öröklés,ingatlan

Kedves ObudaFan!

Nagyon szépen köszönöm, hogy válaszoltál, valahol így éreztem én is.
Természetesen Apukám bizonyítani tudja, és fogja is, hogy az adás-vétel színlelt volt, mert az unokája (illetve annak gondviselője) egy fillért sem fizetett vételárként!

Köszönöm a megnyugtatást, ha nem jutunk hamarosan dűlőre, perre viszem a dolgot, mert sajnos én szegényen éldegélek három gyerekkel, míg ők milliomosan nevetnek rajtam.

Mégegyszer hálás köszönetem Neked a válaszért!

Pert indíthattok kötelesrész kiadása iránt. Ehhez viszont valóban bizonyítanotok kell tudni, hogy színlelt adásvételi szerződés volt, és nem adtak ellenértéket. A színlelt szerzôdés ugyanis semmis; ha pedig az más szerzôdést leplez, a szerzôdést a leplezett szerzôdés alapján kell megítélni.

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülôjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne.
Kötelesrész címén a leszármazót és a szülôt annak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élôk között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.
A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani (betudás).
A kötelesrész kielégítéséért elsôsorban a hagyatékban részesedô személyek felelnek;
a kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthetô részéért az örökhagyó által a halálát megelôzô tizenöt éven belül megadományozottak adományaik idôbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek.

Kedves Hozzáértők!

A segítségeteket szeretném kérni a következő problémában:

Édesanyám egy hónapja meghalt. Az ingatlan, amiben Édesapámmal lakott már nem áll a tulajdonukban, mert 2001-ben a testvérem fiának (unokájuknak) ajándékozták. Ekkor szóbeli megállapodást kötöttünk, hogy csak abban az esetben ajándékozzák oda, ha az ingatlan értékének felét részemre testvéremék kifizetik.
Természetesen a mai napig nem kaptam egy fillért sem.

Most azonban megtaláltuk az erről készült papírt, ami nem ajándékozási, hanem adás-vételi szerződés, mely alapján az unoka a tulajdonos, és halálukig a szüleim a haszonélvezők.
Az egész csak egy színlelt dolog volt:(

Szeretném megkérdezni, hogy megtámadhatom-e az adás-vételt, ha a szerződésben szereplő összeget nem fizették ki a szüleim részére?

Mit tehet Édesapám, vagy én, ha magától nem fizeti ki a részemet a testvérem?

Ha a bank is hozzájárul ehhez, akkor sem árt az összes lehetséges örökösnek erről előbb írnia egy megállapodást, majd a hagyatéki eljárásban pedig be kell jelenteni ezt is.

Üdvözlet!

Elôre elnézést kérek, ha olyan kérdést teszek fel, mely
ezen fórumon már kivesézésre talált.
A kérdésem a következô:
Édesapám 1 hónappal ezelôtt elhunyt. Tisztában
vagyok az ingatlan, autó utáni illetékek befizetésének szabályairól. Egyetlen egy nyitott kérdés maradt.
Édesapámnak van egy bankszámlája, melynek édesanyám
nem társtulajdonosa, de tulajdonképpen mindannyiunknak
van hozzáférése. Rendezett a viszonyunk, tehát nem várható acsarkodás a pénz felett, csupán szeretnénk a legegyszer?bbb
módon a pénzt biztonságban tudni. Kérdés, hogy
vajon átutalhatjuk e az összeget az egyikönk vagy egy újonan létrehozott bankszámlára mielôtt zárolásra kerül a hagyatéki eljárás végett? Vonhat-e maga után bármilyen büntetést/szankciót, ha hozzányúlunk és emiatt érdemes-e inkább
kivárni a hónapokig elhúzódó hagyatéki eljárást?

Köszönettel

Tamás

„az "osztott közös tulajdon" kifejezést ”

Az érdekes lesz. Lehet, hogy megint tanulok valamit...
Ha arra gondolt a tanácsadó, hogy kérje a közös tulajdon megszüntetését, az csak akkor segít, ha lehetséges a természetben történő megosztás. És egyáltalán nem lesz gyors az eljárás. Ráadásul a hitelbírálatkor figyelembe fogják venni, hogy egy fél házat csak jelentékeny nehézségekkel lehet értékesíteni. (A bank általában csak az úgynevezett "szökési értékig" hajlandó hitelezni.)

U.i.: A gyámhivatal - bürokrácia ide vagy oda - az Ön fiának az érdekeit védi, ami különösen indokolt akkor, amikor a szülő esetleg ellenérdekelt.

A problémám a következő. 8 éve meghalt a férjem, a családi házunkat felesben örököltük a most 10 éves fiammal, úgy, hogy az ő részének én vagyok a haszonélvezője. Szeretnék felvenni jelzáloghitelt, de a gyámhivatali bürokrácia kezd az agyamra menni. 4 hónapja, még odáig sem jutottunk el, hogy a kérelmet hivatalosan is felvegyék jegyzőkönyvbe.
Azt a tippet kaptam, hogy csináltassak egy nyilatkozatot, melyben kérem az "osztott közös tulajdon" kifejezést szerepeltetni, így már csak az én fél részemre is meghaphatom a hitelt, mivel bőven fedezi az én 1/2 részem értéke a hitel összegét.
Kérdésem:

• Milyen hátrányom lehet, ha megosztatom a tulajdont.
• Ehhez a nyilatkozathoz, kell e a gyámhivatal beleegyezése?
• Ügyvédnél kell-e kezdenem a folyamatot elindítani?

Köszönöm.

62. § (1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó - a 63. § (5) bekezdésének rendelkezését is figyelembe véve megállapított - bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

1. a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
2. az értéknövelő beruházásokat;
3. az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

(2) A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. Öröklés esetén, vagy ha az átruházott ingatlant, illetve vagyoni értékű jogot a magánszemély ajándékba kapta, a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. A kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld, erdő művelési ágú föld esetében a megszerzésre fordított összegnek - ha a jövedelmet nem a 64. § (1) bekezdés rendelkezése szerint kell megállapítani - a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeget kell tekinteni. Ha a helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakást a magánszemély megvásárolja, akkor megszerzésre fordított értéknek a szerződésben szereplő tényleges vételárat kell érteni.
(4) Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg (e bekezdés alkalmazásában: számított összeg). Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás - a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve -,

1. a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,
2. a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,
3. a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,
4. a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,
5. a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,
6. a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,
7. a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,
8. a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,
9. a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,
10. a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával.

11. § (3) A magánszemély - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem köteles bevallani:

3. a vagyonátruházásból származó bevételt, ha abból jövedelem nem keletkezik;

Lehet, hogy tévedek, Lala. Azt mondod, hogy az SZJA-bevallásban az ingatlaneladásból származó bevételt nem kell szerepeltetni, ha az alatta van a szerzéskori értéknek?

„Nincs külön megjelőlve kedvezményezett.Jól gondolom, hogy a szerződő aki fizeti a biztosítást az a kedvezményezett?”

Igen, ez nagyon valószínű. (A biztonság kedvéért meg lehet kérdezni telefonon a biztosítót.) Amiből az is következik, hogy az összeg minden bizonnyal teljes egészében önt illeti.

T.Lala Köszönöm a válaszod ha te is segígtségre szorulsz fordulj az e-mail címemre! Mégegyszer köszi

salátahuszár, KBS, szerintem valaki valamit félreértett.

Ha az ingatlan szerzési módja öröklés, az ingatlan értéke (ami alapján az öröklési illetéket kivetették) akkor 10 millió volt, ezután pedig eladásra kerül 8.5 millióért, akkor ott -1.5 millió az elért nyereség, ezután pedig 0 forint adó fizetendő, így aztán a bevallásban sem kell szerepeltetni.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

Tegnep válaszolt érdeklődésemre a biztosításommal kapcsolatban.Nincs külön megjelőlve kedvezményezett.Jól gondolom, hogy a szerződő aki fizeti a biztosítást az a kedvezményezett?
Félek, hogy nem elég, hogy a temetés költségei sem terhelték őt, most még ezt a kevés pénzt is felezni kell vele,amit én fizetek.

Nem,nem de ha arra gondolok,hogy azt a lakást már adózott fizetésből vették meg a szüleim majd fizettük aaz örökösödési illetéket /halál adó!/ majd még fizetek 25% jövedékiadót. Én erre gondolva írtam a "sajnost"! Mégegyszer köszi!

Sajnos? Jobb lenne, ha ott is a 10 milliós becsült értéket kellene bevallani?

Köszönöm a gyors választ sajnos erre gondoltam én is!

Az adóbevallásba a 8,5 milliós vételárat kell beállítani, az az adószámítás alapja.

Sziasztok! A kérdés amit felszeretnék tenni lehet,már a könyökön jön ki de számomra nem világos! Tavaly elhunyt édesanyánk a tőle megörökölt lakást eladtuk 8,5 M.-ért. A megállapított 10 M ft után befizettük az örökösödési illetéket! Kérdésem,hogy a jövő évi adóbevallásban mennyi adót kell megfizetni.

Nincs külön megjelőlve kedvezményezett.Az a kedvezményezett ilyenkor aki fizeti a biztosítást.Jól gondolom?Nincs a biztosításunkban olyan kitétel, hogy kedvezményezett.Szerződő van, én.Válaszát köszönöm.

Nem.
A szülők elhalt gyermekük után - ha leszármazó és házastárs nincs - egyenlő arányban örökölnek. De az elhunyt halála miatt folyósított biztosítási összeg nem része a hagyatéknak - az a biztosítás kedvezményezettjéé.

Felvilágosítást szeretnék kérni öröklés ügyben.Fiam 19 évesen tragikus körülmények között meghalt.Elváltunk a gyerekek nálam voltak elhelyezve.Már a temetés is megvolt.Volt férjem a temetés költségeiben nem vett részt.Meg sem kérdezte, hogy miből tudom eltemetni.Van egy lakásbiztosításom, én fizetem havi rendszerességgel. az itt bejelentett családtagjaimra.Ebben van egy kiegészítő biztosítás baleseti halál esetére, nem nagy összeg 120.000 Ft.Azt szeretném kérdezni, hogy igaz lehet az, hogy a volt férjem ebből örökölheti a felét.

Köszönöm a kimerítő választ.

Más kérdés: 4 éve nagyösszegű készpénzt ajándékozott nagyapám a lányának, papírok nélkül. Ez tudtommal elvileg be fog számítani az örökösödésbe, ha sikerül ezt bizonyítani az abban érdekelt örökösöknek. Elég-e, ha a bizonyítást megkönnyítendő, nagyapám erről nyilatkozik, pl. a végrendeletében, hogy ő ilyen adományt tett? Vagy mindenképpen kétoldalú megállapodás kellene hozzá? Ha nincs semmilyen írás, akkor időben egybeeső pénzbevételek és túloldali pénzkiadások igazolásával bizonyítható az ajándékozás (tudom ez már úgyis bírósági ügy...)?

A házastársi közös vagyon szabályai szerint ez így 50-50% közös tulajdon, ehhez tulajdonképpen csak azt kell bizonyítani, hogy tényleg házasok voltak, és ebben az időben vették az ingatlant, ezek után vélelem szól a közös tulajdon mellett. Tehát a bizonyításhoz egy anyakönyvi kivonat és a földhivatal megkeresése bőven elég.
Bármelyik nagyszülő elhalálozása esetén a másik nagyszülő 50%-os tulajdonrészére haszonélvezetet örököl a túlélő, a másik 50% természetesen marad az övé.

A kiskorú örökös az öröklési és az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék-mentesen fizetheti meg. E fizetési határidô lejárta elôtt a tartozás annyiszor 10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethetô meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt.

Sziasztok!
Ismét köszi a válaszokat.
A nyaralót már a házasság idején vette nagyapám, lényegében saját keresetéből, mert nagymamám az esküvőjük óta háztartásbeli (emiatt nyugdíjat sem kap). Akkor valami okból nagymamám nevére lett írva kizárólag. Ez 1940-akárhányban történt. Ebben az esetben nagyapám örököse hogyan bizonyíthatja jogát az örökségre? Ha netán nagymamám távozik korábban, akkor mit tehet nagyapám nem törvényes (csak végrendelet szerinti) örököse, hogy majdan megkaphassa a rá eső részt? (Hiszen nagymamám halála esetén megtörténne a törvényes öröklés a gyerekei részére, és nekik bizonyítaniuk sem lenne érdemes nagyapám tulajdonát, hiszen törvényesen azt a részt is ők örökölnék előbb-utóbb). Egyáltalán: örököl-e ilyenkor haszonélvezetet nagyapám?

• él e még a kiskorú örökösök illetfizetési könnyítése?

Tudom, kezd bonyolulttá válni a sztori, de talán éppen ezért érthető, miért szeretnénk előre látni a lehetséges végkifejleteket.

Üdv, Gábor