öröklés,ingatlan

Siegelinde

Abból nem örököl gyerekrészt.

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!
Édesapám után örökölni fogok 1/4 rész ingatlant. Korábban már meglévő tulajdonommal együtt most már 1/2 arányú tulajdon résszel fogok rendelkezni.Még a hagyatéki tárgyalás előtt állunk. Az ingatlan hányadom megvásárlását ajánlotta fel az örököstársam. Szívesen szabadulnék az ingatlantól, mivel anyagi nehézségekkel küzdök, de nem tudom mi a jobb megoldás, az 1/4 rész eladása és a hagyatékról megváltással történő lemondás, vagy osztályos egyezség a másik negyedrészről? Vagy jogerős hagy.végzés után a 1/2 rész eladása? Sem az adózás sem a fent leírtak buktatóit nem ismerem ezért kérem az Ön tanácsát.
Szeretném továbbá, hogy minél egyszerűbb és költségtakarékosabb megoldás szülessen.

T. Siegelinde!
Magyarországon törvényesen mindenkinek csak egy házastársa lehet. A házastárs a korábbi Ptk-tól eltérően holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg a közösen lakott lakáson és a hozzátartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. A hagyaték többi részén a gyermekrész illeti meg.Tehát úgy alakul az örökség ahogy Ön leírta.

Továbbra is megilleti és az ő hozzájárulása nélkül legfeljebb haszonélvezettel terhelten lehet az ingatlant eladni, úgy meg nem hiszem, hogy nagy keletje lenne.

Tisztelt fórum!

Nagyapám halála után édesapám és testvére örökölte a ház 1/4-1/4 részét. Később, nagybátyám halála után pedig a fia örökölte ezt tovább. (akkor még kiskorú volt, már nem az.)

Idén, nagymamám halála után édesapám és a nagybátyám fia örökölte az ingatlant, a tulajdoni lapon 2*1/4 résszel szerepelnek mind a ketten. Ez eddig teljesen logikus is számunkra, de a nagynénémnek az egyik negyedre özvegyi joga van. A kérdésem az lenne, hogy ez az özvegyi jog még mindig él-e neki a házon, illetve ez befolyásolja-e az ingatlan eladását? Van beleszólása a dolgokba? Vagy mivel a fia van tulajdonosnak feltüntetve ő dönt egyedül arról az 1/4 részről?

Előre is köszönöm.

Az örökség nem konkrét földterület volt, hanem az aranykorona érték. Abból pedig egyenlően részesedtek.
Hogy aztán később, amikor a téesz földjeit nevesítették, osztották, ki hogyan helyezkedett, ügyeskedett, nem öröklési kérdés.

A példám tökéletesen analóg volt, a Roneszé vacak, semmi köze a konkrét esethez.

Az erdő aranykorona értéke 2-3-4 AK/HA, a szántóföldeké jóval magasabb, az átlagos kb 20 AK/HA.
Valóban igazságtalan az elosztás. A hagyatéki tárgyaláson kellett volna jobban odafigyelni. Vagy akkor még nem tudtátok, hogy hol, és miben van a 200AK?
Ez a földkiadás után derült csak ki. A hagyatékin csak a külön lap száma szerepelt, amin bizonyos AK értékű külterületi ingatlanok voltak nyilvántartva?

Egyébként én is így jártam,(csak a másik oldalon), de csak 15 AK-ról volt szó. TSZ külön lapon volt nyilvántartva, és csak a hagyatéki tárgyalás után kb. 1 év múlva adták ki, akkor derült ki, hogy erdő. Így 4-5 ször annyit ér, mintha szántóföld lenne. Sőt, ha vágásérett tölgy lett volna (de nem az volt), akkor még többszöröse.

Nem vagyok jogász, tanácsot nem tudok adni, de értem a problémádat. Zsákbamacska, hogy a TSZ külön lapján szereplő X AK értékű ingatlant később hol adják ki, melyik parcellában. Ez lehet erdő, nádas, legelő, termőföld. És más-más vagyoni értéket képvisel.

Ja,a lényeg hogy az illetéhivatal a hagyaték során nevesítve 420.000Ft-ban határozta meg az 50ak értéket.

Visszatérve az aranykoronás ügyhöz,én azért nem így látom.Tételezzük fel,ketten testvérek vagyunk,öröklünk fele-fele,van két sportkocsi,ugyan olyan szín,típus,de egyik 1000000Ft,a másik 2000000Ft.Itt ugye már nem beszélhetünk fele arányokról?Nagyjából itt is ez lehet a helyzet,nemcsak a föld minőségét,hanem a mennyiségét is nézni kell.Ez nem szabadon választott dolog hogy Rózsadomb vagy sem,hanem az állam így adta ki annak idején,válogatás nélkül.Igen,de jelentős értékkülönbséggel.Szerintem ez méltánytalan a rosszul járt testvérnek,mivel jelentős hátrányba került a végrendelet szerint hisz,a másik testvérnek sem jár több semilyen címen,sem értékben.Értelek amit írtál,de szerintem ez sem elhanyagolható.Mondjuk,itt a földkiadó bizottságot is lehetne piszkálni,hogy milyen terület az magyar honban,ami 50ak értéken közel 30ha, 30millió,mert én még nem hallottam hasonló esetről....

Tisztelt ObudaFan, köszönöm gyors válaszát.
Horváth Tibor

Ha a szülei is meghaltak, és minden testvére teljes (nem csak fél-) testvér, akkor 1/3-ot örököl az élő testvér, a másik 1/3-ot az egyik elhunyt testvér gyermekei egymás közt egyenlő arányban, a harmadik 1/3-ot a másik elhunyt testvér gyermekei egymás közt egyenlő arányban.

Tisztelt fórum.

Mi az öröklés rendje, ha az örökhagyónak van 3 testvére 1 élő 2 meghalt, viszont a meghalt testvéreknek vannak élő gyermekei.
Az örökhagyónak nem volt gyermeke és a férje is meghalt.
Végrendelet nincs.

Köszönettel, Horváth Tibor

A végrendelet érvénytelenségi főszabályként megtámadhatóság. Ha senki nem támadja meg, akkor hatóság nem fogja hivatalból sem vizsgálni, sem megállapítani az érvénytelenséget.

Ronesz, hibás az okoskodásod. A hagyatékból mindkét testvér egyenlő arányban részesedett: 50-50 aranykorona értéket kaptak. (Mondjuk, nálam a 200 fele 100, de ezt most hagyjuk.)
Hogy aztán a maga 50 aranykoronájával ki mit csinált később, az már az ő dolga, ő baja.

Egy példával: ha ketten egy-egy milliót öröklünk, és én egy külső-szabolcsi komfortnélküli tanyaházat vásárolok rajta, a másik örökös pedig egy budai hegyvidéki garzont, akkor nem követelhetem, hogy osszuk újra az ingatlanokat.

KBS, igazad van, no comment, köszönöm. Csak furcsa lenne, hogy anno ez senki hivatalos személynek nem szúrt volna szemet.

Üdv.Egy egyszerű,de mégis bonyolult kérdésem lenne.Két testvér örököl végrendelet szerint fele-fele arányban.A hagyaték tárgya 200ak(aranykorona)Tsz-ben fellelhető rész.1997-ben a nagy földkiadások idején mindkettő testvér megkapja az 50-50ak részét ingatlanban.Egyik testvér 5ha szántóföldet,a másik 30ha erdőt.Jól hallottátok.Iszonyatos értékbeli különbség holott,a végrendelet minden tekintetben fele-fele arányt ír elő,és egy ingatlant pénzbeli értéke szerint mérünk,nem ak. szerint.Mit tehet a rendkívül hátrányosan járt fél?Bíróságon kérheti az ingatlanok felezését??Végülis,akkor teljesülne az igazságos arány mint ak. , mint érték szerint.Sok különböző véleményt hallottam,szeretnélek megkérdezni titeket is.Köszönöm.

„De ha hamis lett volna a végrendelet, hogy kerülhetett volna a nevére?”

Ez lenne a másik kérdés? Erre ott van magában a válasz: ha hamis volt a végrendelet, akkor hamis végrendelettel került a nevére.

A fele kérdésemre legalább megvan a válasz, köszönöm!

rebeka2002

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.Közös tulajdon megszüntetése|3
A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Tulajdoni igények esetén nincs elévülés, ez pedig tulajdoni igény.

Egy égi áldás jól jönne! De ha hamis lett volna a végrendelet, hogy kerülhetett volna a nevére? Itt elévülési idő nincs? A párom azért nem tud semmit a végrendeletről, mert fiatal korú volt, és a szülők intézkedtek. (Jelen esetben teljesen mindegy, hogy életem párját írok, vagy férjemet.)

Az ég áldjon meg!
Épp az a kérdés, hogy hamis-e a végrendelet, hiszen minden nyilván attól függ. Ha hamis, akkor ki kell adni a hagyatékot (a felelős őrzésre - vagy a rosszhiszemű jogcím nélküli birtokosra - vonatkozó szabályokat alkalmazva). HA nem hamis, akkor a felperes elveszti a pert.
Ez ilyen egyszerű - szerintem te is érted. De azt, hogy hamis-e a végrendelet, kérdezd a párodtól. (Igen, tudom, ez vadházasságot jelent, csak nem akarsz "élettársamat" írni.)

Nem azt kértem, hogy döntsd el, hogy hamis volt-e a végrendelet (nem mellesleg ObudaFantól, mert Te folyton a magas lóról indítasz), hanem azt nem tudjuk, hogy mit vonzhat maga után egy ilyen jellegű jogi ügy. Fő kérdés, hogy mert nem volt rokonság a párom, és az átruházó között, ha nem érvényes végrendelettel, akkor mi más módon kerülhetett a nevére a házrész. (A párom szót nem hinném, hogy magyarázni kellene.)

Kérdésem lenne,hogy van egy ingatlan,aminek fele apósomé ,negyed része-negyed része két gyermekéé.Az ingatlanon jelzálog van.Ha apósommal valami történne,gondolom fele -fele a két gyereké lenne.Az egyik gyereke ott lakik feleségével és gyerekeikkel.De ők nem akarnak elköltözni,de kifizetni nem tudják a testvérét,sőt eladni sem tudják az ingatlant,mivel több a hitel rajta ,mint amit ér a lakás.Mi van ilyenkor???Milyen összeget kell kifizetni a hagyatéki tárgyaláson??És mi van ha valakinek nincs rá pénze???Köszönöm előre is válaszát!!!!!!!!!

Timi kér

Honnan tudhatnánk mi azt, hogy hamis volt-e a végrendelet vagy nem?
Arról nem is beszélve, hogy azt se mondtad eddig, hogy a "párod" (bármit jelentsen is ez) örökölte az ingatlan tulajdoni hányadát, azt meg végképp nem, hogy végrendelettel.