öröklés,ingatlan

T. Fórumozók!

Édesanyánk tavalyi évben bekövetkezett halála után nem tudtunk a testvéremmel megegyezni egy lakás megöröklésének a kérdésében.
Most szeptemberben beadtunk egy pert, melyben egy 2002-ben keletkezett, édesanyám és a testvérem között létrejött, szerintünk fiktív, adás-vételi szerződést támadtunk meg.
Létezik ebben az esetben is az a bizonyos 5 év általános elévülési idő ?
Vajon 2007-ben, ha addig nem fejeződik be a per elévül az ügy, vagy a per megindításának időpontja számít?
Szíves válaszotokat előre is köszönöm.
Trúdi

Sz.Gábornak: hacsak nem azt akarja ezzel igazolni, hogy a nagyszülői házból tulajdoni hányadot szerzett- mert ugyanis a tulajdoni igények nem évülnek el.
Mondjuk a rezsi viselése, és a felujitási munka tulajdoni hányadot nem eredményez-de lehet, hogy a lány ezt nem tudja:)

Más lenne esetleg a helyzet, ha közösen valami értéknövelő beruházást csináltak volna, de ezek szerint itt erről nincs szó.

Trúdika!

A perinditás az elévülést megszakitja.
Az elévülés a per jogerős befejezése után ujra megkezdődik.

kbs, hagyma

a következő a helyzet: a felújításkor egy falat is át kellett tenni (ez valamikor 1960 környékén történt, azóta csak festés jellegű felújítás volt, és több mint 20 évig bent laktak lakbér nélkül), ami azért volt szükséges, hogy a lánynak és férjének legyen külön jó nagy szobája. A lány mindenáron azt akarja elérni, hogy többet örököljön a testvérénél (apámnál), mivel ő "támogatta szülei lakásügyeit". Hogy ezt a célt tulajdoni hányad szerzésén keresztül, vagy csak amúgy akarja-e elérni, nem tudom, de most már egyértelműen látom, hogy csak a tulajdoni hányadon keresztül lehetne esélye, hiszen minden más elévült. Lehet valami alapja tulajdoni hányadért kapálódzni? Szerintem nevetséges nonszensz, de a családot teljesen tönkreteszi pszichésen a hülye a törekvése. :-(

Ha csak ennyi történt, akkor nem hivatkozhat tulajdonszerzésre, egyéb igénye meg elévült.
Azért a nagymama ne irjon alá semmit!

Tulajdonképpen hivatkozhat ráépítésre, amivel közös tulajdon keletkezik, de szerintem nem tudja perben érvényesíteni.

Ha valaki a más tulajdonában levô épületet bôvíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a ráépítéssel - a felek eltérô megállapodása hiányában - közös tulajdon keletkezik. A ráépítô tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékébôl a ráépített részre esô érték aránya alapján kell megállapítani.

Kedves joghoz értő fórumozók! Tanácsotokat kérem.
Édesapám meghalt, feleség, 1 közös gyermek(17éves), és 3 "régi" maradt.Ingatlan 1db, melyet Apám vitt a házasságba(vagyonszerződés nem volt,20 éve esküdtek), most 100%ban az ő nevén van.Özvegy jogosult-e a felére és akkor hogy kaphatja meg(örökösödéssel együtt intézik?)Rádásul ő az egészet szeretné, mondván ő nagyobb értékü tulajdonokkal jött a házasságba, melyeket közben eladtak(kb.8éve).Kér minket önként mondjunk le, mert különben perel, mindent megkap, s még a perköltség is a mienk lesz. Létezhet ez? Vagy csak ijesztget?!
Volt egy autó is , az is osztódik?
Rádásul az ingatlanon jelzáloghitel van, adóstársak Apám, a férjem és én, az 5évből 4et vissza is fizettem, a pénz is nekem volt.A maradékot is így szertetném fizetni, engedik majd? Másképp nem menne...
Segítsetek, segítsenek....
Előre is köszönöm!!

Ha az apa ingatlana megvolt már a házasodáskor (és ennek megfelelően teljesen a nevén van), akkor az a különvagyonát képezi. Ennek megfelelően azt a gyermekei öröklik, a feleség pedig haszonélvezetet örököl rajta.

Az, hogy a feleség korábbi különvagyonát eladták, nem indok arra, hogy a férj különvagyonára tulajdoni igényt formálhasson. Ha azonban a ráépítés szabályai szerint értéknövelő beruházást végeztek a házasság ideje alatt, akkor ezen indok alapján, a ráépítés miatt bekövetkezett értéknövekedés arányában előfordulhat, hogy tud tulajdoni igényt érvényesíteni. Itt persze kérdéses az is, hogy az értéknövekedés milyen mértékben volt a férj, és milyen mértékben a feleség közreműködésének eredménye; ha nincs semmi erre vonatkozó bizonyíték, akkor a bíróság 50-50%-ot fog feltételezni (tehát az értéknövekedés felére lehet igénye a feleségnek). A ráépítést, és az értéknövekedést bizonyítania kell, tehát építési/használatbavételi engedély, számlák, stb. kellenek hozzá.

Természetesen a korábbi különvagyonából származó pénz (mondjuk külön bankszámlán), vagy ha ebből valamit vettek, akkor ez a valami/ingó/ingatlan továbbra is a feleség különvagyona, az nem tartozik az örökséghez.

„Kér minket önként mondjunk le, mert különben perel, mindent megkap, s még a perköltség is a mienk lesz.”

Első körben elhajtanám, hiszen az igénye bármilyen körülmények között túlzó (mindent semmiesetre sem kaphat meg a leírtak szerint, legfeljebb egy részt, de azt is csak ha tudja valamivel bizonyítani).
De ha írásban adja elő az igényét, akkor meg kell kérni, hogy mutassa be a bizonyítékait, amelyek alátámasztják az igényét. Ha nincs semmi bizonyítéka, akkor semmi nem jár neki a haszonélvezeten felül.

„Volt egy autó is , az is osztódik?”

Ezt nyilván már a házasság alatt vették, tehát közös tulajdon. A fele a feleségé marad, a másik felére pedig haszonélvezetet örököl (a gyermekek között felosztják).

„Rádásul az ingatlanon jelzáloghitel van, adóstársak Apám, a férjem és én, az 5évből 4et vissza is fizettem, a pénz is nekem volt.A maradékot is így szertetném fizetni, engedik majd? Másképp nem menne...”

Jelzálogjog be van jegyezve? Ha igen, akkor a bankot nem érinti a feleség haszonélvezete, sem a többi örökös, hiszen a jelzálog rajta marad, ez alapján el tudja továbbra is árvereztetni az ingatlant.

Kbs, hagyma, ObudaFan,

köszönöm a válaszokat, megnyugodtam. Az átépítés lakáson belül történt, egy szobát nagyobbítottak meg a hall rovására, tehát csak alaprajz módosult, nem hiszem hogy ennek kimutatható értékmódosító hatása lenne, még ha tudna is bármit bizonyítani a lány.

Köszi, Gábor

Köszi Lala, kimerítő volt. Még az érdekelne, jelent-e vmit a haszonélvezet, már olyan értelemben, hogy mivel az ingatlan nem birtokbavehető, esetleg lehetne kérni, hogy csak a hasz.élv. jog megszünte után kelljen örökösödésit fizetni?! Vagy naív vagyok, és senkit nem érdekel, hogy miből fizetek??

Indokolt esetben kérelemre engedélyezik a részletfizetést esetleg a mérséklést is. Tudtommal halasztást nem. (Bár a kiskorú örökösnek csak a 18 életéve betöltése után kell fizetnie.)

Kedvs Lala!

Most kaptam egy olyan infot,h 15év házasság-vagyonközösség után az özvegy megkaphatja a fél ingatlant, és ezt mindjárt az örökösödéskor érvényesítheti. Állítólag törvény van róla- egy picit elszomorít. Lehetséges ez?

Ez nem igaz. Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékû berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik. Az ingatlan viszont nem ilyen.

Köszönöm szépen Obuda Fan, és a Lalának is mégegyszer!
Tök jó, hogy van még ahhol és akik pénzszerzés reménye nélkül is képesek segíteni!!!

Kedves fúrumozók!
Kérdésem a következő lenne, amiben segítségeteket kérem:
A férjem szülei meghaltak így a házuk örököse a férjem és a testvére. A testvére ebben a házban lakik a gyermekével. Nem akarja eladni és nem akarja kifizetni sem a férjemet. Megteheti-e ezt?

Meg. A férjed meg megteheti, hogy kéri a közös tulajdon megszüntetését.

Ja, és addig is túlhasználati díjra is igényt tarthattok.

Nagyon köszönöm a gyors válaszod!
Üdv. Zsuzsa

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.
A közös tulajdon tárgyait elsôsorban természetben kell megosztani.
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelô ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerzô tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethetô meg, illetôleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerû használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelôen felosztani. A tulajdonostársakat az elôvásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Üdvözlök Mindenkit. Lenne 2 kérdésem.
1/. Édesapám halála után a temetést egyedül én fizettem. Apukám volt munkahelye utólagosan a felét kifizette. A testvéreim nem fizettek semmit. Le kell vonni a segély összegét az egész összegből és úgy kérhetem, hogy a testvéreim fizessék ki a rájuk eső összeget vagy a segélyt nem számítják bele és úgy osszák 3 fele a temetés összegét?
2/Az általam most örökölt részben gyermekem már 2/10 részben tulajdonos. Én 1/10 részt fogok örökölni.Elindíthatom-e most a közös tulajdon megszüntetése iránt eljárást a gyermekem nevében, és mikor hivatalosan is megkapom az 1/10 részt akkor belépnék én is a perbe vagy akkor új eljárást kell indítanom? Megegyezésre nincs semmi esély.
Köszönöm előre is a segítséget.

1. A hagyaték értékéből az általad fizetett, számlával igazolt teljes temetési költséget kell levonni - hiszen a munkahely nem rád, hanem az elhunytra tekintettel vállalta a költségek felét.
2. Az a gyermek még nem nagykorú?

1/Nem nagykorú, még csak 16 éves.
2/ Vagyis akkor a temetési költséget elosztom 3 fele és a testvéreimnek a rájuk eső összeget ki kell fizetniük. Ha jól értelmeztem a válaszodat. És ha nem akarják kifizetni? Van kb. 100000 ft kézpénz ami apukám nyugdíja és nem lett felvéve. Akkor abból a közjegyző kifizetheti ha nem hajlandóak fizetni?

A temetés költségeit mint hagyatéki terhet a közjegyző eleve levonja a hagyatékból, tehát nem is kerül szétosztásra - hanem neked juttatja a hagyatékot átadó végzésben.
Kiskorú gyermek esetén egy ilyen vagyoni jellegű per megindításához kell a gyámhatóság hozzájárulása is, és nem kizárt, hogy nem járhatsz el a képviseletében, hiszen magad is érdekelt vagy mint tulajdonostárs. Szvsz meg kellene várni, míg a te tulajdonjogodat is bejegyzik.
Hogyan szeretnéd megszüntetni a közös tulajdont?

Hát csak per útján mert másra nincs lehetőség.
A gyámügy nem ellenzi mivel nem is abban a városban élünk és hát tudom, hogy gyámügyi letétbe kell helyzni a pénzt ha egyáltalán kifizeti a másik tulajdonos. Bár mire ez a per véget ér a gyerek is nagykorú lesz. Nem egy könnyű eset. A másik tulajdonos nem fogadja el az értékbecslést és nem akarja a gyereknek és nekem kifizetni az összeget.