öröklés,ingatlan

Azért egyet tisztázzunk: a kötelesrész iránti igény nem jelenti a végrendelet megtámadását. A kötelesrész a hagyatékkal, a többi örökössel szemben fennálló kötelmi igény, mint ilyen, az örökhagyó életében nem terjeszthető elő. Ez nem célszerűségi kérdés, ez van. (Megjegyzem, örökhagyó életében végrendeletet sem lehet megtámadni.)

Célszerű a közjegyzőnél már bejelenteni, de nemfizetés esetén a bíróság fog dönteni a kötelesrészről. A bírósági eljárásban költségmentességet kell kérni az ehhez rendelt formanyomtatványokkal.

Sziasztok!

Tanáccsal tudna valaki segíteni?
Az édesapámmal fele-fele részben tulajdonosai vagyunk az általa és az édesanyám által épített családi háznak.
Az én részemen az édesapámnak természetesen haszonélvezeti joga van, édesanyám révén.
Sajnos nem vagyok a legjobb viszonyban az édesapámmal, és odáig jutottunk, hogy nem hajlandó beengedni a házba, mondván, hogy neki haszonélvezete az én részemen és ez feljogosítja őt erre.
Az édesanyámnaka házban maradt személyes dolagit, elajándékozza, eladogatja.
A kérdésem az lenne, hogy voltaképp mire is jogosítja fel őt a haszonélvezeti jog?
Hallottam, hogy lehetséges a korlátozását kérni. Ez hogyan lehetséges? Mire hivatkozhatok?
Az italozó életmódja miatt egyre rosszabb anyagi helyzetben él.
Attól tarok, hogy adóságot fogok utána örökölni.
Ez hogyan kerülhető el?

Tisztelt Fórumozók!

Apám 1975-ben kötötte negyedik házasságát. Első házasságából egy, másodikból három gyermeke született. Két utolsóból nem született gyermek.
Utolsó (4.) felesége, akit ezután „A”-nak nevezek, házasságkötésük előtt 1962-ben Budapesten társasházi ingatlant vásárolt, kölcsönt vett fel rá, részleteit 1966-tól kezdődően a házasságkötésig egyedül fizette. Ezt követően közösen rendezték azt annak lejártáig, 1990-ig.
„A” 1990-ben végrendelkezett, minden vagyonát két unokahúgára hagyta.
„A”-nak 1999-ben egészsége súlyosan megromlott, idősek otthonába és gondnokság alá került, mert Apám szintén egészségi problémák és 81 éves kora miatt nem tudott gondoskodni róla.
„A” 1999 végén elhunyt. Apám egyedül lakott a lakásban, onnan nem volt hajlandó vidékre költözni hozzánk, annak ellenére, hogy a lakást önállóan már nem tudta elhagyni. Segítséget a kerületi Gondozási Központtól kapott.
A hagyatéki tárgyalásra (2000. április) nem ment el, sajnos maga helyett sem küldött senkit. Ott az örökösök előadták, hogy külön éltek, az életközösség visszaállítására nem volt kilátás, Apám a kötelesrészre nem jogosult, de az örökösök „nagylelkűen” felajánlották az ingatlan özvegyi haszonélvezeti jogát. (Ha el kellett volna hagynia a lakást biztos, hogy hozzánk fordul segítségért, és akkor a kötelesrészt nem veszíti el)
A közjegyző 10 napot adott az ellenkező nyilatkozat beadására, ami szintén nem történt meg.

Tavaly májusban Apám egészsége már annyira megromlott, hogy hosszas rábeszélés után sikerült rávenni, költözzön vidékre. A fentiek ekkor jutottak a tudomásunkra, a szükséges iratok keresése közben.
Mikor elmagyaráztam neki a helyzetet megkért, próbáljam helyretenni a dolgokat.
Sajnos nemrég Õ is meghalt.

Segítsetek, mit tegyek! Van-e egyáltalán valamilyen esély arra, hogy az örökösöktől visszaszerezzük az Apánkat illető vagyont, vagy annak egy részét? Az idő, az elévülés milyen lehetőséget hagyott még?

mikka!

Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.
A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvezô e jogokkal nem él.
A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.
A haszonélvezeti jog korlátozott idôre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.
Szerzôdés alapján haszonélvezet azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik.
Ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemû vagy olyan megszerzôjével szemben érvényesíthetô, aki a dologért ellenszolgáltatást nem adott.
A haszonélvezô jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fûzôdô közterheket.
A haszonélvezô a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára nem tart igényt.
A haszonélvezô köteles a tulajdonost a dolgot fenyegetô veszélyrôl és a beállott kárról értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha ôt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tûrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetôleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye.
A haszonélvezet megszûntével a haszonélvezô köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvezô felelôs a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerû használattal járó értékcsökkenést a haszonélvezô nem köteles megtéríteni.
A haszonélvezô a haszonélvezet keletkezésekor meglevô elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben rendelkezhet; a haszonélvezet megszûnésekor azonban köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni.
A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenôrizni.
Ha a haszonélvezô a dolgot rendeltetésének meg nem felelô módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszûntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet.
Ha a haszonélvezô nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvezô a haszonélvezet gyakorlását átengedte.
A haszonélvezô a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el.
A haszonélvezet megszûntekor a haszonélvezô követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek megtérítését, levonva azokból az idôközi értékcsökkenésnek megfelelô összeget. Ha a tulajdonos gazdagodása az így megállapított összeget meghaladja, a különbözetet is köteles megtéríteni.
Ha a dolog egészben vagy jelentôs részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani.
Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti a helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását.
Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszûnik; ha azonban a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg lépett, a haszonélvezô az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását is követelheti.

A házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik.
A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékû lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.
Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.
A házastársat a megváltásra kerülô vagyonból - természetben vagy pénzben - olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.
A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzônél kell kérni.

Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezôknek. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.
Azokat a vagyontárgyakat azonban, amelyek nem kerültek az örökös birtokába, továbbá azokat a követeléseket és egyéb jogokat, amelyek nem voltak érvényesíthetôk, valamint az átvett vagyontárgyak meg nem levô hasznait csak annyiban lehet az örökös felelôssége megállapításánál számításba venni, amennyiben az örökös ezektôl neki felróható okból esett el.

Az örökös az öröklés megnyílta után az örökséget visszautasíthatja.

Oberon!
Nyilván csak az összes irat pontos ismeretében lehet teljesen biztos választ adni, de azért néhány dolog.
Az az ingatlan tehát "A" különvagyona volt, hiszen a házasságkötés előtt szerezte. Arról így is végrendelkezhetett, ahogy akart. Édesapja kötelesrésze nem tulajdoni hányad, hanem az ingatlan korlátozott haszonélvezete volt, ami viszont így is, úgy is megszűnt édesapja halálával.
A kifizetett törlesztőrészletek kötelmi igényt alapoznak meg, az elévülési időn belül visszakövetelhető lehetett volna, de ma már aligha.

ObudaFan!

Köszönöm a gyors választ!
Apámat az ingatlan fele illette volna meg kötelesrészként, mert nincs gyermekük! (Feleségének sincs leszármazottja.) Plusz a másik felére a haszonélvezet.
A közjegyzői határozat már nem támadható meg olyan indokkal, hogy Apám kora és egészségi állapota miatt fel sem fogta a fellebbezés fontosságát, meg hogy egyáltalán mi történik?
Végig azt állította, nem tud végrendeletről, nem kapott idézést, stb.
E-mailben minden irat másolatát el tudom küldeni, ha szükséges!

Ebben az esetben viszont csak az elévülés a probléma. Polgári perben ugyanis azt a kötelesrészt lehet érvényesíteni, amit elmulasztott az örökös a hagyatéki során. Csak itt tényleg az a probléma, hogy ha jól értem, a hagyaték megnyíltától az 5 év is eltelt. Ebben az esetben tehát az elévülés nyugvását kell bizonyítani, vagyis azt, hogy az apa nem tudta az igényét érvényesíteni.

Azért várom az iratokat - lehetőleg viszonylag mérsékelt MB terjedelemben.

ObudaFan!

E-mailt elküldtem.
Hogyan lehetne bizonyítani az elévülés nyugvását? Kora, mozgásképtelensége elegendő?

Nem, annak bizonyítása szükséges, hogy az igény érvényesítése semmilyen formában nem volt lehetséges számára.

Üdv Mindenkinek!
Öröklési kérdésben szeretném a segítségeteket kérni. Van egy nyaralóm amelyen édesanyámnak haszonélvezeti joga van, és van egy élettársam ill. egy közös gyerekünk, valamint egy válás utáni lányom. Ha meghalok, ki, hogy örököl, hogyan tudom biztosítani, hogy az ingatlan élettársamé legyen és ne álljon elő az a helyzet, hogy a volt feleségem lányom örökrésze által pert indítson. Talán ha anyám élettársamra hagyja a haszonélvezeti jogot? Elég egy végrendelet vagy közjegyzői irat?
Előre is köszönöm

Édesanyád élete végéig háboríthatatlanul élvezi a nyaraló haszonélvezeti jogát. (Csupán a tisztánlátás végett: azt akár bérbe is adhatja, ill. abba téged és a családodat - egy esetleges ilyen döntése alapján - akár be sem enged...)

A haszonélvezeti jog senkire- semmilyen körülménnyel nem ruházható át.

Azt esetlegesen az anyukád felé megfelelő ellenérték fejében megválthatod.

Édesanyád halálával a haszonélvezet megszűnik, a földhivatalban az ingatlan tulajdoni lapjáról ezt majd töröltetned kell - nem automatikus.

Halálod esetén a volt házasságodból származó gyermeked és a jelen élettársi kapcsolatból lévő gyermeked fele - fele arányban örökli a nyaralót.

Az idősebbik lányodat végrendeletileg az öröklésből bár kizárhatód (...), de kötelesrészre ekkor is jogosult lesz., ez annak a fele amit egyébként örökölne.

Legjobban akként tudsz eljárni, hogy a nyaralót az élettársadnak/és vagy a második gyermekednek ajándékozod., az illetékhivatal majd felértékeli a nyaralót és vagyonszerzési illetéket kell majd fizetni, de kérni lehet max. 36 havi részletfizetésre lehetőséget.

A megfelelő ajándékozási okirat elkészítéséhez javaslom közjegyzőt keress fel - valamelyest olcsóbb mint az ügyvéd. (Bár ha van ügyvéd ismerősöd, akkor miért is ne ő.)

Üdvözlet Mindenkinek!
Nem is olyan régen kérdeztem örökösödés ügyben (mit tegyek a pénzt "eltitkolni szándékozó anyóssal" témában).
Feleségem öccsén keresztül tegnap "üzenetet" kaptunk a kedves anyósomtól: úgy szokás, hogy a pénzről az örökösök lemondanak az anyuka javára...
Ezt természetesen a vele közös házban (rajtuk/most már csak rajta) élő öcsinek(+feleség,+gyerek) értelemszerűen kötelező, de a feleségem semmiképpen sem szándékozik ezt megtenni.
Mielőtt azt gondolná bárki, hogy - mert alapban az előzmények ismerete nélkül joggal tehetné - gonosz, önző és érdek emberek vagyunk, megjegyzem ez nem így van. Sok fájdalmat, keserűséget és fájdalmat kaptunk a drága anyóstól az elmúlt tizensok év alatt, nem is beszélve a feleségem nem felhőtlen gyerekkoráról.
Ebből következett a szándéunk, hogy bizony-bizony minden fillérükről el kell Õt számoltatni.
Anyósom sajnálatára a sors keserű fintora, hogy a közös számlára az apósom halála előtti napon több százezer Ft érkezett, illetve azóta egy újabb jelentős összeg is megjelent a képben, amit már természetesen eleve "hagyatékként" zároltak.
Mivel ennek a "szegény" asszonynak a pénz a mindene, elgondolhatjátok mekkora fájdalmat okozhat ez neki. Annyira, hogy több mint 7! év után arra is képes volt, hogy (a fenti) üzenetet is képes volt a feleségemnek küldeni. (Megjegyzem a lassan 7,5 éves unokáját utoljára 1 hónapos korában látta).
A kérdéseink a következőek lennének:

• apósom nyugdíjpénztári tagsága, és életbiztosítása még ha nem is "kedvezményezett" a feleségem kötelezően szerepeltetendő-e a vagyonleltárban, vagy sem?
• az esetlegesen fellelt pénzeknek (fele, minusz levont költségek, illetve a maradvány fele, mert ugye az öcsi is örökös) milyen formában jár a feleségemnek? megkapja, vagy ott marad a kedves anyósnál haszonélvezetre vagy?

Előre is köszönjük a választ!

Monalisa 1!
Kösz a gyors reagálást. Bár nem életszerű, de felmerül bennem az a lehetőség, hogy ha előbb halok meg mint édesanyám, akkor Õ a haszonélvezeténél fogva meg tudja-e akadályozni, hogy élettársamat és kisebbik gyerekemet a volt feleségem a nagyobbik lányom öröksége lévén kitessékelje a házból. mivel itt lakunk és nem lenne jó a városba - ne adj isten albérletbe - kergetni élettársamat aki velem együtt feccölt bele a házba nem keveset.

gergg!
A haszonélvező dönt arról, ki és hogyan használja az ingatlant, amíg a haszonélvezet fennáll, jelen esetben élete végéig.
Az élettársnak nyilvánvalóan az örökösök felé elszámolási igénye lehetne a ráköltött összeg ráeső része vonatkozásában.

zsigi66!
A pénzre is az öröklés általános szabályai vonatkoznak, vagyis - végrendelet hiányában - a túlélő házastárs haszonélvezete fennáll rajta. A túlélő házastárs az, aki a pénzt hasznosíthatja, de elszámolási kötelezettséggel. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy nem élheti fel, csak a hasznait. Az örökös viszont a pénzhez csak a haszonélvezet megszűnésével jut.

ObudaFan!
Köszönöm a választ!
És mi a helyzet a nyugdíjpénztárral és a biztosítással? Még ha feltételezhetően nem is "érdekelt" a feleségem, kötelezően tudhatunk róla? Erről tudsz valamit mondani?

Üdvözlet Mindenkinek!
Kérdésem lenne:
A Nagyszüleim (kb. 22 évvel ezelőtt) bérelt lakásban laktak, amelynek a megvételét az Önkormányzat (akkori Tanács) felajánlotta. Mivel a Nagyszüleimnek erre nem volt pénzük, a két lányuknak ajánlották fel a lehetőséget –saját részre történő haszonélvezeti jog fenntartásával- a lakás megvételére. Ez akkor, 2M Ft kölcsönt jelentett.
Édesanyám, akkor már (válás után) egyedül nevelt kettőnket a testvéremmel - elég nehéz anyagi körülmények között -, így nem volt lehetősége, hogy kölcsönt vegyen fel a lakás megvásárlására, míg a Nagynéném akkori anyagi helyzete (férjével ketten kerestek és egy gyerek) megengedte, hogy kölcsönt vegyenek fel és a gyermekük (unokahúgom) nevére megvegyék a Nagyszüleim lakását, amely mára már 23M Ft-ér.
Ez év márciusában meghalt a Nagymamám is így az ingatlan teljes egészében az unokahúgomé. 2M Ft fejében 23M Ft-os lakás – szép.
Minden remény nélkül érdeklődöm, hogy van-e lehetőség az Ingatlan tulajdonjogi viszonyának újra felosztására akár a három unoka vagy a két gyerek között?

Kedves Ciklon: az hogy annak idején 2 M Ft-ot kértek a lakásért az egy dolog, ezzel szemben 23 M Ft az a lakás jelenlegi ingatlanpiaci értéke., a kettő különbözetén nem lehet kiakadni...

Én is tudok olyanról aki bő tíz évvel ezelőtt potom 600 ezerért jutott hozzá egy belbudai jó állapotu 100 m2-es önkormányzati lakáshoz, mely lakás jelenlegi árát csak becsülni merészelném...

Az egyik embernek soha sincs szerencséje az életben (...), a másiknak utóbb még külön is búsás haszont eredményez a valamikori befektetése.

Véleményem szerint nincs jogi alapja a lakást tulajdonjogilag utólagosan "szétosztani", senkifelé se.

És ha nem a tulajdonos lakik a lakásban, akkor akár albérleti díjat is kérhet attól aki a lakást ma használja +rezsiköltség térítés.

Sajnálom, hogy jót nem írhattam, igaz én csak egy likus fórumozó vagyok.

Kedves monalisa1! Köszönöm az infot. Tényleg nem reménykedtem semmi jóban, szinte költői volt a kérdésem, de egy próbálkozást megért. Köszi még1szer. Üdvicsek

Kedves Mindenki,
remélem nekem is sikerül választ kapnom a kérdésemre, minden tanácsot előre is köszönök...
A problémám a nagymamám vidéki házával kapcsolatos, 1/1 arányban a tulajdonosa, a férje már nem él. Nagymamának két lánya van, pontosabban volt, az egyik meghalt, neki van egy fia. A nagymama másik lánya él, neki is van egy lánya, én. Ennyi az élő rokonság, slussz-passz.
A nagymamám azon az állásponton van, hogy a házát én örököljem unokaként, mivel én járok le hozzá, és gondozom, stb. a másik unoka nem foglalkozik vele, és csak a hagyatéki eljárásnál jelentkezne az ő "jussáért". Édesanyám, tehát az ő egyetlen lánya, le is mondana az örökségről, nincs ellenére. Kérdésem, hogy ezt miképp érdemes lebonyolítani végrendelet, lemondás, stb. szempontjából, illetve mi történik az unokatestvérem jogával? Mit írjon a nagymamám a végrendeletbe, hogy ne legyen megtámadható?
Tényleg nagyon köszönöm előre, ha tudtok adni tanácsot....
Szép napot mindenkinek!
Aries

Véleményem szerint a nagymamád ajándékozza neked azt a házat, így nem lesz aki azt megörökölje. (Legalább is jelen idő szerint nem.)

A végrendelet azért nem lenne jó a ti esetetekben, mert abban bár ki lehet zárni bárkit is az öröklésből, de a kitiltást indokolni kell - melyet csak nagyon szűk határokon belül ismer el az ingatlanjog. (Kitiltás esetén utólag elég könnyű megtámadni a végrendeletet.)

Ajándékozás esetén a fizetendő illeték magasabb mint öröklés esetén, de hát valamit valamiért. És az illeték megfizetésére lehet kérni 36 havi részletfizetést.

Közjegyző és/vagy ügyvéd majd megírja az ajándékozási szerződést. (A közjegyző egy kicsit olcsóbb, de ha van ismerős ügyvéd, akkor miért is ne ő.)

És még annyit, hogy a végrendeletileg történtő kitiltás esetén a kötelesrész mindenképen járna, ez pedig annak a fele amennyit egyébként megörökölt volna.

Javaslom olvassad át a http://www.ingatlanjog.lap.hu honlap bal oldalán az "Öröklés és ajándékozás" fejezetet, ott részletesen írnak ezekről a dolgokról.

„mivel én járok le hozzá, és gondozom, stb. a másik unoka nem foglalkozik vele”

khmmm khmmm miért nem kötsz vele öröklési szerződést?

az ajándékozás nem lesz okés, mert ugyi a Ptk. 619. § (1) Ha több leszármazó közösen örököl(és van édeasanyád meg az unokaöcséd), mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak(az elajándékozott háznak) az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta (osztályrabocsátás).

szvsz ha tééleg te áplod, gondozod köss vele szerződést.