öröklés,ingatlan

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy !

Kérdésem haszonélvezeti jog lemondásával kapcsolatos. A gyerekeim tulajdonában van az ingatlan, és van rajta haszonélvezeti jog, de a haszonélvező nem családtag, és 90 éves.Arra lennék kíváncsi, hogy ha a 90 éves haszonélvező lemond haszonélvezeti jogáról, akkor kell-e az állam felé fizetni illetéket, mivel az ingatlan értéke megnövekszik, és mennyit??
Továbbá hallottam egy olyan megoldást is, hogy ha eladáskor a haszonélvező az adás-vételi szerződésben mond le haszonélvezeti jogáról, akkor nem kell az állam részére illetéket fizetni???

Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel.
Bogyó István

Üdvözlöm Dr.Attika!
köszönöm a választ,még egy kérdés,a testvére gyerekei automatikussan örökölhetnek e?

Ja, hogy voltak testvérei és nekik vannak gyerekeik? Naná, hogy örökölnek. Úgy lehetett érteni, hogy nincs élő rokona.

Tisztelt Fórum!

Az lenne a problémám, hogy édesanyám decemberben ( pontosan 2-án) meghalt rajtam kívül két féltestvérem van (az édesanyánk volt közös, nekik más az apjuk).
Az édesanyámnak volt egy bankszámla a nevén, tudtommal azon a halálakor pénz nem volt.Az egyik féltestvéremnek ( nővéremnek) ment rá azóta az özvegyi nyugdíja, de a testér nem volt számlatulajdonos.
A hagyatéki leltár felvételnél el is mondtam az ügyintéző hölgynek,hogy édesanyámnak nem volt rajta pénze csak a testvéremnek az özvegyi nyugdíja ami alapján adtak egy igazolást, hogy az özvegyi nyugdíjához hozzáférhessen mert a Bank azt sem engedte neki mivel nem volt társtulajdonos.
Azonban a bankba be kellett mennem, (mivel az én vezetéknevem ugyanaz mint édesanyámé) és ott azt mondták megkérdezik kell e hagyatéki tárgyalás mert ott kiderült volt még egy számlája amin 2600 Ft volt.
A kérdésem az, hogy ez miatt valóban kötelezhet e a bank a hagyatéki tárgyalás lebonyolítására?
A másik kérdésem ha december 2-án meghalt az a nyugdíj amit decemberben küldenek ki járt-e neki, illetve a 13. havi nyugdíj járt e neki?
Mert gyanúm van rá, hogy mielőtt zárolta a bank a számlát a nővérem akinek hozzáférése volt felvette a nyugdíjt a számláról
Köszönettel!

A bank semmire nem kötelezhet - amúgy sem te folytatod le a hagyatéki eljárást.

Neki már nem jár semmi, ha egyszer meghalt, de ha azt akarod kérdezni, az utolsó, fel nem vett nyugdíj a hagyaték része. Fájdalom, már csak emiatt is kell hagyatéki eljárás.
Tényleg, mi bajod a hagyatéki eljárással?

(Megjegyzem, egyugyanazon posztban állítod, hogy nem volt a nővérednek hozzáférése a számlához meg azt, hogy volt.)

"13. havi nyugdíj"
Nálad megállt az idő?

Tisztelt Fórom!
Egy 80 éves néniről volt szó, akinek a lánya volt aki a számláról felvette a nyugdíját, társtulajdonosa nem volt a számlának, pénzt felvenni meg bankkártyával is lehet nem feltétlen csak bankból.Így férhetett hozzá a számlához.

Kedves Lyonne segítséget kértem neki gúnyolódást!

Úgy viszont elég nehéz bizonyítani, hogy ki vette fel a pénzt a kártyával.

pocsolyás

Kell illetéket fizetni. Ha eladáskor mond le, akkor a vevőnek kell visszterhes ileltéket fizetni a teljes ingatlan után, amit amúgy is kellene neki. HA viszont előzetesen lemond a tulajdonos javára, akkor ezen kívül még előzetesen a tulajdonos a jóval magasabb értékű ajándékozási illetéket is kifizeti, tehát nagyon nem mindegy, hogy milyen módon lsz bonyolítva az ügy.

Még akkor csak annyit kérdeznék, ha hagyatéki eljárás lesz mindhárom gyermeknek egyformán kell a közjegyzői díjfizetésbe beleadni?
Illetve ha valaki nem akar belefizetni le lehet e a ráeső hányadot letiltani a nyugdíjából stb?
Mert 3 gyereke volt, abból az egyik gondozta a jelek szerint a pénzét fel is vette, a másik kettőnek semmi nincs csak a fizetnivaló?

Köszönöm!

Ha csak fizetnivaló van a hagyatékban, vissza lehet utasítani az öröklést. Ha ezt teszed, abban az esetben persze nem lehet érvényesíteni azokat az igényeket, amelyek esetleg abból adódhatnak, hogy örököltél volna, csak az örökséget valaki nem adja ki neked.
Ha viszont nem utasítod vissza az öröklést, akkor a fizetnivaló is ott van. A közjegyző díjáért az örökösök egyetemlegesen felelnek, aki többet kényszerült kifizetni, mint a ráeső rész, az az örököstársaitól megtérítést követelhet. Nyugdíjból is lehet tiltani.

Tisztelt Hölgyek/Urak!

Elvi kérdés és remélem még nagyon sok ideig nem kell ezzel foglalkozni, de szeretek tisztán látni. A helyzet a következő: Párommal 9 éve vagyunk együtt, nem vagyunk házasok és hivatalos élettársi kapcsolatban sem. Van egy 3,5 és egy 1,5 éves gyermekünk, apasági nyilatkozat megvolt. A páromnak vannak üzletei (pékség) és a ház is az Ő nevén van. Ezzel semmi gond sincs, de mi van akkor, ha ne adj isten valami történik Vele és nincs végrendelet. A gyerekek örökölnek, az tiszta sor, de a dolgaival (ház, üzletek) ilyenkor mi lesz? Kinek kell és lehet intézkedni? Ha csak Rólam lenne szó nem izgulnék, mert megoldom az életem, de a gyerekeim miatt igen, mert nem tudom úgy, ha nekem nincs semmim (jelenleg itthon vagyok GYED-en és valószínű itthon is maradok) akkor hogyan tovább. Köszönöm előre is a segítséget.

„ A gyerekek örökölnek, az tiszta sor, de a dolgaival (ház, üzletek) ilyenkor mi lesz? ”
Szerinted mit örökölnek a gyerekek, ha nem az örökhagyó "dolgait"?
(Tudod azt, hogy az 'apja szemét örökölte', nem úgy kell érteni.)

Lina,

ha csak élettárs vagy, alapesetben semmit sem örökölsz.
A gyerekeitek öröklik egynő arányban a párod vagyonát (és tartozásait), pénzét, ingóságát, ingatlanait, és cég esetében az üzletrészét.

Ha házasok lennétek, egy gyerekrészt örökölnél mindenből, kivéve a közös lakást, arra csak hszonélvezetet.

Ha szeretnéd a részedet a közös (!) vagyonból, akkor neked kell pert indítanod a gyermekeid ellen, pl. abban az esetben, ha a ház, ami a párod nevén van, az az életközösség alatti jövedelmeitekből (is) épült. Gyerekeidet ekkor valszeg a gyámhivatal fogja képviselni.

A legegyszerűbb, ha valamilyen élettársi vagyonjogi szerződést köttök. Abban előre rendezhetitek, kit mi illet meg a meglévő, és később keletkező vagyonból.

„kivéve a közös lakást, arra csak hszonélvezetet.”
Nem, vagy egy részt a haszonélvezet helyett, az özvegy válaszhat. És csak egy lakásra vonatkozik, amit utljára közösen életviteszerűen használtak.

Legalabb is igenyelheti a haszonelvezet megvaltasat, ellentetben az orokosokkel.
A pontositas viszont jogos, csak az utolso kozosen lakott lakasra vonatkozik, ha van tobb, azokra ertelemszeruen nem.

Hát azt hívom én közös lakásnak. :)

A házastársi lakás haszonélvezete megváltását kérheti - de az nem választás, és később is bármikor lehetséges.

Ez egy kérés: Tisztelt Kovács Béla Sándor Úrnak !

Tisztelt Uram !
Pót hagyatéki eljárást kellene kezdeményeznem "pénz"értékben aminek az örököse én lettem volna 2002. évben ha az illetékes közjegyző beveszi azt a hagyatékba.
Az illetékes: iratokat őrző Törvényszéken nemrégiben néztem át az egész paksamétát -egy iratot keresve- és ekkor akadtam rá a fel nem vett pénzértéket tartalmazó dokumentumra egy részjegyre 33500Ft a KJ. saját kézírásával rá van jegyezve "ezt még hozzá kell venni a leltárhoz+ az aláírása".Ezt én hitelesítve lemásoltattam.
A Kj. kárfelelőssége elévült az összeg nem kamatozott erről hivatalosan van tudomásom.Nyilván 2002. évben többet ért és ma a pórhagyatéki díjazás szabályait nézve olvasva pénzérték fele illeti meg a közjegyzőt mivel költségmentességet nem kapnék az eljárás alól.Arra ugyanis nem hivatkozhatom , hogy Kj. műhiba miatt nem jutottam hozzá ehhez a mások számára kicsi az én helyzetemben sajnos még most is segítséget jelentő összeghez, de a Kj. eljárási díj miatt lehet , hogy még rá is fizetnék erre a pórhagyatékra.
Uram, Ön mint jogi szakértő szerint nincs erre valamilyen megoldás ?
Válaszát tisztelettel várom és nagyon szépen köszönöm!
Veronika

Tisztelt Fórumozók!

A történet röviden:
Tulajdonképpen a helyileg illetékes Önkormányzat által íróasztal mögül felbecsült ingatlan értékével vagyok elégedetlen.
Helyszínbejárás nem történt.
Mi alapján lehetséges a hagyatékban szereplő ingatlan árának pontos!=piaci értékére felhívni az ügyintézők figyelmét?
Mit fogad el az Önkormányzat illetve a jegyzőség független értékbecslésnek?
Az eredetileg meghatározott ár az adóhivatal(NAV) által meghatározott számítások alapján lett meghatározva.

Köszönettel: Földi Artúr

Idezet egy alapblogos cikkbol :

" A hivatalos, állami becslés során a jegyző egy úgynevezett adó- és értékbizonyítványt állít ki. Ha a benne szereplő értéket túl alacsonynak tartjuk, akkor ne habozzunk fellebbezni! A leghitelesebb, ha ehhez egy ingatlanértékbecslő véleményét is be tudjuk mutatni. Szemben az állami kalkulációval, ő nyilván számolni fog az elmúlt egy-két év áremelkedésével vagy azzal, ha az ingatlan valamiért a környező lakások átlagánál nagyobb értéket képvisel. Igencsak korlátozott személyes tapasztalatom alapján a jegyzők és közjegyzők a legkevésbé sem szeretnek bíróságig menni ilyen ügyekben, tehát a reálisnak tűnő „kéréseket” jellemzően elfogadják"

Ezesetben modjuk nem tudom, hova kellene fellebbezni, feltetelezem, az ertekbizonyitvanyt kiallito hatosaghoz, tehat a helyi jegyzohoz.

Tisztelt Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni!
Van egy családi házunk Édesanyámmal közös tulajdonban (99%-1%). Igen az egy százalék az Én részem.....
Van egy örökbefogadott testvérem Akivel 20 éve nem tartjuk a kapcsolatot. Édesanyám halála esetén követelhet-e tulajdonrészt a házból?
Átruházható-e a 100% tulajdon úgy hogy ne legyen megtámadható?

Tisztelt Fórum!

1993.-ban meghalt édesapánk, ekkor megörököltük a családi ház felét a testvéremmel.
2016. decemberében meghalt édesanyánk is, most megörököltük a másik felét is a háznak.
Az lenne a kérdésem, hogy ha most eladjuk a házat, akkor milyen költségvonzata van. Itt az adó, illetékre, ilyen jellegű kiadásokra gondolok.
A hagyatéki eljárásnál felértékelték 7,4 millióra, eladni 6,7 millióért tudjuk.

A választ előre is köszönöm!

Tisztelt Fórum!

1992-ben meghalt édesanyám, a lakásnak a tulajdonrésze rám és öcsémre szállt. 2010-ben az öcsém is meghalt, nem írt végrendeletet. Az apámmal nem vagyunk jóban, el akarjuk adni a lakást, de nem tudom, hogy most az öcsém tulajdonrésze kire szállt pontosan?

A választ előre is köszönöm!

Egyenesági öröklés van, ha nincs öcsédnek leszármazója, vagy nem volt házastársa, akkor az édesapja örököl.