öröklés,ingatlan

" ha jól értem, nagyapám saját kezűleg írva és aláírva, dátumozva írhat egyedül végrendeletet akár tanúk nélkül is (holográf), és ezt esetleg közjegyzőhöz elviheti, ha biztosra akar menni, de nem feltétlenül kell elvinnie."

Igen, de az összes többi érvéyességi feltételre is figyelemmel kell lennie (pl. folyamatos sorszámozás, stb.)

"- mivel a nyaraló nagymamám nevén van, de régi házasok lévén tudtommal már közösnek számít, ezt csak peren keresztül lehet bizonyítani, egyébként nagymamám tulajdonaként öröklődik?"

Ha az egyáltalán valóban közös vagyon a lentiek szerint, akkor csak perben.

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülôjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne.
Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.
Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

• az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
• az örökhagyó sérelmére súlyos bûncselekményt követett el;
• az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bûntettet követett el;
• az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
• erkölcstelen életmódot folytat;
• jogerôsen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.

Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességet durván sértô magatartása miatt is kitagadhatja.

A kitagadás érvénytelen, ha okát az örökhagyó végintézkedése elôtt megbocsátotta, utólagos megbocsátással pedig a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik.
Ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek kötelesrészre van igénye. Az utólagos megbocsátással hatálytalanná váló kitagadás esetében az örökös az általános szabályok szerint örököl.
Kötelesrész címén a leszármazót és a szülôt annak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.
Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ô kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Egyébként a házastársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg.
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élôk között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.
Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg.
A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni.
Nem tartozik a kötelesrész alapjához

• az örökhagyó által a halálát megelôzô tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke;
• az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelôzôen juttatott;
• a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke;
• a házastárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke;
• az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.

  A kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat házasságból származó, illetôleg a házastársak által örökbefogadott gyermek esetében a házasságkötés, egyébként pedig a gyermek fogamzása. Ha az örökhagyó több házasságot kötött, a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat az elsô házasságkötés.

  A házastársat haszonélvezet alakjában megilletô kötelesrész alapjául csak a hagyatékban meglevô vagyontárgyak szolgálnak.

Azt az adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.

„- mivel a nyaraló nagymamám nevén van, de régi házasok lévén tudtommal már közösnek számít, ezt csak peren keresztül lehet bizonyítani, egyébként nagymamám tulajdonaként öröklődik?”

Attól, hogy régóta házasok, még nem lesz közös! Attól lesz közös, hogy a házasságkötés után szerezte a nagymama, és nem tudja bizonyítani, hogy az a különvagyonából származik (örökség, házasság előtt meglévő vagyon, személyre szóló ajándék). Esetleg, ha a telek eredetileg különvagyona volt, de pl. közösen építettek rá házat, akkor az szintén közös tulajdont eredményezett (nem feltétlenül 1/2-1/2 arányban).

„Hogyan lehet ennek elébe menni, hogyan lehet most beíratni nagyapámat is tulajdonosként?”

Úgy, hogy a nagymama és a nagypapa elsétálnak egy ügyvédhez, és készítenek egy házassági vagyonjogi nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy az az ingatlan a közös tulajdonuk. Egy ilyen nyilatkozattal már lehet mit kezdeni a hagyatéki tárgyaláson is, de az a legbiztosabb, ha ez alapján az ingatlan-nyilvántartásban is átvezetésre kerül a nagypapa tulajdoni hányada. Azért ez a biztos, mert ha valamiért érvénytelen a papíros, ez addig derüljön ki, amíg tudnak másikat írni (a hagyatéki tárgyalásnál ez ugye már nem fog játszani).

„- ha bármely gyerek úgy érzi, a végrendelet miatt kevesebbet örököl, mint anélkül, tud-e bármit tenni ellene, ha az érvényesnek számít?”

Amennyiben a végrendelet létezése, érvényessége kérdéses, akkor azt megtámadhatja a bíróságon.
Amennyiben a végrendelet érvényessége nem kétséges, azonban a törvény szerint jár neki kötelesrész, az erre vonatkozó igényét a hagyatéki tárgyaláson kell bejelentenie, és a közjegyző a törvényes rend szerint fog eljárni.
Ha a végrendelet érvényes, valamint a végrendeletben kitagadás szerepel (ebben az esetben nem jogosult kötelesrészre az örökös), és ennek indokai kétségesek (a végrendelet szerinti örökös nem ismeri el érvénytelennek a kitagadást), akkor szintén bíróságon tudja a kötelesrészét érvényre juttatni az örökös.

„- mikor lehet szerepe a kötelesrésznek érvényes végrendelet esetén?”

Ha a végrendeletben érvényesen nem tagadja ki a törvényes örököst az örökhagyó, akkor a kötelesrész jár. A kitagadásnak igen szigorú feltételei vannak.

ObudaFan, köszönöm a választ, kezdem kapiskálni a dolgot. Még néhány kérdés pontosításként:

• ha jól értem, nagyapám saját kezűleg írva és aláírva, dátumozva írhat egyedül végrendeletet akár tanúk nélkül is (holográf), és ezt esetleg közjegyzőhöz elviheti, ha biztosra akar menni, de nem feltétlenül kell elvinnie.
• mivel a nyaraló nagymamám nevén van, de régi házasok lévén tudtommal már közösnek számít, ezt csak peren keresztül lehet bizonyítani, egyébként nagymamám tulajdonaként öröklődik? Hogyan lehet ennek elébe menni, hogyan lehet most beíratni nagyapámat is tulajdonosként?
• információim szerint a kiskorú örökös illetékfizetési haladékot, illetve -kedvezményt kaphat, működik-e ez még?
• ha bármely gyerek úgy érzi, a végrendelet miatt kevesebbet örököl, mint anélkül, tud-e bármit tenni ellene, ha az érvényesnek számít?
• mikor lehet szerepe a kötelesrésznek érvényes végrendelet esetén?

Előre is köszönöm mindenkinek a jogi gyorstalpalót! Tudom, konkrét esetben egy ügyvédi közreműködés ettől még nem kerülhető el, de legalább nagyjából látni szeretném előre a lehetőségeket, hogy egyáltalán merre érdemes mozdulni. Üdv, Gábor

Sziasztok!

Nagyon szépen köszönöm Nektek a segítséget, nagyon hálás vagyok érte, laikus embereknek a jogszabályok útvesztőjében szinte lehetetlen eligazodni. További nagyon sikeres munkát kívánok Nektek, és köszönök mindent!

topildi

Valóban. És nem olvastalak kellően figyelmesen...

Annyit írtam, csak azt is leírtam előtte, hogy ennek a kétszeresét kell számolni, mert a 15/20 a visszterhes illeték, ennek kétszerese az öröklési.

Topildi: a gépjármű öröklése esetén fizetendő öröklési illeték dolgával kapcsolatban, én az infot az Ingatlanjog.lap.hu "öröklés és ajándékozás" fejezet, öröklési illetékek-nél azt találtam, hogy 1890 cm3-ig 30 Ft, azon tul 40 Ft a fizetni való.

ObudaFan alant 07.20. 20:41:42-kor ugyanakkor 15 ill. 20 Ft/cm3 írt.

NEM VELE VITÁZNI - lévén ő a jogász -, de vélem az előbbi értékek lehetnek az aktuálisak, hiszen érvől évre jószerével MINDEN adó-, illetékkötelezettség majd megkétszereződött.

A végrendelet legfontosabb érvényességi kellékei a következők.

A végrendelet lehet szóbeli, vagy írásbeli. Szóbeli végrendeletet csak az életet fenyegető rendkívüli helyzetben, két tanú előtt lehet tenni; amennyiben ez a helyzet elmúlik, és a végrendelkező 3 hónapon belül nem foglalja írásba a végrendelkezést, az hatálytalanná válik.

Az írásbeli végrendelet lehet közvégrendelet, vagy magánvégrendelet. Közvégrendeletet közjegyző, vagy bíróság előtt lehet tenni. Közjegyző előtt tett végrendelet csak akkor közvégrendelet, ha rendelkezik a közjegyzői okiratok kötelező alakszerűségeivel. Bíróság esetén a helyi bíróság illetékes, egyes bíró, vagy titkár veszi fel. Nem veheti fel az a közjegyző, bíró, vagy titkár, aki a végrendelkezőnek, vagy házastársának hozzátartozója. Érvénytelen a juttatás, ha azt a végrendelkező a közvégrendelet elkészítésében közreműködő személynek, vagy egyes hozzátartozóinak teszi.

Az írásbeli magánvégrendelet három fajtája az allográf, a holográf és a közjegyzőnél letett végrendelet. Ezeknek vannak közös alakszerűségi szabályai. Csak olyan nyelven lehet tenni, amelyen a végrendelkező ért és írni-olvasni tud. (Akár holt nyelven is; ebből azonban önmagában is következne, hogy írásbeli magánvégrendeletet írástudatlan személy nem tehet.) Közönséges írással lehet tenni, gyorsírással, stb. érvényesen nem. Érvénytelen a végrendelet nyelvétől eltérő betűk alkalmazása is. A végrendeleti minőségnek, a keltezés helyének, idejének magából az okiratból kell kitűnnie. (Ez egy meghatározott nepot kell, hogy jelentsen, de nem kell hónap-nap szerint megjelölni; pl. érvényes: 2005. húsvét másnapján, érvénytelen: nyaralás előtt.) Amint később szó lesz róla, holográf végrendeletnél a keltezés is saját kezű írás kell, hogy legyen. A végrendelekzőnek a végrendeletet alá kell írnia. Általában a teljes név szükséges, azonban ha természetesnek tűnik pl. a megszólítottak alapján ez, kivételesen elfogadható csak családi név, vagy csak keresztnév. A több különálló lapból álló végrendeletet számozni kell és minden lapot a végrendlkző - allográf végrendeletnél mindkét tanú - aláír. Ennek elmulaztása esetén csak az utolsó lap lehet érvényes. A végrendelet késztésében közrműködő ill. hozzátartozója javára szóló juttatás csak akkor érvényes, ha az örökhagyó ezt a részt saját kezűleg írta és aláírta, illetve a végrendelti tanú , vagy hozzátartozója javára szóló juttatás akkor is, ha van két nem kedvezményezett tanú is.

Holográf végrendelet az, amelyet az örökhagyó teljes egészében maga ír és aláír. Ez természetesen csak kézírással képzelhető el.

Allográf az a végrendelet, amelyet az örökhagyó két tanú együttes jelenlétében aláír, vagy ha már aláírta, két tanú előtt azt a saját aláírásának ismeri el. Ez a két tanú a végrendelkező személyazonossága tanúsítására képes kell hogy legyen (vagy ismerjék őt, vagy pl. személyi igazolványt kérjenek), ne legyenek kiskorúak. Az okirat tartalmát azonban nem kell ismerniük. A két tanú neve, címe, aláírása szerepeljen az okiraton. Allográf végrendeletet korlátozottan cselekvőképes személy is tehet.

Közjegyzőnél letett végrendelet az, amelyet az örökhagyó leír, aláír és - akár nyílt, akár zárt iratként - közjegyzőnél személyesen végrendeletként letétbe helyez. Ha a közjegyző őrizetéből az okirat kikerül, akkor marad hatályos, ha vagy az allográf, vagy a holográf végrendelet szabályainak is megfelel.

SzGabor!
Ügyvéd nélkül is lehet, csak minden alakszerűséget be kell tartani az érvényességhez, ezért nem árt mégis ügyvéddel.
Nemcsak végrendelkezhet külön, de csak akkor érvényes a végrendelet, ha nem több végrendelkező közös végintézkedését tartalmazza. Probléma lesz, hogy nincs a nyaraló fele a nevén, mert így az örökös csak perben tudja majd érvényesíteni ezt a jogát.
A végrendelet akkor támadható meg, ha érvénytelen, a kötelesrésznek meg az érvénytelenséghez nem sok köze van. Azért, hogy biztosan ne legyen érvénytelen, nem árt ügyvédhez fordulni.
Egyéb örökösként.

Gépjármû tulajdonjogának megszerzése esetén az öröklési illeték mértéke a visszterhes szerzési illeték kétszerese. A visszterhes illeték a hajtómotor hengerûrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 15 forint, az 1890 cm3-t meghaladó hengerûrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm3-t meghaladó hajtómotor lökettérfogatú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm3-e után 20 forint. A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármû esetén az illeték mértéke a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 600 forint. Wankel hajtómotorral üzemelô gépjármû esetén az illeték mértéke a kamratérfogat minden megkezdett cm3-e után 30 Ft.

topildi: garázs öröklése esetén az illeték mértéke a tiszta örökség 11%-a, de a túlélő házastárs a hagyaték másik felére holtig tartó haszonélvezetet örökölt. Tehát a gyerekek a fele örökség költségét egymást közt felezik.

Ami az autó dolgát illeti: 1890 cm3-ig minden megkezdett cm3 után 30 Ft, azon túl 40 Ft. Az özvegy itt is haszonélvezetet örökölt az autó másik felére.

Sziasztok!

A következő témában kérnék szépen tanácsot.
Nagyszüleim 60 éves házasok, tulajdonukban van egy lakás és egy nyaraló. Két gyermekük egyike (nagynéném) több örökséghez szeretne jutni, mint édesapám, ezügyben többször próbálkozott az öregeknél (általa íratott végrendelet aláíratásával stb.), sikertelenül. Nagyapám ezt megelégelte, és ötlete, hogy végrendelkezik a lánya tudta nélkül, és dédunokájára (lányomra) hagyja a nyaraló rá eső részét, a lakás meg lehet fifty-fifty. Lakás kettőjük nevén van, a nyaraló tul.lapján csak nagymamám szerepel, aki jóban van a lányával, és nem kíván végrendelkezni. Lakás kb.50M, nyaraló 18M értékű. Kérdéseim:

• végrendelet csak ügyvéd előtt írható-e, ha nem, akkor is ugyanannyit ér-e?
• írhat-e nagyapám külön, nagymamám nélkül végrendeletet, ha igen, nem probléma-e, ha papíron nincs a nyaraló fele a nevén?
• megtámadható-e ez a végrendelet, ha a köteles résznél így is mindkét gyerek többet kap?
• a dédunoka unokaként, vagy egyéb örökösként fizeti az öröklési illetéket?
• ha nagynénémnek sikerül(t) mégis aláíratnia végrendeletet minkettőjükkel (ügyvéd nélkül), és apám eszerint köteles részt örököl, akkor megtámadhatja-e és milyen indokokkal?

Előre is köszönöm a tanácsokat! Üdv, Gábor

Sziasztok!

Segítségért fordulok hozzátok, és előre is köszönök minden információt.A problémám a következő. Párom édesapja elhunyt, tujadonában volt egy személygépkocsi, amely ugyan az ő nevén volt, viszont feleségével közösen szerzett vagyon, így az autó fele a feleségét illeti, ez után kell valamit fizetni, vagy automatikusan átiratható az autó fele a feleség nevére? Az autó másik felét a párom és testvére közösen öröklik, nekik milyen összegű örökösödési adót kell fizetniük? Tudnátok nekem ebben valamilyen eligazítást adni, hogy hány százaléka az autó értékének az örökösödési adó?
A másik kérdésem pedig egy garázs lenne. A garázs fele az elhunyt nevén van, amit úgyszintén a párom örököl testvérével. A garázs után hány százalékos örökösödési adót kell fizetni?Az adó kifizetése után még át kell majd az autót és a garázst is íratni az illetékes örökösök nevére?

Előre is köszönöm a segítséget, sajnos nem vagyunk jártasak e témában és nagyon nagy szükségünk van a segítségetekre.
Köszönöm:

Ildi

Bármely érdekelt kezdeményezheti a hagyatéki eljárás lefolytatását, pontosabban jelezheti a jegyzőnek, közjegyzőnek, hogy van olyan hagyatéki elem, amely miatt a leltár felvétele illetve az eljárás lefolytatása kötelező.

Köszönöm szépen a gyors választ. Még egy kérdés, a hagyatéki eljárás eddig azért nem kezdődött meg, mert az özvegy úgy nyilatkozott, hogy nincs hagyaték. Tiszta sor, kezdeményezze mégis az eljárást, mert hamis, ennélfogva büntetetndő nyilatkozatot tett. Ha erre mégsem hajlandó, mi lesz a papa telekrészével?

A hagyatéki eljárás kötelező, ha a hagyatékban ingatlan is van - tehát azt külön kérés nélkül is lefolytatják.

1. A lakás a fiúé. Magad mondtad, hogy az ő "nevére" vették meg, tehát az ingatlannyilvántartásban az ő kizárólagos tulajdonaként szerepel.
2. A telek 50%-a tartozik a hagyatékba, hiszen a másik fele az özvegyé. Végrendelkezés hiányában ezt a gyermekek egyenlő arányban öröklik, de a túlélő feleség haszonélvezetével terhelten.

Feltételezem, hogy a lakásnak a fiú részére történt megvételekor a valós ügyletet - tehát az ajándékozást - nem dokumentálták, arról írásos szerződés nem készült. (Papíron tehát maga a fiú volt a vevő.) Ha így van, akkor ez a lakás forma szerint nem része az örökségnek. Viszont ha a leány bizonyítja, hogy valójába ajándékozás történt, akkor köteles részként igényt tarthat a lakás értéke 25%-nak megfelelő értékre.

Kedves Fórumosok!

Előre is elnézést kérek, szerintem nektek a téma, ami nekem gondot okoz, nem lesz túl izgalmas, valószínüleg egyszerű eset, én azonban nem értek a joghoz. Szóval:

Adva van két szülő, a mama és a papa, illetve két gyerekük, a lány és a fiú. A szülők pár évvel ezelőtt megvették az önkormányzattól a lakást, amiben éltek, a fiú nevére.
Van még egy ingatlan, egy hétvégi telek, aminek a tulajdonosai a szülők, közösen.

A papa nemrég meghalt.

Kérdéseim:

1. A lakás tulajdoni helyzete, illetve hogy a lány vagy akár az özvegy ezzel szemben támaszthat-e bármilyen követelést.
2. A telek tulajdoni helyzete, illetve öröklési esetei, figyelembe véve, hogy a mama ezidáig nem kért hagyatéki eljárást.

„Köszönöm a választ, bár azt nem értem, mennyiben lenne becsapva ezzel a megoldással az illetékhivatal, hiszen így az öcsém, mint egyedüli örökös, fizeti ki a teljes illetéket, míg ha én nem mondok le a köteles részről, akkor az arra eső illetéket én fizetem be, a többi után járó illetéket pedig ő.”

Nem, mert az örökség fele az exfeleségé lenne (a végrendelet miatt, amely szerint mindent ő örököl), hiszen Te meg a féltestvéred csak a kötelesrészre tarthattok igényt (a rendes örökség felére).
Mivel ő már nem rokona az örökhagyónak, így neki magasabb illetéket kéne fizetnie.

„De akkor minden felújítási költség felét nekem kéne állnom. Egyetemista vagyok, nem megy. Érdemes ezzel foglalkoznom egyáltalán, vagy hagyjam a fenébe, és fizessék ki a pénzt?”

Akkor eladod a részedet: ha ők nem akarják értelmes áron megvenni, a féltestvéred meg nem, vagy drágán adná csak el, akkor meg bíróságon kérheted a közös tulajdon megszüntetését, ami legvégső soron elárverezésbe torkollik, ha ők nem váltják meg a részedet. Ez azért energia, idő és pénz.

„Érdemes ezzel foglalkoznom egyáltalán, vagy hagyjam a fenébe, és fizessék ki a pénzt?”

Ez nyilván attól függ, mennyi lenne a különbség, és mennyi macerával jár a dolog. 1-2 millióért nem biztos, hogy érdemes szórakozni, míg 50 millióról egész kevesen mondanának le.
Nyilván ha most "összeveszel" velük, akkor később még szemetebbek lesznek, tehát együttműködésre kár számítani. Az is kérdés, hogy hol az ingatlan (ha 140 km-re, akkor az is rontja a helyzetet).

„Kaphatok én ezért büntetést bárhonnan? Mégis furcsán néz ki, hogy egy számlán, ahol három évig nem volt befizetés, hirtelen megjelenik pár millió, és a tulajdonos nem tudja igazolni, honnan, hiszen visszautasította az örökséget.”

Pár millióval egyébként sem foglalkozik senki, de próbálja valaki megcáfolni azt az állítást, hogy az apukád halála előtt adta ajándékba...

Kedves Kovács Béla Sándor!

Köszönöm a választ, bár azt nem értem, mennyiben lenne becsapva ezzel a megoldással az illetékhivatal, hiszen így az öcsém, mint egyedüli örökös, fizeti ki a teljes illetéket, míg ha én nem mondok le a köteles részről, akkor az arra eső illetéket én fizetem be, a többi után járó illetéket pedig ő.
Engem inkább az izgat, hogy mi van, ha a következő tárgyalásra megint egy újabb verzióval állnak elő, honnan akasszak le egy ottani ügyvédet (kb. 140 km van közöttünk).
Más kérdés, hogy ha perre megyek és netán megítélik az örökség felét, akkor nyilván nem fogják nekem azt kifizetni, bár állnak úgy anyagilag, hanem azt mondják, OK, legyen az enyém a ház fele. De akkor minden felújítási költség felét nekem kéne állnom. Egyetemista vagyok, nem megy. Érdemes ezzel foglalkoznom egyáltalán, vagy hagyjam a fenébe, és fizessék ki a pénzt? Kaphatok én ezért büntetést bárhonnan? Mégis furcsán néz ki, hogy egy számlán, ahol három évig nem volt befizetés, hirtelen megjelenik pár millió, és a tulajdonos nem tudja igazolni, honnan, hiszen visszautasította az örökséget.

Az bizony meglehet. Aki az illetékhivatalt becsapja, miért épp egy magánszemélyt ne verne át?
Azt a végrendelet a Ptk. 649. § (1) b) alapján megtámadhatod. Hiszen valószínű, hogy édesapád azzal a feltevéssel végrendelkezett az akkori neje javára, hogy házasságuk élete végéig fenn fog állni. Mondjuk ezt az érvelést viszont gyengíti, hogy a végrendeletet a válás után nem vonta vissza. Ha erre, tehát a vissza nem vonás okára tudsz egy jó, bizonyítható magyarázatot, jók az esélyeid a hagyaték felére.

(Jóllehet, ezért a visszakozás, nem pedig az illeték miatt.)

Kedves Fórumosok!

Édesapám fél éve meghalt, hagyott egy érvénytelen végrendeletet (csak számítógépen tudta megírni, aláírni sem tudta már). A hagyatéki tárgyalásra az elvált felesége ügyvéddel beküldött egy 1990-es végrendeletet, amely szerint ő az általános örökös. Ezzel csak az a probléma, legalábbis szerintem, hogy 2004-ben vagy 2005-ben, amikor elváltak, vagyonmegosztás is történt. Érvényes lehet egy 15 évvel korábbi végrendelet így is?
Én egy korábbi házasságából született lánya voltam, van egy fia, aki az általános örökössel kötött házasságból született. Így nekem felajánlották az ingatlan, a készpénz és az autó összértékének nem egészen negyedét azzal, hogy minden adót és illetéket ők fizetnek, ez volt a köteles rész.
Az ügyvédjükkel megbeszéltem, hogy ma menjek aláírni a papírokat a közjegyzőhöz. Ott ért a következő meglepetés: mivel az elvált feleségnek 8 % illetéket kéne fizetnie, mint idegennek, ezért ő inkább nem érvényesíti ezt a végrendeletet, hanem utasítsam vissza az örökségemet, így mindent a féltestvérem örököl és én nyom, papír, minden nélkül kézbe kapnám a pénzt.
Amikor ezzel kapcsolatos aggályaimat emlegettem (adóhivatal, pénzmosás, stb.), megnyugtattak, hogy sokan csinálják ezt.
Én mégsem nyugodtam meg Mit tehetek ebben a helyzetben? Ha aláírom, simán rám verhetnek adócsalást, illetékcsalást, pénzmosást, és az is lehet, hogy ki sem fizetik a pénzt.

A haszonélvező szabadon használhatja, hasznosíthatja a lakást. Ebbe beletartozik az is, hogy eldöntheti, hogy ki lakhat ott. A tulajdonos erre csak akkor jogosult, ha a haszonélvező nem él e jogával.
Tehát amíg a mama él, addig annak engedi meg, hogy ott lakjon, akinek akarja. Ha neki úgy tetszik, a másik, ottlakó gyermekétől akár használati díjat is kérhet.

Kedves Fórumozók!

A problémám a következő: A férjemnek, a bátyjának és az anyjuknak van egy lakása oly módon, hogy a két fiú tulajdonos, az anyjuk pedig haszonélvező. A báty a feleségével, valamint anyósom a mai napig ott laknak abban a lakásban, viszont a férjem és én albérletetet kényszerülünk bérelni, mivel a lakásban (1,5 szobás) már így nem férünk el.
A kérdésem az lenne, hogy a férjemnek nem járna-e valamilyen albérlet-hozzájárulás, mivel tulajdonosként nem lakhat a saját lakásában. Illetve, ha az ott lakók önszántukból nem hajlandóak bérleti díjat fizetni a férjemnek, jogi úton lehet-e kötelezni őket erre.
Vagy: arra vonatkozóan van-e törvény, hogy esetleg a lakás értékének rá eső részét megkapja anélkül, hogy eladnák a lakást, mivel az "összeférhetetlenség" esete is felmerült az ott lakók hibájából, éppen ezért esély sincs arra, hogy valaha visszaköltözzön a saját lakásába.
Segítségüket előre is köszönöm.

„Szeretnék garázst és esetleg üdülőt vásárolni, ebben az esetben milyen adókötelezettség terhel?”

Ugyanolyan, mintha nem vennél semmit. Csak lakáscélú elköltés esetén tud lenni kedvezmény.

Nem a vételár után kell adózni, hanem az eladásból származó jövedelem után. jövedelem=vételár - (az az összeg, ami után örökléskor örökösödési illetéket fizettél + egyéb, pl. ügyvédi költségek)