Több éves házzaság után válás és gyerek elhelyezés. A kislányom 4 éves és a mindenem. Összevesztünk.A Összepakoltam és eljöttem , először egy ismerősnél húztam meg magam, majd egy nagyon kedves barátomhoz(nőhöz)mentm a kisgyerekkel. Két hónapig voltunk ott. Közben az anya egyszer látta a lányát,nem igazán adtam alkalmat arra hogy találkozzanak.Minden nap hívja telefonon az a anya a lányát többször is.2 éve szinte én nevelem a gyereket ,én vittem és hoztam az oviból 5 napból 3at.Az anya munkájából adódóan sokat volt vidéken és általában hétvégén tudott a gyerekkel törődni "csak". Egyezkedés nem igazán működik közöttünk.Gyerek oviba sem jár most, kivettem.Egyik nap jött a végzés tárgyalás nélkül, hogy vigyem vissza a gyereket.Én ezt nem akarom, kezdődött a bújkálás a gyerekkel.Jött a tanács, hogy menjek el máshova a gyerekkel ne találjanak rám(a jelenlegi ügyvédem tanácsolta).Na ezt meg is tettem.Idegen városban , ott ahol nem találnak rám.A gyámügynél is voltam, mert behívattak, ott az elmondásom alapján úgy tünt, hogy mellettem állnak.Az oviból is kaptam egy igazolást, hogy én tartottam velük a kapcsolatot és én jártam a gyerekért. Írtunk fellebbezést, de nincs még rá válasz.Mennyi idő míg válasz jön körülbelül?Mik lehetnek az esélyem az elhekyezésnél? Minden vélemény és tanács nagy segítség lenne. Ha első körben neki "ítélték" a gyereket a fellebezésnél lehet akkora változás, hogy nekem adják? Az anya maradt a lakásban.Nem iszik és nem csinál semmi kirívót, csak álított valótlan dolgokat az ügy folyamán.Jelen pillanatban nincs munkám.
Gyerektartás és láthatás
Cat34: igen. A szülő még saját megélhetése rovására is köteles eltartani kiskorú gyermekét.
Üdvözlöm Önöket!
Kérdésem lenne, kérem, aki tud segítsen.
GyES-en lévő szülőt, amennyiben más jövedelme nincs (tartósan beteg gyermekre kapja a GyES-t és az emelt családi pótlékot, aki nem a volt férjjel közös), kötelezhetik-e a volt férjével közös gyermekre tartásdíjra? Az apánál van közös megállapodás alapján elhelyezve ideiglenesen.
Válaszukat nagyon megköszönném!
Szívemből szóltál, mamami!
Sajnos én is úgy jártam, mint az egyszeri ember a viccben:
- Mikor ismerte meg a feleségét?
- Sajnos csak jóval az esküvő után...
Minden normális embernek természetes, hogy ha válásra kerül a sor, azt intelligensen kellene véghezvinni, főleg ha gyerekek vannak. De ez csak akkor megy, ha a másik fél is normális.
Barika!
Szomorú ez az egész úgy ahogy van.
Sajnos az esetek többségében az van, hogy két felnőtt ember, akik annak idején annyira szerették egymást, hogy közös családot alapítottak, gyereket vállaltak, mégsem tudnak tovább együtt működni.
Eltűnik a józan ész, és a sértett fél rendszerint mindent bevet, hogy a másik életét megkeserítse. Szerintem az olyanoknak egy cseppet sem számít a gyerek akiért elvileg harcol.
Ha egy picit is intelligens lenne a másik fél, akkor olyan szépen lehetne mindent rendezni.Mindenki tudomásul venné, hogy egy rosszul működő kapcsolat együtt többet árt mint egy jól működő külön, és akkor a gyerekek is élhetnének nyugodtan. Persze az élet sajnos nem ilyen egyszerű. (de szép kis utópia lenne)
Tényleg kívánom, hogy mindenkinek rendeződjenek a dolgai.
Az én korábbi kérdésemre választ nem tud senki?
Sajnos nincs hatáskörük kapcsolattartás szabályozására, egyedül annyit tudnak tenni, hogy védelembe vételről döntenek, ha úgy gondolják, hogy a kapcsolattartás akadályozása veszélyezteti a gyerekeket.
valoapa: Nem vagyok hozzáértő,de sajnos én is válófélben vagyok,ezért próbálok tájékozódni..szerintem a gyámhatóság tud ebben lépni valamit.
Barika33
Ilyenkor a páratlan hétvége nem jár.
Kedves Válóapa!
Szerintem gyámhatóság. Más módot nem ismerek.
Kedves Mamami!
Igen,értelek én,és soha nem így akartam,de nincsenek túl biztonságban a gyerekeim az apjuknál,de én ezt hiába mondtam a bíróságon,őt is megkérdezte,ő persze mást mondott. Szó sincs róla,hogy én ezt bíróságra akarom vinni,csak meg szeretném tudni,ilyenkor mi a bevett szokás,illetve a törvény. Az apával kompromisszumot kötni lehetetlen,mivel 2 éve azért küzd,hogy engem tönkre tegyen. Nem akarok részletekbe belemenni,és hidd el,nálam jobban senki nem akarja a gyerekek nyugalmát,de az apja akkor sem hozná haza előbb,ha az magát a földhöz verné sem. A gyerekek pedig még kicsik,hogy eltudják dönteni,hogy hová akarnak menni,hiszen még csak 1 hónapos volt a pici,és lelépett az apjuk,miután jól elvert.
Sziasztok!
Közeledik a karácsony. Közös szülői felügyelet alatt álló gyerekeinket, akiket az anyuka az én tájékoztatásom és beleegyezésem nélkül magával vitt, összesen fél napra hajlandó odaadni karácsonyozni.
Gyermekelhelyezési kereset beadva, de tárgyalás még nem volt, kapcsolattartás nincs még szabályozva.
A törvény szerint ugyebár akkor és oda viszem őket, ahova és amikor akarom, de a gyerekeket a továbbiakban is meg akarnám kímélni a jelenetektől.
A dolog teljesen méltatlan, a gyerekeknek joga lenne ahhoz, hogy az apjukkal is, meg az apjuk családjával is karácsonyozhassanak, ne kutyafuttában megkapják az ajándékot aztán ennyi. Van bármilyen mód, amivel az anyukát kényszeríteni lehetne arra, hogy adja ki a gyerekeket minimum egy napra, még ha az ottalvást valószínűleg nem is elérhető?
(meggyőzés nem működik, még mielőtt bárki ezt javasolja)
Barika!
Bevallom nem is igazán értem a problémádat.
Persze az tiszta sor, hogy most nem mindegy neked hogy kinél hány napig vannak a gyerekek, de ha jól olvastam, akkor nálad vannak elhelyezve. Akkor meg minek azon vitázni, ne adj Isten bíróságra menni 2 napért?
Szerintem nem a gyerekeken kellene vitatkozni, hogy kinél hány napot vannak, hanem a sérelmeket félretéve az érdekeiket nézni.
Hidd el, hosszú távon mindenképpen kifizetődőbb ha kompromisszumra törekedtek.
Mi sosem vitatkoztunk azon, hogy mikor és hány napra ment a gyerek az apjához. Jött érte, elvitte, vagy elvitte de nem akart ott lenni és hozta haza. Ha a gyerekeid ott akarnak lenni az apjuknál, engedd őket, ha meg nem, akkor úgyis menni akarnak majd haza.
Sziasztok!
A kérdésem a következő lenne:
2 gyermeket nevelek egyedül,az apának minden páratlan hétvégén van joga elvinni a gyerekeket. De vitánk támadt azt illetően,hogy pl. őszi szünet az iskolában összesen 10 nap. A bírósági határozat szerint a szünet első fele,tehát az első 5 nap őt illeti meg,a második 5 nap pedig engem. De erre a második 5 napra esik az a páratlan hétvége amely neki jár. Ilyenkor melyik az erősebb? Mert ugye így neki akkor van 7 napja,nekem pedig 3.
A segítséget előre is köszönöm!
Barika
ObudaFan köszönöm a választ-:)-:)
Sziasztok!
Tulajdonképpen csak kérdezni szeretnék tőletek. Nemrégiben volt a gyermektartásdíj csökkentése iránti per az exemmel.Mivel már körülbelül 3 hónapja utalta a munkáltató a százalékos gyerektartást, így nagyjából sejteni lehetett, hogy mennyi a valós jövedelem.
Ennek ellenére az ex a bíróságra egy olyan munkáltatói igazolást hozott, amibe már a gyerektartással csökkentett bére volt beírva nettó jövedelemként, semmi utalással arra, hogy ez már csökkentett bér.
Nem kicsit döbbent meg a bíró is, mivel mi azt tudtuk bizonyítani, hogy mennyi került átutalásra.
Az ügyvédje a bíró kérdésére hogy megmagyarázná, hogy mi ez a lényeges különbség az általuk benyújtott igazolás és a tények között, csak annyit mondott :istenem, hát bepróbálkoztam :)
Ilyenkor hogy-hogy nem marasztalják el az ügyvédet nyilvánvaló csalásért? Illetve a munkahely nem felelős a hamis adat szolgáltatásáért?
Nincs mit.
Huhh!!! :) Nagyon szépen köszönöm a részletes, minden lényeges körülményt figyelembe vevő választ!
A még meglevő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti.
Ha a megajándékozott vagy vele együttélő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.
Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor.
Visszakövetelésnek nincs helye, amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza.
A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye.
(Ptk. 582. §)
A házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy később, az életközösség fennállása alatt, kedvezőbb életkörülményeik biztosítása érdekében adott ajándék - beleértve az un. menyasszonytáncpénzt is - általában a házastársi közös vagyonba tartozik.
A szülő vagy más rokon által adott jelentősebb értékű ajándékot viszont rendszerint az ő gyermeke vagy rokona részére szóló juttatásnak kell tekinteni.
A házassági vagyonjogi perekben sok esetben vitás az, hogy a házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy később, az életközösség fennállása alatt, kedvezőbb életkörülményeik biztosítása érdekében adott ajándékok a közös vagyonhoz vagy valamelyik házastárs különvagyonához tartoznak-e. Ezt a kérdést az esetek többségében házassági vagyonjogi szerződés nem rendezi.
Ilyen szerződés eltérő rendelkezése hiányában a házasságkötés alkalmával adott ajándék: az ún. nászajándék esetén abból kell kiindulni, hogy annak célja a jövendő házasélet terheinek megkönnyítése, a házastársak közös boldogulásának az elősegítése. Ezért a nászajándék a Csjt. 27. §-nak (1) bekezdése alapján rendszerint a közös vagyonhoz tartozik.
Bizonyítható azonban, hogy az ajándékozó az ajándékot csak az egyik házastársnak kívánta juttatni. A bizonyítás sikere esetében a nászajándékot a Csjt. 28. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a megajándékozott házastárs különvagyonának kell tekinteni. Az ajándékozónak erre a szándékára mindenekelőtt az ajándékozás alkalmával tett nyilatkozatából lehet következtetni.
Ilyen nyilatkozat hiányában meghatározó lehet az ajándéktárgy jellege, így pl. a személyes használatra szolgáló tárgy (ruhanemű, ékszer stb.) vagy foglalkozás folytatását elősegítő dolog (pl. orvosi műszer) általában annak a házastársnak a különvagyona, aki azt használja.
A házasságkötés alkalmával adott ajándék egyik gyakori formája a menyasszonytánc alkalmával adott juttatás. Az említettekhez hasonlóan, ennek a juttatásnak is az a célja, hogy a házasulók részére közös otthon megteremtését elősegítse, így a menyasszonytáncpénz is általában közös vagyonnak minősül. Ez a juttatás ugyanis az esetek többségében az ajándékozó személyének és az összegnek a külön kiemelése nélkül kerül átadásra, és utólag már az sem állapítható meg, hogy ki, milyen összeget ajándékozott a házasfelek részére. Ezért a menyasszonytáncpénz közös vagyoni jellegétől csak kivételesen lehet eltekinteni, pl. akkor, ha valamelyik közeli rokon vagy jó barát más nászajándék helyett jelentős összeget nyújtott ezen a címen, kifejezetten az egyik házastárs részére.
A vagyontárgy közös vagy különvagyoni jellegének megítélésénél a fentieken kívül - jelentősége lehet az ajándék értékének és az ajándékozónak a megajándékozotthoz fűződő kapcsolatának is.
Abban az esetben ugyanis, ha a szülő vagy más rokon ad jelentősebb értékű ajándékot, ezt - az ítélkezési gyakorlat tapasztalatai szerint - általában saját gyermekének illetve rokonának szánja. Ilyenkor is jelentősége van természetesen az ajándékozáskor elhangzott nyilatkozatnak, de a vagyonjogi igények eldöntésénél a bíróságnak fokozott gonddal kell a nyilatkozat valódi tartamát vizsgálnia. Sok esetben ugyanis a szülő, illetve rokon eredetileg nem csupán gyermekét (rokonát), hanem annak családalapítását kívánja támogatni - közvetve tehát a másik házastársat is - szándéka azonban nem irányul arra, hogy az együttélés végleges meghiúsulása esetén az ajándék értéke ne gyermekét (rokonát) illesse meg, hanem az a másik házastársat is gazdagítsa, és közös vagyonként megosztásra kerüljön. Ilyen esetekben az ajándékot illetve a helyébe lépett értéket annak a házastársnak a különvagyonához tartozónak kell tekinteni, akiknek a szülője, rokona azt adta. Ez a megoldás elejét veheti annak, hogy utóbb az ajándékozó a másik házastárssal szemben az ajándék visszakövetelése iránt külön per megindítására kényszerüljön.
Másként alakul a helyzet akkor ha a mindkét házastárs részére történő ajándékozást okirat bizonyítja (pl. ingatlan ajándékozása esetén). Ekkor csak maga az ajándékozó érvényesíthet igényt bármelyik házastárssal szemben az ajándék visszakövetelése érdekében. Nincs azonban akadálya annak, hogy az ajándékozó szülő vagy más rokon ezt a követelést a Ptk. 328. §-nak (1) bekezdése alapján gyermekére (rokonára) engedményezze, és - ebben az esetben ez az igény a házastársak vagyonjogi elszámolásának keretében, a szülő (rokon) perbenállása nélkül is elbírálható.
Mindezekből következik, hogy az eset összes körülményének a vizsgálatára van szükség olyan esetben, amikor az egyik házastárs a házasságkötésre tekintettel adott ajándék közös vagyonba vagy különvagyonba tartozását állítja. A bizonyítékok mérlegelése során - a kifejtetteken túlmenően - jelentősége lehet a felek által követett helyi szokásoknak is.
Az említettek vonatkoznak arra az esetre is, amikor a házastársak a házas együttélésük alatt részesülnek ajándékban.
(PK 281.)
Mit jelent válás során az ajándék? Ki és milyen alapon követelheti azt vissza? Pl a nászajándék ajándék? Az adományozó milyen módon követelheti azt vissza? Az időközben elhalálozott bizonyított ajándékát hogy lehet visszaszolgáltatni az örökösnek? Hol húzódik az a határ ami alatt már nem közös vagyon az ajándék és meddig tart az az adomány, amit el kell osztani? Mit mond ezekben az esetekben a jog?
Csaba5232
Így látatlanban ezt nem fogom tudni részleteiben megválaszolni.
Nikike72
14 fölött azért már nyomatékosan figyelembe veszik.
ObudaFan !Köszönöm a válaszokat !Hány éves kortól van hogy perdöntő a gyermek véleménye ?Köszönöm -:)
De akkor az nem felhalmozott tartásdíj hátralék??? A másik fél ügyvédje ezt a három fogalmat külön-külön említi mint pénzügyi követelést és összegszerűsíti is! Ráadásul arra az időszakra is követel, amire már másodfogon megfellebbezhetetlen itélet van és az számomra kedvezően csökkenti az összeget! Nagyon nem értem!
Különbözet akkor merül fel, ha kevesebbet fizettél önként vagy az ideiglenes intézkedés alapján a jogerős ítélet előtt, mint amennyit a jogerős ítélet alapján kellett volna.
Tisztelt Fórumozók!
Valaki magyarázza el nekem legyen szives mi a kapcsolat, avagy különbség a tartásdíj, tartásdíjkülönbözet és a felhalmozott tartásdíj hátralék között???
Fizettem önként is tartásdíjat, ideiglenes intézkedéssel vonták is a tartásdíjat, mégis ezekkel a követelésekkel áll elő a másik fél.
Köszönettel!
Nikike72
Akkor megkérdezni lehet, hogy megkérdezik, de azért a véleménye még nem perdöntő.
Betty3
Nem kérhet érte pénzt. A gyermektartást pedig kérni kell akkor a bíróságon, és ideiglenes intézkedést is kérni kell.
