Hagyaték

A testvér özvegye nem törvényes örökös egyáltalán.

Tisztelt Jogtudók!

Az alábbi esetről szeretnélek megkérdezni titeket. Egy idős bácsi, nevezzük Pista bácsinak elhunyt, de évekkel ezelőtt készített egy végrendeletet (ügyvéddel), amiben leírta a végakaratát. Ennek a bácsinak volt egy húga, Klára, aki már nagyon rég meghalt. Amikor ez a haláleset megtörtént, a húg férje, András rögtön tartotta a markát a jussáért. Egy per lett a vége (nem volt mintaházasság az övék), a lényeg, a lényeg: Pista bácsi nyert András ellen.

Pista bácsi most meghalt, és András, Pista bácsi húgának férje, bejelentkezett, hogy ő az egyetlen törvényes örökös.

Ilyen esetben, amikor van végrendelet, felülírhatja ezt a végakaratot az, hogy jelentkezik egy törvényes örökös, akivel az elhunyt életében még pereskedett is? Támadhatják a végrendeletet?

Valóban, de nem is kérdőjeleztem meg a válasz hitelét, csupán a való világ tapasztalása ébresztett bennem nyugtalanító kételyt.

De nem ezt kérdezted.

Köszönöm.
Nem tudom, hogy a mai világban mekkora súlya van tanúk nélkül annak a kijelentésnek, hogy szóban már felszólították.

Ha az a kérdés, akkor érvényes az a felszólítás akár szóban is.

Elégséges-e a volt élettársat annak címére küldött ajánlott levélben felszólítani az elhunyt élettárssal eddig közösen lakott/használt ingatlan elhagyására, vagy ügyvédi segédlet szükséges ennek megtételére?
Talán kissé furcsa az "annak címére" kitétel,de az élettársnak máshol van az állandó bejelentett lakcíme. Az eddig együtt lakott ingatlanba -ahonnan ki kellene költöznie- még ideiglenesen sincs bejelentkezve.

No?

„Felújítás legfeljebb megtérítési igényt keletkeztet, tulajdonit nem.”

Házastársi és élettársi jogviszonyban ez nem feltétlenül igaz.

Köszönöm a válaszokat. Akkor sok jóval nem kecsegtet a jövő. Ezek szerint amit tehetnek, hogy felszólítják az ingatlan elhagyására és állnak egy nemkívánatos pereskedés elé.

Felújítás legfeljebb megtérítési igényt keletkeztet, tulajdonit nem. Ahhoz hozzáépítés kell.

Az ingatlanra elképzelhető, továbbra is pontosabban kellene ismerni a beruházásokat.

Az ingatlan az elhunyt élettárs és édesanyja tulajdonát képezi. Oda a kapcsolat létrejöttével fogadták be az élettársat. Az autó az elhunyt élettárs nevén és tulajdonában volt már kapcsolatuk elött is, csupán egy beleegyező nyilatkozat engedelmével használhatta, és az élettársi viszony megszűntével használja továbbra is az élettárs. Az ingatlan részleges felújítására valóban együttélésük idején került sor, de a ráfordított költség összege és terheinek részarányos viselése csupán az élettárs „bemondása” alapján ismert. (Az összeg realitása pedig nemhogy egy keleti határmenti városi jogú település, de még a fővárosi négyzetméterre vetített felújítási árak alapján is erősen megkérdőjelezhető. Ezen állítólagos költségek jóformán meghaladják az abban a régióban a teljes ingatlan értékesíthetőségének összegét)
Ezek ismeretében mi alapján keletkeztethető, vagy követelhető tulajdonjog?

Szerencséd volt.

Érdekes. Itt van a kezemben a három éve jogerős ideiglenes hagyatéki végzés, azokkal amiket írtam. A per pedig néhány halasztás, néhány kérelem, pár tárgyalás és meghallgatás után, szépen csordogál még a maga útján. Ahogy nézem ,még pár évig. Ezért írtam, hogy ehelyett bármi jobb.

Ha az élettárs a tulajdonjoga megállapítása iránt határidőben pert indít, akkor a közjegyző nem fogja a per végéig ideiglenesen sem átadni a hagyatékot.

teknőc,

Kérdezd meg a közjegyzőt, hogy egyezség hiányában ideiglenesen átadja-e a hagyatékot. Ha igen, akkor az örökösök kapják a használat és a hasznosítás jogát, elidegenítési és megterhelési tilalom mellett. Ezestben az élettársnak elvileg kötelessége átadni az ingóságokat, és birtokba adni az ingatlant. Bár utóbbit nem biztos, mint jóhiszemű birtokos használhatja.

Viszont egy valami biztos, és hidd el nekem, már volt részem nagyon hasonló esetben. Bármi jobb, mint a per. Az tökéletesen értelmetlen sárdobálás, évekig tart, idegőrlő, teljességgel alkalmatlan bármiféle párbeszédre (bár ez nem is célja), és drága. Az illeték is, az ügyvédek is. Vagy egyezzetek meg valahogy, vagy keressetek egy mediátort, ha azt elfogadja a másik fél. Persze, ha eleve időhúzás a célja, akkor nem fog belemenni. De érdemes amennyiben csak lehetséges elkerülni a pereskedést.

KBS,

felfüggeszti az eljárást a megegyezés lehetőségének esetén, de ha az nincs, akkor a per indytása után átadja idiglenesen az örökösöknek. Esetemben legalábbis így volt.

Öröösei, legalábbis az örökhagyó tulajdoni hányadának. De az kérdés lehet, hogy az élettársnak nem keletkezett-e tulajdonjoga, ha az ingatlannal kapcsolatos beruházásban anyagilag részt vett, ennek a megítéléséhez pontosan kellene ismerni a beruházás adatait. Az autó vonatkozásában pedig akkor merülhet fel, hogy ő is annak résztulajdonosa, ha az együttélés alatt vette az örökhagyó.

Kissé késedelmesen, de köszönöm a választ.
A per még a jövő, a hagyatéki eljárásban a közjegyző megegyezést reményelve, s bízva annak sikerében halasztást adott. Megegyezés nem várható. A volt élettárs az együttélésük alatt az elhunyt és édesanyja közös tulajdonát képező ingatlan -amelyben hárman közösen laktak- részleges felújítására, mezőgazdasági gép- és eszközvásárlásra adott, bár számlákkal, pénzügyi hozzájárulást, kölcsönt nyugtató iratokkal nem igazolható teljes összegre igényt tart. Ezen felül a vagyonszaporulat megosztása szerint is részesülni kíván. Továbbra is használja az elhunyt autóját és az ingatlant, aminek vitathatatlan örökösei az édesanya és a testvér.

A birtokosa. Hacsak nem helyezik zár alá.

De a kérdés a használatra irányult. Azt pedig semmilyen módon nem vizsgálja a közjegyző. Amíg felfüggeszti az eljárást, addig használhat mindent, ugyanúgy tovább?

Ha vita van rajta, hogy mi tartozik a hagyatékba, mi nem, és a vitató határidőben megindítja a pert, akkor a legtöbb közjegyző felfüggeszti az eljárást, még ideiglenes hatállyal sem adja át az örökséget.

Mivel az élettárs nem örököl, az elhunyt minden tárgya az öröklés alá esik, de nem biztos, hogy minden öröklődik is, hiszen az élettársi életközösség miatt lehet, hogy jár abból a túlélő élettársnak is.

Ha egyértelműen az elhunyt tulajdonát, és különvagyonát képezik az ingóságok, akkor szerintem a tovább használat is csak a leendő örökösök beleegyezésével folytatódhat.

Ha az életközösség miatt nem különvagyon is van benne, akkor saját jogon is tovább használhatod, de innentől az állagának megóvására is köteles vagy, ha elromlik vagy amortizálódik valami azt utólag az örökösök követelhetik.

De én laikus hozzászóló vagyok, az ügyvéd urak majd mindjárt kijavítanak.

Tisztelt Hozzáértők!
Halálozás okán megszünt (nem regisztrált) élettársi viszony hagyatéki eljárása ill. annak megegyezés híján eredménytelen volta akadályozhatja-e az öröklési eljárás lefolytatását.
Az öröklésből a törvény betűje szerint kizárt élettárs jogosult-e azon eszközök, berendezések, gépek és az autó- amelyet együttélésük alatt az elhalt élettárs korábbi, határozatlan idejű engedélye alapján használt- további használatára amelyek az örökség tárgyát képezik.
Válaszokat várva, tisztelettel: György