az elmúlt 5 évben orvostól orvosig, hivatalos ügyekben, mindenben kizárólag én segítettem. Most ismét kórházban van, ahonnan csak akkor akarják kiengedni, ha úgymond "felelősséget vállal érte valaki", mivel nyelőcsőszűkülete van, enni nem tud, és a szonda műtétet úgy tűnik meg akarja úszni. A volt neje közölte, hogy gyakorlatilag az én kötelességem gondozni, ápolni, stb. stb. Amit amúgy is eddig én tettem, sem benzin, sem más hozzájárulást nem kaptam ehhez. A nejétől jogilag nem vált el, mindössze a vagyont osztották el. Az a kérdésem, hogy annak ellenére,hogy az ajándékozási szerződésben a rezsi fizetése szerepel, semmiféle gondozás nem, tényleg amit én eddig érte tettem,az amúgy kötelességem is lett volna? és most is kötelességem a továbbiakban ápolni, gondozni, ha lerobbanik? A fiának semmi kötelezettsége nincs? Válaszukat köszönöm!

Ennyiből nem tudjuk.
Illetve annyit mondhatunk, hogy a köteles rész a harmada annak, amit törvényesen örökölt volna a jogosult. (A köteles rész alapjába beleszámít mindaz, amit az örökhagyó a halálát megelőző tíz évben másoknak ingyenesen juttatott. Viszont le kell vonni a kötelesrészből azt az értéket, amihez a jogosult a hagyatékból más úton hozzájutott.) De ezt, gondolom, tudod.

Tisztelt Fórumozók!

Férj a feleségének ajándékozta 100% tulajdonában levő ingatlanát. Van egy közös kiskorú gyerekük, férjnek előző házasságából van két nagykorú gyereke.
Az ajándékozást követően feleség az ingatlant eladta, majd vett egy másikat. Az új ingatlan 10 %-ban a férj, 90 %-ban a feleség tulajdona volt. Férj ezt követően, de az ajándékozást követő 10 éven belül meghalt. Hogyan kell az előző házasságból származó gyerekek részére a kötelesrész értékét megállapítani?

drbjozsef,

Szerintem számít, hogy a kérdező és házastársa mennyi idős és milyen egészségi állapotban van. Ha kellően biztosak abban, hogy tíz évig még bőven elélnek, az ajándékozás (haszonélvezet fenntartásával) a legegyszerűbb. Ha nem, akkor a tartási szerződés alternatíva lehet.
Fontos, hogy szülőtartási kötelezettség csak akkor van, ha a szülő önhibájából képtelen magát eltartani, Ptk. 4:194. §. Ha képes magát eltartani (pl. nyugdíj), de magasabb színvonalon/nagyobb biztonságban/stb. szeretne élni, akkor szerintem semmi akadálya annak, hogy egy vagy több gyerekével tartási szerződést kössön.
Egy esetleges perben nem a tartónak kell bizonyítani, hogy ő tartott, hanem a nem öröklő gyereknek, hogy a tartó nem tartott. Ami sokkal nehezebb. Egyik ok, hogy a tartás a tartott szükségleteitől függ, ami idővel változhat, pl. először csak segíteni kell a tartottat a heti bevásárlásban, de lehet, hogy néhány év múlva ágyban fekvő betegként kell gondozni. Tehát az teljesen reális védekezés, hogy az első két évben a tartó nem sokat teljesített (mert nem kellett), de vállalta a kockázatot, hogy később sokkal többet kell tennie.

De miért akarjátok kizárni az első gyermekeiteket???

Én azért megjegyezném, hogy a szülővel való tartási-életjáradéki szerződés, akivel szemben a gyermeknek egyébként is törvény szerinti tartási-ellátási kötelezettsége van, elég vékony jég.
Ha nincs valódi tartás, ami igazolható, bizonyítható, akkor azért támadható meg.
Ha pedig van tartás, akkor az nem az örökség "kivonása", hiszen azért végülis így vagy úgy, de fizet a gyerek, akár pénzben, akár természetben - annál még az is lehet, hogy a köteles rész kifizetése is jobb ötlet.

zobako,

Ha a három gyerekkel tartási/életjáradéki/öröklési szerződést köttök, és legalább két évig éltek a szerződés megkötése után, akkor az így elidegenített vagyon már nem számít bele a kötelesrész alapjába. Ptk. 7:80. §

zobako,

Ha végrendeletben kizártátok őket az öröklésből, akkor csak a hagyatékból nem illeti meg őket rész, de a köteles rész az jár nekik.
A köteles részből kizárni nem tudjátok őket, csakis kitagadással, vagy ha érdemtelenek, de ennek a kettőnek lényegében azonosak, és elég szigorúak a feltételei (lásd Ptk. 7:6.§ és 7:78.§). Bűncselekményt követ el ellenetek, vagy a tartási kötelezettségének nem tett eleget, ilyenek. Bizonyítani kell tudni, mert könnyen megtámadható a kitagadás.

Pont azért van ez, hogy legalább a köteles rész járjon annak a leszármazónak, akinek egyébként nem róható fel semmi különös. A gyermeked. Ha nem akarod, hogy örököljön utánad, de nem tett semmi rosszat ellened, akkor teljesen nem zárhatod ki.

A köteles rész alapjába beleszámít a halál előtti 10 évben juttatott ingyenes adományok értéke is, úgyhogy a hagyatékból kivonni értéket ugyan lehet, hiszen saját vagyonotokkal életetekben azt tesztek amit csak akartok, de a köteles rész alapjából már nehezebb - persze nem is lehetetlen.

Tisztelt drbjozsef!

Házasságunkból három gyermek született, már nagykorúak mind. Mindkettőnknek volt azonban egy korábbi házassága, melyekből egy-egy gyermek született. Természetesen már ők is nagykorúak.
Milyen lehetőségeink vannak arra, hogy családi házunk és egyéb javaink csak a három közös gyermeket illessék meg halálunk után?
(Végrendeleben kizártuk a másik két gyermeket, de ez a köteles részre hatással van-e?)

Előre is köszönöm válaszát

Kedves drbjozsef,
még egyszer köszönöm a segítséget!

zsokka,

Nem, pont ellenkezőleg.
A betudás annál áll fent, aki az ajándékot kapja, de az más kötelesrészi jogosultságát nem érintheti (Ptk.7:83.§(3)).

Ez a mondat meg pont a többi örököst - így téged - akar kizárni az ingatlannal kapcsolatos elszámolásból, de sajnos - neked szerencsére - a kötelesrészből ilyen könnyen nem lehet téged kizárni. Abból a szempontból ez lényegében semmis.

Megjegyzem, ha örököltél vagyont, akkor az ingatlannal számított kötelesrészedből csak a ténylegesen örökölt érték feletti része jár.

Kedves Válaszadók!

Köszönöm a visszajelzést!

Még egy kérdés:
ajándékozás és kötelesrész vonatkozásában találkoztam ezzel: "Az örökhagyó a betudást – kifejezett nyilatkozattal – elengedheti."

A szerződésből korábban idézett mondat ("Az Ajándékozó nem kívánja, hogy további örökösei felé az ajándék tárgya bármilyen módon és értékben beszámításra kerüljön.") nincs ezzel összefüggésben?

Köszönöm.

zsokka,

A tartási, életjáradéki szerződéssel átruházott vagyontárgyak nem számíthatóak be a köteles rész alapjába, hiszen azok visszterhes ügyletnek számítanak, nem ingyenes adományok.

Esetedben bár a szerződés címe ajándékozás, de ez nem számít, a szerződéseket tartalma alapján kell megítélni, és nem a címe alapján, ha a törvényi feltételeknek megfelel, akkor ez inkább tartási szerződés - de ehhez részleteiben ismerni kellene.

Ugyanakkor természetesen van lehetőség megtámadni az ilyen szerződéseket, szerintem esetedben ez elég esélyes is lehet akár. Egyrészt a felek önmaguk is ajándékozási szerződést kötöttek a cím szerint, szóval a szerződéses akaratuk legalábbis kérdéses. Másrészt, ha az örökhagyó egy tartásra amúgy is a törvény szerint kötelezett hozzátartozójával köt tartásra szerződést, az általában felveti a színlelt szerződés vélelmét.

Én a helyedben a szerződés másolatával együtt egy ügyvédhez fordulnék. Egy tanácsadást megér.

Beleszámít a köteles rész alapjába. (Hogy lehet-e ilyen igényetek, az ennyiből nem állapítható meg biztosan.)

Kedves Fórumozók!

Az alábbi kérdéseben kérem a segítségüket:
hárman vagyunk testvérek, édesapám 3 évvel halála előtt az 1/1 tulajdonban lévő ingatlanát testvéremnek ajándékozta egy (címe szerint) ajándékozási szerződés keretében, holtig tartó haszonélvezettel.

A szerződés ezt tartalmazza:
Az Ajándékozó nem kívánja, hogy további örökösei felé az ajándék tárgya bármilyen módon és értékben beszámításra kerüljön. Az ajándékozásra azon feltétel mellett kerül sor, hogy a Megajándékozott tisztelettel vállalja, hogy az Ajándékozóról élete végéig gondoskodik.

Kérdésem az lenne, hogy a másik két testvér (én és a hugom) kötelesrészt igényelhetünk-e?

Segítségüket köszönöm.