gyermekláthatás-kérdés Derill-hez

Válaszoljátok meg:

T. Ügyvéd Ur!

Sajnálatos módon ügyfele magatartása nem tette lehetővé a zavartalan kapcsolattartást, ami viszont a Csjt. 92. §. (1) bekezdése értelmében kötelessége. Kérem, sziveskedjen odahatni, hogy ügyfele a továbbiakban biztositsa a zavartalan kapcsolattartást a végzésnek megfelelően, ellenkező esetben a gyámhivatalhoz fordulunk végrehajtási kérelmünkkel, ugyanis a jogerős bírói végzés köti az Ön ügyfelét. Természetesen viszontkeresettel fogunk élni annak érdekében, hogy a kapcsolattartást kiterjesszék, és végre az anya akadályozó magatartása nélkül is kapcsolatot tarthassak gyermekemmel.

Természetesen kompromisszumos megoldásként arra hajlandó vagyok, hogy amennyiben az anya véleménye szerint a lakásán nem lehet szó kapcsolattartásról, a gyermeket a lakásról elhozzuk és a kapcsolattartás végén visszavisszük.

Sajnálatos módon ügyfele egyetlen célja, hogy a kapcsolattartást valamilyen módon akadályozza, ennek érdekében mindent elkövet, a provokációtól sem riad vissza és ez minden, csak nem zavartalan kapcsolattartás.

Kérem, hivja fel ügyfele figyelmét a Btk. 195. §-ára, mely értelmében szeptember 01-től vétség a kapcsolattartás akadályozása, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel bűntethető.

dátum, aláirás.

Meglátjuk mit válaszol.

Szia!
Leírom ide neked,hogy pontosan mit írt az ügyvéd. Tudod olyan nehéz elhinni, hogy egy több mint két éves, folyamatos falakba ütközések után, nekünk is jogunk van valamihez. Konkrétan ahhoz, hogy páromék odamenjenek, és gyakorolják a jogaikat.
Megnéznéd, hátha szakértő szemmel van benne egy olyan szó, ami felett átsiklotunk, és ami mégsem engedélyezi a láthatást.
Tehát:
Tisztelt X y!
Y z ügyfelem nevében és képviseletében írok Önnek.
Ügyfelem elmondása alapján Ön sajnos nem tartotta be azon írott és íratlan szabályokat, melyek lehetővé tennék gyermekével való kapcsolattartást ügyfelem lakásában.
A fentiek alapján ügyfelem nem tud eleget tenni azon bírósági egyeszségnek amelyet Önök megkötöttek az elmúlt év decemberében és kéri a kapcsolattartás újra szabályozását, melyről szóló kereset levelet mellékelten megküldök Önnek.
Ügyfelem az Ön agresszív magatartása miatt tart Öntől és kéri, hogy amíg döntés nem születik ne keresse lakásásn.

Bocs, de az anya ígéretei már annyiszor magasba emeltek, és onnan olyan nagyokat estünk pofára, hogy már nem merjük elhinni a jót. És amiket te leírtál azok jó dolgok.
Mi a véleményed erről a levélről?
köszönöm szépen.

Köszönöm a segítséget és küldöm az email címet.

Nyilván az ő ügyvédje igyekszik neki kedvezni, és blöfföl. Nem anyuka kénye-kedvétől függ a láthatás, hanem az ítélet tartalmából. Amig az van hatályban, aszerint kell biztositania. Esetleg irjatok egy levelet az ügyvédnek, hogy sziveskedjen ügyfelét jogkövetésre bírni, ellenkező esetben minden elmaradt kapcsolattartás esetében a gyámhivatalhoz fordultok, továbbá természetesen a költségeitek megtéritését is kérni fogjátok - merthogy az is jár. Jelen esetben a férjed és nagymama (ugy emlékszem azt irtad neki van még szabályozott kapcsolattartása), plusz a két tanu, akit magatokkal visztek, ha ott nem tudjátok a tanukérdést megoldani. Kieső szabadidő, benzinköltség - sokba fog kerülni neki.

Párod csak fizessen, mert büncselekmény, ha nem fizeti. Nem függ össze ugyanis a kettő. Az anya jogsértése nem indok az apa jogsértésére.

Nem tudom változott-e, de megfogod ezt ami itt van, kinyomtatod, és becsatolod hozzá. Láttam már olyan birót, aki ragaszkodott a maga elveihez, de láttam már olyat is, aki átgondolta ujra az egészet. Végül is nem maradhatunk a középkorban. Egyik apuka mesélte aki német állampolgár, hogy balkáni a jogrendszerünk (az ő szemükben). Mondtam, hogy nem a jogrendszerrel van baj, hisz az európai. Az alkalmazókkal van gond. Egy balkáni szemléletet igen nehéz megváltoztatni, és ha egy ilyen szemléletü ember döntéshelyzetben van, az sajnos visszaveti a jogalkalmazást. Küldd az emailt.

Szia!
Nagyon köszönöm a gyors válaszodat, nem is tudod mennyit jelent egy-egy ilyen biztató szó. Amint kézhez kaptuk a levelet, amit az édesanya ügyvédje írt, felhívtuk,-teljesen véletlenül épp a a láthatási nap előtt egy nappal kaptuk meg-és megkérdeztük, akkor most már a holnapi láthatáson sem jelenhetnek meg? A válasz szerint sajnos nem, tanácsként az hangzott el, hogy idézem: "próbálják meg szépen megkérni X-et,(az anyát) hátha engedélyezi.
Ezek szerint ez sem volt igaz.
A tárgyalás valóban vidéken történt, a mostani is ott fog zajlani-gondolom ugyanazzal a bírónővel-remélem változott az álláspontjuk és a nézetük az eltelt 8 hónap alatt gyermekláthatás ügyben.
Párom most végső elkeseredésében azt vette a fejébe, hogy ő ugyan nem fizet tartásdíjat amíg nem láthatja a fiát.
Tudom, nem hangozhat el ilyen mondat" amíg nem fizetsz nem láthatod a gyermeket-amíg nem láthatom nem fizetek"( néhány esetben azért célravezető lenne, legalább mindkét fél érdekében állna betartani az előírásokat).
Õ mégis azt mondja, ez az utolsó fegyver a kezében-nem túl jó ötlet igaz?
Tudom etikátlan, de mondanál nekünk egy ügyvédet? Olyat, aki hasonlóan a gyermek érdekeit képviseli, aki már nem a megbélyegzés és karóbahuzatás elve szerint képvisel?
Megírom az e-mailünket, ha nem akarod itt, a fórumon.
Nagyon köszönök mindent.

Ezt elcsesztétek kicsit. Az elsőfoku határozatot meg kellett volna fellebbezni, semmi sem indokolja azt a csökevényt, hogy 3 éves koráig ne vihesse el az apa. Ugyanis ma már országokat átutaztatnak az anyák a gyermekükkel, csak amikor az apának lenne láthatása, akkor „viseli meg a gyermeket az utazás”. Ez a döntés főleg vidéki biróságoknál jellemző (valahol lemaradtak a középkorban). Az Emberjogi Egyezmény értelmében tilos a diszkrimináció, a szülőknek azonos jogaik vannak gyermekeikkel kapcsolatban, tehát ebbe beleértendő az is, hogy az apa is a gyermeke életének részese lehessen. A szülők ugyan elválnak, de a gyereket ettől még nem szabad elszakitani a különélő szülőtől. Kéthetente pár óra felügyelet melletti kapcsolattartás csak arra jó, hogy a gyermeket felzaklassák, hiszen kéthetente megjelenik egy számára vadidegen pasi (akit közben már el is felejtett, mivel az anya családjának bármely férfitagját , sőt még a postást is sürübben látja, mint a vér szerinti apát), aki ölbe akarja venni, aki a két óra alatt játszani akar vele, közeledni akar, a gyerek meg frászt kap, hogy mit akar ez az idegen bácsi. Persze sir, anyuka meg hivatkozik: „de hát fél az apjától”. Mindenki félne, ha kéthetente egy vadidegen pasi ölbe akarná venni.

Amig nem születik uj döntés, addig mindenképpen az anya lakásán az anya köteles a kapcsolattartást biztositani. Tehát apuka menjen nyugodtan oda, és ha nem engedélyezi az anya a kapcsolattartást jelentse a gyámhivatalnak. A gyámhivatal köteles intézkedni, és ha szeptember 1 után kiszabnak egy birságot, majd az anya ujra akadályozza, feljelentést tehettek a rendőrségen kiskoru veszélyeztetése miatt.

Mivel az anya most kérelmet nyujtott be a biróságra, itt az ideje, hogy Ti ellenkeresettel éljetek. Kérjétek, hogy mivel a gyermekkel az apának jó a kapcsolata, minden második héten péntek estétől vasárnap estig, minden szünidő felében (egyik évben az első másik évben a második felében), minden második évben szentestén, szilveszterkor, augusztus 20-án, a gyermek születés és névnapján, minden évben az apa és a Te és gyermeked születés és névnapján, továbbá minden páros ünnep egyik napján (egyik évben az első napján, másik évben a második napján) az apa elhozhassa a gyermeket.

Hivatkozzon arra is, hogy az anya és közte a kapcsolat nem tul jó, az anyának egyetlen célja, hogy mig a tartásdijat megkapja, kapcsolattartást ne kelljen biztositania, tehát kéri, hogy a felügyelet melletti kapcsolattartást egyrészt szüntessék meg, másrészt az időtartamát terjesszék ki, és rendelkezzenek arról is, hogy az anya köteles a kapcsolattartásokra a gyermek összes személyi okmányát (utlevél, diákigazolvány ha majd lesz, TAJ-kártya) átadni a gyermekkel együtt, ugyanis neki uj családja van, és amennyiben nem kapja meg a gyermek utlevelét, akkor nem tud az uj családjával sem külföldön nyaralni, holott ez a lehetőség az anya részére adott.

Javaslom, hogy keressetek ügyvédet, aki mindebbe segit. Nem árt, ha jártas a hasonló ügyekben. Az időtartamokból pedig ne engedjetek.

Szia!
Közben eszembe jutott még pár kérdés.
Kérhetjük-e a gyámhatóságtól, hogy amíg döntés születik (a kisasszony a kapcsolattartás újra szabályozását kéri a bíróságtól, valamint azt, hogy amíg döntés nem születik-az augusztusi beadástól gondolom ismét több hónap-ne keresse a lakásán) valamilyen más helyszínen biztosítsák a láthatást? Vagy ez most így jogos, hogy a kisfiúval kialakított kapcsolatát veszélyeztetik azzal, hogy most megint nem láthatja hónapokig, aztán mire 2 és fél éves kora körül kezdhetik újra egymás megismerését? Csak azért mert az anya beállította egy agresszív állatnak? Igen, kiabált vele, mert ez már nem is tudom hanyadik aljas húzása volt, de fizikai erőszakról szó sem volt. (ezt párom édesanyja is tanúsíthatja).
Másik kérdésem: Amikor a párom felhívja a gyermeke édesanyját, és kéri a kisfiát a telefonhoz, hogy legalább a hangját hallja, az anya lecsaphatja a telefont? Nem is beszélhet vele?
Annak idején a párom édesanyjnak is engedélyezték a láthatást, úgyanazokkal a feltételekkel, mint a páromnak. Ez a kedves levélke viszont csak a páromnak szól, ettől függetlenül a nagymamának sincs joga a 2 hetenkénti láthatásra?
Köszönöm a válaszod.

Kedves Derill!
Először is, elnézésedet kérem, ha tiszteletlen lennék, tegezni foglak, a fórumot olvasva úgy láttam, így szoktátok.
Kérdést szeretnék feltenni Neked gyermekláthatás ügyében.
Próbálom röviden leírni esetünket, nem untatva a részletekkel (bár ezekben, a gyermekekkel kapcsolatos ügyekben éppen a részletek azok amiket -tapasztalatom szerint-nem igazán vesznek figyelembe a bíróságok)
Párommal 2 éve élünk együtt, neki van egy kisfia, ő most lesz 2 éves. A gyermek édesanyjával már a kisfiú születése előtt sem éltek együtt( állítólag én voltam az a céda, aki szétrombolta az ő -minden szempontból tökéletesen eltervezett -életüket).
Tehát a dolgok a kisfiú 2 hónapos koráig nagyjából rendben mentek, párom imádja/imádná a fiát, leutazott hozzá(100km) amikor csak az anya engedélyezte. Ekkor még senkinél sem volt elhelyezve a kicsi, de párom nem is tartotta ezt szükségesnek, úgy gondolta egy gyermek- nek az édesanyja mellett van a helye, ő pedig aktívan részt kívánt venni gyermeke életében, követve a fejlődését, kialakítani a kötődést, az apa-gyermek kapcsolatot, fizette a tartásdíjat( 30ezer forintot, ezt senki nem állapította meg, mi gondoltuk úgy, hogy ennyi megközelitőleg elég egy gyermek nevelésének hozzájárulásához)
A kisfiú 2-3 hónapos kora után nem tette lehetővé az anya a láthatást, akkor párom olyan körülményeket tapasztalt az anyánál, hogy megmondta neki nem járul hozzá, hogy a kisfiút ő nevelje. Gyámhatósághoz fordultunk, majd bíróság, a végeredmény siralmas, nem mesélem el a bíróság anyapártiságát, legyen elég annyi, hogy egy anyának minimum tömeggyilkosnak kell lennie ahhoz, hogy ne neki ítéljék a gyermeket, nálunk hazugságokkal, sirdogálással, "elhagyotazaszemét7hónaposterhesennel" meg lehet nyerni egy ilyen pert.
A miértekre senki nem volt kíváncsi. ami a legszörnyűbb, a kisfiú közben majd 1 éves lett, párom ezalatt egyszer sem látta a picit. Még jó hogy a gyermek érdekeit nézik a hatóságok, mi? Tehát az ítélet: a pici 3 éves koráig havi 2x 3 óra az anya lakásán.(jó kis visszalépés, ahhoz képest, hogy mi szerettük volna nevelni) Ez a dolog többé-kevésbé működött is 8 hónapig.
Most pedig úgy néz ki, kezdődik minden előről. Történ ugyanis, hogy még tavasszal a párom megkérte a gyermek édesanyját, hogy szeptembertől amikortól a kisfiú bölcsibe jár , engedje, hogy elhozhassuk hozzánk, nekik (az édesanya és új párja) is kényelmetlen, hogy 2 hetente odajárnak,(párom és édesanyja kaptak engedélyt a láthatásra) párom sem sokat kap a 3 óra alatt a kisfiúból, szeretné jobban megismerni, nem csak egy program szeretne lenni az életében, -mint azhogy ebéd után lemegy a játszótérre, 2 hetente pedig jön apa- hanem szeretné látni felkelni, evés közben, álmosan, játék közben, része akar lenni az életének.(szerencsére a kisfiú hamar megbarátkozott apukájával, mindig örült neki, ha ment hozzá, elfogadta)
Erre akkor ígéretet kapott. Örültünk, mint majom a farkának. Végre nem csak a fényképeit nézhetjük, megismerhetik a nagyszülők. dédik nagynénik, én , a 8 éves kislányom.
Vettünk is nagy örömünkben kiságyat, autós ülést. Aztán jött a hidegzuhany, A mostani, utolsó előtti láthatson párom rákérdezett, akkor áll -e a szeptember. "Milyen szeptember? Mondatam volna lyet? Lehet, de már nem emlékszem. Nem erről szó sem lehet. Még a szemközti játszótérre sem viheted le."
Azt hiszem érthető (én megértettem), hogy párom kikelt magából. Igen kiabált az anyával.
Most kaptunk egy levelet, miszerint az anya fenyegetve érzi magát, és kéri, a láthatást tegyék át a gyermekjóléti központba.
Kérdésem a következő: Van -e arra lehtőségünk, hogy akár ezen a tárgyaláson, akár egy később benyújtott keresetben kérjük, hogy elhozhasuk a gyermeket 3 éves kora előtt? ( a gyermekelhelyezési, kapcsolattartási per még nem volt 2 éve, úgy tudom ezen idő alatt csak különösen indokolt esetben lehet változtatást kérni).
Vagy ez a dolog már lefutott ügy, a párom csak vesztesként jöhet ki belőle?
Miért van úgy beállítva, mint egy bűnöző, csak azért mert része akar lenni a fiú életének?
Mikor lesz túl az édesanya saját megbántottságán, sértődöttségén, mikor kezdi el nézni gyermeke érdekeit?
Most megint eltelik pár hónap, azalatt szintén nem láthatja a kisfiát, megint maradnak a fényképek és a sírás.
Hát nem sikerült éppen rövidre, de ezügyben mindig elragadnak az indulatok.
Tehetetlennek érzem magunkat.
Én is anya vagyok, soha nem tudnék ilyet tenni. Mert látom, hogy a lányom imádja az apját, szüksége van rá. Hiába van mellettünk a párom, hiába szeretik egymást kölcsönösen, egy gyermeknek joga van az édesapjhoz, a mi elrontott kis életünkért nem neki kell fizetniük.
Tehát nem értem a bosszúhadjáratot.
Nem kapok választ a miértre.
Köszönöm, ha válaszolsz az egyetlen konkrétan feltett jogi kérdésemre, és bocsánat, hogy kiöntöttem a szívem.