Örökség

Visszterhes vagyonszerzési illeték - ami egyébként kisebb mint az öröklési.

Köszönöm a Választ.
Öröklési szerződést kötöttem és a bácsi meghalt, egy ingatlan 7/10 részét örököltem.
Konkrétan milyen illetékek és adók fognak terhelni?

Van. Ha eltartási szerződést kötöttek, és csak az eltartott halála után fizeti meg a vagyonszerzési illetéket, akkor jókora késedelmi kamatot és bírságot is ki kell pengetnie.
Az adózás szempontjából akkor lehet különbség, ha majd eladja az eltartó az ingatlant.

Szép Napot.
Egy kérdésem lenne nem igazán értem mi a különbség a tartási és az öröklési szerződés között?
Az eltartott halála után van valami különbség az illeték és adózás szempontjábóL?

Még az is előfordulhat, hogy a közjegyző átadja a hagyatékot, és csak évek múlva kerül elő, és akkor él tulajdoni igényével az örökös.

Jó napot! Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy a párom nagypapája 4 hónapja halt meg. Azóta nem került elő végrendelkezés.Előfordulhat, hogy addig míg nem kerül sor a hagyatéki tárgyalásra nem tudjuk meg, hogy van-e? Tarthatja ezt valaki otthon is? Vagy a közjegyzőnek már kellett volna erről értesítést adnia? Kérem segítségüket, hogy tisztán láthassak.

Köszönöm a válaszokat!

Feljelentést tehetsz a rendőrségen és polgári pert indíthatsz a bíróságon.

Hagyatéki eljárás lefolytatását kell kezdeményezni. A nagynénit pedig esetleg feljelenteni.

Wasp! Köszönöm a választ! Még egy kérdés! Hova kell fordulni ilyen ügyben? Az önkormányzetnál le van zárva már az ügy. Vanilla

„Van a nagynénémnek joga ahoz hogy ezt tegye?”
Amit tett, a jogban azt lopásnak hívják.

Egyébként a nagynénjének is járna (kiesési ok híján) az örökségből, nem csak önöknek.

A nagymamája rendelkezése az ékszerekről sajnos feltételezhetően nem számít érvényes végrendeletnek (ha szóban tette, akkor annak nagyon szigorúak a feltételei). A hagyatéki tárgyaláson a vagyon - így az ékszerek is - elosztásra kerül, és a nagynénjük azok kiadására lehet kötelezhető.

Tisztelt Dr Attika.
Meghalt a nagyanyám akivel egy háztartásban éltem már 24 éve.7 évvel ezelött megvettem tőle a házat amiben lakunk.Így ez az én nevemre került és 25 évig fizetem az Otp-nek a részleteket. 3 lánya van. Semmi nem volt a nevén amit örökölni lehetett volna. Sem javak sem adóság. Az egyik nagynéném ma amíg én dolgoztam nálunk volt mert édesanyám főzött a gyermekemre és férjemre, így meghívta őt is. Szó szót követett, majd a nagynéni kibökte hogy az a sok tüzifa az udvarban biztos abból van hogy a mama ékszereit eladtam. Anyukám kivitte neki az ékszereket hogy itt van nézd meg mind meg van. Majd olyan nagy veszekedés kerekedett hogy nagynéném egyszer csak fogta a cuccát és elviharzott. amikor haza értem anyu elmesélt mindent. akkor vettük észre hogy nincsenek meg az ékszerek. Elvitte. Felmentem hozzá és kértem adja vissza. Persze eszében sem volt! Mama minden gyűrűjére, láncára elmondta hogy kinek adjam majd. Két hónapja hogy meghalt, de nem tudok még a holmijai közt pakolgatni. Még nagyon fáj! Van a nagynénémnek joga ahoz hogy ezt tegye? Válaszát előre is köszönöm! Vanilla.

Valóban jó ezzel vigyázni, sokaknak hatalmas stresszet okoz a bíróságon való megjelenés.
Nekem is volt nem egy olyan ügyem, ahol az ellenfél úgy belelovalta magát a dologba, hogy már a bíró szólt rá, álljon le, nem szeretné, ha ott kapna infarktust.

A személyes megjelenésre kötelezést elvileg nem lehet kiváltani, ennek éppen az a lényege, hogy a bíró a felet valamiért személyesen akarja meghallgatni, kikérdezni. (Egyébként a fél nem köteles megjelenni a bíróságon, minden tárgyaláson képviselheti ügyvéd.)

Javaslom, hogy csatolja be az orvosi papírjait, írja le amit az ügyről tud, illetve, hogy a személyes megjelenés életveszélyes is lehet önnek, és kéri, hogy ettől a bíró tekintsen el, ill. ezt az ügyvédje is próbálhatja megértetni a bíróval.

Mivel nem tudható, hogy a bíró miért akarja személyesen meghallgatni, ill. hogy ennek elmaradását hogyan értékeli, én nem mernék jósolgatni abban, hogy ez milyen kihatással lehet az ügy kimenetelére, sok bírót ismerek, aki megértené amit mond, de vannak olyanok is, akik valószínűleg nem. Jó lenne, ha az ügyvédje puhatolódzna a bírónál, nagy gond-e, ha nem jelenik meg személyesen.

T.Dr. Attika!

Nagyon köszönöm a válaszát.
Sajnos semmiképpen nem tudok a tárgyaláson megjelenni és nemcsak most, hanem esetleg egy újabb időpontra kitűzött, elnapolt tárgyaláson sem. Semmiféle izgalmat nem bírok.
Nem attól tartok, hogy a bíróság előtt elő kell adnom az álláspontomat, hanem attól, hogy találkozni fogok az alperessel, ami számomra nagyon megterhelő lenne.

Azonban az igazamról teljesen meg vagyok győződve, hiszen idős koromig soha senkivel nem voltam még perben, de most kénytelen voltam kiállni az igazamért, hiszen akkora méltánytalanság ért.
T. Dr. Attika, mit gondol Ön, annak ellenére, hogy egyáltalán nem tudok egyetlen bírósági tárgyaláson sem résztvenni, azért még nem szűntetik meg az eljárást és számíthatok a bíróság igazságos döntésére?

Legfeljebb az ügyvédem mellett a leányom is képviselhetne engem, aki teljesen tisztában az ügy minden részletével, és az ügyvédnél alaposabban ismeri az ügy hosszú évekre, évtizedekre visszanyúló részleteit. Lenne ennek értelme Ön szerint?
Nem szeretném a bíró rosszindulatát kivívni, de valóban kockázatos lenne számomra a tárgyaláson való részvétel.
Lenne esetleg valami más áthidaló megoldás, ami kiválthatná a személyes megjelenésemet?
Várom szíves válaszát, melyet előre is köszönök.

Üdvözlettel
Barna

Tisztelt Hegyi Barabás!
A polgári perekben sok esetben- így az örökösödési ügyekben is- a bíróság idézheti a felet ( felperes-alperes) a személyes megjelenésre. Ekkor meg kell jelenni, ezt az eljáró meghatalmazott ügyvéd nem pótolhatja. Persze, ha nem tud megjelenni, mint ebben az esetben egészségügyi okoból, van helye kimentésnek, de ez egyrészt az eljárás befejezését késlelteti, mástrészt eredményezheti a bíróban azt a képzetet, hogy "Ha nem jelenik meg a felperes, akkor nem is gondolja komolyan a kereseti kérelmét."

Nem kell félnie, nem fog belehalni a bírósági tárgyalásba. Elő kell adnia az üggyel kapcsolatos álláspontját és ennyi. Nyilván, ha nem lenne meggyőződve igazáról, akkor felperesként nem indította volna meg a pert.

T.Fórumozók!

Örökösödési ügyben felperes vagyok. Az első tárgyaláson az ügyvédem képviselt és én személyesen nem voltam jelen.
Nemsokára lesz a második tárgyalás, amelyre engem személy szerint megidéztek.
Azonban most augusztus elején kórházban voltam a szívemmel és a kórházból való elbocsájtásomkor a lelkemre kötötték, hogy minden feszültséggel és stresszel járó helyzetet nagyon kerüljek el.
Persze egy bírsági tárgyalás mindig sok feszültséggel és stresszel jár, ezért nem merenm megkockáztatni a részvételt.
Az ügyvédem rábeszél arra, hogy jelenjek meg,de én félek, hogy újra dekompenzálódik a szívem és kórházba kerülök. Most sem vagyok jól és nem szeretnék még betegebb lenni, vagy meghalni.

Szeretném a véleményeteket megkérdezni, hogy, ha csatolom a kórház zárójeletését és mellé levelet is írok a bíróságnak, akkor ezt elfogadják-e, elég-e ha továbbra is csak az ügyvédem képvisel engem és nem lesz-e emiatt rosszabb a megitélésem a bíró szemében.
A zárójelentésen kívül egyéb orvosi igazolásom nincs, de a zárójelentés önmagáért beszél.

Várom mielőbbi szíves véleményeteket, melyet előre is köszönök.
Üdvözlettel
Barna

Az ő hányadát a leszármazói öröklik, ha vannak, ha nincsenek, akkor a szülei, ha ők már nem élnek, akkor a szülők leszármazói, ha ők sem élnek, akkor a nagyszülei, utánuk azok leszármazói, utánuk egyéb felmenők, ha még élnek. Ha egyik sincs, akkor az állam.

Tisztelt Válaszadó!

Augusztus 6.-án elhunyt a párom, akit 12 éves ismerek, és 9 évig éltünk élettársi kapcsolatban. Nem volt bejegyezve hivatalosan az élettársi kapcsolat.
2006-ban vettünk egy lakást, én adóstársként vagyok feltüntetve, a tulajdoni lapon fele-fele arányban van a lakás. Ezenkivül van még 2 autó, és 1 motor, az egyik autóra visszavan 6 év lizing, a motorra 1,5 év.
A kérdésem az, hogy ki örökli a lakást, és ezeket a gépjárműveket, illetve, én öröklek-e a lakásból egyálatlán valamit, ha nem voltam a felesége.
Igényt nem tartok a lakásra, mert egyedül nem tudnám fizetni, ha jogosult lennék, mivel 32 év hitel van még rá.

Köszönöm előre is a válaszát.

Márta

Üdvözlöm Dr.Attika!
Köszönöm,hogy ilyen hamar válaszolt.
Pontosítok.A párom akivel élek azért nem válik el a feleségétől, mert szerinte a gyerekeinek a válást követően az ingatlannál amit az apa után örökölnek illetéket kell fizetni.Nem szeretne a gyerekeinek anyagi gondot okozni,pedig mindketten munkahellyel rendelkeznek.Valamint a fiú már elköltözött otthonról,csak a lány lakik a Mama hotelben,ahogyan Ön nagyszerűen megfogalmazta.
Köszönöm előre is válaszát.
Tisztelettel: Marcsi

Üdvözlet Marcsi!
Milyen jogalapon kellene hogy illetéket fizessenek a nagykorú gyermekek? A használat után nem kell. Vagy talán örököltek? Pontosítsa a kérdést kérem.
A "Mama Hotel" nem illetékköteles.

Üdvözlet!
Egyetlen kérdésem van.Válás után ha nagykorúak a gyerekek és az anyjukkal maradnak a volt közös házban.
Fizetnek-e illetéket az ingatlan után a rájuk eső részre?Köszönöm előre is a választ

Ne legyünk ennyire bátrak, mert a kérdés nem egyértelmű. Mit írt a közjegyző pontosan? És mikor?

Többféle a variáció:

1. A II. ill. III. sz. örököstársnak elővásárlási joga van a férjed tulajdoni hányadára, ha egyik sem kíván ezzel élni akkor a férjed szabadon eladhatja a tulajdonrészét - ha talál rávevőt... (vélhetően jóval kevesebbért mint amennyit a közjegyző "kiszámolt")
2. A férjed bírósághoz fordulhat és kérheti a közös tulajdon megszüntetését., egy ilyen per 2-3 évig is eltarthat és elég költséges. (A per végén valószínűleg elárverezik a házat, a vételárból mindenki megkapja a részét, de tudni kell, hogy egy árverezésből még senki sem jött ki jól. A bentlakó nagynénivel is kell kezdeni valamit...)
3. Az örökösök hivatalos levélben közösen felszólítják a jogcímnélkül ottlakó nagynénit hogy pl. 60 napon belül távozzon a lakrészből - ezáltal szabad lesz a ház eladásra. Ha nem távozik bírtokháborítás címén feljelentést lehet tenni az önkormányzat jegyzőjénél, aki majd elkezdi a nénit bírságolni...

Előfordulhat, hogy az örökösök megegyezése alapján a néni életet végig maradhat a lakrészében, de a továbbiakban lakbért kell fizetnie - a pénzt harmadolva mindenki megkapja.

És végezetül, bármelyik lesz is a megoldás, a férjed által felkért saját ügyvéd nélkül nem valósítható meg.

Külön írva: az örökölt ház állaga valószínűleg olyan amilyen, arra a tulajdonostársaknak költeni fog kelleni...

"Lisa"
laikus hozzászóló

Sziasztok!
Lenne egy számomra életbe vágó kérdésem,ill. több is.
Férjem harmadmagával örökölt az édesapja után egy házat. Ebben a házban az apósom huga lakik talán már negyven éve. Eddig ez egyik örököst sem zavarta, de sajnos a férjem nem tud hozzájutni az örökrészéhez,mert nem hajlandó a másik örökös a jogosan közjegyző által előírt összeget megfizetni. A harmadik örökösröl mi nem sokat tudunk mert vele a másik örökös tartja a kapcsolatot.Szeretném tudni milyen módon lehet a jogos részhez hozzájutni, vagy a lakás elhagyására felszólítani a másik felet.
Pereskedjek?

Köszi!

the big cat írta - 2003.07.9 17:43
„Akkor a sógornőd lakása az övé, őt az égvilágon semmi nem kötelezi, hogy abból bármit is adjon bárkinek.

Az örökség tárgya pedig az anyósodék lakása lesz. Erről lehet úgy végrendelkezni, hogy a gyermekek között aránytalanul oszoljon meg, de a sógornőd mindenképpen jogosult lesz a negyedére (ha ketten vannak testvérek) mint köteles részre.

Tehát a végrendeletben meg kell mondani, hogy a férjed és asógornőd milyen arányban öröklik a szülei lakását.”