Kötelesrész ajándékozás esetén

dr bjozsef , raven
Ezek szerint a válaszom első fele nem volt pontos.. Köszönöm a reagálást, én is tanultam belőle.

raven,

Helyesen : főszabályként a juttatáskori értéket veszik figyelembe, tehát az ajándékozáskorit, de természetesen nem a szerződésbe írtat, mert az semmit nem jelent, hanem az akkori forgalmi értéket. A kivétel ezen érték alól az, ha valamelyik félnek súlyosan méltánytalan lenne a juttatáskori érték - ez jellemzően akkor lép be, ha a juttatás óta eltelt időben az ingatlan jelentősen veszített a forgalmi értékéből, vagy jelentősen növekedett.
Ha vita van a felek között az értékben, akkor a bíróság majd igazságügyi szakértővel állapíttatja meg a forgalmi értéket, akár évekre visszamenőleg is a juttatás időpontjára.

„Ptk.
7:80.§
(1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, ideértve az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is (a továbbiakban: ingyenes adomány).
(2) Aki számára az ingyenes adománynak a juttatáskori értéken való számításba vétele súlyosan méltánytalan, a bíróságtól kérheti a körülmények figyelembevételével vett más érték megállapítását.”

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Kedves Raven! Az ismerősöd még él, tehát egyenlőre a fia nem "jelentkezhet be a köteles részért." Az a halál után jár.
A köteles rész értékét a hagyaték megnyílásakor , azaz az örökhagyó halála napján-kori értéken veszik figyelembe. ( kivétel persze itt is van, ha ez valamelyik felet jelentősen hátrányosan érinti, de ebbe nem mennék most bele. ) Ami az ajándékozást illeti : 10 évre visszamenőleg lehet az ajándékozott ingatlanra hagyatékként tekintve köteles részt igényelni. Tehát ha most elajándékozza a házrészét, és 11 év múlva hal meg, akkor semmit nem kérhet a gyerek.
"Illetve, ha a bátynak nincs más vagyona, akkor az öccsének majd a saját pénzéből kell a kötelesrészt kifizetnie?" saját pénzéből vagy adott ingatlant értékesítve kell kifizetnie, ez már mindegy ebből a szempontból. Számolni kell ezzel a lehetőséggel előre. De a kötelesrészt nem kell feltétlen pénzben kiadni, adott esetben kaphat házrészt is, kötelesrész esetén egyharmadot ugye.
ps: nem vagyok jogász, e szerint kezeld a válaszom, de bízom benne, hogy nem volt hibás infó a válaszomban

Kedves Mindenki!

Kötelesrész kapcsán érdeklődnék, igyekszem érthetően leírni a történetet.
Egy öreg ismerősöm az öccsével együtt tulajdonosa egy háznak, melyben jelenleg a báty él. Neki van egy fia, aki több éve sem néz tájára. A báty 3 éve úgy döntött, hogy az öccsének ajándékozza a fél házát, mert mindig a testvére segít neki, ha kell.

A kérdés az, hogy ha a gyerek bejelentkezik kötelesrészre, akkor azt mi alapján kell kiszámolni, az ajándékozási szerződésben megjelölt érték alapján (tegyük fel, hogy 10 milliót írtak bele)? Ha nem, akkor a ház tényleges forgalmi értéke alapján? Nőni nem fog, csak csökkenni, lehet, hogy el is adja majd az öcs és együtt elköltöznek. Szóval, ha a forgalmi értéket vesszük figyelembe, akkor érdemes az eladás előtt csináltatni az önkormányzattal egy adó- és értékbizonyítványt, felkészülve arra az esetre is, ha a gyerek nem ért egyet az ajándékozási értékkel?

Illetve, ha a bátynak nincs más vagyona, akkor az öccsének majd a saját pénzéből kell a kötelesrészt kifizetnie?

Köszönöm szépen!

Missy02,

Önmagában a lakás miatt nem. Azt ajándékba kaptad (már amennyire, de ebbe már ne menjünk bele).

„4:208. §(1a) Aki a tartásra rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett anélkül gondoskodik, hogy erre jogszabály vagy szerződés rendelkezése alapján köteles lenne, az indokoltan nyújtott ellátás ellenértékének megtérítését az ellátás nyújtásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelheti a tartásra kötelezhető gyermektől.”

Szóval egy éven belül kérheted, után már nem.

Nem vagy köteles semmit vállalni, vagy aláírni (ahogy senki sem). Ha valaki/valami tartást akar érvényesíteni rajtad, indítson pert, a bíróság kötelezhet rá. De ennek az esélye csekély : egyrészt mert van tartásra kötelezhető gyermeke, másrészt mert az életmódja miatt igen jó eséllyel tartásra érdemtelen.
Csak a jóérzésed korlátoz, te tudod, mit teszel meg érte, és mit nem, amit ráköltesz, azt nemigen tudod majd érvényesíteni (a rezsit, amit szerződésben vállaltál, azt semmiképpen).
(mondjuk, ha az a lakás értékes, és a tartásod értéke, amivel segíted, annak csak a töredéke, akkor azért én valszeg megkérném a gyerek helyében azt a kötelesrészt)

Igazából az érdekelne, hogy jogilag van-e valami kötelezettségem az miatt, hogy a lakás már az enyém. Gondolok itt arra, hogy a volt felesége említette, miután kikönyörögtem, hogy hívja fel, biztos jól esik neki, azt akarta tőle a Zoli, hogy írjon alá egy papírt, hogy hazamehet, ő meglátogatja, és szó szerint vállalja a felelősséget. Ő megmondta, hogy kizárt, mert tudja ő is, hogy megint csak részegen elesne, vagy nem venné fel a telefont, és tudja, hogy mi is ilyenkor rohanni szoktunk, hogy jól van-e. Tehát ő ettől elzárkózik. Állítólag a doktornő akarja ez ügyben hívni, eddig még nem történt meg. És akkor engem kötelezhetnek ilyenre, hogy jogilag vállaljak érte felelősséget, hogy a műtétig hazamehessen? Én teljesen kizárom, mert inna, a nyelőcsöve már menthetetlen, csak kortyolgatni tud, de nagyrésze visszajön. Mi van, ha hányna a gyomorsav miatt, és valami történik? Mert tudom, hogy inna. Én sem vállalok ilyent, semmi pénzért! De jogilag köteles lennék? Illetve még az lenne a kérdésem, hogy meghalna, és a fiának eszébe jutna a köteles rész, én amit eddig a lakásra költöttem, illetve a zoli magánügyeivel, etetésével, mosással, benzinezés, parkolójegyek, stb.stb. az azért legalább a kötelesrészből levonásra kerül? Vagy teljesen mindegy, hogy az utóbbi 5 évben mennyit költöttem rá? Köszönöm

Köszönöm mindenkinek, aki hozzászólt. Az ajándékozás azért tűnt egyszerűnek, mert eltörölték az illetéket. Másrészt pedig a tartási szerződéstől féltem. Mivel ismerem a bátyámat, sajnos eléggé gonosz ember, és mindig változtatja a véleményét, úgy gondoltam, hiába fogalmazom bele, hogy ez anyagi tartást jelent a lakással kapcsolatban, követelőzött volna. Bár szívességből így is mindent megteszek, mert tényleg sajnálom, de akkor aztán hiába fizettem volna a rezsit, mint most, jött volna, hogy adtam egy lakást, nyald ki a seggem...gyakorlatilag ezt akartam elkerülni. Meg így az ajándékozással egyből a nevemre került, becsületesen fizetek mindent, és még plusz az összes ügyét is intézem. Ez sosem történt volna meg, ha nem lett volna magára hagyva, és tényleg tartottam tőle, hogy a lakás is rámegy, hiszen nagyon könnyen befolyásolható. Féltünk, hogy egyszer csak egy üveg bor után bármit aláír. Abban bízom, hogy tényleg becsületes a felesége és a fia, és halála esetén nem jut eszükbe követelőzni. Tisztában vannak vele, hogy mióta beköltözött anyuhoz, teljesen én intézem mind az egészségügyi, mind a hivatalos ügyeit, és ez így lett volna akkor is, ha nem az enyém a lakás. De úgy gondoltam, ha már helyettük mindent megcsinálok, és ők ki is jelentették, hogy leszarják,(azóta a számát mindketten már letiltották a mobiljukon, hogy szerencsétlen nem is tudja őket hívni) akkor miért a semmiért csináljam, ha a lakást sem fizette? Jelenleg 35 kg a bátyám, és még most is úgy érzik, hogy nem érdekli őket. Persze, magának köszönheti, de attól függetlenül 1 hónapja van kórházban, és meg sem látogatták. Nekem viszont dirigál folyamatosan, ezt hozd, ezt csináld, stb. stb. És bizony ez akkor is így lett volna, ha a lakás marad az ő nevén.

Még ki lehet javítani. Amíg élnek a felek.

Jobb lett volna, sőt. Szerintem itt ez nem direkt - céllal - volt. (Bár meglepő, ha az okiratszerkesztő ügyvéd nem jelezte ezt nekik).

Az ellen a tényleges szerződés, a tartási beismerése miért ne lett volna jó?

(ha jól értem, az ingatlant nem vonták be a kisebb, mobilos tartozásokba, és talán azt is kifizette a kérdező. Vagyis kifejezetten a jövőbeli problémák elkerülésére készült. Meg hát inkább a lakásmaffia ellen.)

A végrehajtással szemben is pont a visszterhes szerződés védhet, az ajéndékozásra vélelmezik a fedezetelvonó jelleget. (Kezeli hozzátartozó felek esetén a visszterhesre is.)

Amúgy pedig nyilván nem a kötelesrész járt a fejükben, nem ez volt a cél, nyilván a megkörnyékezők meg a végrehajtó elől kellett elvinni az ingatlant, erre pedig az ajándékozás tűnt célszerűnek.

Sőt : ha tartamában nézzük, akkor ez nem is ajándékozás, hiszen ellenszolgáltatást vállalt a juttatásért. Ez visszterhes.
Bár az azt megkötő nehezebben hivatkozhat erre.......

Miért álcázza valaki a tartási szerződést ajándékozásnak; amikor a valódi szerződéssel elidegenített ingatlan nem számítana bele a köteles rész alapjába, a színlelt szerződéssel átruházott pedig igen?

Ptk. 4:194.§ - 4:212.§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Missy02,

Lehetne nekik is tartási kötelezettségük, de sajnos ez nemigen érvényesíthető, köszönhetően a testvéred életvitelének. Olvasd el a Ptk. rokontartásra vonatkozó szabályait. Az rögvest úgy kezdődik, hogy "önhibáján kívül", meg "érdemtelen a tartásra...".
Az alkoholista életmód az sajnos pont ez.
Persze, másrészről így neked sincs tartási kötelezettséged, csak annyiban, amennyiben szerződésben ezt vállaltad.

(Ha az ajándékozás után 10 éven belül meghal a testvéred, akkor a gyermeke még kötelesrészt is követelhet tőled. A felesége nem, ha igazolhatóan nem volt életvitelszerűen házastársi életközösségük.)

Bátyám házas volt, van egy fia, 39 éves. A bátyám alkoholista, szó szerint, most 67 éves. Anyukánk 2018-ban meghalt, így a volt felesége lehetőséget látott arra, hogy megszabaduljon tőle, így a közös lakásból kifizették, abból pedig bátyám tőlem meg tudta venni anyu lakását, és beköltözött. Ez 2019-ben volt. Onnantól a volt neje,fia nem tartották vele a kapcsolatot egyáltalán. Az életmódjának köszönhetően kihasználták bizonyos személyek, ingyen dolgoztatták, mobilt, otthon előfizetéseket vetettek saját névre vele, neki pedig jöttek a számlák. Tesóm már évek óta nem dolgozott, 50 ezer Ft-ot kapott 60 éves kora óta, mint munkanélküli. Ennek a felét, 25 ezer Ft-ot vitt el minden hónapban a végrehajtó a mobilok miatt. 25 ezer Ft volt a bevétele, így nem fizette a 30 ezres rezsit, villanyt, stb. Én látogattam, ételt vittem neki. Combnyaktöréssel kórházba került, ott is csak én látogattam, és akkor derült ki, hogy nem fizet! 180 ezer Ft elmarradása volt már akkor a rezsiben, ráaádsul azok az egyének, akik a mobilszámlát csinálták, illetve elhordták ingyen dolgozni, megkörnyékezték a lakással kapcsolatban. Kiszolgáltatott helyzetben volt, ezért a fia, felesége szóbeli beleegyezésével ajándékozásit kötöttünk. Tudni kell, hogy ők közölték, nem tudnak anyagilag segíteni neki, orvosokhoz cipelni, ügyeket intézni sem fognak, ahogy addig sem tették. Az ajándékozási szerződés tartalmazza az élete végéig tartó haszonélvezetet, illetve hogy én attól a naptól fizetem a rezsit, villanyt, aminek eleget teszek,valamint kifizettem a tartozást, ami tovább halmozódott volna, ha nem lépek. Ez 2021-ben volt.. Az elmúlt 5 évben orvostól orvosig, hivatalos ügyekben, mindenben kizárólag én segítettem. Most ismét kórházban van, ahonnan csak akkor akarják kiengedni, ha úgymond "felelősséget vállal érte valaki", mivel nyelőcsőszűkülete van, enni nem tud, és a szonda műtétet úgy tűnik meg akarja úszni. A volt neje közölte, hogy gyakorlatilag az én kötelességem gondozni, ápolni, stb. stb. Amit amúgy is eddig én tettem, sem benzin, sem más hozzájárulást nem kaptam ehhez. A nejétől jogilag nem vált el, mindössze a vagyont osztották el. Az a kérdésem, hogy annak ellenére,hogy az ajándékozási szerződésben a rezsi fizetése szerepel, semmiféle gondozás nem, tényleg amit én eddig érte tettem,az amúgy kötelességem is lett volna? és most is kötelességem a továbbiakban ápolni, gondozni, ha lerobbanik? A fiának semmi kötelezettsége nincs? Válaszukat köszönöm!

Ennyiből nem tudjuk.
Illetve annyit mondhatunk, hogy a köteles rész a harmada annak, amit törvényesen örökölt volna a jogosult. (A köteles rész alapjába beleszámít mindaz, amit az örökhagyó a halálát megelőző tíz évben másoknak ingyenesen juttatott. Viszont le kell vonni a kötelesrészből azt az értéket, amihez a jogosult a hagyatékból más úton hozzájutott.) De ezt, gondolom, tudod.

Tisztelt Fórumozók!

Férj a feleségének ajándékozta 100% tulajdonában levő ingatlanát. Van egy közös kiskorú gyerekük, férjnek előző házasságából van két nagykorú gyereke.
Az ajándékozást követően feleség az ingatlant eladta, majd vett egy másikat. Az új ingatlan 10 %-ban a férj, 90 %-ban a feleség tulajdona volt. Férj ezt követően, de az ajándékozást követő 10 éven belül meghalt. Hogyan kell az előző házasságból származó gyerekek részére a kötelesrész értékét megállapítani?

drbjozsef,

Szerintem számít, hogy a kérdező és házastársa mennyi idős és milyen egészségi állapotban van. Ha kellően biztosak abban, hogy tíz évig még bőven elélnek, az ajándékozás (haszonélvezet fenntartásával) a legegyszerűbb. Ha nem, akkor a tartási szerződés alternatíva lehet.
Fontos, hogy szülőtartási kötelezettség csak akkor van, ha a szülő önhibájából képtelen magát eltartani, Ptk. 4:194. §. Ha képes magát eltartani (pl. nyugdíj), de magasabb színvonalon/nagyobb biztonságban/stb. szeretne élni, akkor szerintem semmi akadálya annak, hogy egy vagy több gyerekével tartási szerződést kössön.
Egy esetleges perben nem a tartónak kell bizonyítani, hogy ő tartott, hanem a nem öröklő gyereknek, hogy a tartó nem tartott. Ami sokkal nehezebb. Egyik ok, hogy a tartás a tartott szükségleteitől függ, ami idővel változhat, pl. először csak segíteni kell a tartottat a heti bevásárlásban, de lehet, hogy néhány év múlva ágyban fekvő betegként kell gondozni. Tehát az teljesen reális védekezés, hogy az első két évben a tartó nem sokat teljesített (mert nem kellett), de vállalta a kockázatot, hogy később sokkal többet kell tennie.

De miért akarjátok kizárni az első gyermekeiteket???

Én azért megjegyezném, hogy a szülővel való tartási-életjáradéki szerződés, akivel szemben a gyermeknek egyébként is törvény szerinti tartási-ellátási kötelezettsége van, elég vékony jég.
Ha nincs valódi tartás, ami igazolható, bizonyítható, akkor azért támadható meg.
Ha pedig van tartás, akkor az nem az örökség "kivonása", hiszen azért végülis így vagy úgy, de fizet a gyerek, akár pénzben, akár természetben - annál még az is lehet, hogy a köteles rész kifizetése is jobb ötlet.

zobako,

Ha a három gyerekkel tartási/életjáradéki/öröklési szerződést köttök, és legalább két évig éltek a szerződés megkötése után, akkor az így elidegenített vagyon már nem számít bele a kötelesrész alapjába. Ptk. 7:80. §

zobako,

Ha végrendeletben kizártátok őket az öröklésből, akkor csak a hagyatékból nem illeti meg őket rész, de a köteles rész az jár nekik.
A köteles részből kizárni nem tudjátok őket, csakis kitagadással, vagy ha érdemtelenek, de ennek a kettőnek lényegében azonosak, és elég szigorúak a feltételei (lásd Ptk. 7:6.§ és 7:78.§). Bűncselekményt követ el ellenetek, vagy a tartási kötelezettségének nem tett eleget, ilyenek. Bizonyítani kell tudni, mert könnyen megtámadható a kitagadás.

Pont azért van ez, hogy legalább a köteles rész járjon annak a leszármazónak, akinek egyébként nem róható fel semmi különös. A gyermeked. Ha nem akarod, hogy örököljön utánad, de nem tett semmi rosszat ellened, akkor teljesen nem zárhatod ki.

A köteles rész alapjába beleszámít a halál előtti 10 évben juttatott ingyenes adományok értéke is, úgyhogy a hagyatékból kivonni értéket ugyan lehet, hiszen saját vagyonotokkal életetekben azt tesztek amit csak akartok, de a köteles rész alapjából már nehezebb - persze nem is lehetetlen.