öröklés,ingatlan

Kedves Hozzáértők!

A következőkben kérném segítségeteket!
Nagybátyám fél éve meghalt, most lesz a hagyatéki tárgyalás. A vagyon 3 felé oszlik: özvegye (a nagynéném) és 2 első házasságából született lánya. A probléma egy hobby telek miatt adódik. A telek, mint nyaraló van bejegyezve és 50-50% tulajdonjoggal a nagynéném és nagybátyám között. Nagybátyám 50%-a oszlik meg hármójuk között. A gond az, hogy nagynéném szeretné eladni, a lányai viszont nem. Özvegyi jogon eladhatja-e vagy mindenképp kell hozzá a 2 (örökléssel tulajdonossá vált) lány aláírása is az eladáshoz? Tudomásom szerint nincs haszonélvezeti joga nagynénémnek a nyaralón. A lányok azt mondják, hogy ha eladják, nekik sokat kellene adózni, ez a nyaraló már kb. 15 éve nagynéném és nagybátyám tulajdonában van! Az adózás így is vonatkozik rájuk?
Köszönöm válaszukat előre is.

tiberius49!

Az elhunyt utolsó lakóhelye szerint illetékes közjegyzőnél érdeklődhetsz arról, volt-e hagyatéki eljárás. Ha volt, akkor arra téged, mint törvényes örököst idézni kellett volna. Ha édesapád az ingatlant a húgodnak ajándékozta, de még halála előtt 15 éven belül, akkor kötelesrészre tarthatsz igényt.

Érdekmúlás miatt megszűnt a korábbi szerződés, újat meg kell kötni, tehát igen.

T. Dr. Mohos Gábor,
(hirtelen lett itt több téma is). Köszönöm a szíves választ. Én személyszerint ugyanígy gondolom. Tehát, ha a hagyaték átadó végzés az örökös kezében van, beballag ahhoz a biztosítóhoz akihez akar ( akár dec. 1-én is) és ott köt kötelező gépjárműbiztosítást?

• T. Kbs,

Üdv, Ayber

Kérem: aki tud, szíveskedjék véleményezni, megválaszolni a következő kérdésem:
Édesanyám 5 éves koromban meghalt, édesapám újból megnősült, második házasságából született egy lánya, aki nekem így a féltestvérem. Korunkat tekintve én az ötvenen, húgom a negyvenen rég túl vagyunk. Édesapám és nevelőanyám egy háztartásban, közös életvitelben éltek kb. ötven évig egy bp-i társasházi lakás tulajdonosaként. Előttem ismeretlen, hogy amikor vidékről BP-re költöztek, s megvették ezt a bizonyos lakást (amiről a következőkben írok), ki milyen tulajdonjogi címen használta azt. Az utóbbi kb. 15-18 évben húgom férjével együtt vett egy lakást közvetlen szüleink mellett. /A húgomnak van egy nagykorú, tanuló lánya, s talán valamilyen leendő új tulajdonosként jött a "képbe"./ Édesapám életében valamilyen formában egymás között felcserélték a két lakást, azaz egyikből a másikba átköltöztek, átalakították, stb. Ennek a jogi formája ismeretlen előttem. Édesapám három éve meghalt. Ez ideig semmi értesítést nem kaptam sehonnan az elhunyt vagyoni helyzetével-öröklés-kapcsolatosan. Példaként említem: Férjem édesapja egy éve meghalt. Az elhalálozást követő fél éven belül sor került a hagyatéki tárgyalásra, s a férjem, mint egyedüli gyermek már ki is fizette az ingatlan fél tulajdonosi jogának örökösödési illetékét. Az élő édeanyja pedig ugyancsak a fél tulajdonlásról és a ház haszonélvezeti jogcíméről kapott határozatot.
Az én esetemben úgy vélem, valami nincs rendben édesapám halálát követően az öröklés terén.
Meg kell, hogy említsem: közöttünk-édesapám-nevelőanyám- húgom kapcsolatában mindent tökéletesnek vélek, a mai napig családias a viszonyunk, mégis kisemmizettnek érzem, tekintem magam. Elsősorban elvi okokból kérdezem: ez rendben van így ? Lehet olyan megoldás is, hogy amikor még élt az édesapám, akkor valamilyen címen neki adta egy az egyben a maga részét a húgomnak, ezért nem maradt/jár nekem semmi ? Mint említettem, édesapám második házassága mintegy ötven évig tartott-nevelőanyámmal közös háztartásban éltek-, s ezek után nekem (a számon kívül) az elhunyt után semmi sem jár ?
Hol s milyen jogcímen érdeklődhetem az említett -Victor Hugo utcai-ingatlan jogi státuszának megváltoztatásáról ?
Van-e valamilyen betekintési lehetőség, ha igen, hogyan-függetlenül a rokon, gyermeki viszonytól-egy adott ingatlan tulajdoni lapjába ?
A választ, válaszokat előre is köszönöm.

ildikó65!

Megteheti.

Ptk. 683. § (1) Az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért mind a hagyatéki osztály előtt, mind pedig azt követően egyetemlegesen felelnek.

Hogy mást ne mondjak, az örökhagyó halálát megelőző 15 évben adott ajándék sem tartozik a hagyatékhoz, mégis a kötelesrész alapjához már igen.

Tehát az, hogy kedvezményezettnek jelölnek valakit egy bankszámlán, semmit sem számít?
Én azt olvastam ezzel kapcsolatban, hogy nem tartozik az örökhagyó hagyatékához, a kedvezményezett hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül rendelkezhet a bankszámla összegével.

Ingóság (gjmű.) utáni banki tartozás kiegyenlítése ügyében kérem segítségüket. Sógorom halála előtt hitelre vásárolt egy gjművet. Halála után a gépjárművet a bank visszavásárolta, mivel az akkor még a két kiskorú gyermeke nem tartott rá igényt. Jogerős hagyatéki végzés értelmében 1/2-1/2 arányban, a két gyermek örökölte a leltárban szereplő ingó- ill. ingatlanvagyont. A hitelösszeg és a bank által értékesített gjmű. eladási értéke között 620 eFt tartozás keletkezett. Mivel a bank is megkapta a jogerős hagyatéki végzést, így a fenti összeg megfizetéséről értesítette is a gyermekeket. Az egyik gyermek időközben nagykorúvá vált, a kisebbik gyermeknek én vagyok a gyámja. Gyámhivatal hozzájárulásával hi.belül kifizettük a rá eső 1/2 rész tartozást (320 eFt-ot). Egy hónap múlva megkeresett bennünket ismét a bank, hogy mivel a másik gyermek nem fizetett, így a fenn maradt tartozást is nekünk kell megfizetni,mert a gyerekek a bank szerint egyetemlegesen felelnek a tartozásért. Amenyiben nem fizetünk jogi útra terelik a követelésüket. Kérdés: Megteheti-e ezt a bank? Valóban egyetemlegesen felelnek a testvérek? Hol van ez leírva?

Meg lehet oldani, de lesz illetékvonzata.

Üdvözlök mindenkit. Egy számomra bonyolult kérdésben szeretnék tanácsot kérni , öröklés ill. hagyaték témakörben.Nagypapám fél éve hunyt el, és egy kb 12 millió ft értékű házat hagyott fiára ,lányára ,és két unokájára(ugyanis édesapánk már 8 éve elhunyt,így mi ürökölünk fivéremmel).Nagymamám nevén semmi nem volt ,de nem is tart rá igényt . Azt szeretném kérdezni,hogy lehet-e olyat csinálni ,hogy én és fivérem,valamint a másik öröklő fél lemondunk az örökségről ,és így egyetlen örökös maradna. Ő nem szeretné eladni a házat ,ezért gondolta úgy,hogy kifizetné a ránk eső részt(valahogyan el lehet számolni ezzel a pénzzel?) és vállalja a költségeket.Szóval véghez lehet e ilyen módon vinni a dolgot?Köszönöm előre is a választ.

Itt inkább az az érdekes, hogy csak a kötelesrészt kérik. Talán van végrendelet? MErt ha nincs, akkor gyorsan írjatok egy megállapodást, hogy semmi többre nem tartanak igényt, és boldogan add oda a kötelesrészt ezért.

Kedves Kbs!
A kérdésedre válaszolva, azt kell mondjam, hogy az igazságérzetem mit mond, annak rettentő sok előzménye van, amit kevesen ismernek, így a válaszom, az, hogy nem szívesen tennék eleget a követelésnek. A jog lehet, hogy mást mond.

Ayber:
Tulajdonváltozás következik be az örökléssel, ennek következtében az új tulajdonos, a saját kockázati besorolása alapján azzal a biztosítóval köt szerződést, akivel akar. A szerződéskötés időpontja nem releváns.

Jó, hogy csak a köteles részt. Szerintem add ki nekik.

(Ha szabad kíváncsiskodnom: a te igazságérzeted mit súg?)

Üdvözletem!
Egy kérdésemre keresem a választ. A múlt évben volt egy kapcsolatom, melyben odáig jutottunk, hogy együtt folytatjuk tovább. Az addig életem felszámoltam, és költöztem volna a közös albérletünkbe. A párom a bankszámláján, mint rendelkezőt és kedvezményezettet jelentett be. Ő váratlanul meghalt. A banszámlát zárolták, majd feloldották és a pénzt kifizették a részemre. Ezt az összeget a volt férjem "kifizetésére" szántuk. Így is történt. Most a feleség (akitől felperesként válni készült, közös megegyezéssel, vagyonmegosztással és a halála előtti napon lett volna a "végső" tárgyalás)és a három felnőtt gyerek a köteles részt követeli rajtam.
A kérdésem az lenne, hogy a követelésüknek van-e alapja, mire számíthatok???
Minden segítséget előre is köszönök!

Pár évszázaddal lemaradtál. A hatályos magyar jog szerint nincs "függő hagyatéki vagyon".

Öröklés, de ingó. (előre is elnézést, de ezt olvassák legtöbben) :-)

Segítséget, ötleteket várok egy érdekes problémára:
A gépjármű tulajdonosa a tárgyév november 1 és november 30 közötti időszakban válthat – gépjármű kötelező felelősség- biztosítót. Jelen esetben a gépjármű tulajdonosa elhunyt, a hagyatéki eljárás még nem zárult le, így a gépjármű még függő hagyatéki vagyon. Az elhunyt bónusz kategóriás volt, a várományosa viszont, mint új ügyfél, A0-ban kezd. Ezt tudjuk mit jelent, elesik a kedvezményektől és hozzá van „ragadva“ ahhoz a biztosítóhoz, szószerint megörökli a biztosítót a gépjárművel együtt. Tehát elméletileg váltani nem tud biztosítót, ha tulajdonába csak nov. 30 után kerül a gépjármű.
Problémáim / kérdéseim:
A szerződés teljes egészében nem kizárólag a gépjárműhöz kötődik ( tekintve hogy a biztosítási díj a szerződő fél kockázatelemzése után kerül megállapításra) – tehát „köteles“ az új tulajdonos a számára nem kedvező feltételekkel szerződni, átvenni a biztosítót, amely nem az ő igényei szerinti, holott ő új szerződő a megöröklött biztosítónél. Tehát elesik a jogosultságától?
véleményem szerint lyuk van a jogszolgáltatásban, mert előző szerződő fél elhunyt ( elméletileg ez szerződést megszűntető ok)
ugyanez a probléma évközi adásvételnél is előkerülhet.
Van megoldás? Lehet pl. előre nyilatkozni (visszatérve az „alapesethez“ (öröklés), hogy a hagyatéki eljárást követően mely biztosítónál kíván majd szerződést kötni?
Vagy engedményezhetne a jogalkotó egy olyat, hogy halál esetén a tulajdonos bármikor jogosult az öröklést követő 1 évben egyszeri alkalommal váltani (a nov hónapot kivéve).
Szerintetek?
Véleményeket várok!
Köszönöm, hogy megvitatjátok velem. ( ha lesz egyáltalán válaszoló).
Üdv, Ayber

Milyen jogcímen járna a gyereknek a vételárból?
Ennyi erővel nekem is adhatnál belőle. Küldjek számlaszámot?

Tulajdoni lapon férj-feleség páros szerepel.

Ki az ingatlan tulajdonosa a tulajdoni lap szerint?

„Ha a gyermek nem örökös”

Szóval: ha nem tulajdonos... Picit előre gondolkodtam.

Ha a gyermek nem örökös, nincs haszonélvezeti joga stb., akkor neki nem jár pénz (csak majd ha megörökli tőletek).
Ettől függetlenül adhattok neki, ha akartok.

Elnézést még kifelejtettem az előbbi hozzászólásomból, hogy a nagykorú gyermekünk még egyetemista azaz tanuló.

Sziasztok!

Megromlott a feleségemmel a kapcsolatunk és elválunk. van egy nagykorú (24 éves gyerekünk). Idáig közös házban laktunk hárman. Úgy döntöttünk, hogy eladjuk a házat és mind a hárman külön külön költözünk. Kérdeznénk, hogy az ingatlanból befolyó pénzt fele-fele (férj-feleség) vagy 1/3 (férj-feleség-nagykorú gyerek) arányban kell szétosztani vagy van ilyen "kötelező" törvény vagy jogszabály?

Választ előre is köszönöm!