A 2021-es ajándékozás esetén még kérhet valóban köteles részt.
De azt nemcsak a te részed után kell megfizetni, hanem a másik ingatlan után is,
Viszont az összeg nincs rendben . Nem tudom, a hagyatéki leltárba hogy került be a 180 millió Forint,(?) nem reális, hogy a 30+12= 42 milliós házrészek értéke ennyit emelkedett volna 4 év alatt.
60.000.000 volt a teljes, 30.000.000 a fele
Illetve 20.000.000 volt a teljes, annak a 3/5 része azaz 12.000.000
Ezek voltak az ajándékozás "alanyai".
Mindkét ajándékozás 2021 májusában, egy időben, egy helyszínen, egy ügyvéddel történt.
Kedves Szívritmusod!
Kicsit tisztázzuk a matekot mert kétféle értelmezése lehet a megfogalmazásod szerint:
"két ingatlan volt a nevén, egy ajándékozási szerződésben 60.000.000 Ft értékű fele és egy ajándékozáskori szerződésben kb 20.000.000 Ft értékű 3/5 része. Három húgom van, az egyik sok-sok évvel ezelőtt eltűnt. A nagyobbik értékű felét rám ajándékozta, a kisebbik 3/5-ét a helyben lévő húgomra" Az egyik tippem az értelmezéshez : tehát a nagy ház 120 milliót ért korábban, a fele volt az övé 60-ért, és azt adta neked. A másik ház kb 33,33 , mlliót ért az ajándékozáskor, és ennek a 3/5-e volt az anyukádé, amit a hugodnak adott.
Ez így értelmezendő?
Ez a két, összesen 80 milliót érő házrész most 180 milliót ér?
A másik fontos kérdés : részedre mikor történt az ajándékozás?
Válaszaid után folyt köv
Kedves Mindenki
Édesanyám májusban elhunyt, két ingatlan volt a nevén, egy ajándékozási szerződésben 60.000.000 Ft értékű fele és egy ajándékozáskori szerződésben kb 20.000.000 Ft értékű 3/5 része. Három húgom van, az egyik sok-sok évvel ezelőtt eltűnt. A nagyobbik értékű felét rám ajándékozta, a kisebbik 3/5-ét a helyben lévő húgomra még 2021 májusában. (Tehát ingatlan nem maradt a nevén.) Halálát nem vártuk, ajándékozás oka tervezett válás volt és az azzal járó anyagi per elkerülése.
Akkoriban (és előtte és utána is) főleg én foglalkoztam édesanyámmal, mert meglehetősen rossz (feljelentésig fajuló) viszonya volt édesapámmal (aki egyébként pedig decemberben hunyt el.)
Most az öröklésnél a rég eltűnt húgom bejelentkezett a pénz szagára... Követeli tőlem a köteles részt. Mivel a hagyatéki leltárban 180 millió Forint szerepel, mint a nagyobb ingatlan értéke, ezért a 90 millió Ft részére jutó köteles részét igényli - 10 millió Forintot.
Kérdésem, hogy jogos-e, illetve mily módon lehet ezt az összeget törvényileg csökkenteni?
Köszönöm!
recece,
Miért ne járna? Látsz valahol olyat a Ptk. 7:81. §-ban, hogy kivéve az egyházat/a sarki hentest/ a gyevi bírót...?
De ahogy a főszabály szerint, a haláleset előtti tíz évben kellett történnie az ajándékozásnak, és nem az egyes vagyontárgyak után jár kötelesrész, hanem a kötelesrész egész alapja után, és a betudást is vizsgálni kell.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Na erre a válaszra nagyon kíváncsi vagyok, mit fogtok mondani. ( 10 éven belüli ajándékozás esetén igen, jogosult, nem számít, hogy egyháznak vagy másnak adta, igaz? )
üdv! Köteles részre akkor is jogosult az örökös ha az örökhagyó halála előtt az egyháznak ajándékozta az ingatlant?
„Azért ne feledkezz meg arról, hogy mire az első verzió is végrehajtásig eljut, addigra hipp-hopp kilakoltatási moratórium lesz.”
Azért ne feledkezz meg arról, hogy a kettőnek a világon semmi köze egymáshoz. A jogosult pénze és az árverési vevő beköltözése között miféle kapcsolat van? Semmi.
Az árverési vevő kifizeti a végrehajtónak a vételárat, aztán az árverési vevő meg úgy jut birtokba, ahogy tud. Magánügy.
Niki2025
„Szerinted tehát indítani lehetne egy második pert , ha alperes nem tud fizetni, és házrészt adna, közös tulajdon megszűntetésére.
És akkor az hogy néz ki? A végén ugyanúgy ki kell fizetnie, és nem tud, tehát ugyanúgy el kell valahogy adni a házat, nem?”
Közös tulajdon megszüntetése per esetén együttes akarattal eladhatjátok az ingatlan vagy ő kivásárol téged - még akár peren kívül is talán megoldható - vagy értékbecslő szakértő bevonásával fogják megállapítani az értékét és elárverezik - talán egy kicsit kevésbé súlyos stílusban, mint amikor adósság miatt árvereznek (ott ugyebár többnyire nem piaci értéken megy el). Ez esetben a szakértőt is ti ketten fizetitek - nincs győztes vagy vesztes a perben - levonják tulajdoni részek arányában a perköltséget, majd mindenki megkapja a maradék összeget. Szóval szerinted melyik megoldás a jobb? Nyilván a közös tulajdon megszüntetése per egy kicsit hosszabb kifutású, de egyik esetben se számíts gyors lefolyásra, ahogy azt drbjozsefnek adott válaszban is írtam.
drbjozsef
„Ahhoz képest, hogy a bíróság megítélné az összeget, majd azt egyből végrehajtatod pont egy lépéssel és egy perrel kevesebb.....Mindenesetre az első verzió több hónappal, ha nem évvel gyorsabb.”
Azért ne feledkezz meg arról, hogy mire az első verzió is végrehajtásig eljut, addigra hipp-hopp kilakoltatási moratórium lesz. Úgyhogy simán meglesz az egy év vagy több is, mire pénzéhez jut egy esetleges ingatlan árverés esetén. Ha ilyen ügyeskedő a másik fél, akkor kétlem, hogy máshonnan hamarabb tudnának nála végrehajtani.
raven,
Én nem csináltatnák, helyette dokumentálnám az állapotot. Ha majd esetleg vitára, perre kerülne a sor, akkor úgyis kirendelik az igazságügyi szakértőt, neki meg lehet mutatni, hogy milyen volt az akkori állapot, a helyben szokásos akkori négyzetméterárak pedig adatbázisokban megtalálhatóak. Meg lehet azt elég jó biztonsággal utólag is megállapítani, legalábbis általában.
Bár nem tudom, hogy ilyen bizonyítványt csak akkor állítanak-e ki, ha már van adásvételi szerződés.
Kedves Mindenki!
Tehát akkor érdemes most adó- és értékbizonyítványt készíttetni, hogy most legyen egy viszonyítási alap? Illetve, ha a hozzátartozó problémázik az érték miatt, de a házat már rég eladták, akkor a vevőt fogja "zaklatni" a bíróság, hogy odaküld egy szakértőt? Ráadásul úgy, hogy lehet, hogy addigra már rég fel lesz újítva.
dr b jozsef
igen, a te verziód teljesen egyértelmű számomra.Szerintem is
Ahhoz képest, hogy a bíróság megítélné az összeget, majd azt egyből végrehajtatod pont egy lépéssel és egy perrel kevesebb, mint elfogadni egy tulajdonrészt most, és új pert indítani a közös tulajdon megszüntetésére. Igaz, utóbbi esetben nincs végrehajtás, hiszen a tulajdonos megkapja a részéért az összeget az árverés után. Mindenesetre az első verzió több hónappal, ha nem évvel gyorsabb.
Szomorú örökös
Ne legyen esetemben ilyen , szóval nem annyira fontos belemenni. de azért érdekelne mire gondolsz. Szerinted tehát indítani lehetne egy második pert , ha alperes nem tud fizetni, és házrészt adna, közös tulajdon megszűntetésére. És akkor az hogy néz ki? A végén ugyanúgy ki kell fizetnie, és nem tud, tehát ugyanúgy el kell valahogy adni a házat, nem? Most vagy teljesen C vágány az ötleted vagy nekem nem világos a gondolatmeneted
Niki2025
„az a pár millió nagyon jól jönne a bankszámlámra épp :-)”
De az általad írt esetben akkor is csak végrehajtással jutna el hozzád, ki tudja hogy mikor
Drbjozsef
Reggel bearanyoztad a napom!! :-)
Szomorú örökös
az a pár millió nagyon jól jönne a bankszámlámra épp :-)
„És azzal mennyivel lennél előbbre?”
Mondjuk az általa indított végrehajtásban elárverezik az ingatlant, és abból megkapná a jogerős ítélet szerinti összeget?
Meglehetősen.
Niki2025
„vagy akár az adott ingatlan árverehezhető lenne ez miatt?”
És azzal mennyivel lennél előbbre?
Niki2025,
Nem vagy köteles elfogadnod a tulajdonrészt, és igen, ha megítélnek neked X összegű kötelesrészt, akkor az a jogerős ítélet további per nélkül is végrehajtható.
Szomorú örökös
Köszi, de a második per nekem nagyon rossz opció, ez sem könnyű anyagilag és érzelmileg. Ráadásul hosszú folyamat lenne.
Jól értem azt viszont hogy ha nem tud kfizetni akkor a végrehajtás megoldás lehet ha nem tud fizetni? Valószínűleg van más tulajdona is ( ha nincs akkor már kimentette, ráirattatta családtagra), vagy akár az adott ingatlan árverehezhető lenne ez miatt?
Niki2025
„Én pénzt akarok, az alperes pedig már pedzegeti, hogy megkapom a harmad házrészt.
Ügyvédem szerint ez tök rendben van, fogadjam el.”
Szerintem is ez volna a legjobb megoldás. Ha pénzt akarsz, lehet a végén még neked kell majd végrehajtást indítani, hogy egyáltalán megkapd a pénzedet - ami még akkor sem biztos, hogy gyors folyamat lesz - mert magától nem fogja tudni kifizetni. De te simán indíthatsz a per után egy másik pert, nevezetesen közös tulajdon megszüntetésére...na akkor jobb eséllyel lesz pénz belőle...igaz nem ingyen.
dr bjozsef
nem tudom, emlékszel-e ( remélem, nem gond a tegeződés) de nekem folyamatban van egy ilyen perem felperesként, mostanában többször kértem itt tanácsot. Én pénzt akarok, az alperes pedig már pedzegeti, hogy megkapom a harmad házrészt. Ügyvédem szerint ez tök rendben van, fogadjam el. Én meg nem tudok mit kezdeni egy lakott ház harmadával , és nem is akarok, csak fizessenek ki.
Ezek szerint rávilágítottál egy újabb egyet-nem értésre köztem és a jogi képviselőm közt.. Néha olyan érzésem van, hogy nem is az én érdekeim képviseli :-(
Niki2025,
A másodikra csak nem tértem ki.
„De a kötelesrészt nem kell feltétlen pénzben kiadni, adott esetben kaphat házrészt is, kötelesrész esetén egyharmadot ugye.”
Ez is tévedés így ebben a formában, a kötelesrész ugyanis egy kötelmi jogviszony, kifejezetten pénzben kell kifizetni. Természetesen a felek megegyezhetnek közösen bármiben, de ha ilyen nincs, akkor csakis pénzben fizetendő ki. Hogy mi a forrása a pénznek, az mindegy a jogosult szempontjából, az neki mitse számít.