Meghatalmazott válásnál

Kedves Tagok,

Az alábbi kérdéssel fordulnék Önökhöz:

Ha a külföldi alperes válási perben nem tud megjelenni személyesen és nincs pénz jogi meghatalmazottra - ebben az esetben meghatlmazhat a magyar konzul előtt természetes személyt is, hogy képviselje őt a perben?

Köszönöm a segítséget!

Hozzátartozót meghatalmazhat.

Nincs ilyen kitétel, hogy hozzátartozó.

1./ Meghatalmazás

A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni. A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. A meghatalmazás visszavonásig érvényes. A meghatalmazás korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás semmis. A meghatalmazás korlátozása és visszavonása harmadik személy irányában akkor hatályos, ha arról tudott vagy tudnia kellett. Meghatalmazás alapján cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy is képviselhet (6:15. §).

2./ Általános meghatalmazás

Ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti (6:16. §).

De, polgári perben ha nem ügyvédet, ügyvédi irodát hatalmazol meg, akkor hozzátartozót lehet meghatalmazni.

67. §137 (1) A perben meghatalmazottként eljárhat:

1. a félnek a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója

(2)37 Az (1) bekezdés alkalmazásában hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs a jegyes és az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa

Köszönöm szépen a segítséget, ezek szerint nincs megoldás, ugyanis a rokonai szintén nem tudnak az országba belépni, jogi meghatalmazottra pedig nincs pénzünk.

Ha kapott költségmentességet a perben, akkor kérhet pártfogó ügyvédi képviseletet. Ha nincs magyarországi lakcíme, akkor valamelyik fővárosi járási hivatal engedélyezheti. Ha nem kapott költségmentességet, akkor valószínű, hogy a rászorultsági feltételeknek nem felelne meg.

Bontó perben úgy se váltja ki a jogi képviselő megbízása a fél személyes meghallgatását.

Kedves Burn Out,

Nem futottam neki, hogy megkapnám-e a költségmentességet, vagy sem. 120 ezer nettó a fizetésem, de jön még a családi pótlék, adókedvezmény, amivel már lehet hogy éppen túlléptük volna a határt - azt pedig nem veszik figyelembe, hogy ebből albérlete, rezsit fizetek és élnünk is kellene. Lehet meg kellett volna próbálni, most már ez mindegy. Fizetni nem tudunk, semmiképpen.

Kedves Kovács Béla,

A bíróság közölte a levelében, hogy helyettesítheti meghatalmazott az alperest - mivel nem tud személyesen megjelenni. Nem azért, mert beteg, vagy más ideiglenes ok miatt, hanem mert nem léphet be az országba. Így nehezen tudna személyesen megjelenni a tárgyaláson.

Köszönöm még egyszer a kedves segítségüket.

Kedves Attika,

Ezek szerint a férjem engem is megjelölhetne meghatalmazottként - attól függetlenül, hogy én vagyok a felperes?!

Mert ő ma felvetette ezt a megoldást, de én kétlem, hogy ez járható út lenne.

Dehogy!

Viszont a bontást kimondják a távollétében is. Pláne, ha nyilatkozik legalább írásban, hogy nem ellenzi.

Örül neki, hogy megszabadul tőlem :D

Viccen kívül, tényleg semmi gond ezzel kapcsolatban kettőnk között, legalább egy valami, amiben egyettértünk :D

"Kedves Attika,

Ezek szerint a férjem engem is megjelölhetne meghatalmazottként - attól függetlenül, hogy én vagyok a felperes?!

Mert ő ma felvetette ezt a megoldást, de én kétlem, hogy ez járható út lenne."

Jogos a felvetés. A jogtudomány már régen küzd azzal a kérdéssel, ha a házasfelek együtt kijelentik, hogy házasságukat fel akarják bontani, akkor ki a felperes és ki az alperes. Erre valamilyen olyan magyarázat született, hogy ebben az esetben is szükség van alperesre és felperesre. Véleményem szerint, ha az anyakönyvvezető előtt tett egybehangzó nyilatkozat házassági köteléket keletkeztet, akkor ugyanott egybehangzóan meg tett nyilatkozat azt fel is bonthatja.

„Ezek szerint a férjem engem is megjelölhetne meghatalmazottként - attól függetlenül, hogy én vagyok a felperes?!”

Természetesen nem, a meghatalmazott nem lehet az ellenérdekű fél. Egy perben pedig az alperes és a felperes a törvény erejénél fogva ellenérdekűek, akkor is, ha mindenben megegyeznek.

Van ahol leegyszerűsítik ezt a kérdést, mi is gyorsabban el tudnánk válni külföldön, mivel azonban gyerekünk is van, ezért jobb egyben rendezni az egészet.

Köszönöm szépen a segítségüket