Ahogy a káronszerzés tilalma, úgy ez is teljesen jogtalan.
Ha valaki kifizet egy számlát, de nem neki kellett volna, akkor azt az összeget követelheti - de csak egyszer. Nem kétszer.
Döntse el, hogy az örököstől kéri - és akkor az örökös, ha volt haláleseti biztosítás igényelje a biztosítótól -, vagy a biztosítótól kéri közvetlenül (ha arra jogosult). De mindakettőtől nem.
drbjozsef
Én továbbra sem lennék annyira biztos benne, hogy nem jogos az a hagyatéki teher, mivel akárhogy olvasom, nem találtam utalást arra, hogy nincs számla a teher igazolására. Attól, hogy a kérdező csak a biztosítónál említette a számlát, még ott lehet a közjegyzőnél is, mint a hagyatéki teher igazolása. Amit a temettető felvett, az egy biztosítási összeg volt, erre nem lehet ráfogni szerintem - kihangsúlyozom, hogy csak szerintem, de én logikusan és laikusan és ésszerűen gondolkodom - hogy felvette a temetési költség összegét a biztosítótól - amiért ugyebár előtte évekig tisztességesen fizetett - és nem jár neki két helyről a juttatás. Alapesetben előfordulhat az is, hogy az elhunyt személy életében jóval többet befizetett a biztosító kasszájába, mint a halála után felvett összeg, de én úgy gondolom, hogy amit ott fizettek neki, az nem keverendő össze egy számla ellenében követelt hagyatéki teherrel.
És hát mit is írt a kérdező?
„Ha már a temetettő(élettárs) a temetésre félretett pénzt lenyúlta. Ezt nem lehet bizonyítani. Viszont a temetési biztosítást felvette. Ha ez sem hagyaték tárgya akkor ezt is lenyúlhatja? Kár nem érte! Hiszen tudom bizonyítani hogy felvette.”
Ha készpénz van a lakásban, akkor az többnyire azé, aki az elhalálozáskor megtalálja, azt nem szokták felvenni a hagyatéki leltárba. Ezzel megvádolni bárkit is bizonyíték nélkül - ehhez édeskevés, hogy tudta - simán lehet rágalmazás, becsületsértés még akkor is, ha az ezt állító személy tudja, hogy igaza van esetleg. Az pedig hogy kár nem érte? Lehet fél életén keresztül fizette az elhalálozott személy azt a biztosítást, amit most visszakapott a temettető. Így valóban ezen oldalon kár nem érte. Azonban a temetésre kifizetett összeg akkor is az egyenleg kiszámításánál a kiadás oldalára billenti a mérleget összességben.
Special anno édesanyám halála után minimum 5 helyről kaptam halotti anyakönyvi kivonatok alapján temetési segélyt biztosító egyesületektől, ami teljesen jogosan járt és bizony mindenhová elég volt a másolat, nem kellett eredetit elküldeni. Itt sem kizárt, hogy az eredeti számlák még mindig megvannak, mert esetleg a biztosító másolat alapján fizette ki a kérdéses összeget. Ez esetben pedig egy esetleges perben az alperes elbukhatja simán a történetet, amikor a felperes bemutatja az eredeti számlákat bizonyítékként.
Feltehetőleg - én azt tenném - első körben egy FMH-val fog megkínálni (vagy előtte egy sima felszólító levéllel). Erre figyelni kell, és 15 napon belül ellentmondani neki! Ha ezt elmulasztod, önhibából, akkor jogerőssé és behajthatóvá válik - függetlenül attól hogy jogos vagy nem a követelés.
Nagyon szépen köszönöm a segítséget.
Ha már nem fellebbeztetek, akkor várjátok meg az illetőt, míg követeli a pénzt, vagy pert nem indít.
Akkor lehet neki szólni, hogy a többes fizetésen nem illik gazdagodni, ha a biztosító fizetett, akkor nektek nem kell. Pláne, hogy nincs mi alapján, ha számlát nem csatolt.
Perben elbukja. Ha tényleg azt fizette a biztosító.
A közjegyzőnek ehhez nincs köze. Van egy igény, beírja, megkérdezi elismered-e. Neki hiába mutogatsz bizonyítékot,ő nem bíróság. Ha azt mondtad volna neki, hogy nem ismered el, akkor per indításra utasítja a jogosultat, és legfeljebb ideiglenes jelleggel adja át a hagyatékot.
Most én várnék. Pereljen be.
Igen, ez egy temetési biztosítás, amit megerősített a biztosító is. Csak és kizárólag temetési számlák ellenében fizetett. Ha már a temetettő(élettárs) a temetésre félretett pénzt lenyúlta. Ezt nem lehet bizonyítani. Viszont a temetési biztosítást felvette. Ha ez sem hagyaték tárgya akkor ezt is lenyúlhatja? Kár nem érte! Hiszen tudom bizonyítani hogy felvette. Hiaba mutattam a közjegyzőnek, nagyon egyoldalúan járt el. Mondván mindent bizonyítsak. Nem kelett volna figyelembe vennie? Ránézett mintha csak a falnak mutattam volna.
Csilla111
„Gyakorlatilag a biztosító már kifizette a temettetőnek a benyújtott számlák után járó összeget.”
Azért azt tisztázni kéne, hogy valóban temetési költségként fizették-e ki a számlát. Az ugyanis egy biztosítás alapján kifizetett összeg lehet szerintem. Ettől még a temetési költség ugyanúgy fennáll. Nyilván felmerül a kétség, hogy milyen alapon kaphat két irányból is erre bármit, de a biztosítás az biztosítás, amelynek nyilván életében még volt egy havidíja, a temetési költség pedig egyértelműen egy hagyatéki teher. Még laikusként sem próbálom meg a kettőt összekeverni.
Köszönöm a választ!
Gyakorlatilag a biztosító már kifizette a temettetőnek a benyújtott számlák után járó összeget. Itt az a kérdés ha kifizette neki a biztosító, akkor miért szeretné még rajtunk is behajtani? A temettető tagadta hogy volt az elhunytnak biztosítása, nekem kelett kinyomozni. A közjegyző nem vette figyelembe, hiába mutattuk neki, hogy még a biztosító fizethet ha van még számla. Nem hagyaték tárgya azt mondta. Nav 400 ezerig nem kér számlát. Ezt ráterhelhetik az ingatlanra vagy hogyan működik? Ezt én nem akarom kifizetni, mivel tudom bizonyítani, hogy fizetett a biztosító. Ha küldenek felszólítást, küldjem a biztosítótól kapott levelet, és finoman kérjem meg hogy oda nyújtson be igényt, mert van még fedezet a biztosítási összegből számlák ellenében?
Hagyatéki terhet számla vagy más igazolás/okirat alapján kell elszámolni. Temetési költséget jellemzően számlával. Semmiképpen sem bemondásra.
Neked mire fizetne a biztosító? A hagyatréki végzésre én ugyan nem fizetnék.
Azt mondta az ügyvéd nem kell fellebbezni? Ha nem nyújtott be a jogosult számlát, akkor én biztosan megfellebbezném. Ne vicceljünk már. Akkor te meg jelents be kétmilliós ügyintézési költséget, hát nem? Ha nem kell számla, akkor nem kell számla.
Ha a biztosító is észbe kap, kerülhettek két szék közül a pad alá - legrosszabb esetben, ha a biztosító elutasít, nektek kell pert indítani az ellen, akinek ti fizettetek a hagyatéki végzés alapján. Bár még ebben sem lennék biztos, hiszen a hagyatéki végzés jogerőre futásával a terheket elismertétek, azt már nem vitathatjátok fellebbezés nélkül.
Kérd írásba a biztosítótól, hogy a hagyatéki végzés alapján fizet. Esetleg az jó lenne, de tartok tőle, ezzel kifutnátok a fellebbezésre nyitva álló határidőből...
Tisztelt Fórumozók!
Az lenne a kérdésem, hogy hagyatéki teherként fel lett tüntetve a temetési költség. Ügyvédhez fordultam és azt javasolta nem kell megfelebbezni. Mivel a temettető felvette az örökhagyó temetési biztosítását és én felvettem a biztosítóval a kapcsolatot írásban. Azt a választ kaptam ha még van elszámolni való költség nyújtsuk be a számlát a biztosítóhoz. Lehet ebből bajunk, hogy nem felebbeztünk? Vagy elegendő benyújtani a követelőnek a biztosítótól kapott levelet? Gyakorlatilag küldjem a követelésével a biztosítóhoz? 400 ezer hagyatéki teher lett a hagyatékátadó végzésbe feltüntetve, számlák nélkül. Fizetni számlák ellenébe kellene? Köszönöm
Persze, ha helyesen jártok el, akkor legfeljebb az örökség értékének erejéig. A saját vagyonotokkal, főszabály szerint, nem feleltek.
apo60,
A kamattal, járulékokkal, költségekkel növelt a helyes.
Sőt, ha később előkerülne más, nem ismert tartozás is, mint jogutódok, azokért is helyt kell állnotok akkor is, ha az egyáltalán nem is szerepelt a hagyatéki leltárban és a végzésben.
A hagyatékban örökölt pénzt megfelelően elosztva ki kell fizetni a hitelezőknek (fontos, hogy körültekintően, jóhiszeműen, kellő gondossággal járjatok el, különben a saját vagyonotokkal is felelhettek a tartozásért), a hagyaték tárgyait pedig fel kell ajánlani a banknak. Mondjuk egy tértivevényes levéllel kezdeném.
Üdv Tisztelt Szakértők!
Szeretném megkérdezni,hogy az egyik örökölt tartozás végrehajtónál van amiről van részletfizetési megállapodás és fizetve is van. Ez a tartozás a hagyatékiban szerepelt összegszerűen plusz mellé van írva a járulékaival szó.
Van egy másik tartozás ami még nincs végrehajtáson,de a napokban érkezett egy felszólító levél a banktól és abban a hagyatékiban szereplő összegen felül késedelmi kamat is van írva. A hagyatéki tartozásban csak a követelés összege szerepel és ennél a követelésnél nincs mellé írva a járulékai szó.
Azt szeretném megkérdezni,hogy a hagyatéki végzésben feltüntetett összeg a helyes vagy a kamattal emelt ami a felszólító levélben szerepel. A hagyaték a végzésben szereplő tartozások ismeretében lett elfogadva tudván ahol járulékot is kér megfizetni a bank ott azzal kalkulálva mindenki részéről.Az örökösök között van egy 2 éves gyermek is a gyámügy engedélyezte az örökség elfogadását.
További segítséget abban szeretnék kérni mi a menete,hogy a bank az örökölt vagyontárgyból elégítse ki a követelését.Fedezetlena kölcsön amit követel a bank.Köszönöm!
Zsoltika92,
Az örökösnek a Ptk. szerint úgy kell eljárnia, hogy az ismert tartozások arányában osztja el a befolyt vételárat. Jóhiszeműen kell eljárni, különben az örökös a SAJÁT vagyonával is felel a tartozásokért. Lásd : Ptk. 7:94.§ - 7:100.§ . Különösen : 7:98.§(3).
Ha sikerül eladni, fogod a pénzt, szétosztod a tartozások arányában, és elutalod nekik. Ha valamelyik problémázik, akkor tudd igazolni, hogy így jártál el, pereskedjen ő, ha nem felel meg neki. De ha így jársz el, nem kell tartanod ettől.
Természetesen bármelyik követelőnek felajánlhatod az ingatlanrészt, hogy elégítse ki magát belőle. (Nem "eladod" neki, csak vegye át a tartozás fejében. De ez a fentiek miatt akár aggályos is lehet ha sokan vannak.)
Nagyon szépen köszönöm a válaszokat!
A helyzet az, hogy megvan még az örökölt tulajdon, viszont ezek csak ingatlanrészek és így nehéz vele mit kezdeni. Több tulaj, akik persze nem akarják sem eladni a házat, sem pedig kifizetni az adott részhányadot, illetve az adott ingatlanrészekre egy behajtó már bejegyezte a végrehajtási jogot. Sőt, az egyik már árverésen is volt, természetesen így nem kellett senkinek.
Gondolom olyan opció nincs, hogy az ember átíratja az örökölt tulajdonát a bank nevére és ezzel megszűnik a teljes örökölt adósság.
A szemem előtt egy lehetséges megoldás van (feltéve, ha még egyik adósság sem évült el):
Ha mégis sikerülne eladni az egyik házat és a testvérek kifizetnének a bankoknak/behajtóknak annyit, amennyi az említett végzésben szereplő leltári érték. Ez az összeg nem fedi a teljes tartozást kamatostul, szóval valamelyik hitelezőnek nem jutna belőle. Ez járható út lehet?
Esetlegesen bármilyen más ötlet? A végcél az lenne, hogy az örökösnek semmiféle tartozás ne maradjon a nevén, természetesen az örökölt ingatlanrészeket hajlandó/tudja csak ezekért odaadni.
Azt gondolám, hogy az arra vonatkozik, ha a tárgy nincsen már meg. Ha megvan, akkor helyt tud vele állni...
De akkor tévesen. Köszönöm a javítást.
Amikor azt írja a törvény, hogy "vagy az értékük erejéig", akkor a gyakorlat az örökléskori értéket érti.
Zsoltika92,
Az örökösök egyetemlegesen felelnek a tartozásokért, úgyhogy egyikük egyedül is intézheti a dolgokat.
A rossz hír, hogy elsősorban a hagyaték tárgyaival feleltek a tartozásokért. Ha még megvan, és 2008 óta mondjuk 3x annyi az értékük, akkor nem számít a végzés szerinti érték : maga az ingatlanrész számít.
A jó hír, hogy ez tényleg igen jó eséllyel elévült, ezt érdemes körbejárni.
(Ha 2008 óta nem történt semmi, akkor akár el is évülhettek azok a követelések. Különösen, mivel az esedékességük bizonyára még régebbi.)
Egyes vélemények szerint a hagyaték megnyílta után esedékessé vált kamatok - de legalábbis a késedelmi kamatok - nem hagyatéki tartozások, azoknak egyenes, közvetlen kötelezettje az örökös.
Tisztelt Szakértők,
Az alábbi esetre keresek megoldást. Az édesapa 2008-ban elhunyt, már a halálos ágyán feküdt amikor kiderült, hogy több tartozása is van. Két gyermeke megörökölte ezeket, valamint 2 ingatlan bizonyos hányadát. A hagyatékátadó végzésben fel van tüntetve az örökölt vagyon leltári értéke. Eddig sajnos nem foglalkoztak a megoldással, kamatokkal együtt már bőven több a tartozás, mint maga az örökölt vagyon. Kérdéseim a következők:
Az örökölt vagyon hagyatékátadó végzésben leírt leltári értékénél kérhetnek –e számon nagyobb összeget?
Hogyan lehet ezt hivatalosan elintézni, ha a tartozások körülbelül 5-6 különböző banknál/behajtónál van?
A két örökös intézheti külön-külön a dolgot?
Előre is köszönöm a segítséget.
Igen, jogszerű.
Tisztelt Szakértők!
Édesanyám örökölt egy házat, amit aztán a sok tartozás miatt el kellett adnia. De sajnos az adót, ami közel 900 ezer forint, már nem tudta belőle megfizetni. Az APEH-minden részlet fizetési kérelmet elutasított arra hivatkozva, hogy még 6 millió forintnak meg kellene lenni az örökségből mivel ezt az összeget nem tudjuk számlával igazolni. Sajnos rengeteg költsége volt a ház eladásának, amit mi álltunk és nem kaptunk róla számlát. (szemét szállítás, közmű javítás; stb.). Most az APEH inkasszót tett a rokkantnyugdíjas édesanyám bankszámlájára, annak ellenére, hogy van jövedelme amiből tudnák vonni a 33% letiltást. A kérdésem az lenne hogy megteheti e ezt az APEH hogy inkasszót tesz a számlára annak ellenére hogy letiltást kért a jövedelemből. Illetve lenne e valami javaslatuk erre a helyzetre?
Talán feltehetnéd a konkrét, értelmes kérdést. (Hogy mi lenne, ha fent lennél a KHR-ben, ahol valószínűleg nem vagy fent - nos ez nem is konkrét és nem is túl értelmes.)
Kedves Kovács_Béla_Sándor!
Teljesen értem és tisztában vagyok vele, sőt azt gondolom, hogy kellő tisztelettel írtam a kérdésemet, megköszönve előre minden segítő választ. Ez viszont egy fórum, és nem feltétlenül érzem igazságosnak, hogy egy ilyen válaszra továbbra is meg kellene adnom minden tiszteletet csak azért, mert én vagyok a kérdező.
,,Ennyi sületlenséget összehordani, hogy aztán egy értelmes kérdést se tegyél fel hozzá..."
Erre mi lenne a jó reakció?