öröklés,ingatlan

Én azt hittem, közös tulajdon megosztása iránti perben is van pervesztes meg pernyertes. Ami a perköltésgek szempontjából igen lényeges.
Egyébként értem én, mit mondasz, és tényleg a megegyezés lenne a legjobb. de abban is biztos vagyok, hogy ahhoz a helyzethez képest, amikor eszmeileg felesben tulajdonosa vagy egy balatoni nyaralónak, amelynek használatát, hasznosítását a tulajdonostársad kisajátítja... Nos ehhetóz képest még a perben is csak nyerhetsz.

U.i.: Most látom, az első válaszomat is úgy kezdtem: "egyezség híján..."

Helyesen nem ügyben, hanem perben.

Trudika!
KBS hozzászólását kiegészítve. A sajnálatos haláleset kapcsán Ön tulajdonosává vált közösen a testvérével a balatoni ingatlannak. A közjegyző csak ezt a tényt foglalja közokiratba, és ez alkalmas arra, hogy a tulajdonos változást bejegezzék az ingatlannyilvántrtásba. A közös tulajdon megszüntetésére a KBS kolléga által vázolt módon van lehetőség. Mielőtt bíróságra mennének egyezzenek meg a testvérrel.A közjegyzői okiratban szereplő érték csak az illeték szempontjából irányadó. pereskedni nem nagyon érdemes. Ebben az ügyben csak a Magyar Állam ( perilleték miatt ) , az ingatlan szakértő ( szakértői munkadíj miatt), esetleges jogi képviselő ( munkadíj miatt ) jár jól. Önök ketten mindenképpen veszítenek.

Ki rendelte azt az ingatlanbecslést? És az az ingatlanbecslő honnan honos? Mindezt azért kérdezem, mert Ön az ingatlan becsült értékét alacsonynak tartja. (Igaz, lehet hogy a becslő azzel az alacsony árral csak önöknek akart segíteni az örökösödési illeték dolga miatt.)

A bíróságtól lehet kérni független igazságügyi ingatlanszakértői becslést is, igaz sincs ingyen...

De önök is felkérhetnek - és fizethetnek - egy megbízhatónak tartott ingatlanbecslőt, hogy az előzőtől függetlenül ő is becsülje fel a nyaralót.

Aztán egyezkedhetnek a testvérével, hogy melyikük tudja és/vagy akarja kivásárolni a másik 50%-os tulajdonrészt.

Nagyon köszönöm a választ.

„Ezen az áron nem vagyunk kötelesek eladni a fél részünket? ”
Természetesen nem. Annyit azért hozzátennék, hogy egy esetleges perben is minden bizonnyal szakértőt rendelnek ki az érték megállapítására. Persze, az pártatlan igazságügyi szakértő lesz.

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Nagyon köszönöm a választ.
Ezek szerint, ha jól értettem a közjegyző előtti hagyatéki tárgyaláson csak az osztatlan közös tulajdonból való 50-50%-os tulajdonrészt állapítják meg, ami az elhuny halálával amúgy is megvalósult.
Ha tehát a testvéremmel nem tudunk megegyezni, akkor bírósághoz kell fordulnunk.
Ezek szerint az ingatlanbecslő által megállapított, szerintünk túl alacsony ingatlanérték semmit sem befolyásol?
Ezen az áron nem vagyunk kötelesek eladni a fél részünket?

Egyezség híján a közös tulajdon megszüntetését bíróságtól lehet kérni. A keresetben szerepelhet, célszerű is szerepeltetni, hogy milyen módon kívánjátok a megosztást. Ám ez a bíróságot csak annyiban köti, hogy nem határozhat olyan mód mellett, amelyet egyik fél sem kívánt. A szokásos preferencia-sorrend egyébként a természetbeni megosztás, egyik tulajdonos általi megváltás és csak végül az értékesítés.

Egyébként Ön az örökrészéhez - az ingatlan 1/2 arányú tulajdonojogához már az örökhagyó halálával hozzájutott. Ettől az időponttól kezdve jogosult az ingatlant használni, hasznosítani, rendelkezni vele. A tulajdonostárstól az idi túlhasználat miatt akár használati díj is követelhető. (Ha perre kerül a sor, akkor én ezt az igényt is mindenképpen érvényesíteném. Egy balatoni nyaraló egy-másfél hónapos főszezoni használatának a díja nem két fillér.)

T. Fórumozók!

Az előző kérdéseim kiegészítéseként lenne még egy kérdésem:
Köteles vagyok-e az ingatlanbecslő által fölbecsült összegért eladni a megörökölt fél ingatlanrészemet a testvéremnek?
A becsült összeget túl alacsonynak tartom. Ezért az összegért én magam is kivásárolnám
a testvérem részét, de ő erről hallani sem akar.
Vajon milyen módon juthatok az örökrészemhez?
A testvérem még abba sem ment bele, hogy addig, amíg a hagyatéki eljárás le nem zajlik, használja fél évig ő, fél évig mi az ingatlant. Idény nyáron kizárólag ők használták. Bár kulcsunk van az ingatlanhoz, de nem kivánunk velük együtt ott-tartózkodni, így egyetlen egy alkalommal sem mentünk le oda. Õk viszont az egész nyarat ott töltötték.
Az épület nem olyan, hogy azt kétfelé lehetne osztani. A megosztatás csak úgy történhet, hogy egy nagyobb telekrészt kap az, akihez nem kerül a ház. Mi a házat nem kérnénk, mert szerintünk könnyebb értékesíteni egy üres építési ill. vegyes övezetben lévő telket.
A testvérem semmi ilyesmiről hallani sem akar. Ide szeretné adni az ingatlanbecslő által fölbecsült összeg felét és ezzel lezárná az ügyet.
Köteles vagyok ebbe belemenni?
Előre is köszönöm a választ.

T. Fórumozók!

Édesanyánk tavaly meghalt. Ketten tervérek örököltünk utána egy kb. 500 n-öles balatoni telket, rajta egy 60-as években épült kétszintes téglanyaralóval.
Most lesz a hagyatéki tárgyalás és valószínűleg fele-fele arányban megállapítják az örökségünket.
Amennyiben az ingatlanbecslő által felbecsült, megitélésünk szerint alacsony összegét nem kivánnánk eladni a reánk eső fél ingatlanrészt, viszont használni sem kívánjuk közösen a testvéremmel és annak családjával, akkor milyen lehetőségeink vannak vajon?
Természetben esetleg megosztathatjuk? De akkor vajon ki dönti el, hogy kié legyen a szabad földterület és kié a házzal rendelkező rész? Mi örülnénk a csupasz földterületnek, de akkor ki dönti el, hogy mennyivel nagyobb földterület jár annak a testvérnek, akihez nem kerül a ház? Stb.
Természetesen megosztatás nélkül eladhatatlan a fél ingatlan.
A testvéremmel nem tudunk megegyezni, ő mindenképpen azt szeretné, hogy mi fogadjuk el tőle az ingtalanbecsléő által fölbecsült összeg felé, és akkor természetben övé maradna az egész ingatlan.
Mi azt gondoljuk, hogy megosztva, kisebb telekmérettel jobb nm-áron el lehetne adni és nagyobb összeghez jutnánk.
Milyen lehetőségeink vannak?

Szíves válaszukat előre is köszönöm.
Trúdika

Háááát... Ha egy családi ház vagy lakás negyede-fele nem éri meg a pereskedést, akkor nem tudom, mi...

Mindenképpen nélküle intézzük el az átírást, egy halott neve nem szerepelhet a tul.lapon.
A pereskedés egy más kérdés, nem tudom ér- e annyit az ügy, hogy Anyu kikészüljön teljesen, esetleg egy utolsó remény a mama, ha kiderül, hogy nincs tisztában azzal, mit is irt alá.
Bár lehet, hogy egyszerűbb lenne hagyni az egészet, csak nehéz ugy élni valaki mellett /merthogy a mama a szomszédban lakik/ hogyha bármire szüksége van vagy beteg akkor nem foglalkozol vele....merthogy ugye az unokatesóm lenne aki erre kötelezettséget vállalt. Csak ő persze tesz az egészre, gondolom abban reménykedtek, hogy szegény mama halála után derül majd csak ki az egész történet és akkor már ugyis mindegy...
Egyenlőre ennyi, köszönöm a válaszokat, lehet, hogy még később szükségem lesz további segítségre :-))))

Hát meg kell próbálni enélkül. Ha nem megy, akkor perrel.

A jóhiszeműséget szeirintem hagyjuk :-))
Az unokatesóm Anyu elhunyt nővérének a lánya, aki szerette volna ha annak idején Anyu önként és dalolva lemond a saját részéről az unokatesóm javára, de mivel ezt nem tette meg gondolom ezért folyamodtak ehhez a lépéshez.
A földhivatalban csak néztek, de állítólag kérvényt kell benyújtani, ha módosítani szeretné Anyu a nevét :-))
A névvmódosításhoz, ha jól értettem kedves ObudaFan, az unokatesóm beleegyezése szükséges????? Ez nagyon gáz....

T.Encibaba!
Én a helyedben elmennék a földhivatalba és megkérdezném, miért szerepel a mamád neve mellett másnak a neve. Valami gubanc van itt. Minél előbb nézz utána!!!

A határozatban, az átvezetésben, feljegyzésben, bejegyzésben történt hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, más hasonló elírást és helytelen megjelölést a földhivatal saját hatáskörében kijavítja. Ha az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy az ingatlanra idôközben harmadik személy jóhiszemûen jogot szerzett és a kijavítás vagy a kiegészítés az ô jogát sértené, a jogra és tényre vonatkozó kijavításnak vagy kiegészítésnek csak akkor van helye, ha ehhez az érdekelt harmadik személy hozzájárul.

Így van, a színlelt szerzôdés semmis; ha pedig az más szerzôdést leplez, a szerzôdést a leplezett szerzôdés alapján kell megítélni. Tehát ez ebben a formában ajándékozás. Ebben az esetben azonban az unokatestvér örököl, csak édesanyád kötelesrészre jogosult lesz.

Ha valóban megtévesztették, azzal az egész tartási szerződés érvénytelenségét meg lehetne állapíttatni, és akkor nem csak kötelesrészt, hanem a teljes örökrészét kapná édesanyád (sőt, esetleg az unokatestvér érdemtelenségére hivatkozva többet is, ha ez az unokatestvér a már elhalt nővér leánya). Ez azonban annyiból nehezebb kérdés, hogy - míg a színleltség miatt a fenti pert az édesanyád a nagymama nélkül is megindíthatja - erre csak a nagymama indíthat pert, és csak a tévedés felismerésétől 1 éven belül.

Szia KBS,

a hibás bejegyzés a tulajdoni lapon lehet, hogy más tészta, de nem értem, hogy egy halott ember neve,hogyan szerepelhet az Anyu leánykori neve mellett, mint tulajdonos ?
Anyunak semmi köze a sógorához, pedig a jelen állás szerint az ő nevét viseli a tulajdoni lapon :-))
Nem értek hozzá, de paraszti ésszel gondolkodva ez igy nem helytálló és nem elfogadható. A határozatküldéshez kapcsolódva, nem is az érvényesség a lényeg, hanem, hogy valaki átvette azt az iratot Anyu nevében, csak elfelejtette odaadni neki...mert akkor talán még léphetett volna az ügyben.

A jelen helyzet szerint édesanyád a mama halála esetén nem örököl, még köteles részre sem jogosult. Az eltartási szerződés viszont - az elmondásod alapján - színleltnek tűnik; ezért megtámadható és meg is kell támadni. (Nem arra hivatkozva, hogy édesanyádat nem értesítették - ugyanis az nem szükséges az érvényességhez.) A megtámadáshoz mindenképpen javaslom ügyvéd megbízását , és a sietős perindítást. Ugyanis a mama életében a bizonyítás sokkal könnyebb lehet, akár megtévesztésről, akár leplezett ajándékozásról van szó. (Az előbbi jobb lenne, akkor ugyanis édesanyádnak teljes örökrész jár, utóbbi viszont csak a köteles részre jogosítaná.)

Amit a hibás névre szóló bejegyzésről, határozatküldésről írtál, azt nem értem. Van annak valami köze az eltartási szerződéshez, vagy az egy másik ügy?

Kedves Mindenki !

Az unokatestvérem eltartási szerződést kötött a nagymamámmal négy évvel ezelőtt, ami egy véletlen folytán most derült ki :-))
Ha jól tudom, ezáltal az anyai részből Édesanyámat kizárták és csak az apai rész maradt az övé, amiről már rendelkeztek annak idején nagyapám korai halála miatt.
A gond az, hogy Édesanyám minderről semmit sem tudott, éveken keresztül ő figyelt a mamára, gondozta ha szükség volt rá stb. Az unokatesóm eközben elköltözött Pestre lelépett,mint aki jól végezte dolgát és persze Anyámnak egy árva szót sem mondtak az egészről.
A másik probléma, hogy Édesanyám családi neve helyett az elhunyt nővérének a neve szerepel a tulajdoni lapon és Anyu leánykori neve.... Szerintem ez igy ebben a formában érvénytelen nem ?
Ráadásul a földhivatal ezzel a rossz névvel küldte ki az értesítőt, persze Anyu régi lakcímére, vagyis a mamáékhoz, akik gondosan átvették a levelet és el is tették ...
Persze a mama tagad, állítása szerint nem voltak ügyvédnél és nem irt alá semmit, holott a papírok nem ezt mutatják. Kérdésem, mit lehet nekünk tenni ? Ebben az esetben meg lehet-e támadni a szerződést, mert a mai napig bizonyíthatóan az unokatesóm jó ha két hónapban egyszer kitalál a mamához :-)))
Anyám semmilyen értesítőt nem kapott az eltartási szerződésről, gondolom azt minden érintettnek kapnia kell nem ?
Nem tudjuk ki hazudik, de az egész ügy sántít nagyon,lehet, hogy a mama nem is tudja mit irt alá.
Ha van valami kézzelfogható ötletetek kérlek irjatok, hátha okosabbak leszünk ...
Köszike,

Nagyon köszönöm a felvilágosítást.

Köszönöm a segítséget!

flutist!
Túlhasználati díjat követelhet a megosztásig terjedő időre. Általában - ha a bentlakónak erre van fedezete - a bentlakót jogosítja fel a bíróság a megváltásra, különösen, ha a másik félnek van másik lakása.
Ha egyik fél sem tudja, vagy a bentlakó nem tudja, a nem bentlakó nem akarja megváltani az ingatlant, és az természetben nem megosztható a közigazgatási jogi szabályok szerint, akkor a bíróság az árverést elrendeli, ezt "megvétózni" nem lehet. Ebből a szempontból talán a legjobb lehetőség vagy lakbért fizetni neki, vagy ráfizetéssel elcserélni a lakást, úgy, hogy a ráfizetést ő kapja a tulajdoni hányadáért. Ha 4 millióért állagot kapni nem lehet, akkor is lehet bérlakást.

Trúdika!
Mindezek alapján igen könnyen elképzelhető, hogy ez egy színlelt ajándékozási szerződés volt. Ezzel együtt csak a kötelesrész iránt lehet pert indítani, hiszen az nem jogellenes, ha az örökhagyó odaajándékozza a hagyatékot az egyik örökösnek. Mindenesetre az ingatlan teljes értékének negyede így is kötelesrész, amiért már érdemes lehet perelni.

Kedves Fórum! Bátyámmal ketten örököltünk egy lakást 50-50%-ban.Neki van másik ingatlanja,így én lakom az örököltben. Milyen jogai vannak velem szemben? Köteles lennék neki lakbért fizetni? Ki dönti el, hogy én fizetem ki őt, vagy fordítva? Ha eladásra kerülne sor, de nekem a vevő ajánlata nem elég jó, akkor megvétózhatom az eladást vagy köteles vagyok egy idő után belemenni?
Kitehet engem a közös lakásból? Ha egyikünk se vásárolja ki a másikat és én nem akarom eladni de ő igen akkor mi történik? Neki csak arra kéne az ingatlan, hogy kiadja, nekem viszont nincs hova mennem és a lakás feléből (kb.4M Ft)nem tudnék lakást venni és nem vagyok hitelképes. Kérem segítsenek!