tartozás öröklése

Hopp. Elnézést. Kevertem két fórumot. (Az autós témásat ezzel) De miért ne lehetne elengedni a késedelmi kamat azon részét ami az öröklés elhúzódásával járt?
Tegyük fel a felmenő meghalt 2017.októberében, az öröklés lebonyolítása megtörtént 2018. januárjában.A kettő közötti időszakban pedig kamatmentességet élvezhetne.(Már ha van ilyenre lehetőség- kéne)
Per indításánál pedig azt kell meggondolni,hogy az esetleges nyereség meg ér e annyit mint amennyit a perköltség elvisz.Meg azt,hogy mekkora eséllyel indul.
Szóval ha csak 100ezret nyerhet rajta és ugyanennyit ki is kell fizetnie perköltségre akkor nyilván felesleges pereskedni.

Legalább személyesen kérhetne erre az időre kamatelengedést ,vállalva,hogy a fennmaradó részt kifizeti. Persze nincs alkupozícióban.Az örökös rész erejéig felel a tartozással. Ha az örökölt rész meg nem is ér annyit akkor meg kár ezen vesződni.

Akkor ne biztasd!

Nem hát. De ha 2millióért vett egy kopott ladát. És tegnap történt az adásvétel. Neadjisten részegen írt alá/megtévesztették stb. Akkor van esély. Igaz ezek inkább rendőrségi ügyek elsősorban. Ezért írtam,hogy sok az ismeretlen tényező és,hogy alap esetben ez biza tanulópénz lesz. De írtam én még sok zagyvaságot az is igaz.

Kifizeted helyette a vesztett per költségeit?

Nem egy egyszerű ügy az már biztos.
Viszont szerintem jogos a felvetés. A halál időpontja és az öröklés időpontja közötti időszakra a késedelmi kamat díjának elengedését lehet kérelmezni(szerintem). Első körben a banknál/személyesen. Garantálva a fennmaradó rész kifizetését, erről pedig szerződést kötve, azzal az összeggel amelyet a kamat kivonás után szerez.

Ha sikerül megegyezni akkor az ügy le van zárva.

Ha nem,akkor lehet bírósági úton kérvényezni az adott időszakra a késedelmi kamat elengedését. VISZONT! Így is úgyis ki kell majd fizetni, a per pedig sokáig elhúzódhat, eközben pedig a késedelmi kamat pedig tovább növeli a követelés összegét. Tehát mindenképpen érdemes kifizetni. Majd legrosszabb esetben utólag bírósági úton behajtani. Viszont ez megint macerás, mert ha a perköltséget is vissza akarjuk kapni,akkor azt is bizonyítani kellene,hogy megpróbálta az adott időszakra a kamat elengedését, és e-mellett persze fizetési kötelezettségének tudatában a fennmaradó rész kifizetését garantálni/és nem megtagadni.

De én nem vagyok ügyvéd, úgyhogy kitudja.

Kovács_Béla_Sándor:

Ööö, talán az, hogy nem tudtam róla - mármint a tartozás pontos összegéről. Hiszen ahogy korábban írtam, a bankban "banktitokra" hivatkozva szóba se álltak velünk, nem árulták el az egyenleget sem. Az ügyintéző nagyjából annyit mondott, hogy a hagyatéki tárgyalás végéig "ne foglalkozzunk ezzel".
Ha azt az apróságot hozzátette volna, hogy addig viszont több százezerrel fog nőni a tartozás összege, ott helyben intézkedtem volna az adósságrendezésről.
Így meg fizethetek 3 kilót pluszba. Repesek az örömtől...

Miféle kárenyhítés?! Nincs itt semmiféle kár. Szerződés van, jogutódlás és szerződésszerű teljesítés.
Mi akadályozott abban, hogy korábban kifizesd a tartozást?

Kovács_Béla_Sándor:

Köszönöm.
Tehát ha jól értem, akkor az bevett és elfogadott gyakorlat a bankok részéről, hogy az ügyfél halála után nem zárják le az elhunyt számláját (hogy az örökösnek csak a halál bekövetkeztekor fennálló tartozást kelljen visszafizetnie), hanem hagyják kamatozni egészen addig, amíg az örökös nem intézkedik az adósságrendezésről?
Vagyis minél tovább elhúzódik a hagyatéki, annál nagyobb összeget kell majd visszafizetnie az örökösöknek...?
Ezek szerint itt nem nagyon érvényesül a bank részéről semmilyen kárenyhítési kötelezettség... :(

A hagyatéki leltárban a tőke összege van felvéve. Hitelkártya-tartozás késedelmi kamata akár évi 40-50% is lehet.

Hitelkártya tartozás öröklésével kapcsolatban szeretnék én is kérdezni.

Édesapám tavaly augusztusban elhunyt. Egy héttel a halála után bementünk a kártyát kibocsátó bankba és kértük a számla felfüggesztését, hogy legalább addig ne kamatozzon a tartozás, amíg a hagyatéki tárgyalás le nem zajlik. A bankban viszont semmire sem voltak hajlandók, banktitokra hivatkozva még a tartozás pontos összegét sem árulták el. A halotti bizonyítványt azért lefénymásolták.

A hagyatéki tárgyalás decemberben zajlott le és a jogerős végzésbe 1.1 millió Ft-os tartozást rögzítettek. A végzéssel januárban bementünk a bankba, hogy elindítsuk az adósságrendezési folyamatot.

Egy hete kaptunk is egy felszólító levelet a banktól, azzal, hogy tudomásukra jutott, hogy örököltünk és akkor 15 napon belül fizessük is ki a tartozást, ami szerintük valamivel több, mint 1.4 millió Ft.

A kérdésem: jogos a bank által követelt összeg? Mivel bő 300 ezer forinttal többet követelnek, mint ami a jogerős végzésben szerepel. Pár hónapra ez kicsit húzós kamatnak tartom...

Megreklamálhatom az összeget, azzal, hogy én csak az 1.1 M Ft-ot vagyok hajlandó kifizetni, a később felszámított kamatokat viszont nem? Tekintve, hogy éppen ezért mentem be a bankba apám halála után egy héttel, hogy elejét vegyem a brutális kamatok felszámításának, de a bank úgy látszik nem igyekszik közreműködni a "kárenyhítésben"...

Bocsánat, hogy hosszú lett és köszönöm szépen a segítő tanácsokat!

Zsuzsa07

A levelet NEM átvenni naaaaaagy BUUUUUTASÁG!!!!
Sőt elkúrás...

Attól az abban írtak még jogerőssé válnak.
(a kézbesítési fikció avagy vélelem miatt)
Csak éppen nem tudjátok meg, hogy mi is volt benne...

Tessék szépen átvenni! azt levelet.
Attól ugyanis semmi nem változik.

De legalább megtudjátok,
hogy
hol tart éppen az ügy és tudtok rá reagálni, ha szükséges.

Az elismerés egy kifejezett nyilatkozat édesanyád részéről, melyben elismeri, hogy a tartozás jogos és annak ő a kötelezettje. A fizetési felszólítás átvétele még nem minősül ennek, hisz hivatalosan nem tudhatja, hogy mi van a borítékban, amíg fel nem bontja.

Az elévülés nyugvása azt jelenti, hogy annak ideje nem számít be az elévülési időbe. Amikor az adós meghalt, létrejött egy bizonytalan helyzet, melyben a hitelező (bank) nem tudta, hogy kitől követelheti jogszerűen a fizetést. Ennek a bizonytalanságnak a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése vet véget, ezért ettől az időponttól folytatódik az elévülés. A kettő közötti időt pedig nem lehet az elévülésbe beszámítani.

2012. októberben halt meg az illető, anyukám 2013 januárjától lett örökös. Talán először 2014. januárban kapott levelet a banktól, de az nem felszólítás volt még. Elnézést a tudatlanságomért, de írod, hogy valóban nem szakítja meg a felszólítás az elévülést, de édesanyám elismerése igen. Ez mit jelent, akkor átvegye, vagy sem a levelet?
"Számolni kell továbbá az elévülés nyugvásával - azzal az idővel, amikor a bank menthető okból nem tudta érvényesíteni a követelését - ami ebben az esetben a halál bekövetkezésétől a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig tarthat." Ezt a mondatodat kifejteném egy kicsit bővebben, mert nem igazán értem.
Azt tudom, hogy az örökös a tartozásért csak az örökölt vagyon értékéig felel. Csak, ha időközben mondjuk eladta volna a házat, akkor felelne a saját vagyonával.

Az elévülés tisztázáshoz jó lenne tudni, mit jelent a pár éve. Az új Ptk. szerint valóban igaz, hogy az elévülést nem szakítja meg a fizetési felszólítás, de a kötelezett - vagyis édesanyád - elismerése igen. Számolni kell továbbá az elévülés nyugvásával - azzal az idővel, amikor a bank menthető okból nem tudta érvényesíteni a követelését - ami ebben az esetben a halál bekövetkezésétől a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig tarthat.
Az örökölt tartozásokkal az a gond (hitelezői szempontból), hogy az örökös csak azzal a vagyonnal felel, amit örökölt. Magyarul: ha édesanyád csak a házat és a tartozást örökölte, akkor a bank csak a házra vezethet végrehajtást, másra nem.

Üdvözletem, a következőben szeretném a segítséget kérni:
Anyukám pár éve megörökölt egy tartozást, melyet azóta sem tudott fizetni. Talán egy-két felszólítást, ha kapott az évek alatt. Aztán tavaly jött egy behajtó cégtől, nem hivatalos levél, hogy ha befizet a bank számlájára 100.000 Ft., akkor a többi tartozást elengedik. Kedvező ajánlat lett volna, de utána olvastunk, keresgéltünk, és kiderült, hogy ez egy maffia cég, többeket becsaptak már. Nem mert így anyukám kockáztatni. Aztán most egy pár napja kapott a banktól ismét levelet, de nem tudja mit csináljon átvegye, vagy sem. Ugyanis van ez az 5 éves elévülési idő, hogy ha átveszi a levelet, akkor az elévülés megszakad. Viszont úgy tudom, hogy 2014. március 15-től már van egy újabb törvény, hogy ha átveszi a banktól érkezett felszólítást, akkor sem szakad meg az elévülés.Egyébként már nem is azon a címen lakik, csak még nem jelentkezett át, és az új tulaj odaadta neki a tértivevényt. Mire számíthat, mert attól is fél, hogy a nyugdíjából levonhatnak-e összeget, vagy a lakása veszélyben van-e? Persze örökölt vele egy házat is, na de az olyan, és olyan helyen is van, hogy eladni nem tudja.

Házasság alatt, az egyik fél által felvett hitel feléért a másik házastárs tartozik.

Tiszteletem!

A következő ügyben szeretném a tanácsukat kérni.
Édesanyám elhunyt, ingatlan nem volt a nevén. Halála előtt árulta el, hogy személyi kölcsöne, illetve több hitelkártya tartozása is volt, ezek együtt több millió ft-ra rúghatnak (pontos összeget még nem tudok, nem találtuk meg az eredeti papírokat).
Édesapámmal közösen lakták a két gyerek nevére vásárolt ingatlant, holtig tartó haszonélvezeti joggal.
Anyu után nem maradt semmi, csak a lakás berendezési tárgyai, amit apámmal közösen használtak és a ruhái.
Mindkét szülőm nyugdíjas volt. Ha apám megigényli az özvegyi nyugdíjat, a hitelintézet vagy bárki más felléphet-e bármiféle igénnyel vele szemben? A közösen használt vagyontárgyak sorsa mi lesz? (kb. 40 éves bútorok, a műszaki cikkek is több, mint 15 évesek)
Ha jól tudom, a testvérem és én csak az öröklött vagyon erejéig vagyunk kötelesek helyt állni a tartozásért. Az örökséget visszautasítani nem szeretnénk, mert kiskorú gyerekeink vannak, akkor még a gyámhatóságot is be kell vonni, mi pedig szeretnénk mielőbb lezárni az ügyintézést és az unokákat kihagyni ebből.
Válaszaikat előre is köszönöm.
Sziszek

Ha esetleg örökös lenne az örökséget el kell és lehet utasítani, de ha nem is utasítja el csak annyival tartozik majd amennyit esetleg örökölt. Tehát ha kimondják, hogy örökös csak az örökölt vagyon erejéig köteles fizetni, ha elutasítja meg semmi köze hozzá.

Jó napot!

Egy olyan kérdéssel fordulok önökhöz, hogy az egyik barátom szeretné tudni, hogy örökölhet e abban az esetben tartozást, ha az édesapja bátyja meghalt (2017-ben), akinek nem volt gyermeke valamint a házastársa és a felmenői sem élnek már.
A barátom édesapja is meghalt már (2010-ben), viszont van még két élő testvérük (összesen 4-en voltak testvérek). A nagybátyja hitelt vett fel, ha minden igaz kezessel, de ez sem biztos. Ebben az esetben örökölhet e tartozást és ha igen milyen mértékben, ha volt (1) kezes ha nem(2). Előre is köszönöm a válaszukat.

norbi.sz

Ott van!
A kavarni szó utáni sorban...

Kedves Nonolet, Obuda-Fan és drbjozsef!
Köszönöm a hozzászólásokat.
Én is attól tartottam, hogy a hagyatéki szerinti összeget kell kifizetni. Az ügy persze nem sima volt. Eredetileg csak 200 ezer Ft tartozás szerepelt a hagyatékin az OTP Faktoring részéről. Aztán később jelentkezett másik bank is. És az OTP F nem engedi felezni a tartozás fizetését. Mert a másik fele a tesómé lenne. Persze összeg szerint mindegy, hova fizetem, csak az ügyintézést bonyolítja. Majd a kifizetés után derült csak ki, hogy végrehajtói ktg is van, külön fel kellett deríteni ki, hol. Szintén 100 ezer Ft. Az ingatlant azért adtuk el, mert nagyon sokba került volna a fenntartása, karbantartása, és hasznosítani sem tudtuk. Utólag okosodva, valószínűsíthető, hogy a lemondásom az örökségről viszont a tulajdonostársaknak, családtagoknak okozott volna bonyodalmat az eladáskor. Szóval nem így képzeltük anno. Mindenesetre nagyon tanulságos történet.
Köszönöm, és minden jót kívánok.
Marilla

nonolet: Elnézést, az előbb elírtam a nicked.

A hagyatéki eljárás azzal zárult, hogy megkérte a közjegyző a tartozás összegét a banktól, és ennek közlése után újra összehívja hivatalból az örökösöket (édesapám és az édesanyja az örökösök).

Ezek alapján az örökölt 1/4 rész 2 felé oszlik:
Mamám 1/2 rész + az örökség fele (1/8 rész)
Édesapám 1/4 rész + az örökség másik fele (1/8 rész)

Ezek alapján a bank a ház 1/4 részét kapja meg, amennyiben nem fizetnek, hanem inkább átadják az örökséget a bank részére, ugye?

Az első hozzászólásban említetted, hogy az új tulajdonos keverhet valamit... Mint pl.?

A kamatok az eredeti szerződés szerint mennek rá a tőke tartozásra.

Kérjen az örökös egy aktuális elszámolást.
Illetve tudja meg, hogy hol tart a behajtásban bank.

A költségek pedig, ha voltak a felmerülés szerint alakulnak.

A banktól írásban érdemes infót kérni.
A központi back-office címére küldött tértivevényes levéllben.

A bankfióki ügyintézővel fölösleges szóba állni...

Ha a hagyatéki már megvolt, akkor
az örökös már bemehet a banka érdeklődni az összegről.

Sőt intézkedhet, tárgyalhat, alkudhat is...

nonlet:

És a kamatok ilyenkor hogy mennek a tartozásra? Mi nem tudtunk a tartozásról, ez csak nemrég jutott tudomásunkra, így esélyünk sem volt arra, hogy kifizessük a 150ezer Ft-ot... Tudom, ez nem jelent semmit, de meddig nőhet ez az összeg, milyen időközönként, mennyivel emelkedik a tartozás? Csak hogy mire számítsunk, mivel ugye nem túl gyorsan rendeződik ez a helyzet... Még csak most volt a hagyatéki, a rokon pedig tavaly októberben hunyt el...