öröklés,ingatlan

Tisztelt ügyvéd úr!

Hogyan alakul az öröklés abban az esetben ha az elhunyt fél házastársa holtig tartó haszonélvezettel rendelkezik a közösen lakott ingatlanra, és rajta kívül van még örökös?

Köszönöm a gyors választ!

Ismét ingatlanra fordítás miatti kedvezmény már rég nincs.

Az eladási árból kivonja a hagyatéki végzésben szereplő összeget, ami a lakás értékeként szerepel benne (esetleg az egyéb költséget, ügyvédet, lakáshirdetést), ha ez pozitív, akkor ennek a 15%-át befizeti adóként a jövő évi szja bevallásával együtt, jövő május 20-ig (ott kitölti az önálló részénél az ingatlan értékesítés sort).

Tisztelt Ügyvéd Urak!

Az alábbi kérdésben kérném gyors válaszukat:
Feleségem 2016 augusztusában örökölt egy lakást. Az ingatlant 2017 augusztusában eladta. Kell e illetve mennyi időn belül és mennyi %-ban illetéket, adót fizetnie? Mi a helyzet akkor ha ismét ingatlanra fordítja az összeget?
Gyors válaszukat előre is köszönöm!

Azért van értelme, mert a póthagyatéki nélkül nem lehet eladni.

Igen, póthagyatéki eljárás.
Miért ne lenne értelme?

Tisztelt Ügyvéd Urak!
Adott egy földterület, ami a dédszülő halálakor nem került a nagyszülő nevére, névelírás miatt.
Kb. 1980 körül. A földet megvenné valaki, de nincs örökölve. A dédunoka milyen nyomon tudna elindulni, pót hagyatéki eljárás? Van-e értelme?

Tisztelt Uraim! Nagyon szépen köszönöm a válaszaikat.
Üdvözlettel

A végrendelet érvénytelenségi okait a Ptk. zárt felsorolása tartalmazza. Ez az ok nincs közötte.

(Egyébként olvastam én már ezt az álláspontot törvényszéki ítéletben is - eléggé meglepődtem.)

Ettől nem lesz érvéntelen a végrendelet. Ez az adott végrendeleti rendelkezés lehetetlenre irányul, de ez nem érinti z egész végrendelet érvényességét.

Talán, mert más tulajdonáról rendelkezik?

Miért lenne érvénytelen?

Tisztelt Fórumozók!
Szeretném a véleményeteket kérni, egy végrendelet érvényessége ügyében. Az elhunyt, egy házas ingatlan vonatkozásában nagyobb tulajdoni hányadról rendelkezett egyik leszármazója javára, mint a földhivatali bejegyzésben szereplő valós tulajdona volt. Továbbá olyan tárgyakról is szintén rendelkezett, melyeknek nem volt tulajdonosa. Ilyen esetben hogyan kezeli a közjegyző a végrendeletet? Érvénytelen, vagy csak azok a részek, melyek nem valósak?
Köszönöm a választ.

Köszönöm tarczayaron, én is így gondolom.

Azért a kozjegyzotol annyi szerintem elvárható, hogy ha nem is jogi tanácsot, de a jogugylettel kapcsolatos felvilágosítást megadja.

Azért a kozjegyzotol annyi szerintem elvárható, hogy ha nem is jogi tanácsot, de a jogugylettel kapcsolatos felvilágosítást megadja.

nonolet, próbálj megnyugodni! :)

"Ezek szerint ha valami bődületes jogi nonszensz hülyeséget akarok rögzíttetni közjegyző által,azt is okiratba foglalja nekem?"

Igen HA!! nem ütközik törvénybe konkrétan.

Hisz a polgár szabad akaratának kell érvényesülnie.

Ha azt akarja, hát azt akarja... ő tudja.
Hülyének lenni nem tilos, csak törvénytelennek.

- -

Ugyanakkor közjegyző minden fél érdekét figyeli.

...és, ha felismerhetően egyoldalú előnyt
vagy hátrányt lát kialakulni arra figyelmeztet.

De nem tiltja meg, csak figyelmeztet.
HA a felek úgy akarják, úgy lesz.

- -

Szóval: Jó reggelt! neked, tudatlanul pampogó polgártárs.

Köszönöm a konstruktív,előremutató válaszodat,de cipőt könnyebb venni(nem idióta lévén,a cipőboltból,hogy a példádnál maradjak),mint jogi kérdésben egy laikusnak eligazodni. Nem véletlenül tanul egy jogász 5 évig+szakvizsga. Ezek szerint ha valami bődületes jogi nonszensz hülyeséget akarok rögzíttetni közjegyző által,azt is okiratba foglalja nekem? Igenis,elvárás lehet hogy közel százezres díjazásért felhívja a figyelmet az ügyfél által vázolt helyzet jogi buktatóira.
Tőled nem kérek több választ,mert kioktató stílusod nem visz előre. Részemről lezártam a veled való kommunikációt.

A közjegyző nem ad jogi tanácsot, nem feladata javaslatot tenni arra, mi legyen a jognyilatkozatban. Ő közokiratba foglalja azt, amit a felek kérnek.

Cipőt a cipőboltból! (Jogi tanácsot ügyvédtől!)

Köszönöm a válaszokat. Akkor is jár a haszonélvezet,ha a kérdéses lakásban sosem valósult meg az életközösség? Vagyis mindenki él a saját lakásában.
Egyébként a lemondás úgy van rögzítve hogy vonatkozik az ő örököseire és az esetleges későbbi vagyongyarapodásra is.
Mondjuk,a közjegyző miért nem tért ki a haszonélvezetre? Szerintem erre fel kellett volna hívni a figyelmet,a nem kevés díjazásért cserében!

Nincs ilyen automatizmus, a joglemondásnak kifejezettnek kell lennie, tehát külön is le kell mondani a haszonélvezetről.

Át fogom nézni.

Szövegszerűen látni kellene, mit hoztatok össze.

Az alábbiakban kérem a véleményeket: Ha a férjem közjegyző előtt lemondott a házasságkötésünk után általam örökölt lakásom ráeső részéről esetleges halálom esetén,ez vonatkozik-e a haszonélvezetre is? Vagyis a lakást a fiam örökli majd(hiszen a férjem lemondott a ráeső részről),de haszonélvezet marad rajta? Vagy azzal hogy a lakásról lemondott,automatikusan megszűnik a haszonélvezeti jog is,akkor is ha erre nincs kitérés a közjegyzői okiratban?
Köszönöm a válaszokat.