öröklés,ingatlan

„Törvényes öröklés címén 1/4 járna egy gyermeknek. Tehát a köteles részük 1/8. A végrendeletben juttatott 1/18 és az 1/8 közötti különbözetet köteles részként ki kell adni. (Ez, ha jól számolom, fejenként 5/64, összesen 15.)”

Khm. Törvényes öröklés címén az örökhagyó 3/6 tulajdonrészének 1/4-e, azaz 1/8-ad járna egy gyermeknek. Ennek a fele a kötelesrész (1/16), így a végrendelet szerinti 1/18 és az 1/16 különbsége lesz - mindhárom testvér számára külön-külön - a fizetendő kötelesrész (azaz 1/144 per fő), feltéve, hogy a hagyatékban más nincs, valamint az örökösök az utolsó 15 évben nem kaptak ajándékba semmit az örökhagyótól.

„ lehetséges-e adás-vétellel az unokákra íratni az ingatlan 2/6 részét?”

Persze, de azt látni kell, hogy ha az az adásvétel valójában ajándékozás, akkor erre hivatkozva (nyiván ha ezt be is tudják bizonyítani) ugyanúgy igényt tarthatnak a kötelesrészre, mintha az ajándék is része lenne a hagyatéknak.

Azt szeretném kérdezni, hogy ha öröklöm fater után mondjuk egy lakásingatlan negyedét (anyu lakik benne), és befizetem az erre eső örökösödési illetéket, akkor pl. a földhivatalnak a tulajdonjog átírásáért kell-e még fizetnem? (Vagy bárkinek, bármiért.)

Igaz, Lala. Megtévesztett, hogy a hagyaték maga is tulajdoni hányad.

Szülőtartás

A szülőtartás bebizonyitására milyen papirok kellenek?

Szülő vagyoni helyzetét igazoló okiratok (APEH-igazolás, munkáltatói igazolás, stb.), gyermek vagyoni helyzetét igazoló okiratok elsősorban. A többi attól függ, mit vitat a másik fél a perben.

Tomi!
Minimális eljárási díjat még kell.

Köszi, ObudaFan!

Nincs mit.

Apu meghalt, 3 gyerek örököl utána egy telket (ami csak apu tulajdona volt), valamint részben egy lakást, amely apu és anyu közös tulajdona (volt/van).

A 3 gyerek szóban már megállapodott, hogy a most örökölt telek csak az egyik gyereké legyen, aki ennek fejében a most örökölt lakásrészéről, valamint a majdan egyszer majd anyu után öröklendő lakásrészéről egyszer s mindenkorra lemond a másik 2 testvére részére. Azaz, a „végeredmény” szerint a telek csak az egyik gyereké lesz, míg a lakás csak a másik kettőé.

Kedden lesz apu hagyatéki tárgyalása. Azt szeretném kérdezni, hogy ezt a lemondást/előre lemondást a mostani hagyatéki keretében (vagy azzal egyidőben) hogyan tudnánk véglegesíteni, jogilag megfelelő formába önteni. Milyen megállapodásokat kell kössünk?

De ja vu.

Üdv Mindenkinek!

Sajnos az én családom is érintett lett a témában.

1. A szüleim elváltak 1 éves koromban, 2 éves koromtól nevelt anyukám új férje, akinek szintén volt az előző házasságából egy lánya. A kettejük kapcsolata költözés miatt megszakadt, azóta 30 év telt el, de egyszer sem találkoztak.
A házasságból született még egy gyermek, tehát mi négyen éltünk: anyukám, "apukám"-mert nekem ő volt az APU -, a féltestvérem és én.
"Apu" sajnos meghalt 51 évesen, betegségben, nagyon hirtelen, és szeretném megtudni, hogy számíthatok-e örökségre abból a házból, amiben felnőttem és ami egyébként az ő és az anyukám nevén van.

2. Anyukámnak azt mondták, hogy a munkáltatójánál vezetett önkéntes nyugdíjpénztártól járó pénz is a két vér szerinti lányáé lesz, mert kedvezményezettként senki nem volt megjelölve. Nem neki kellene azt megkapnia?

3. A harmadik kérdésem az nem aktuális, csak elgondolkodtatott mostanában, hogy velem tényleg ennyire el lehet-e bánni:
Az én édesapám engem nem látogatott, még kisgyerekként sem, nekem ő egy idegen. Véletlenül tudtam meg, hogy az összes vagyona a másik két gyermeke nevén van, még a nagyszülők lakása is, így jól gyanítom-e, hogy én onnan sem fogok -majd valamikor -örökölni?

Előre is nagyon köszönöm ha valaki válaszol nekem...

Tudom, kedves Kovács Béla Sándor, volt már erről szó, bocsánat.
Akkor úgy kérdeznék, hogy a hagyatéki tárgyaláson bemutatunk egy, a 3 gyerek között kelt, és még apu halála előttre datált szerződést, amely a várt örökségek egymás közötti felosztására vonatkozik, akkor ezzel sínen van a dolog?
Köszönöm válaszát, előre is.

No, előkerült? :)
Szerintem ezzel rendben lesz. Tkp. az örökösök egymás közötti a várt örökségről szerződése. [Ptk. 660. §]

Senkise! Végrendelet hiányában a nevelt (mostoha-) gyermek nem örököl.
Másrészt, ha nincs hagyaték, akkor senki sem örököl - a vér szerinti gyermek se.

Kérdésem akövetkező:Abban az esetben ha már két személy házas és a férjnevére írnak egy házat örökség céljából akkor 20év házasság után a feleségnek jár a házból részesedés úgy hogy a férj előzőleg lemondott egy másik lakás tulajdonjogáról a feleség részére de nem annak cserébe hogy az adott házból nem követel válás esetén?

„hogy számíthatok-e örökségre abból a házból, amiben felnőttem és ami egyébként az ő és az anyukám nevén van.”

Ha nem csak nevelőszülő volt, hanem "nevére vett", azaz örökbe fogadott, akkor igen, egyébként nem.

„a férjnevére írnak egy házat örökség céljából”

Ezt hogy csinálják? Meghal az örökhagyó, és megörökli a férj? Vagy még eletében nekiajándékozza a tulajdonos?

„férj előzőleg lemondott”

Készült házassági vagyonjogi szerződés? Mert ha igen, akkor az van, ami oda le van írva. Ha nem, akkor hogyan mondott le bármiről?

A Szülők azért hogy később ne kelljen a illetékekkel szórakozni egyből a gyerekük nevére iradták a házat amikor megvették és ők meg haszonélvezők lettek.Nem készült szerződés hanem szimplán írtak egy papírt ami gondolom hitelesítve van hogy nem tart igényt erre a lakásra azaz lemond róla.

Ez így egy kicsit komplikált lett. :)

Ha a házastársak a közös vagyonból kifizették a ház értékét, vagy pl. közösen vásárolt ingatlant adtak érte cserébe, akkor közös vagyon ez az ingatlan, ha pedig ajándékba kapta a férj, akkor nem. Hogy mekkora volt a házasság hossza, az lényegtelen.

Először is köszönöm a válaszokat!:)

De azt hogy a férjnek a szülei vettek egy házat "ajándék céljából" azt papírral kell tudni bizonyítani vagy ezt mondják és akkor elhiszik?

Mindent állítást bizonyítania kell annak, akinek érdekében áll, hogy a bíróság valónak fogadja el.

Az a helyzet állt elő, hogy egy örökösödés kapcsán én és a testvérem örököltünk egy öröklakást. Miután egyikünk sem tart rá igényt, megegyeztünk, hogy eladjuk. A végrendelet szerint a testvérem volt ( és jelenleg is )a temetéssel ill. a halálesettel járó összes ügyek intézője és a lakás eladásában is ő a meghatározó személy.
A legfontosabb kérdés: ha én előbb halok meg mintahogy a lakás ( amely már részben az örökségem) eladásra kerül akkor a lakásból származó részemet ki kell e fizetni pl a feleségemnek, ha ő az örökösöm?
Meddig húzható el egy ilyen esetben egy lakáseladás?

Előre is köszönöm a válasz(oka)t.

Kedves kobuki,
egyéb leszármazó hiányában a házastárs örököl. Amennyiben a lakáseladás előtt halnál meg, akkor a testvéred a feleséged nélkül eladni nem tudja, hiszen a részedet ő öröklés cimén megszerezte, tulajdonossá vált. Majd akkor ők egyezkednek.

Az ági öröklésről se feledkezzünk meg.

Sziasztok!

Ismét felmerült egy kérdésem.
Idős házaspár tulajdonában lévő ingatlan (nyaraló) felújítása életveszély miatt halaszthatatlanná vált (omlik a vakolat stb.), de nekik nincs pénzük és szándékuk rá.
Két gyermekük (majdani örökösük) közül az egyik szeretné felújíttatni a házat saját pénzéből, a másik gyermek elzárkózott ettől.
Kérdésem, milyen megnevezésű és lényegi tartalmú papírt írasson alá szüleivel a felújítást végeztető gyermek, hogy a majdani örökösödéskor ez a milliós értékű beruházás ne növelje a saját terheit (az értékesebbé váló ingatlan után fizetendő magasabb illetéket), illetve a spórolós testvért se gazdagítsa?

Előre is köszi, üdv, Gábor