Nagyon jól érted, de a te részeden az apukád haszonélvezetének értéke van, a 4,5-nél 1m-val számolhatsz, akkor neked csak 500e után kell adóznod, annak 90%-ának a 25%-a.
huhh, kiszámoltam azért az még így is elég tetemes összeg...asszem inkább megvárom az 5 évet...:S
Az az érték ami után megfizettem az illetéket? Mert ugye csak a fele lakást örököltem, és lejött belőle a haszonélvezet is, így ha jól emléxem kb 2,9 millió után fizettem.... az eladásnál akkor csak a fele összeg után számít? Apu már 26 éve tulaj, akkor ha eladjuk a lakást, mondjuk 9 millióért akkor 4,5 milla után nem kell fizetni, a másik 4,5 milla utána pedig a kb 3 milliós szerzési illeték és a 4,5 milla közti összeg 90 %ának a 25%a az adó? hűűűűűűű kezdek belekavarodni:D
Üdv
Vica
Bizony, külön kell venni a két tulajdonos szerzését. Ha apukád tulajdonában 5 éven túl van, akkor nála nem kell adót fizetni, kivéve a te részedre jutó haszonélvezet érték adóját.
A te esetedben ha a szerzés 2006-ban volt, akkor
a szerzés és az eladás közti különbözet 90%-ának a 25%-a adó.
Ha 2005-ben volt, akkor 60%-nak a 25%-a az adó.
Egy év múlva a 30%-nak a 25%-a lesz az adó.
Úgy számolod ki, hogy a szerzés az az érték, amit a közjegyző megállapított. Ahhoz hozzáveszed az öröklési illetéket és az eladás közti különbséget veszed.
Ha nem tudod nagy értékkülönbséggel eladni, akkor nem érdemes várnod.
Az apu nevén van. Kettejük nevén volt a lakás, anyu lassan 2 éve hogy meghalt, én örököltem a felét, ezen van pluszban rajta a haszonélvezet. Adó szempontjából szeretném tudni hogy mi van ha el akarjuk adni....
Üdv
Vica
:))Vica a kecó másik felével mi van?
Sziasztok!!
nem nagyon követtem nyomon mostanában az ingatlanadózásos változásokat. Az lenne a kérdésem, ha 2 éve örököltem egy fél lakást édesapám özvegyi jogával terhelten, akkor is csak 5 év múltán adhatjuk el a kecót? Vagy csak az én felemre vonatkozik az 5 év? Belátható időn belül költözni szeretnék de így lehet ki kell várnom az 5 évet?
Előre is köszönettel:
Vica
Igen, ha öt éven belül adják el, és az eladási ár meghaladja a költségekkel növelt szerzési értéket.
Tisztelt Szakértők!
Tavaly karácsonykor meghalt nagymamám. Anyukám és testvére 1/2-1/2 arányban örökölnek utána egy házat. Szeretnék eladni a házat.
Azt szeretném megkérdezni, hogy az örökösödési illetéken kívül kell-e mást is fizetni? Pl adózni, majd az eladott házrész utána?
Köszönöm: Moszmota
„Kérdésem, hogy ez a jogszabály vonatkozhat ránk, ha 4 éven belül építkezünk? ”
Halakóház és udvarként van nyilvántartva, akkor nem.
„Köszönöm a gyors választ, de lenne még egy felmerült kérdésem - ha a nagyi elhunyt tesvére gyermekeire szálló örökrészt sok évvel ezelött megvásárolta ( ki is fizette ) de ez a tulajdoni lapon máig nem került bejegyzésre attól még érvényes? és a hagyatéki eljárásnál figyelembe veszik vagy emiatt semmis.”
A tulajdonjogot így sem a nagyi, sem az örököse nem szerezte meg, de követelheti, azonban csak az 5 éves elévülési időn belül. A bírói gyakorlat szerint azonban ha a nagyi (később az örökös) az eladó tudtával bentlakott, akkor ez alatt az idő alatt az elévülési idő megszakadt.
Attól tartok, ti nem telektulajdont örököltetek.
Tisztelt hozzáértők!
Testvéremmel örököltünk 50-50%-ban egy lakóház és udvar besorolású ingatlan. A hagyatéki eljárás már megvolt, az illetéket, még nem küldték ki.
A telek (15 m X 100 m) jó adottságokkal rendelkezik, mindkét végén utca van. Szeretnénk rá építkezni, a telek egyik felére én a másikra a nővérem. A rajta lévő házat le kell bontani, az egy romos ócska épület.
A telek megosztás valószínüleg nem fog működni, mivel új telek kialakításnál a minimális telek szélességnek 16 méternek kell lenni, ez pedig csak 15 méter. Az önkormányzatnál az mondták, hogy ettől függetlenül építeni lehet rá, csak az egyik lesz a 8/a a másik a 8/b házszám alatt.
Van egy ilyen jogszabály:
Mentes az öröklési illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít. Lakóház építési szándékáról az örökös legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.
Jogforrás: 1990. évi XCIII. törvény 16. § (1) bek. g) pont, (2) bek.
Kérdésem, hogy ez a jogszabály vonatkozhat ránk, ha 4 éven belül építkezünk?
Ha igen mikor kell a kérelmet benyújtani? Mi van, ha csak egyikünk vállalja ,hogy 4 éven belül épít rá házat, a másik fél nem.
Köszönöm a segítséget.
Köszönöm a gyors választ, de lenne még egy felmerült kérdésem - ha a nagyi elhunyt tesvére gyermekeire szálló örökrészt sok évvel ezelött megvásárolta ( ki is fizette ) de ez a tulajdoni lapon máig nem került bejegyzésre attól még érvényes? és a hagyatéki eljárásnál figyelembe veszik vagy emiatt semmis.
Bocs, ha csak az ingatlannak egy részét ajándékozta, akkor a megmaradt részre persze a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek, és azt kell figyelembe venni, hogy ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta (osztályrabocsátás).
A hagyaték, valamint az osztályrabocsátott ingyenes adományok tiszta értékének összeszámításával nyert együttes érték megfelelő arányos elosztása útján kell megállapítani az egy-egy örököstársnak jutó örökrészt, és abból le kell vonni az örököstárs által osztályrabocsátott értéket.
Az érték megállapításánál az adomány juttatáskori értékét kell számításba venni. Ha ennek az értéknek az alapulvétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az értéket az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg.
Ha az öröklésből kiesett személynek leszármazója van, ez utóbbi köteles a kiesett személy által kapott adományt osztályra bocsátani. Több leszármazónak az osztályrabocsátott értékek figyelembevételével kiszámított örökrészéből a felmenő által kapott adományt a hagyatékban való részesedés arányában kell levonni.
Ha az örököstárs által osztályrabocsátott érték eléri vagy meghaladja az örökrészének az osztályrabocsátott értékek figyelembevételével kiszámított értékét, őt a felosztásra kerülő hagyatéki vagyonból kielégítettnek kell tekinteni, a többletet azonban visszatéríteni nem köteles. Ilyen esetben a hagyatékot a többi örököstárs között a hagyatékban nem részesülő örököstársnak, valamint az ilyen örököstárs adományának figyelmen kívül hagyásával kell felosztani.
Azt hiszem, úgy értette, át lehet-e ruházni a haszonélvezetet. Nem lehet.
Mivel ajándékozás után ez az ingatlan nem volt a nagyié, így a nagyi halálával megörökölni sem örökölhette meg senki ezt az ingatlant. A haszonélvezet megszűnéséhez szükséges azt törölni az ingatlan-nyilvántartásból, így a tulajdoni lap ellenőrzésével ez is kiderül.
Tisztelt fórum kérem a segítségüket!
Nagyimnak évekkel ezelőtt meghalt a testvére, felesége lett a haszonélvező, a két gyermekétől nagyi megvette a rájuk eső részt.Időközben gondolt egyet és az ingatlanainak egy részét két gyermeke közül az egyiknek ajándékozta haszonélvezettel együtt, időközben ez a gyermek meghalt,halála után fia örökölte a haszonélveztettel terhelt ingatlant is. Egy hónapja sajnos nagyikám is elhunyt és végrendeletet nem írt. Szertném tudni, hogy a még élő gyermeke örököl mindent vagy az elhunyt testvér gyermeke fele fele arányban.Azt is szeretném megtudni hogy lehetséges-e hogy a haszonélvező az évek folyamán a tulajdonos tudta nélkül lemondhatott-e a haszonélvezetéről a saját családja részére, vagy anyagi ellenszolgáltatás fejében.Előre is köszönöm
A végrendelkező a magánvégrendeletét nyíltan vagy borítékba zárva letétbe helyezheti a közjegyzőnél azzal a kijelentéssel, hogy az okirat a végrendeletét tartalmazza. A letétbe helyezésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az átvett végrendeletet a jegyzőkönyvhöz kell fűzni.
A közjegyző a végrendelet átvételéről a félnek elismervényt ad, és a végrendeletet elzárva őrzi.
A közjegyzői okiratba foglalt végintézkedést, az egyéb, halál esetére szóló rendelkezést tartalmazó közjegyzői okiratot, valamint a végrendelet közjegyzőnél történő letételének tényét a közjegyző köteles bevezetni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába az okirat elkészítését vagy a letétbe helyezést követő 72 órán belül. A hagyatéki ügyben eljáró közjegyző az örökhagyó esetleges végrendelete iránti tudakozódás céljából köteles megkeresni a Végrendeletek Országos Nyilvántartását.
Mérséklés, elengedés, fizetési halasztás, illetve részletfizetés engedélyezése kizárólag kérelemre történhet. A fizetési könnyítés engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásának nem képezi akadályát, ha a kérelmező nem jelöli meg a részletfizetés vagy fizetési halasztás futamidejét, illetve a kért részletek összegét. Ilyen esetben - helyt adó döntésnél - az adóhatóság a rendelkezésére álló információk alapján határozza meg a törlesztőrészleteket és azok, illetve a halasztás esedékességét.
A magánszemélyek részére fizetési halasztás, részletfizetés akkor engedélyezhető, ha
A kérelem az a)-b) pontban foglaltak együttes fennállása esetén teljesíthető.
Az a) pontban foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető a fizetési könnyítés, ha a fizetési nehézség átmeneti jellegű és a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent [Art. 133. § (4) bekezdése].
Utóbbi esetben azt kell vizsgálni, hogy a kérelmező családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeihez mérve a tartozás azonnali vagy egyösszegű megfizetése mennyiben jelent aránytalanul súlyos megterhelést. Az adózó jövedelmi és vagyoni vizsgálatánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a jövedelmi és vagyoni viszonyokról rendelkezésre álló információk nincsenek-e feltűnő és fel nem oldható ellentétben egymással. E kérdésben irányadó az adózónál lefolytatott vagyonosodási vizsgálat vagy más ellenőrzés során megállapított jövedelemeltitkolás. A tartozás összege és a körülmények objektív összehasonlításának eredményéből lehet megállapítani az aránytalanul súlyos megterhelés fennállását, illetve annak hiányát.
Ha a jövőbeni megfizetés kockázata a szokásos mértéket meghaladja (pl. az összeg nagyságrendje, a futamidő hossza vagy fedezethiány miatt), a döntéshez célszerű az igazgató által kijelölt vezetői testület véleményét kikérni.
A felróhatóság a kérelmező magatartásának, motivációjának, illetve a körülmények konkrét ismerete alapján mérlegelhető.
A felróhatóság megállapításánál általában az alábbi okok vehetők figyelembe:
Figyelemmel kell lenni arra, hogy a tartozás megfizetése az engedélyezett későbbi időpontban is biztosított legyen. Így a fizetési nehézség felróhatóságának hiányában vagy szociális rászorultság esetén sem engedélyezhető a fizetési könnyítés, ha a tartozás kiegyenlítésére a jövőben sincs reális esély.
Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem után fizetendő személyi jövedelemadó vonatkozásában benyújtott fizetési könnyítési kérelmek elbírálása során ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyeket az egyéb fizetési könnyítési ügyekben. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az sem, ha az ilyen kérelem benyújtója e jövedelmet lakáscélra kívánja felhasználni.
E kérelmek elbírálásakor is elsősorban azt kell tehát vizsgálni, hogy
Általában már egy lezárt boritékot vesz át, vagy ő maga pecsételi le a megbízó előtt, és ad egy sorszámot az okiratról., "kutakodni" nincs módja, valamint jobb dolga is van annál. (Gondolj csak arra, egy végrendelet akár évekig/évtizedekig a páncélszekrényben elfekszik - nincs az a közjegyzői memória mely visszaelékezne rá, még akkor se ha a végrendeletet netán ő szerkesztette felkérésre.)
A leszármazók nevét/címét éppen ezért kéri el, mert eleve nincs tudomása: egymagad vagy az örökség várományosa.
Azért nem árt tudni: a végrendelkező ha a későbbeikben netán meggondolja magát, készíthet másik- új végrendeletet...
A részleteket úgy kell fizetni ahogy azt megszabják, legfeljebb megpróbálni külön kérni egyedi terminust.
(Végső soron bankhitelt is fel lehet venni, és ott már a hitelfelvevő eleve tudja, hogy Ft/hó/év mennyit kell fizetnie majd.)
Tisztelt Hozzáértők!
Azt szeretném megtudni, hogy a közjegyző a nála elhelyezett végrendeletbe belenézhet-e... nálam is van 1 példány belőle, tudom, hogy én vagyok az "örökös", de mégis elkérték az összes leszármazott nevét, címét...hogy a hagyatéki tárgyalás időpontját és helyszínét tudtani tudják. De ezt a levelet mindeddig csak én kaptam meg, más nem kapott. Kérdés, hogy ez azért van, mert elolvasták, és benne van az egyedüli örökös, vagy mindenki fog kapni csak később?!
A másik kérdésem pedig az volna, hogy ingatlan öröklés esetén az örökösödési illeték kifizetésének mi a módja? Tudom, hogy lehet részletfizetést kérni, de azt milyen részletekben lehet fizetni? Mennyire rugalmasak ez ügyben?
Válaszukat előre is köszönöm!
Több mint 40 éve meghalt keresztapám / vér szerinti rokon/
Tsz .nek bérbeadott földjéről találtam egy papírt. A földhivatalba megnéztem még mindig a nevén van a föld. Halála után senki semmit nem örökölt. Van e jogom esetleg földhasználati jogra?
Értem, köszönöm,hogy próbáltak segíteni.
„Akkor ezek szerint hiába a dokumentum ezzel nem utdok bizonyítani semmit? ”
Sajnos a leírtakból nem nagyon derül ki, hogy pontosan mi is történt, így erre sem lehet korrektül válaszolni.
Fogadd meg kbs javaslatát és az összes papírt mutasd meg ügyvédnek.