öröklés,ingatlan

Érdekes, ezt most nem találom a Ptk-ban...
mindenesetre nehogy írj a közjegyzőnek, hogy visszautasítod az örökséget, mert akkor nekem semmi nem fog járni.

Obudafan: csak az öröksége 5-10%-áról szeretne lemondani a testvére javára, nem az egészről :) szerintem az osztályos egyezség lesz itt a megoldás.

A közjegyzőnek írj egy levelet, hogy visszautasítod az öröklést. Nem lesz illetéke.

Üdv mindenkinek!

Kérdésem a következő lenne!
Édesapám 2 napja elhalálozott, és az örökléssel illetve az esetleges örökrész(ingatlan) átruházásával kapcsolatosan szeretnék információhoz jutni.
Nevezetesen; ketten vagyunk testvérek, bátyám javára szeretnék lemondani az örökségem kb 5-10%-ról.
Miként tehetem meg az hagyatéki tárgyaláson, vagy előbb.Illetve egyáltalán lehet-e?
Ha igen akkor mi a menete, és milyen esetben és %-osan mennyit kell fizetni.

Esetleges válaszaitokat várom e-mailben is

csaba.olah@t-email.hu

Köszönettel

Nem lépett még hatályba. De ha jól figyeltem, a testvér öröklésének illetéke nem is fog változni. (Halkan teszem hozzá, hogy a testvér leszármazk hiányában is csak a házastárs és a szülők után következik a törvényes öröklés rendjében.)

Az új örökléssel szeretnék tájékoztatást kapni.
Testvér elhalálozása esetén nics más leszermázott csak az egyedüli testvére. 2010.junius 23-én hunyt el. Milyen jogszabály érvényes az örökösödési illetékkel kapcsolatban.

Köszönöm! Sokat segített!

Az "és így tovább" némi pontosításra szorul: a nagyszülők után az oldalági öröklés már megszűnik, és a felmenők öröklésében sem számít a származási fok; valamennyien egy parentelát alkotnak, egymás között egyenlően részesednek a hagyatékból.

Mindebből az is következik, hogy ha valaki után senki nem örökölhet a nagyszülői parentelán, és további felmenői már nem élnek, akkor a törvényes örököse az állam. Másképpen a legtávolabbi oldalági rokon, aki még törvényesen örökölhet, az unokatestvér és az ő egyenesági leszármazottja.

Ha az a nyilatkozat érvényes végrendeletnek tekinthető, akkor időkorlát nélkül érvényesíthető a rá alapozott igény.

Az elővásárlási jog nem azt jelenti, hogy a dolgot csak a jogosultjának lehetne eladni. Mindössze azt jelenti, hogy a harmadik személlyel megkötni kívánt szerződést teljes egészében közölni, kell vele, és ha akarja, akkor vele kell azokkal feltételekkel szerződni. Ha nem tudja a kialkudott vételárat megfizetni, akkor nem élhet az elővásárlási jogával, a szerződés a harmadik személlyel létrejön.

Ha az örökhagyó leszármazók nélkül hal meg, és túlélő házastársa sincs, akkor a törvényes örökösei a szülei egyenlő arányban. Ha valamelyik szülő nem él a hagyaték megnyíltakor, akkor annak helyén a gyermekei örökölnek egymás között egyenlő arányban. Az öröklésből kieső leszármazó helyébe annak leszármazói lépnek a törvényes öröklés rendje szerint.
Ha leszármazók és házastásn nélkül elhunyt örökhagyó szülei nem élnek, és a szülőknek más leszármazottja sem volt, akkor az öröklés a nagyszülői parentellán történik. És így tovább. (Szóval innen ti ne várjatok jusst, az állam is hamarabb fog kapni belőle, mint ti.)

Másik örökséggel kapcsolatos kérdésem a következő: szüleim elváltak már régen. Apám idővel újra nősült, majd pár éve elhunyt. A tőle örökölt ingatlan részen az özvegynek haszonélvezete van, ezt tudomásul vettük. Az özvegynek nincs gyermeke sem apámtól, sem mástól. Azt szeretném tudni, hogy ebben az esetben hogyan alakul (majd) az örökösödés az ő ingatlan része után?

Tisztelt Szakértő!

Édesanyámtól örököltem egy házas ingatlant fele részben. Az ingatlan másik fele a korábban elhunyt testvérbátyám után a két unokahúgomé. Édesanyám bátyám halálakor átadott nekem egy nyilatkozatot, melyben kijelentette, hogy halála esetén minden ingó és ingatlan vagyona rám szálljon. Saját kezűleg írta, és alá is írta. Nem tudtam megtenni, hogy a bátyám gyerekeit kisemmizzem, ezért anyám hagyatéki eljárása során nem említettem ezt a nyilatkozatot. Egyik unokahúgom kérte, hogy ne adjuk el a házat, ő kifizet engem és mostoha testvérét. Rábólintottam. Azóta semmi nem történt a kifizetés ügyében. Most azonban azt szeretné, ha beköltözhetne, és majd egyszer megváltja a részeket. A házat fel kell újítani. Ehhez kérné a hozzájárulásunkat. Mivel unokahúgom anyagilag nem megbízható, nem szeretnék ebbe a zsákutcába belemenni. Felmerült, hogy a mi részünkért bérleti díjat fizethetne, amíg nem tudja kivásárolni a részünket, de éppen megbízhatatlansága miatt ezt sem tartom jó megoldásnak. Ám az sem állapot, hogy a ház tovább romoljon. Próbáltam rávenni, hogy adjuk el közösen a házat, de ő nem hajlandó, sőt, ha szóba kerül, hogy akkor a saját részemet adom el valakinek, akkor azonnal előjön az elővásárlási jogával, ami szerinte azt jelenti, hogy nem adhatom el a részemet csak neki, ám ő meg ugye nem tud fizetni. Úgy érzem, saját jóindulatom csapdájába estem. Megtehetem-e, vagy megoldást jelentene-e ha új hagyatéki eljárást kérek, hivatkozva anyám korábbi nyilatkozatára? Úgy gondolom, hogy az unokahúgaimat ki tudom fizetni akkor is, ha a házat sikerül eladnom, csak akkor talán kevesebb lenne a macera.

KÖSZÖNÖM!

Az valószínűleg jogról való lemondás. Ha elég határozott és kifejezett, akkor a nagynéni már nem jogosult többé a köteles részre. De látni kellene a konkrét iratot, ilyeneknél minden szó számít.

kedves kbs, lenne még egy fordulat. abban az esetben ha nagynéném korábban irásba adta (közjegyző nem hitelesitette), hogy nem indul az apai köteles részéért, de időközben mégis meggondolta magát és engedményezné követelését semmissé teheti korábbi nyilatkozatát?

sajnálom ha nem tudtam konkrét lenni, bár az első levelemben irtam, hogy anyukám perben áll.
Köszönöm a visszajelzését!

Elég sok fölösleges dolgot leírtál, de azt az apróságot, hogy édesanyád pert indított a köteles részért, elfelejtetted elsőre közölni.

Köteles részről valakinek a javáras lemondani nem lehet. Viszont a nagynénéd maga is pert indíthatna a saját köteles részéért. Az is egy lehetőség - ha így akarják - hogy engedményezi a saját követelését édesanyádra, aki ennek megfelelően fölemeli a keresetet.

Táblabíróságra akkor kerülhet az ügy, ha a megyei bíróság az első fok, és megszületett az ítélet, és azt valaki megfellebbezi. Ha valóban megyei bíróság jár el, az azt jelenti, hogy a követelsé meghaladja az 5 milliót. Ebben az esetben nem látszik méltányosnak 700 ezer forint felajánlása.

Nem tudnál egy kicsit összeszedettebben fogalmazni?

jelenleg folyó per, melyben anyukám a felperes az apai köteles részért. Jelenleg viszont a dolog ott tart, hogy nem sikerül megeegyezésre jutni a most 16 éves unokatestvéremmel 8apukája befolyása nagy) és lassan a tábla birósághoz kerül az ügy. Kérdés az, hogy tanácsos lenne e elfogadni a felajánlott 700 e Ft-ot, és fizetni a perköltség felét -ami rendkivül igazságtalan - vagy menni kell tovább az igazunkért és kérni a jogos részt.

Ráadásul nagymamám és unokatestvérem anyukája is igazságtalan érzi ezt a helyzetet, de sehogysem tudják már jogi úton helyre tenni.

Anyukám testvére még a saját apai köteles részéről is lemondana anyukám javára, de ezt törvényes úton hogyan lehetne érvényesiteni? Újabb per amiben saját lánya ellen kellene indulni mint felperes ?

Nagyon kétségbeejtő és mérhetetlenül igazságtalan helyzet.

Jelenlegi perben? Milyen per?

Tisztelt Fórumozók!
Ingatlan és öröklési jog kérdésben kérnék segítséget Önöktől. Édesanyám szülei rendelkeznek egy ingatlannal, mely ingatlan korábban önkormányzati tulajdon volt, de mikor felkínálták megvételre, a nagyszüleim megvették azt 1997-ben, de nem a nevükre, hanem az akkor még 4 éves unokatestvérem nevére. Nekik holtig tartó haszonélvezeti joguk maradt. Nagyapám és anyukám abban az időben nem álltak beszélő viszonyban, de nagyapám 1998-ban kórházba került és az anyukám félretéve a családi sérelmeket rendezte a viszonyát a szüleivel, ezután sokszor számithattak a szüleim segitségére, támogatására.
A betegsége papámnak néhány éve kiújult mely 2007ben halálához vezetett és a hagyatéki tárgyaláson derült ki, hogy ők korábban hogy cselekedtek. Nagymamám nagyon bánja, hogy mindenüket a most 16éves unokatestvérünkre íratták és szeretné ezt helyrehozni.

Mit tehet annak érdekében, hogy majd halála után (mikor megnyilik az öröklésre való jog) a köteles anyai részre is jogosult lehessen anyukám?
Halálát megelőző 15évnél régebben jutatott adomány még a köteles rész alapja lehet, azaz ez esetben csak 2012 ig? Ajándékozási szerződés nem volt.
Jelenleg édesanyám perben áll az apai köteles részért, a 12 millióra felértékelt ingatlan kapcsán.

Édesanyám húga szintén anyukám mellett áll Arra nyújt e lehetőséget a jog, hogy a saját apai köteles részéről lemondjon az anyukám javára és a jelenlegi perben ezt a felajánlást érvényesithessük?
Előre is megköszönném segítő válaszukat,
anda74

Köszönöm szépen a gyors választ. Sajnos erre gondoltam én is :(

A szóbeli végrendelet csak kivételesen lehet érvényes. Ez nem az a helyzet.

Jó napot kívánok!
A következő dologgal kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Férjem édesapja betegségben elhunyt. 2 gyereke van. Az édesanyjukkal már régebben elváltak. 2 éve egy hölggyel élt, de nem volt bejegyzett élettársi viszony. Az örökléssel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Az édesapa írt egy végrendeletet még 4 hónappal a halála előtt, amiben azt írta, hogy a lakást egyenlő részben örökli 2 fia és a "barátnő". Ekkor még nem is tudtuk, hogy beteg, mert a "barátnő" nem is értesített minket. Próbáltuk nagyon sokszor elérni őket előtte is telefonon, de sajnos mindig kinyomta valaki a telefont. Végül megtudtuk, hogy mi a helyzet, sikerült is a kapcsolatot felvenni az édesapával. Sajnos a végrendeletről nem tudtunk a mai napig, viszont az édesapa halála előtt 2 héttel tett egy szóbeli végrendeletet fiainak (a "barátnő" is jelen volt, de most "nem emlékszik erre)mely szerint a lakást 2 fiára hagyja, az ingóságait pedig a barátnőre. Hozzátette azt is, hogy ez megváltoztathatatlan. A barátnő akkor ebbe beleegyezett és mondta, hogy őt nem is érdekli a lakás. A kérdésem az volna, hogy ez a szóbeli végrendelet érvényes-e vagy a korábbi írott, amit igyekezett a barátnő eltitkolni mindenki elől, abban bízva, hogy az majd csak a hagyatéki eljárás során kerül napvilágra.
Köszönöm a segítséget előre is.

bregana

A lehetőséged az, hogy amennyiben az elővásárlási jogod megsértésével kötik meg a szerződést, akkor pert indíthatsz annak megállapítása iránt, hogy a szerződés közted és az eladó közt jött létre, így a vételár kifizetése mellett megszerezheted az ingatlant.

T. Obudafan !

Köszönöm a segítséget, megnyugodtam !!!!!

A következő problémában szeretnlk segítséget kérni. Osztatla közös tulajdonú telek egyik tulajdonosa vagyok. A telek másik részét 2 éve megvették, de a tényleges vételárat nem adták meg nekem. Lemondtam az elővásárlási jogomról. Nemrég tudtam meg, hogy a vételár olyan alacsony volt, amit én is ki tudtam volna fizetni. Most ismét el akarják adni az ingatlnat és a nyilatkozatot úgy akarták velem aláírátni, hogy a szerződést és annak tartalmát nem ismerhetem. Ezért az aláírás után a nyilatkozatra ráírtam, hogy nem ismerek a szerződést. Elvieg 15 M,-Ft-ért, akarják eladni, de szerintem most is be akartak csapni. Ha a korábban adott nyilatkozatomat érvényteleníteni akarom, mert becsaptak, akkor melyik vételárat kell megadnom és kinek. A korábbi tulaj elérhetetlen. A mostani tulaj apja, aki a fiának vette a lakást megfenyegetett, hogy beperel és olyan embereket költöztet a telekre, akik az életemet megkeserítik. Én is szeretnék visszavágni ezeknek a csalóknak. Milyen lehetőségeim vannak?