öröklés vagy mégsem?

Értem, nagyon szépen köszönöm a segítségét!! További kellemes napot!
Gné.

Ami az apaság megállapítását illeti, ez nyilván az örökbefogadott gyermek (a feleség fiúgyermekek akit az apa a nevére vett) esetében szóba sem jöhet (hiszen ott az apa is tudta, hogy nem ő a vér szerinti apa). A másik gyermekkel szemben pedig szerintem csak az apa indíthatta volna meg (nyilván volt valami oka annak, hogy nem tette és különélésük után is fizetett gyermektartást).

Az apa temetési költségei mindenképpen követelhetőek az örökösöktől - ez ugyanis hagyatéki tartozás, azaz az örökség erejéig felelnek a teljesítéséért.
A lemondás kérhető az özvegytől, de nem igen gondolom, hogy ezt önként megtenné mindenféle ellenszolgáltatás nélkül - ráadásul adott esetben az örökösök a gyerekek, tehát nekik is le kellene mondaniuk az örökségről ahhoz, hogy a testvérek egyáltalán szóba jöhessenek.
A szóbeli megállapodással az a gond, hogy ingatlan adás-vétel, ajándékozás, csere csak írásban lehetséges, ráadásul közjegyző vagy ügyvéd ellenjegyzése is szükséges lenne. Így szóbeli megállapodás alapján legfeljebb a költségeket tartom követelhetőnek.
A hagyatékátadó végzéssel szemben lehet jogorvoslattal élni, az erről szóló tájékoztatásnak a végzésben is szerepelnie kell.

esetleg kérhető e ügyvéd előtt a feleségtől hogy mondjon le az örökségről vagy ilyesmi? de nagy valószínűséggel nem fog lemondani semmiről ...értékesítési szempontból akkor csak az "özvegy" beleegyezésével lehet szó a ház eladásáról? Vannak a testvéreknek vmi lehetőségei arra nézve, hgy az egész házat "megszerezzék"? A szóbeli megállapodás -"a megkapod a házat ha nem tudom kifizetni a temetést" ügyben - ebben az esetben nem jelent semmit? Elég e a másik két testvér kijelentése, tanúsítása a megállapodással kapcsolatban? Vagy mindez csak a temetés költségeire vonatkozik és nem a házra? A ház 5/8-a mindenképpen a gyerekeké ezek szerint...
Ha a feleség nem jelenik meg a hagyatéki tárgyaláson, automatikusan ővé lesz "minden"? meg lehet fellebbezni a hagyatéki végzést?
Érdemes e bíróság elé vinni az ügyet? Apasági vizsgálatot már nem lehet kérni igaz? mivel meghalt az apa, a testvére nem kérheti a vizsgálatot?
hát, szomorú tények ezek..;o(
mindenesetre előre is köszönöm ismételt válaszát, segítségét.

Köszönöm gyors válaszát,nem tudom milyen lehetőségekre gondoltam...csak bosszantónak tartom, hogy így -bár a felesége volt- de teljesen idegenek öröklik meg a szülői házat...
azt elfelejtettem írni, hogy a nagybátyámat is az egyik testvére temettette el, és nem a gyerekek vagy a felesége, még csak nem is jelentkezik hogy állná a temetés költségeit!!!? a felmerült költségek megtérítését kérheti a lánytestvér a feleségtől, gyerekektől?

Főszabály szerint, ha nincs végrendelet, akkor az elhunyt szülő után a leszármazók örökölnek egyenlő arányban, az elhunyt házastársa pedig haszonélvezeti jogot (özvegyi jog) szerez.
Jelen esetben tehát a két gyermek örököl 50-50%-ban, ami a házra nézve azt jelenti, hogy 5/8-ad részen osztoznak ketten, míg a fennmaradó 3/8-ad rész a három testvéré, a feleségnek pedig haszonélnevezeti joga van az 5/8-ad rész felett.
Az édesanya temetési költségei követelhetőek a gyerekekről, amennyiben a megállapodás létrejötte igazolható - egyébként milyen lehetőségekre gondolt még?

Tisztelt Hozzáértők!

Nagybátyám ügyében szeretném a segítségüket kérni. Házasságot kötött egy nővel még a 80-as évek elején. A feleség a házasságba már egy fiúgyermeket "hozott", akit a nagybátyám a nevére is vett. Született egy közös lánygyermekük később, aki azonban 1 évesen agyhártyagyulladásban meghalt. A kislány elvesztéséért a férj sokszor a feleségét hibáztatta, így megromlott a viszony kettejük közt, a feleség többször több hónapig távol volt férjtől. Az egyik ilyen különélés után azonban a feleség állapotosan tért vissza, megszületett egy lánygyermek.Természetesen ő is a nagybátyám nevét kapta, de vér szerint nem az ővé. Pár évig még együtt éltek, utána azonban a feleség végleg elköltözött a gyerekekkel. A férj mindkét gyermek után fizette a gyerektartást, azonban a kapcsolatot egyáltalán nem tartották egymással, még csak nem is köszöntek az apjuknak az utcán sem! És most kezdődik a lényeg: 1994-ben meghalt a férj édesapja, az apai örökös részt 4 testvér örökölte, köztük a férj is. 2002 márciusában a férj eltartási szerződést kötött édesanyjával a szülői házra, aki azonban 9 hónap után elhalálozott. Mivel a férj nem tudta eltemettetni Édesanyját az egyik nővérét kérte meg erre, és szóban megállapodtak abban, hogy ha lesz pénze visszafizeti nővérének a temetés költségeit ha nem tudja, akkor a nővér megkapja a házat.Erről azonban írásbeli megállapodás nincs, a testvérek tudják igazolni a megállapodás valódiságát. A házba beköltözött a férj, aki azonban hirtelen meghalt 2005 telén. Mivel a férj nem vált el a feleségétől, nincs végrendelete, az a kérdés, hogy a gyerekek hogyan örökölnek?Milyen lehetőségek vannak a testvéreknek a gyerekekkel szemben? A szülői ház ugye 1/2 1/2 részben apai és anyai rész. Az anyai rész az eltartási szerződés fejében a férjé, az apai azonban 1/4 részben volt csak az ővé, a fenn maradó 3/4 rész a három testvéréé.
Nagyon szépen köszönjük előre is a segítséget és a tanácsokat.
Üdvözlettel: Gné.