Köszönöm eddig tiszta. A férjem megvásárolja a bátyám részét, így akkor 3/4 rész az enéym, 1/4 rész a férjemé lesz.
Mi a következő lépés. Milyen módon kell intézni, hogy 1/2 rész az enyém 1/2 rész a férjemé legyen.
kbs lentebb leírta: a bátyád részét a férjed vegye meg.
Rosszul számolsz. Korábban 1/4-1/4 volt a tied és a testvéredé, 1/2 a szülőé. Az örökléssel 1/2-1/2 lesz az arány. A férjed megveszi a testvéred 1/2-ét, és ezzel vele lesztek felesben.
Nincs 3/4-ed örökölt részed., az apukád után örököltél 1/4-ed és most az anyukád után ugyanennyit, azaz 1/2-ed tulajdoni hányaddal rendelkezel. A férjed megveszi a bátyád 2 x 1/4-ed örökölt részét, így lesz nektek mint házaspár fele-fele.
Szerintem.
(Kár hogy valahogy nem látni ha valaki azonos témában azonos időben már hozzászólást eszközölt.)
Igen, jogos. Köszönöm. Sose voltam jó matekból :-). Most már csak kiváncsiságól érdekel, hogy a 3/4 1/4 résznél mi a legegyszerűbb és költségkímélőbb megoldás házastársaknál, hogy fele-fele legyen a lakás. Ott is adás-vétel?
Körülményektől is függ, mert ott lehet, hogy szja-t is kell fizetni. És általánosságban: célszerű a felek ügyleti akaratának megfelelő szerződést kötni akkor is, ha annak illetékvonzata nagyobb, mert a színlelt szerződéseknek később nem várt mellékhatásai lehetnek. (Csak egy példa: az ajándékba kapott vagyontárgy különvagyon, a megvásárolt meg nem, és egy esetleges perben nehéz lesz bizonyítani, hogy a szerződés mégsem arra irányult, ami rá van írva.)
Tisztelt Ügyvéd Úr/ Nő!
Nekem és a nővéremnek 1987-ben autóbalesetben meghalt az édesapánk, amikor mi még csak 1,5 és 5 évesek voltunk. Neki egy öccse van, akinek két házasságból 1+2 fia született. Az első házasságából származó fiút az apai nagyszüleink nevelték fel, akikkel nekünk évek óta megromlott a kapcsolatunk.
Két héttel ezelőtt meghalt a nagypapánk, és mint kiderült, nem lesz hagyatéki tárgyalás, mert az előbb említett elsőszülött fiú unokájukkal eltartási szerződést kötöttek. Ezáltal mi, ill. édesapánk öccse és a másik két fia nem öröklünk semmit.
Egyébként számunkra nyílt titok, hogy ez az eltartási szerződés csak alibi arra, hogy a rossz viszonyunk miatt kizárjanak minket az öröklésből, mivel az "eltartó" külföldön él, dolgozik.
Azt szeretném kérdezni, hogy ez így jogos-e, vagy lehet ez ellen tenni valamit?
Válaszát előre is köszönöm!
A színlelt szerződés érvénytelen - de nektek kell bizonyítani azt, hogy valójában ajándékozást leplezett. Ha sikerül a bizonyítás, és az ajándékozás az örökhagyó halálát megelőző 15 éven belül történt, akkor a törvényes örökös leszármazó köteles részre jogosult.
Édesanyám meghalt, halála előtt 2 évvel elajándékozta a házát a testvéremnek, holtig tartó haszonélvezeti jogot létesített magának.
Kérdésem az lenne, hogy lehet e engem ilyen módon kizárni az örökségből? Tehetek e bármit azért, h a ház felét v annak értékét valamilyen módon megkapjam?
A válaszokat előre is köszönöm!
garbó
A negyedét. Ha valóban ajándékozás volt. Ha adásvételi vagy tartási szerződést kötöttek, akkor annyit se.
Üdvözlet Mindenkinek!
Lehet, hogy volt, de nem találtam. Nem az én problémám, nem élő téma. Tehát:
Van adósságom,
van ingóságom,
van ingatlanom.
Ingó-ingatlanomat átiratom valakire, nincstelen vagyok, az adósságomat persze nem, elhallgatom.
Ha jobblétre szenderülök, nincs mit örökölni tőlem. Mi van ekkor az adóssággal?
Üdv
patyóka
Az az "átiratom valakire" jó eséllyel lesz fedezetelvonó ügylet, és így nem éri el a célját.
T. ObudaFan!
Mondjuk nem valakire, hanem gyermekre, aki egyébként is örökölne.
patyoka
Az mindegy. Sőt. Gyerek esetém vélelmezik a fedezet elvonó jelleget.
Jó estét mindenkinek!Lenne 1- kérdésem!H áprilisban átadták az ügyet a közjegyzőnek (a hagyatékra értem)mennyi idő kell még hgy megkapjam a papírt a hagyatéki tárgyalásra?válaszukat előre is köszönöm!
Az örökhagyó végrendeletben kizárhatja indoklás nélkül is az örököst, ebben az esetben az örökösnek kötelesrész jár. De ilyen tényállás mellett, ha a barát tartja el az örökhagyót, egy tartási, vagy öröklési szerződés is köthető lesz érvényesen, akkor pedig a törvényes örökösnek kötelesrész sem jár.
„mint édesanyám egyetlen és elsőszülött gyermeke.”
Ez jó.
Zöldmessiás
Telefonon vagy e-mailban érdeklődj a megbízott közjegyzőnél.
ml.
sese
Az egyik az öröklés kérdése melyet felvetettél - és válaszoltak rá. A másik az hogy sima öröklés esetén is előfordulhat hogy az illetőt nem lesz könnyű a lakásból kitenni - csak előre huhodtam...
Amúgy próbálj magaddal valamit kezdeni mert se végzettség se szakma - sem rövid távon sem a távlatokra nézve, nem egy perspektíva...
"Mona"
laikus hozzászóló
T. ÓbudaFan és Kovács_Sándor_Béla
Köszönöm a "az átiratom ..."-ra kapott válaszokat.
T. Fórum(ozó)-társak!
Most egy másik kérdés, röviden, ha nem vagyok telhetetlen:
1. Öröklés.
2. Örökhagyó törvényes örökösei egymás között egyenő 1/3-1/3 arányban: A, B, C
3. Egyezség A, B és C között, hogy A és B legyen az eredeti 1/3 - 1/3, plusz ajándékozás jogcímén a C (eredeti 1/3) része is, fele-fele arányban az övék
4. Végeredmény: A és B 1/2 - 1/2-ed kaptak.
Kérdés: C örökös-e vagy sem, és figyelembe vehető-e egy esetleges, az örökhagyó által hátrahagyott adósságánál (rendezésénél), különös tekintettel arra, hogy az adósság az ő, vagyis C hathatós közreműködésével (és elhallgatásával) keletkezett (az örökhagyó és C együtt lakott életvitelszerűen).
Vagy csak A és B a meghurcolandó.
A rosszhiszeműséget feltételezhetjük, de egyelőre ne,
ha lehet.Az összeg nagyságrendje 100 eFt.
Üdvözlettel
patyóka
patyóka
Ha nem volt rosszhiszemű C, akkor tőle nem követelhet semmit a hitelező, ha az örökség nem került a birtokába.
sese
Egyrészt amit ObudaFan lentebb már válaszolt, másrészt nem tudhatjuk mamád készít ill. készített-e végrendeletet és abban a fél lakástulajdonáról miként rendelkezik. (Te sem tudhatod mert az örökhagyó végül is nem köteles az esetleges végrendeletről és annak tartalmáról senkit sem informálni.)
Valamint ama tartási ill. öröklési szerződés melyet OdudaFan felvetett esetlegesen.
Ha az illető netán be van jelentve a lakásba kitenni nem lesz könnyű, ha meg netán az anyukád után tulajdonrészhez jut a lakásból, egyáltalán se.
Ebben az esetben ha a lakáshasználaton ha nem tudtok megegyezni, illetőleg a lakás közös eladásán, bármelyik tulajdonostárs bírósághoz fordulhat és kérheti a közös tulajdon megszüntetését - általában bírósági árverezésre kerül sor. (Egy ilyen per rossz esetben 2-3 év, vaamint a követelt vagyoni érték 6% mint perköltség.)
Külön: a dolgozók esti tagozatos középiskolája elvileg költségmentes., illetve fizetni kell félévenként tandíjat valamint a tankönyvek ára. (Négy év után érettségi és egy szakma/végzettség van a kézben.)
ml.
Olvasgattam több fórumot is, de nem jutottam dűlőre a kérdésben.
Édesapám elhunyt.1 lakás és egy fél ház volt a nevén.Törvényesen testvéremmel öröklöm az ingatlanokat.
A következő kérdéseim lennének.
Nagyon szépen köszönöm, ha reagál a kérdésemre.
Üdv,
„ * Édesanyámmal 30 éve voltak házasok, ennek értelmében a fél lakás őt illeti, vagy a 1/1 tulajdon hányadot öröklünk.”
Hogy közös vagyon, vagy különvagyon, az nem attól függ, hogy mennyi ideig voltak házasok.
„ * Jól tudom , hogy eltörölték 20 millióig az örökösödési adót? Az értékhatár ingatlanonként vagy összességében értendő?”
Összességében örökösönként 20M.
„ * Az SZJA Adó-visszatérítés, és a magán nyugdíjpénztári egyenleg hagyaték részét képezi e?”
Az előbbi igen. Az utóbbi a megjelölt kedvezményezettnek jár.