öröklés,ingatlan

„Hát csak per útján”
Nem úgy értettem. :)

• természetbeni megosztás
• megfelelő térítés ellenében az egyik tulajdonostárs tulajdonába adás
• értékesítés és a vételár elosztása.

Szavaidból ítélve a másodikat szeretnéd. Javaslom tájékoztasd a vonakodó tulajdonostárasat, hogy egy esetleges perben ezt nagy valószínűséggel meg fogják ítélni, és akkor a perköltséget is ő fizeti meg. (Ha nem hiszi el, kérdezzen meg egy ügyvédet.)

Nem lehet vele beszélni. Már mindent elmondtam neki. Az ügyvédet is javasoltam, amitől teljesen elzárkozott, mivel "nincs pénze ügyvédre". Tehát teljesen feleslegesen beszéltem vele. Érvelése az, hogy ő amíg élt apukám (bár a lakásban 20 éve nem lakik) felújításokat végzett. Tehát neki köszönhető, hogy ennyit ér a lakás. Az, hogy 20 éve semmilyen költségbe nem fizetett (bérházi lakásról van szó) közös költség, tatarozási költség az nem érdekli. Tehát véleményem szerint ez a per nem lesz könnyű. Amúgy igen azt szeretném ha pénzben kifizetné a nekem és a gyermekemnek járó összeget. Mivel eladni nem akarja, mert ha az élettársa meghal neki abból a lakásból menni kell ahol most lakik.

Homályosan és hézagosan fogalmazol. Így még az is lehet, hogy az eddigi állásfoglalásaink nem voltak pontosak. Több testvérről beszéltél, aztán viszont csak egy tulajdonostársról. A többi testvér nem örököl? Miért nem? Hogyan és hányfelé is oszlanak meg akkor a tulajdoni hányadok?
Csak az utolsó hozzászólásban bukkant fel az a motívum, hogy a tulajdonostárs úgy véli, a rá eső hányadnál nagyobb arányban vette ki a részét a fenntartási költségekből, és a visszatérítési igényét most szeretné érvényesíteni. Az sem világos, hogy ki használja ezt az ingatlant.
Minden bizonnyal szükségetek lesz ügyvédre - de szvsz nem a perrel fogja kezdeni ő sem.

Kovács_Béla_Sándor E-mailben elküldtem az egész történetet.

Feleségem édesapja halála után rendben megtörtént a hagyatéki tárgyalás.
Ebben szerepelt a nevén lévő értékpapír persze nem nem nagy értékben.
Ezt a hagyatékátadó végzés szerint fele-fele arányban a testvérével megkapták.
Levélben fordultunk a pénzintézethez a csatolt hagyatéki végzés másolattal, hogy a pontos értéket és a hivatalos "eljárásmenetet" megtudjuk.
A bank levelében közölte, hogy 2006. júliusában felvették a pénz és hozamokat!
Papa 2006. májusában halt meg, a hagyatéki tárgyalás 2006. szeptemberében volt.
Sejtésünk szerint az "özvegy" vette fel a pénzt, feltételezhetően egy már régebben megírt és utólagosan dátumozott meghatalmazással.
Mi a teendő? Keressük először a közjegyzőt?
A kapcsolat persze anyós és lánya között nem rózsás.

Én ismeretlen tettes ellen feljelentést tennék, mert vagy csalás, vagy sikkasztás jó eséllyel magvalósult.

Feleségem felhívta a közjegyzőt, aki eljárt az ügyben. Az első válasza ez volt: HÛÛÛHAA.
Elment a pénzintézethez, ahol közölte vele az ügyintéző, hogy eddig még ilyen esettel nem találkozott. Másolatot kaptunk a már 2003-tól határozatlnal időre szóló felhatalmazásáról ill. a pénzfelvételről.
Persze nyomatékosan felhívta a figyelmét a feleségemnek az ü.i., hogy az özvegynek kötelessége lett volna a haláleset bejelentése.
Jövő héten ügyvédhez megyünk és "anyuka" fog kapni egy levelet tőle!
Remélem hatásos lesz, mert ha nem akkor sajna lépni kell tovább.....

Sziasztok!

Kérdés: 10 évvel ezelőtt íródott végrendelet. alakilag érvényes. De pont a megírásakor az örörkhagyó tulajdonában nem volt semmi. Aztán az ingatlan összevissza gazdát cserélt (örökhagyó és a végrendeletben megnevezett egyik örökös között) míg újra visszajutott a tulajdonába.

Szóval az öröklés tárgya a halál beálltakor tulajdonában lévő ingatlan, nem pedig a végrendelet megírásakor tulajdonában (nem) lévő?

Az attól függ, hogyan szól az a végrendelet. Ha az "összes ingó és ingatlan vagyonomat" vagy valami hasonló, a dolgokat nem egyedileg megjelölő szöveg szerepel benne, akkor az a halálozás időpontjában fennálló helyzetre vonatkozik.

Azok az "összevissza cserék" viszont érdekesek lehetnek...

Sziasztok!

A szituáció a következő:

Egy szülőnek az első házasságából két gyermeke, a második házasságából egy gyermeke született. A második házasságból született gyermek részére a szülők vásároltak egy ingatlant 1973-ban, majd egy másik ingatlant ajándékozással kapott a gyermek 1978. előtt. A szülő 1992-ben tartási szerződést kötött ugyanezzel a gyermekkel, így egy harmadik ingatlan is a harmadik gyermek nevére került. A szülő 2006-ban elhunyt, más ingatlannal nem rendelkezett, amit a hagyatéki eljárásba be lehetett volna vonni. A halálát követően az első házasságból született gyermekek részesülni szeretnének az ingatlanokból. Az első kettőből azon a jogcímen, hogy az örökhagyó életében ingyenesen juttatta a harmadik gyermek számára, a harmadik ingatlan tekintetében pedig azon a jogcímen, hogy a tartási szerződés egyáltalán nem ment teljesedésbe, az eltartó nem teljesítette az eltartói szolgáltatásokat és magatartást. A szülő kölün háztartásban élt, a gyermekével napi kapcsolatot tartott, együtt mentek színházba, kirándulni, családi eseményekre stb. A gyermek vásárolt be rendszeresen a szülő számára, az utóbbi három évben rendszeresen utalt át egy bizonyos havi összeget a szülő számára. A szülő önálló nyugdíjjal rendelkezett, a mindennapi életben el tudta látni magát. Ugyanakkor az utóbbi években többször szorult kórházi kezelésre, ekkor a harmadik gyermek (az eltartó) naponta (esetleg többször is) látogatta őt, kéréseit teljesítette.

Kérdések:

1. Indokolt-e az eredetileg a gyermek részére vásárolt ingatlan osztályra bocsátását kérni?
2. Indokolt-e az ajándékba kapott ingatlan osztályra bocsátását kérni?
3. Támadható-e az eltartási szerződés, és ha igen, milyen indokkal és milyen eséllyel?
4. Milyen esély van a három ingatlanból részesedni az első házasságból származó gyermekek számára?
5. Egy esetleges per esetén kinek kell bizonyítani és mit az első három kérdésben?
6. Az esetlegesen szóbajöhető "köteles részre jogosultság", mely ingatlanok esetén évült el?

Üdv: arbiterfrank

Hát, eléggé ZH-szaguk van a kérdéseknek... ;)

Pedig abszolúte valós életben megtörtént esetről van szó, hamarosan lépni kell az ügyben, fontosak lennének a kérdésekre kapott válaszok, hogy miként viszonyuljunk a vagyonből kizárt testvérek követeléseihez, akik sérelmezik a helyzetet.
arbiterfrank

Akkor röviden:

• osztályrabocsátásnak akkor volna értelme, ha volt érdemi hagyaték (a három ingatlanon kívül), ugyanis az ezen való osztozkodást befolyásolhatja a korábbi ajándék; az ajándékokból, vagy azok értékéből viszont ezen az alapon nem lehet (vissza)követelni semmit;
• ha sikerülne színleltté minősíttetni a tartási szerződést (mert az valójában ajándékozás volt), akkor az utolsó ingatlan esetében a két másik testvér kérhetné a kötelesrészét (az ajándék értékének 1/6 - 1/6 részét) a harmadiktól (a korábbi két ingatlan nem esik bele a kötelesrész számításba);
• ha nem sikerül színleltté minősíttetniük, akkor kötelesrész nem jár.

A tartási szerződés színlelt voltát a másik két testvérnek kell bizonyítania; szerintem nem lesz egyszerű dolguk.

Sziasztok!
A tulajdonomban levő ingatlan örökléséről szeretnék tanácsot kérni. Egy-egy élettársi kapcsolatból egy-egy gyermekem született. Szeretném ha az ingatlan esetleges halálom esetén jelenlegi élettársam örökölné, mert a gyerekek még kiskorúak. Ráadásként az ingatlanon anyám haszonélvete is be van jegyezve. Korábban tanácsolt út az ajándékozás jelenlegi élettársam részére. Ez utóbbinak mi az útja, és hogyan érinti a haszonélvezetet.
Köszönöm a segítséget, üdv.

A haszonélvezeti jogot nem érinti az ingatlan tulajdonjoga, csak a haszonélvezeti joggal terhelve tudod elajándékozni.
Élettársadra végrendelkezhetsz, ebben az esetben gyermekeidet kötelesrész illeti meg.

Kedves tomas!Köszi a választ.
Hogyan alakul ki a köteles rész? Mi a helyzet a köteles rész kezelésével, ha a gyerekek még nem nagykorúak?
Előre is kösz : gergg

Alapvetően lényegtelen, hogy nagykorúak-e, vagy sem.
Illetve annyit számít, hogy kiskorú nem tud lemondani a kötelesrészéről ellenérték nélkül. Nagykorú esetében előfordulhat, hogy lemond, de ha nem teszi, ezt nem lehet kierőszakolni.

Sziasztok!
Édesapám, halála után Édesanyámat tette meg kizárólagos örökösévé.A hagyatéki tárgyaláson igényt tartottam a kötelesrészemre.Az örökség tárgya egy házas ingatlan.Beleegyezésem adtam, hogy a kötelesrészemet haszonélvezettel megterhelhetik.Kérdésem az lenne, hogy Édesanyám eladhatja-e a házat az én beleegyezésem nélkül?
Válaszotokat előre is Köszönöm!

A kötelesrészt - ellenkező megállapodás hiányában - nem természetben, hanem pénzben kell kiadni. Így ha hozzájárultál ahhoz, hogy haszonélvezettel megterheljék a kötelesrészedet, és nem állapodtatok meg külön abban, hogy jelen esetben a kötelesrészt természetben kell kiadni, az csak annyit jelent, hogy ha az ingatlant eladja, az árából a kötelesrésznek megfelelő részt bankszámlán kell, hogy elhelyezze, és csak a kamatait használhatja fel.

Sziasztok! Az volna a kérdésem,hogy anevelt gyerek is jogos őrőkős,ha nincs a nevelőszülönek más gyereke,vagy egyeneságirokon őrököl?pl:unokatestvér.Előre is kőszi

Csak az örökbefogadott gyermek.

Tisztelt Forum,

elhunyt edesapam egy hasznalt autoval es keszpenzzel ment uj hazassagaba. A penzt az ozvegy neven levo ingatlan kibovitesere es felujitasara foditottak az autot pedig egy uj auto araba szamitottak be. Az uj auto apam neven van es hitellel terhelve.

Kerdes (torvenyes orokles)

1. Az autot milyen aranyban oroklom es van-e haszonelvezeti joga az ozvegynek egy hitellel terhelt autora? En fizetem a hitelt, o pedig hasznalja? Mi tortenik, ha nem tudom fizetni a hitelt?
2. Az ingatlan erteknovekedese kozos vagyonnak vagy apam sajat vagyonanak tekintheto? Azaz mi az amit ebben az esetben oroklok es milyen formaban? Ingatlanresz, penz?

koszonom

Kezdjük az ingatlannal. A bővítés ráépítésnek minősül, vagyis főszabályként közös tulajdon jött létre általa. (A kivétel itt az, ha az özvegy bizonyítja, hogy másképp állapodtak meg.) Hogy mekkora édesapád tulajdoni hányada, az kérdéses. Függ ugyanis az ingatlan értékének és a bővítés általi értéknövekedésnek az arányától. Valamint attól is, hogy tudod-e bizonyítani, hogy a bővítés teljes egészében az ő különvagyona terhére valósult meg. Ha ez a bizonyítás sikertelen, úgy a hányad csak fele akkora lesz. Az örökséged mindenképpen ez a bizonyos tulajdoni hányad lesz.

Az autón megint csak osztatlan közös tulajdon áll fenn - hacsak nem telt el 15 év a házasságkötéstől a halálig. Az arányok függenek a régi és az új autó értékétől - utóbbi bizonyítandó, és maga a tény is bizonyításra szorulhat. Örökölni az édesapád tulajdonrészét fogod. A kölcsönt a tulajdoni arányotoknak megfelelően megosztva kell fizetnetek.

Ami közös: az özvegy haszonélvezeti jogot kap mindazon, amit egyébként nem ő örökölt.

Konklúzió: próbálj egy értelmes egyezséget kötni.

Tisztelt Fórumozók!

Adott egy család: apa, anya, és 3 felnőtt, különélő gyerek (én vagyok a legidősebb).
Apa elhunyt. Ami örökösödés alapját képezi: egy lakás (kb 15 MFt) és egy hétvégi telek (kb. 10 MFt) - mindkettő anya és apa közös tulajdona fele-fele arányban, valamint apa saját külön számláján 2 millió kp. Ehhez a számlához nekem is teljes jogú rendelkezési jogom van (számlatulajdonos vagyok én is).
Kérdéseim:
1: Hogyan öröklünk (anya és a 3 gyerek) a szabályok szerint, valamint nagyjából mennyi illetéket, adót, szja-t, stb-t kell fizetnünk.
2: Az apa különszámláján lévő pénz közös szerzeménynek számít-e anyuval (valójában ez teljesen apu pénze).
3: Apu halála után kivettem a számláról ezt a pénzt (az örökösök tudtával természetesen), részben a temetésre, részben hogy legyen nálunk. Jogilag kifogásolható-e ez a lépésem? Említettem, magam is teljes jogú számlatulajdonos vagyok. Ha valamennyi örökös úgy nyilatkozik, hogy ez tulajdonképpen az én saját pénzem volt, beleköthet-e valaki ebbe?
(Nem lenyúlni akarom a pénzt, csak kivonni az esetleges hercehurcák alól - az örökösök közös akarata szerint.)

Köszönöm szépen!

az apai részt a gyerekek öröklik egyenlő arányban a feleség haszonélvezeti jogával terhelten. Az illeték lakóingatlan esetén 2.5 %, egyébként 11%.
Ha mint számlatulajdonos vetted ki a pénzt, akkor sztem nincs vele probléma, de ha minden örökös tudja, akkor ki köthetne bele. Egyszerúen a hagyatéki eljárás során nem soroljátok fel mint hagyatékot és kész. Az önkorményzat ill. a közjegyzők nem ennyire alaposak.., szóval ha senki nem szól, akkor nincs.